Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-12 / 267. szám, szerda

OMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egy esüljetek! KWS. itövemter 12. SZERDA BRATISLAVA $ XXVIII. ÉVFOLYAM 267. szám m . Ära 50 fillér Ma nyitják meg ünnepélyesen az idei barátsági hónap egyik Jelentős rendezvényét, a szovjet kultúra napjait. Számos ismert művészegyüttest, előadóművészt köszöntünk ezekben a napok­ban városainkban és falvainkbún. A mozikban több új szovjet film csehszlovákiai bemutatójára kerül sor. Sok helyen vitaeste­ket szerveznek a szovjet irodalom és más művészeti ágazat legújabb eseményeiről, s a gazdag műsort baráti megbeszélések teszik még színesebbé. A mai nap jó alkalom arra, hogy méltassuk a szovjet kultúra napjainak kultúrpolitikai jelentőségét. Az első és legfontosabb szempont az, hogy erre a rendezvényre hazánk felszabadulása 30. évfordulójának évében került sor. Az elmúlt hónapokban emlékeztünk meg felszabadítóink három évtizeddel ezelőtti hősi harcairól, mérhetetlen áldozatairól. Az eltelt évek, évtizedek során tovább erősödött népeink, nemzeteink megbonthatatlan barátsága, s ebben fontos szerepük van gyümölcsöző kulturális kapcsolatainknak is. Számunkra a szovjet kultúra ihlető forrás és példakép volt, és az ma is. A felszabadulás előtt több nem­zedék legjobb képviselőit nevelte forradalmárrá, kommunistává, tettrekész hazafivá. A felszabadulás, különösen pedig Február után ez a fontos szerepe még inkább elmélyült. Ezért tekitünk most is olyan várakozással a szovjet kultúra napjainak eseménysorozata elé, mert az új alkotások révén még inkább megismerhetjük a mai szovjet ember életét, építőmunká­ját, egyéni és társadalmi sikereit, problémáit. A szovjet kultúra egyik nemes hagyománya, hogy az SZKP kultúrpolitikájának szellemében fontos feladatot vállal a dolgozó kommunista élet- szemléletnek és életmódjának a fokozatos kialakításában. Ezért a legsikeresebb alkotások megfelelő eszmei és művészi szín­vonalon mindig időszerű problémákat ábrázolnak, s nemcsak felvetik a kérdéseket, hanem a szerzők kommunistákhoz méltóan állást is foglalnak. Nem véletlenül hangsúlyozzuk mindezt. A helsinki békekonferenciát követően ugyanis a nyugati pro­paganda hatalmas apparátussal igyekszik elvonni az ottani köz­vélemény figyelmét a tőkésországok gazdasági és szociális vál­ságáról, s ezért többek között arról beszélnek, hogy a szocia­lista országokban, különösen pedig a Szovjetunióban az utóbbi években nem születnek jelentős művészi alkotások. Nyilvánvaló, hogy csak társadalmi rendszerünk esküdt ellenségei állíthatnak ilyet. Irodalmi alkotások, filmek, színművek, képzőmű vészié ti munkák egész sorát sorolhatnánk, amelyek megfelelő művészi igénnyel, közéleti hozzáállással kortárs-kérdéseket vetnek föl. Többel közülük ;iz elkövetkező napokban mi is megismerkedhe­tünk. A hazánkba látogató népművészeti együttesek színvonalas mű­sora ismét igazolja majd, hogy av Szovjetunióban a lenini nemzetiségi politika szerves részeként nagy figyelmet fordítanak a népművészet, s a nemzetiségi kultúra felkarolására és ápolá­sára. A szovjet kultúra napjai nemcsak ahhoz nyújtanak kiváló alkalmat, hogy megismerkedjünk a világ első szocialista or­szága kulturális életének Iegfrisebb eseményeivel, hanem lehe­tőséget kínál a mélyebb elemzésre is. Ezért tartjuk fontosnak az előadásokat követő személyes találkozásokat, s baráti meg­beszéléseket, ahol kulturális dolgozóink sok fontos dolgot tud­hatnak meg a szovjet kulturális élet állami irányításáról, a mar­xista kritika szerepéről, az írói és a kritikusi utánpótlás neve­léséről, a korszerű népművelés Időszerű feladatairól, tehát olyan kérdésekről, amelyek nálunk különösen időszerűek, né hány esetben pedig még megoldásra várnak, örvendetes, hogy ebben az esztendőben a két fővároson, s néhány vidéki városon kívül számos más helyen is sor kerül a szovjet kultúra napjai­nak egy-egy eseményére. így valóbán a dolgozók legszélesebb rétege válhat a rendezvény közvetlen részesévé. A fentebb említettek alapján minden túlzás nélkül állíthat­juk, hogy az elkövetkező napok igazi ünnepet jelentenek kul­turális életünkben, mert felejthetetlen művészi élményben lesz részünk és sok tapasztalattal, ötlettel gazdagodunk, amelyeket munkánk során eredményesen használhatunk föl. A SZOVJET KULTÍ1A NAPJA! NÉPEINK BARÁTSÁGÁNAK ELMÉLYÍTÉSÉT SZOLGÁLJÁK (CSTKJ — Szovjet kulturális dolgozók 13 tagú küldöttsége érkezett tegnap Prágába. A küldöttséget Pjotr Nyilovics Demicsev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió művelődésügyi mi­nisztere vezeti. A szovjet kül­döttség a szovjet kultúra nap­jainak ünnepélyes megnyitásá­ba érkezett hazánkba. A prágai Hrzan-palotábam Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányelnöke tegnap délelőtt fogadta a küldöttség vezetőjét, Pjotr Nyilovics Demicsevet. A fogadáson részt vett Va- szilij Filimonovics Saurov, az SZKP KB művelődésügyi osz­tályának vezetője. Lubomír Strougal elvtárs a baráti beszélgetésen méltatta a kultúra és a művészet jelen­tőségét a csehszlovák—szovjet barátság elmélyítésében, érté­kelte a szovjet kultúra nap- iainak hasznosságát, amikor is hazánkba a legjobb szovjet mű­vészek látogatnak el, hogy be­mutassák a csehszlovák néző- közönségnek ' a Szovjetunió nagy kulturális gazdagságát. Pjotr Nyilovics Demicsev ertvtárs kifejezte meggyőződé­sét, hogy a szovjet kultúrának Csehszlovákiában megrende­zett napjai hozzájárulnak a két testvéri ország népének köl­csönös megismeréséhez, a szovjet és a csehszlovák mű­vészek és alkotó értelmiség kapcsolatainak és együttműkö­désének további megszilárdítá­sához. Lubomír Strougalnál, a CSKP KB Elnökségének tagjánál, a CSSZSZK kormányelnökénól tartott fogadáson részt vett Matej Lúüan, a CSSZSZK kor­mányának alelnöke és Milán Klusák, a CSSZK művelődés- ügyi minisztere. Jelen volt Vlagyimir Vlagyimirovics Mac­kevics, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete is. Megkezdddtttt a Szövetségi Gyűlés Kamaráinak 20. plenáris iiiesszalta Bohuslav Chnoupek szövetségi külügyminiszter expozéja a CSSZSZK külpolitikák jóról • Nemzetközi egyezmények jóváhagyása • A KGST tagállamok árucserefoft* galmára vonatkozó feltételek módosítása • G. Husák elvtárs a képviselők között Buhuslav Chnoupek külügyminiszter beszéde közben. (CSTK felvétel) (Tudósítónktól) — A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és a Nemzetek Kamarájának 20. együttes plenáris ülésszakát kedden reggel 9.30 órakor. ALOIS 1NDRA, a Szövetségi Gyű lés elnöke nyitotta meg. Szívélyesen köszöntötte GUSTÁV HU­SÁK elvtársat, köztársasági elnökünket, a CSKP KB főtitká­rát, LUBOMlR Sl'ROUGALT, a szövetségi kormány miniszterel­nökét és a CSKP KB Elnökségének többi tagját: VASIL B1LA- KOT, PETER COLOTKÁT, KAREL HOFFMANNT, ANTONlN KA- PEKET, JOSEF KEMPNYT, JOSEF KORÖÁKOT, MILOS JAKEST, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, JAN FOJTlKOT és FRANTISEK ONDRlCHOT, a CSKP KB Tit­kárságának tagjait. A Szövetségi Gyűlés tanácskozásain részt vesznek a szövetségi kormány tagjai és a CSSZSZK Nemzeti Frontja szerveinek és szervezeteinek a képviselői is. Megjelentek továbbá a külföldi missziók képviselői és az eu­rópai országokban hazánkat képviselő hivatalok vezetői. A napirend első pontja Bo­huslav Chnoupek külügyminisz­ter expozéja volt, amelyben a CSSZSZK külpolitikájának alap­vető kérdéseivel foglalkozott. A külügyminiszter expozéjá­nak elhangzása után dr. Josef Plojhar képviselő lépett a mik­rofon elé. A különböző társa­dalmi rendszerekkel való békés egymás mellett» élés elveit han­goztatta, hogy — amint mon­dotta — a vitás kérdések rre a harctéren, hanem az államok közti együttműködés elmélyíté­sével, tanácskozások során le­gyenek megoldhatók. Ehhez a Helsinkiben megtartott európai biztonsági konferencia is lénye­gesen hozzájárult. Zdenék PSeniöka képviselő szociálpolitikai és gazdasági fejlődésünket a kapitalista or­szágok válságával összehason­lítva leszögezte, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. és a CSKP XIV. kongresz- szusának irányelveit követve helyes úton járunk. A konjunk­turális kilengések elleni legfőbb támaszunkat a KGST-ben lát­juk, amely döntő módon befo­lyásolja a világ közgazdaságá­nak dinamikáját. Jan RiSko képviselő Lenin ál­tal lefektetett ideológiánk el­veiről beszélt, amelyeknek kül­politikánk megvalósításában 16 nagy szerepük van és amelyek­kel eredményesen harcolunk a bennünket érő külföldi támadá­sok ellen. Ezután Ján Marko képviselj, a Szövetségi Gyűlés első aléfc- nöke emelkedett szólásra. A szocialista országokkal elsősor­ban a Szovjetunióval való együttműködésünk és egysé­günk elmélyítésén, valamint az európai biztonsági konferencia megvalósításán kívül a külpoli­tikái céljaink biztosítására irá­nyuló kedvező légkör megterem­téséhez is hozzájárultunk — mondotta. Különösen nagyra értékelte a Szövetségi Gyűlés­nek a Szovjetunió és a többi szocialista ország legfelsőbb népképviseleti szerveivel és 9 Varsói Szerződés tagállamaival fennálló szoros kapcsolatait és a tapasztalatcserét. Mindez á marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján a szocialista vi­lágrendszer megszilárdítását eredményezi. Az Interparlamen­táris Unió révén a parlamenti küldöttségek kölcsönös látoga­tásai Jóvoltából a kapitalista országokhoz fűződő kapcsola­tainkat Is elmélyítettük. Képvi­selőik a saját szemükkel győ­ződnek meg a szocializmus épí­tésének eredményeiről és a dolgozók kedvező életkörülmé­nyeiről hazánkban. A Szövetsé­gi Gyűlés külpolitikai tevékeny­sége és a nem szocialista or­szágok parlamentjeinek képvi­selőivel fenntartott kapcsolat is bizonyítja, hogy a békés egy­más mellett élés politikája lé­nyegesen növeli a szocialista (Folytatás a 2. oldalonJ Elvszeriien és szakmai laegaiapezattsággal A csilizközi efsz kommunistái magukénak vallják a CSKP KB levelét • Biztos ala- * pokra építik jövőjüket • Sikeresen befejezték az őszi munkákat A társadalmi ügyek iránt el­kötelezett és mindenkor tettre- kész emberek között tartják számon a csilizközi efsz kom­munistáit. Ez a nemes tulajdon­ságuk domborodott ki a minap is, amikor a CSKP KB levelével párhuzamban gazdálkodásuk alakulásának jelenlegi helyze­téről és jövőjéről tanácskoztak a termelési szakágazatok fele­lős vezetőivel. A meghitt légkörben folyó pártos eszmecserének az volt az egyik jellegzetessége, hogy a jelenlevők valamennyien elv szerűen és magas szintű szak­mai megalapozottsággal beszél­tek a párt jelenlegi gazdaság- politikája és a konkrét terme­lés szerves összefüggéseinek kérdéseiről. — Mert mit kíván tőlünk a párt? — jegyezte meg a ter­vek ismertetése közben Gaál Sándor, az efsz főmérnöke. — Semmi egyebet, minthogy ha­zai termelésből messzemenően kielégítsük a társadalom egyre növekvő élelmiszerszükségletét. Ezt a kötelességet a csiliz­közi szövetkezet a követelmé­nyekhez mért szint felett be­csülettel teljesíti. A két év előt­ti társulásuk eredményeképpen ez idén már több mint 4 mil­lió liter tejet, 105 vagon ser­tés* és 7 vagon baromfihúst, 60 millió tojást adtak el a köz­ellátásnak. A hatodik ötéves tervben pedig a következő év­től kezdődően a járási elő­irányzatnak megfelelően 12,2 százalékkal fokozzák a sertés­hús, 21-gyel a zöldség, 78,8-cal a gyümölcs és 20 százalékkal a gabonaneműek termelését. Milyenek a lehetőségeik a fel­emelt feladatok teljesítéséhez? Halász János mérnök, efsz- elnök egyszerű és cáfolhatatlan szavakkal ecsetelte, hogy a ter­melés természeti, biológiai és anyagellátási adottságai mellett éppen a pártos szakmai poten­ciál, a népes tagság kezdemé­nyezőereje legfőbb biztosítékuk a gazdálkodásuk és a termelés további tartalékainak feltárá­sára. Szövetkezetükben évről évre egyre jobban erősödnek a gazdálkodás szocialista voná­sai s ezek együttesen biztosít­ják a tagság jólétének emel­kedését. A közös gazdálkodás az ötéves terv időszakában évi viszonylatban 130 millió koro­nára fokozta az összteljesítmé­nyek értékét. Ebből az összeg­ből ez idén legalább 32 millió koronát már a tagság javadal­mazására fordíthatnak. A csilizközi efsz kommunis­táinak és lelkes tagjainknak egyaránt érdeme, hogy a ko­rábbi évektől eltérően optimá­lis Időben befejezték a gabona­neműek vetését és 1800 hektá­ros területről a kukorica beta­karítását. Ebben a sikerben oroszlánrésze van a kukorica termesztő részlegen dolgozó szocialista munkabrigád tagjai­nak, nevezetesen Száméi Pál­nak, Petőcz Gyulának, Hódossy Dávidnak, Csicsay Vilmosnak, Balogh Vincének és Sághy Gá­bor kombájnvezetőknek, akik a felszabadulási munkaverseny keretében az eredeti 2 mázsá­val szemben hektáronként hat mázsával teljesítették túl köte­lezettségvállalásukat, 11 060 mázsa kukoricával többet ter­meltek. A párt levele pedig to­vábbi ösztönzést ad a kötösség érdekében kifejtett derék (helyt­állásukhoz. (thj BARÁTSÁGUNK ÜNNEPNAPJAI

Next

/
Thumbnails
Contents