Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-09 / 45. szám, Vasarnapi Új Szó
V'lág proletárjai, egyesüljetek! Bratislava, 1975. november 9. Q VIII. évfolyam, 45.fszám ^ Ara 1 korona Vörösgárdista osztag a pétervári Szuiolnij előtt, 1H17 októberében Részlet Moszkva mai városképéből: a Szsnolenszk tér Foto: APN — archív O ** tvennyolc éve az oroszországi munkások, parasztok és haladó értelmiségiek azért ragadtak fegyvert, hogy megdeintsék a cári rendszert ós megteremtsék a munkás-paraszt szövetségre épülő ú] társadalom építésének a lehetőségét. A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként hatalomra került proletariátus elsőként azt hirdette meg, hogy száműzi az emberiség életéből a háborúkat, és a béke eszméjét közvetlenül a társadalmi haladáshoz kapcsolja. A Lenin által 1917. október 20-án előterjesztett és aláírt Békedekrétum Szovjet-üroszoiszág egyik első törvénye. A szovjetek országának kormánya, amely a dekrétumban valamennyi ország kormányához és népéhez fordult, és amely határozottan elítélte az imperialista háborúkat, pontosan megfogalmazta a fiatal munkás-paraszt állam béketörekvését, meghirdette a más országok belügyeibe való be nem avatkozásnak, az országok területi épsége tiszteletben tartásának, a kis és nagy népek egyenjogúságának elvét és önrendelkezési jogát. A Békedekrétumban kifejtett lenini elvet az SZKP XXIV. kongresszusa fejlesztette tovább és alkalmazta korunkra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvennyolcadik évfordulója alkalmából is elmondhatjuk, hogy október igaza megvalósult a gyakorlatban. A szovjet állam egész története során állhatatosan küzdött — és küzd ma is — az államok és a népek jogainak és jogos érdekeinek a tiszteletben tartásán nyugvó, háború nélküli világért, a kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló bókéért, érvényesítette a múltban, és érvényesíti ma is a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének .lenini politikáját. Ennek a politikának az a célja, hogy a haladás erői elejét vegyék a termonukleáris világháborúnak, az országok képviselői tárgyalásokkal oldják meg az államok közötti vitákat, tartsa mindenki tiszteletben minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg a számára megfelelő társadalmi és állam- rendszert, maga döntsön országa belső fejlődésének a kérdéseiben. A békés egymás mellett él£s politikája biztosítja az alapot ahhoz, hogy az országok — ha különböző is a társadalmi rendszerük — megértsék egymást és fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködésüket. A békés (egymás mellett élés ugyanakkor előmozdítja a népek felszabadító harcának sikerét és forradalmi feladatainak megvalósítását. A Szovjetunió szorgalmazta és ma is szorgalmazza a íegyverkezési hajsza leállítását, egy leszerelési egyezmény tető alá hozását. Évek óta elszántan harcol az általános és teljes leszerelésért. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában a szocialista közösség országainak hatalmára, a független államok és az összes békeszerető erők által a béke védelmében tett lépésekre támaszkodik. Abból indul ki, hogy a mai viszonyok között a világháború elkerülhető. A Föld különböző helyein élő békeharcosok millióival együtt hiszi és hirdeti, hogy a szocialista államoknak, a nemzetközi munkásosztálynak, a gyarmati igából kiszabadult népeknek, a békét védelmező összes erőnek az aktív és közös harcával a világháború elhárítható, a Földön biztosítható a tartós béke. A Szovjetunió és a békeszerető népek képviselte nemes eszme legutóbb a Helsinkiben született Záróokmányban fejeződött ki. A harminchárom ország aláírta dokumentum tíz alapelvre épül. Az első elv szerint a részvevő államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és a politikai függetlenségre való jogát, a politikai, a társadalmi és a gazdasági rendszer szabad megválasztásának ós fejlesztésének a jogát. A második elv alapján az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki. Az ötödik elv a vitás kérdések békés rendezéséről, ezen belül gyors és igazságos megoldásukról intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás,, a vizsgálat, a közvetítés. A hatodik elv szerint a részvevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen, beavatkozzanak egy másik részvevő állam belső törvény- hozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe. A hetedik elv rögzíti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadságát. A nyolcadik elvben a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát fogalmazták meg. A kilencedik elvben a részvevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással és az összes többi állammal. A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő. A Záróokmány alapelvei — amelyeket akár korunk „tíz- parancsolatjának is tekinthetünk — teljes mértékben megfelelnek a békés egymás mellett élés lenini felfogásának, október igazának, annak a célkitűzésnek, amelyért ötvennyolc éve a Nugy Októberi Szocialista Forradalomban az oroszországi munkások, parasztok és haladó értelmiségiek is küzdöttek. És október igaza, célkitűzése, más vonatkozásban is érvényesül... A kommunista mozgalom 1917-ben — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején — még csak alig néhány százezer embert számlált. A világon jelenleg működő mintegy kilencven kommunista- és munkáspárt viszont már több mint ötvenmillió harcost tömörít. Az igaz ügyért folytatott küzdelem jegyében a Kommunista- és munkásmozgalom hatalmas erővé vált, eszméi diadalmasan terjednek, meghódítják a világot. 1IA1.AZS ft&LA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA
