Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-09 / 45. szám, Vasarnapi Új Szó

IMLUdl 1975. november 9. A WAP kel — Nyugat- Silovákia: 6.49, nyug- silk: 16.20; Közép-Szlovákia: 6,40, nyugszik: 16.11; Kelet-Szlovákia: 6.31, nyugszik: 16.02 órakor. A HOLD kel: 11.53, nyug­szik: 21.55 órakor. nEvnapiukon SZERETETTEL KOSZÛNTIÜK TIVADAR — TEODOR nevfi kedves olvasóinkat 1890 ben halt meg CÉSAR FRANCK belga származású kiváló francia zeneszerző, kora haladó zenei szelte, mének képviselője (szül.: 1822). A következő 4 tartalmából Ami a rejtjelek mögött van Ny. Legancev cikke Textilgépeink sikere a világpiacon Beszélgetés az Investa külkereskedelmi vállalat vezető dolgozóival Tehetség nélkül nincs művészet Szergej Geraszimov nyilatkozata Ancsar Mihail Prisvfn elbeszélése Giscard d'Estaing 500 napja Pierre Cames párizsi levele Kislány — karabéllyal Krajczár Imre portugáliai riportja E heti karikatúránk Embert barátjáról Franco kitüntette Pinochet tábornokot (Nouvel Observateur) Körültekintőbb munkát igényel Az utóbbi óvekben egyre több szó esik a 15 éves fiatalok elhelyezéséről. Nem a véletlen eredménye ez. Ugyanis szá­muk évről évre csökken. Az idén pl. már ez a csökkenés 1871-hez viszonyítva eléri a 7,7 százalékot. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyes ágazatokban a szakember-utánpót­lás gondot okoz, s e téren az elkövetkező években sem várható lényeges javulás. Éppen ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a cigányszármazású fiatalok szétlielye- zésére, mégpedig úgy, ahogy azt az SZSZK kormányának 1974. október 30-án kelt határozata is előirányozza. A 15 éves cigány fiatalok száma ugyanis növekvő irány­zatot mutat. Míg például 1971-ben Szlovákiában a részará­nyuk bárom százalékot tett ki, addig az idén meghaladja az 5 százalékot. A felmérések azt mutatják, hogy Szlovákiában a 15 éves fiatalok 88 százaléka tanul tovább, illetve szakmát. A cigányfiataleknál ez az arány csak 47,7 százalékot tesz ki, bár évről évre többen tamilnak közülük is szakmát. A jelenlegi helyzet ennek ellenére nem ad okot az elégedett­ségre. Elsősorban is azért, mert közülük igen sokan nem fejezik be a szakmunkásképzőt, vagyis időközben otthagyják helyüket. Ez a kedvezőtlen helyzet nagyrészt annak tudható be, hogy a cigány fiatalok többsége nem rendelkezik megfelelő végzettséggel. A múlt iskolai évben például 4200 cigány fia­tal került ki az iskolából, de a 9. osztályt csak az ötödrészük, a 8. osztályt pedig 16,6 százalékuk fejezte be. Egy két kivé­telen kívül tehát csak ezeket vették fel a szakmunkáskép­zőbe. Ezek a tények elgondolkoztatóak és cselekedetre ösztö­nöznek. Például nem volna célszerűtlen azon cigány fiatalok számára, akik nem rendelkeznek alapvégzettséggel, a szak­munkás viszonyba lépés előtt egyéves előkészítő tanfolyamot rendezni, főleg azokban az üzemekben és ágazatokban, ame­lyek már hosszabb idő óta szakember-utánpótlásliiánnyal küzdenek. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy a szakmát ta­nuló fiatalokat lehetőleg az internátusokban helyeznék el. Kétségtelen, hogy a velük foglalkozó tanítók, nevelők és mes­terek munkája megnehezül, és ezt anyagilag megfelelő módnn kell jutalmazni. S hogy a cigány fiatalok a hároméves képzőt befejezzék nem árt, ha az üzemek és intézetek a veliik való munka terén adaptálási tervet dolgoznak ki, és ezt időről időre ellenőrzik és tökéletesítik. A már említett kormányrendelet a kerületi nemzeti bizott­ságoknak feladatul adja, hogy 1976-tól kezdve a szakmai utánpótlás terén az egyes üzemek részére kötelezően és számbelileg is meghatározza, hogy hány cigány fiatalt kell felvenni. Csak így lehet elérni, hogy ne csak a^ közkedvelt szakmák részesüljenek majd előnyben. A cigány fiatalok el­helyezésének megjavítására a kormány hathatós intézkedé­seket foganatosított, amelyek teljesítésével minden bizony­nyal e téren is javulásit lehet elérni. A nemzeti bizottságok­ra, és nem utolsósorban az üzemek pártszervezeteire hárul az a feladat, hogy ezzel a kérdéssel mélyrehatóan foglalkoz­zanak, mert a cigány fiatalok elhelyezése politikai és nép- gazdasági szempontból is körültekintőbb munkát igényel az eddigieknél. N. J. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Megbonthatatlan barátság A Vietnam teljes felszabadításáért vívott harc befejezésé­nek, az imperialista agresszió feletti győzelemnek óriási je­lentősége van a szocializmus pozícióinak szilárdulása, vala­mint a népeknek a szabadságért, a függetlenségért, a bé­kéért és a társadalmi haladásért vívott barca szempontjá­ból — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev a szovjet vezetők, valamint a te Duan vezette vietnami párt- és kormánykül­döttség között nemrég lefolyt tárgyalások alkalmával. Arra is rámutatott, hogy a szovjet emberek, hűen internacionalista kötelességükhöz, akárcsak a háború idején tették, a béke napjaiban is támogatják a testvéri vietnami népet a nemes célokért folyó harcban, minden erővel azon lesznek, hogy erősítsék és elmélyítsék az SZKP és a Vietnami Dolgozók Pártja, illetve a Szovjetunió és a VDK közötti barátságot és szolidaritást a két nép javára, az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelően. A Vietnami Demokratikus köztársaságnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, közöttük hazánkkal fennálló kapcsolata és egyre mélyülő együttműködése fontos és pozi­tív tényező a békés, demokratikus és virágzó Vietnam létre­hozásában. A VDK és a Szovjetunió között az első gazdasági és műszaki megállapodást 1955-ben kötötték. A háborúban elpusztult gazdaság helyreállítására a Szovjetunió 4U millió rubel értékben juttatott a VDK-nak ellenszolgáltatás nélküli segélyt, s 16 millió rubel értékben hitelt. A Szovjetunió me­zőgazdasági berendezéseket, műtrágyát és ipari felszerelé­seket szállított a VDK-nak, s az önzetlen, nagyszabású segít­ség egyik ékesen szóló bizonyítéka, hogy közel 150 gyár és számos állami gazdaság épült fel eddig szovjet segítséggel Vietnamban. Az 1973-han aláírt gazdasági és műszaki segítségnyújtásról szóló újabb megállapodás még magasabb szintre emelte a két ország testvéri együttműködését. A megállapodás értel­mében a Szovjetunió segítséget nyújt Vietnam energetikai* és széniparának fejlesztésében, az úthálózat kiépítésében és más fontos népgazdasági területeken. Sikeresen fejlődik a két ország közötti árucsere is. Az 1973. évi 143 millióval szem­ben tavaly már elérte a 192 millió rubel értéket. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány most úgy döntött, hogy kedvező feltételekkel hitelt nyújt Vietnam szocialista iparosításához és mezőgazdasági termelésének fel­lendítéséhez, valamint az életszínvonal emeléséhez az 1976— 1980-as ötéves terv keretében. A szovjet—vietnami kormány­közi megállapodás értelmében a Szovjetunió közreműködik az energetika, a bányászat, a fémkohászat, a vegyipar, a gép­gyártás és más iparágak fejlesztésében, a mezőgazdaság fel­lendítésében. Már a jövő évben és a következő ötéves terv­időszakban különféle ipari, építkezési és mezőgazdasági be­rendezéseket, gépeket, közlekedési eszközöket, fémet, olaj­terméket, gyapotot, élelmiszert és más árut szállít a vietnami félnek. A szovjet és a vietnami vezetők megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Vietnam között minden területen erősödik a testvéri barátság és a gyümölcsöző együttműkö­dés. A Moszkvában aláírt dokumentumok fontos mérföldkövet jelentenek a szovjet—vietnami megbonthatatlan, testvéri ba­rátság, az egymás iránti szolidaritás további elmélyítésének és sokoldalú fejlesztésének útján, tovább fejlesztik és töké­letesítik a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést kétoldalú alapon éppúgy, mint a szocialista országok sok­oldalú együttműködése keretében. P. !• BELPOLITIKÁI KOMMENTÁRUNK EBSBBB83BS3 Számos nyugati országban az áremelkedések nyugtalansá­got váltanak ki a lakosság körében. Felvételünkön: párizsi diákok tüntetnek az árak növekedése ellen. (Telefoto: CSTK — ZB) A műit bét végén és e hét elején hazánkban járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének küldöttsége, amelyet Hwang Dzsang ]ob elnök vezetett. A küldöttség megtekintette a prágai várban levő ifjúsági otthont is (felvételünkönf. íTelofoto: CSTK) A francia oktatásügyi minisztérium küldöttsége, Rene Haby miniszter vezetésével november 3-án, hétfőn ellátogatott Bra­tislavában a Ruíová dolina-i idegen nyelvek oktatására sza­kosított alapiskolába. Stefan Chochol szlovák oktatásügyi miniszter kíséretében a vendégek a forradalmi hagyományuk termét is megnézték, ahol az iskola tanulói kultúrműsort adtak elő. (Felvétel: CSTKJ 1975. XI. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents