Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-08 / 264. szám, szombat

Szauna a tó partián Finn tájak — Kuusankoski A Helsinkiben megrendezett európai biztonsági és együttmű* ködési konferencia enyhülést hozó dokumentumai általános érdeklődés középponjtába hoz­ták Finnországot. Hazánk szoros kulturális és gazdasági kapcsolatokat tart fenn Finnországgal olyan terü­leteken, ahol ez mindkét ál­lam érdeke. Olyan pedig bőven akad. Finnország fa-, cellulóz­bútoripara bennünket közelről érint. Nemegyszer találkoztam szakemberekkel Stúrovóban (Párkányban), akik az onnan behozott gépeket szerelték be az itteni cellulóz-papírgyárba. Rendkívül megörültek, amikor távol hazájuktól anyanyelvü­kön szólítottam meg őket. El­beszélgettünk otthoni körülmé­nyeikről, itteni munkájukról. Bennem is felejthetetlen emlé­keket idéztek fel finnországi rövid tartózkodásomból. Nem lehet elfelejteni Helsinkit, Por- vöt, Lahtit, Kouvolát, Kuuson- koskit, benne barátaimat: Erkki Kaivolampit, feleségét Halfát, Penttt Nteminent, akik igen szí­vélyesen fogadtak és megmu­tatták városaik, tájaik neve- *etességeit. Mesés, szép Soumi. Idegen­északi, de vonzó. A finn nyelv rokoni, hasonló akcentusú, de kb. 5000 éve történt szétválá­sunk után közvetlenül már ért­hetetlen. Csak beszéd közben döbben rá az ember a szavak hasonlatosságára. (össze lehet hozni egy aránylag jól érthe­tő közös mondatot: ElSvö ka­ja uiskelee veden alla. — Ele­ven hal úszkál a víz alatt.) Ez azért nem zavarja barátságun­kat, sőt, ösztönöz egymás nyel­vének megtanulására. Szeretném legalább vázlato­san ismertetni Finnország tájait, nevezetességeit. így közelebb juthat az olvasó — legalább el­képzelésben — az ezer tó or­szágához, népének leikéhez. Elsősorban éppen barátaim városáról, Kuusankoskiról sze­retnék beszélni. Kuusankoski Savó tartomány délkeleti ré­szén van. Helsinkitől 120 km-re északkeletre. Savóban beszélik a legtisztább finn nyelvet. E tartomány déli csücskét Ky- menluakso nak hívják. Magya­rul: Kümivölgye. A sebes Kymi folyó látja el energiával a mel­léje települt városokat: Kuusan- koskit, Kouvolát, Myllynkos- kit, Inkaroinent, Kotka, Ha- minu tengeri kikötővárost. Kuusankoski magyarul hat sellőt jelent, méltóan a terüle­tén átfolyó Kymi jellegéhez. Polgárai nem is voltak restek vízi erőművek elé fogni a sel- lőket! A kb. 23 000 lakosú vá­ros szinte elveszik az erdőben. Csak a sokszintű házak és gyárkémények kapaszkodnak a fák koronái fölé. így aztán nem lehet panaszkodni a rossz leve­gőre! Az utcák, a parkok ren­dezettek. tiszták. Ahová csak lehet, virágot ültetnek. Hiába keresnénk ott eldobott szeme- metet, csikket! Kuusankosklnak nem régi a történelme. Csak az 1743. évi Turkuban aláírt békeszerződés óta kezdeti fejlődni, kiszaba­dulni a háborúk okozta sze­génységből, amit aztán az ipa­rosodás szüntetett meg végle­gesen. Adva volt a víz, a fa és a szorgalom, a többit az idő hozta magával. 1873-ban egy papírgyár épült a folyó partján. Ez a régi papírgyár ma már óriássá fejlődött. A neve: Kuu- sankoskl Kymi Részvénytársa- saság. Évi faigénye 2 millió m3.. Évi papírterméke 360 000 tonna, más cellulózterméke 300 000 tonna. Ennek a mennyi­ségnek 85 százalékát exportál­ják, többek között hazánkba is. Kis vállalat — nagy segítség Ezeken kívül előállítanak még klórt, lúgot, karbldot és fa: szeszt. A gyárban 4500 alkal­mazott dolgozik. Barátaim közbenjárására al­kalmam volt belülről is megte kinteni a gyárat. A gyár igaz­gatója finn szívélyességgel fo­gadott. Buzgón érdeklődött ho­ni viszonyainkról. Miután is­mertettem Szlovákia papír-cel­lulóz iparát, valamint a Stúro- vóban részben finn segítséggel épült cellulóz-papírgyárat, ő is büszkélkedett, hogy a kuusan­koski papírgyár európai nagy súgrendben a második. A lég nagyobb Svédországban van, de azt is ők építették! Ezután üdvözletét tolmácsolta honfi­társaimnak^ és átadott egy ki sérő szakembernek, aki végig-, vezetett a gyárkolosszuson. Mint laikust megleptek a gyár méretei,, hosszú, tiszta folyo­sói, óriási kemencéi. A folvor sókon kevés alkalmazottat lát­tam. Ezek görkorcsolyán közle­kedve ellenőrizték az automa­tizált gépeket, valamint az azokba betekintést nyúitó kép ernyőket. ,( Kuusankoskit 1957-ben. avat­ták várossá. A városnak a gyáróriás adja jellegét. Kitűnő országutak kötik össze Helsin­kivel és más városokkal. Meg említendő a modernül felszerelt 210 férőhelyes kórház, továbbá a különböző középfokú szakis­kolák, amelyek ai'ra hivatot­tak, hogy szakmunkásokkal lás­sák el a gyárat. Ezenkívül két nyolctantermes alapiskola, svéd középiskola és zeneiskola van a városban. A város lakosai szorgalma­sak, takarékosak. A természet* tői csak kemény munkával le­het kikényszeríteni a megél­hetést. Télen egész nap égnek a lámpák, mert nappalfélé csak 10 órától 14 óráig van. Éppen ezért az alapfokú iskolák első osztályaiba csak 7 éves koruk­ban kezdenek járni a gyerekek. De eljön a tavasz, meg a nyár is. Ekkor a hét végén nem lehet a finneket otthon tartani. A nap éltető sugarainak hatá­sára ellenállhatatlan vágy vonzza őket a természetbe: er­dőbe, folyó, tó partjára. Ezek bői pedig van elég. Lehetőleg ide építi a finn ember a szau­náját is. Ennek „ranta sauna" — parti szauna a neve. Mellé­je kis étkező-pihenő lakot te­remt, ahol fürdés után gond­talanul elfogyaszthatja „sau- nakivin“ (szaunakövön) meg- abálódott — parizer-féle — „makkaráját" és voileipS-jét (vajaslepényét) s gyenge sö rét. A finn ember nagyon szereti a természetet, az utazást. Az utak mentén sok helyütt van­nak utasellátók, ún. ravintolák, ahol étellel és alkoholmentes üdítő italokkal látják el az uta­sokat. Szeszes italt még vélet­lenül sem mérnek, de napköz­ben másutt sem az országban. Este hatig zárva vannak az italboltok, s a szeszes ital mé­regdrága. Talán jól is van ez tgy, mert helyette másra ma­rad meg a pénz. Például szép lakásra. Erkki barátomék lakásában is látható, hogy nem italra költi el a pénzét. A négytagú család a szövetkezeti ház második eme­letén lakik. A lakást 3 szoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra alkotja. A szekrények általá­ban beépítettek, színük meg­egyezik a faléval. Az egyik szo­ba bútora tiszta fehér. Azt hit­tem, hogy fehérre van festve. Tévedtem. Nyírfából készült, csak belakkozták. A nyírfa (koivu) a finnek nemzeti fája. Nemcsak a bútoripar egyik alapanyaga, hanem a népmű­vészeté is. Rengetég dísztár­gyat, hasznos szerszámot készí­tenek .belőle. Ajándékba kap tam egy pár pici papucsot, ame­lyet egyetlen szál keskeny nyírfakéregből fontak. (fonni punoa). Barátaim lakását nagyon kel­lemesnek és praktikusnak ta­láltam. Kíváncsi voltam, hogy miként van ez másutt. Segítsé­gemre jött a földszinti házmes­ternő, aki engem, a távolról Jött „unkarilainent" nagv sze­retettel hívott he lakásába. Itt is meglepett a csín, a tiszta­ság. Egyik este megakadt a sze­mem (silrnSni) Erkki könyves­polcán: a finn-észt szótáron. Fellapozom, ismerős szavak után kutatok. íme, egy érde­kes felfedezés: nelfös észtül neljandtk, magyarul négyes, vagy ha úgy tetszik, negyedik/ Mégis csak rokonok vagyunk! A. SZABÓ ZOLTÁN Korszerű bútorokat, irodai berendezéseket gyárt a Galán­tai Járási Iparvállalat. Jesko Imre, a vállalat egyik vezető dolgozója kalauzol bennünket néhány üzemrészlegbe. Beme-* gyünk az egyik csarnokba. A helyiség végében fiatal lányuk nléhvágó gépekkel „szeletelik“ a fémbútorok alapanyagát. Odébb a saitolóknál dolgozó nők megfelelő formára alakít­ják a feldnrabolt bádogot. Az egvik, génnél Tóth Katalin ül, gyakorlott mozdulatokkal rakja a sa»’tolóba az egy méter hosz- szé kb 10 cm széles pléhdara- bot. Egv másik helyiségben már festik a fémszekrények al­katrészeit. A festődében dél* utáni műszak lévén, kevesen dolgoznak, fíende Sándor ép­pen fiókot fest. Továbbhaladva elérkezünk abba a részlegbe, ahol a oléhszekrények már csomagolásra várnak. Ezekből a szekrénykékből tetszés szerint egymás mellé, vagy egymás fölé rakva több­féle bútor, «variálható. Például íróasztal, iratszekrény stb. — Sajnos, nem tudom meg­mutatni az összes termékünket — mondja Jesko elvtárs, de nemcsak itt Galántán, hanem Sereden, Vágsellyén, SÍádkovi- ■fcovón (Diószegen) is vannak üzemrészlegeink. Galántán az előbb látott fémszekrényeken kívül már csak forgószékeket és ruhafogasokat készítünk. Közben az íróasztala fiókjá­ból elővesz egy reklámcélokat szolgáló röplapot és azon mu­tatja meg, mit gyártanak az előbb említett városokban levő üzemrészlegekben. A képeken fémből készült könyvállvány, rajzolóasztal, konyhába való sarokpad, íróasztal, Junior el­nevezésű gyerekszohabútor lát­ható. Van még egy termékük, amely nincs rajta ezen a röp­lapon, de amelyre az üzem ve­zetői nagyon büszkék; az a Student szobabútor, amely ser- diilőkorúaknak, diákoknak ké­szül. Ezt Diószegen gyártják, s több kiállításon nyert már dí­jat. Jesko elvtárs beszélgetés közben megjegyzi, hogy meg­rendelésre is készítenek bútort, mégpedig magánszemélyek ré­szére. Ezzel főleg a sered! üzemrészlegen foglalkoznak. A járási iparvállalatok első­A lap új száma közli az SZLKP KB 1975. október 15— 16-i ülésének határozatát, majd Az Októberi Forradalom és a jelenlegi világfejlödés c. cikk­ben megemlékezik az NOSZF- ról. A lap új számából kiemelke­dik Andrej Gromiko elvtárs­nak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Szovjet­unió külügyminiszterének. A békeprogram a megvalósulás útján c. hosszabb tanulmánya. A lap pártpolitikai cikkei közül a figyelmet ezúttal Az alapszervezetek évzáró taggyű­lései előtt, valamint a Meg­nyitjuk a párloktatás új idő­szakát c. összeállításokra hív­juk fel. Tartalmas a Követke­zetesen érvényesíteni a párt vezető szerepét c. beszélgetés is, mely három hőerőmű (a détmaroviceí, a tuSimicei és a Jaslovské Bohunice-i) építőhe­lyi pártbizottsága munkatapasz­talatairól számol he, Tóth Katalin a sajtológépnél. sorban arra hivatottak, hogv szolgáltatásokat végezzenek a lakosság részére. így vízveze­ték- és központi fűtés szerelé­sét, villanyáram bevezetését, televíziókészülékek, rádió stb. javítását. Hogy ezt miért csak most említjük? Azért, mert fő célunk az, hogy a vállalat ter­mékeit mutassuk be az olvasók­nak. Viszont nem akarjuk el­hallgatni a vállalat igazi külde­tését sem. Annál inkább, mert van olyan határozat, hogy a ga- lántaihoz hasonló vállalatok a termelést nem bővíthetik a szolgáltatások rovására. — Nálunk jól megfér egymás mellett a termelés és a szolgál­tatás. Sőt, kiegészítik egymást — Kiegészítik? — Igen. Némelyik szolgálta­tásunk pl. nem kifizetődő, de fenn tudjuk tartani, mert a termelés utáni bevételekből ja­. vadalmazzuk. A vállalat nemcsak belföldi, hanem külföldi piacra is ter­mel. Belföldön jól kiegészíti a nagy ipari üzemek termékeinek választékát, külföldön pedig öregbíti irodai bútoraink és lak- berendezési tárgyaink hírnevét. Kis vállalat — nagy segítségl Hogyne volna az, hiszen amel­lett, hogy ilyen sokrétű tevé­kenységet folytat a lakosság számára is nélkülözhetetlen, ós még egy rendkívül fontos kül­detést teljesít. Jó munkalehe­tőséget nyújt a környékbeli la­kosságnak, férfiaknak, nőknek egyaránt. Közel ezer alkalma­zottat foglalkoztat. KOVÁCS ELVIRA Az új szám gazdaságpolitikai írásai közül említésre méltó A mezőgazdaság alapvető felada­ta — növelni az önellátást, az Intézkedések a tervszerű irá­nyításban, A szemestermények és az élelmiszerek termelésé­ben az önellátás útján, vala­mint Az ötéves tervben tovább növekedett a dolgozók élet- színvonala és életbiztonsága c. cikk. Tanulmányjellegű írás a lap­ban A pártszervezetek ellen­őrzési joga a termelésben, il­letve A demokrácia, béke és haladás szolgálatában c. cikk. Érdeklődésre tarthat számot A helsinki dokumentumok kötele­ző politikai és jogi volta c. külpolitikai vonatkozású elem ző írás is. A testvérpártok életébe két szovjet és egy bolgár vonatko­zású cikk enged bepillantást. (keze«) A pléhszekrénykékböl íróasztal is variólhaíó (Szerző felvételei és archív) Megjelent a Partéiét 22. száma Kuusankoski

Next

/
Thumbnails
Contents