Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-08 / 264. szám, szombat
Szauna a tó partián Finn tájak — Kuusankoski A Helsinkiben megrendezett európai biztonsági és együttmű* ködési konferencia enyhülést hozó dokumentumai általános érdeklődés középponjtába hozták Finnországot. Hazánk szoros kulturális és gazdasági kapcsolatokat tart fenn Finnországgal olyan területeken, ahol ez mindkét állam érdeke. Olyan pedig bőven akad. Finnország fa-, cellulózbútoripara bennünket közelről érint. Nemegyszer találkoztam szakemberekkel Stúrovóban (Párkányban), akik az onnan behozott gépeket szerelték be az itteni cellulóz-papírgyárba. Rendkívül megörültek, amikor távol hazájuktól anyanyelvükön szólítottam meg őket. Elbeszélgettünk otthoni körülményeikről, itteni munkájukról. Bennem is felejthetetlen emlékeket idéztek fel finnországi rövid tartózkodásomból. Nem lehet elfelejteni Helsinkit, Por- vöt, Lahtit, Kouvolát, Kuuson- koskit, benne barátaimat: Erkki Kaivolampit, feleségét Halfát, Penttt Nteminent, akik igen szívélyesen fogadtak és megmutatták városaik, tájaik neve- *etességeit. Mesés, szép Soumi. Idegenészaki, de vonzó. A finn nyelv rokoni, hasonló akcentusú, de kb. 5000 éve történt szétválásunk után közvetlenül már érthetetlen. Csak beszéd közben döbben rá az ember a szavak hasonlatosságára. (össze lehet hozni egy aránylag jól érthető közös mondatot: ElSvö kaja uiskelee veden alla. — Eleven hal úszkál a víz alatt.) Ez azért nem zavarja barátságunkat, sőt, ösztönöz egymás nyelvének megtanulására. Szeretném legalább vázlatosan ismertetni Finnország tájait, nevezetességeit. így közelebb juthat az olvasó — legalább elképzelésben — az ezer tó országához, népének leikéhez. Elsősorban éppen barátaim városáról, Kuusankoskiról szeretnék beszélni. Kuusankoski Savó tartomány délkeleti részén van. Helsinkitől 120 km-re északkeletre. Savóban beszélik a legtisztább finn nyelvet. E tartomány déli csücskét Ky- menluakso nak hívják. Magyarul: Kümivölgye. A sebes Kymi folyó látja el energiával a melléje települt városokat: Kuusan- koskit, Kouvolát, Myllynkos- kit, Inkaroinent, Kotka, Ha- minu tengeri kikötővárost. Kuusankoski magyarul hat sellőt jelent, méltóan a területén átfolyó Kymi jellegéhez. Polgárai nem is voltak restek vízi erőművek elé fogni a sel- lőket! A kb. 23 000 lakosú város szinte elveszik az erdőben. Csak a sokszintű házak és gyárkémények kapaszkodnak a fák koronái fölé. így aztán nem lehet panaszkodni a rossz levegőre! Az utcák, a parkok rendezettek. tiszták. Ahová csak lehet, virágot ültetnek. Hiába keresnénk ott eldobott szeme- metet, csikket! Kuusankosklnak nem régi a történelme. Csak az 1743. évi Turkuban aláírt békeszerződés óta kezdeti fejlődni, kiszabadulni a háborúk okozta szegénységből, amit aztán az iparosodás szüntetett meg véglegesen. Adva volt a víz, a fa és a szorgalom, a többit az idő hozta magával. 1873-ban egy papírgyár épült a folyó partján. Ez a régi papírgyár ma már óriássá fejlődött. A neve: Kuu- sankoskl Kymi Részvénytársa- saság. Évi faigénye 2 millió m3.. Évi papírterméke 360 000 tonna, más cellulózterméke 300 000 tonna. Ennek a mennyiségnek 85 százalékát exportálják, többek között hazánkba is. Kis vállalat — nagy segítség Ezeken kívül előállítanak még klórt, lúgot, karbldot és fa: szeszt. A gyárban 4500 alkalmazott dolgozik. Barátaim közbenjárására alkalmam volt belülről is megte kinteni a gyárat. A gyár igazgatója finn szívélyességgel fogadott. Buzgón érdeklődött honi viszonyainkról. Miután ismertettem Szlovákia papír-cellulóz iparát, valamint a Stúro- vóban részben finn segítséggel épült cellulóz-papírgyárat, ő is büszkélkedett, hogy a kuusankoski papírgyár európai nagy súgrendben a második. A lég nagyobb Svédországban van, de azt is ők építették! Ezután üdvözletét tolmácsolta honfitársaimnak^ és átadott egy ki sérő szakembernek, aki végig-, vezetett a gyárkolosszuson. Mint laikust megleptek a gyár méretei,, hosszú, tiszta folyosói, óriási kemencéi. A folvor sókon kevés alkalmazottat láttam. Ezek görkorcsolyán közlekedve ellenőrizték az automatizált gépeket, valamint az azokba betekintést nyúitó kép ernyőket. ,( Kuusankoskit 1957-ben. avatták várossá. A városnak a gyáróriás adja jellegét. Kitűnő országutak kötik össze Helsinkivel és más városokkal. Meg említendő a modernül felszerelt 210 férőhelyes kórház, továbbá a különböző középfokú szakiskolák, amelyek ai'ra hivatottak, hogy szakmunkásokkal lássák el a gyárat. Ezenkívül két nyolctantermes alapiskola, svéd középiskola és zeneiskola van a városban. A város lakosai szorgalmasak, takarékosak. A természet* tői csak kemény munkával lehet kikényszeríteni a megélhetést. Télen egész nap égnek a lámpák, mert nappalfélé csak 10 órától 14 óráig van. Éppen ezért az alapfokú iskolák első osztályaiba csak 7 éves korukban kezdenek járni a gyerekek. De eljön a tavasz, meg a nyár is. Ekkor a hét végén nem lehet a finneket otthon tartani. A nap éltető sugarainak hatására ellenállhatatlan vágy vonzza őket a természetbe: erdőbe, folyó, tó partjára. Ezek bői pedig van elég. Lehetőleg ide építi a finn ember a szaunáját is. Ennek „ranta sauna" — parti szauna a neve. Melléje kis étkező-pihenő lakot teremt, ahol fürdés után gondtalanul elfogyaszthatja „sau- nakivin“ (szaunakövön) meg- abálódott — parizer-féle — „makkaráját" és voileipS-jét (vajaslepényét) s gyenge sö rét. A finn ember nagyon szereti a természetet, az utazást. Az utak mentén sok helyütt vannak utasellátók, ún. ravintolák, ahol étellel és alkoholmentes üdítő italokkal látják el az utasokat. Szeszes italt még véletlenül sem mérnek, de napközben másutt sem az országban. Este hatig zárva vannak az italboltok, s a szeszes ital méregdrága. Talán jól is van ez tgy, mert helyette másra marad meg a pénz. Például szép lakásra. Erkki barátomék lakásában is látható, hogy nem italra költi el a pénzét. A négytagú család a szövetkezeti ház második emeletén lakik. A lakást 3 szoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra alkotja. A szekrények általában beépítettek, színük megegyezik a faléval. Az egyik szoba bútora tiszta fehér. Azt hittem, hogy fehérre van festve. Tévedtem. Nyírfából készült, csak belakkozták. A nyírfa (koivu) a finnek nemzeti fája. Nemcsak a bútoripar egyik alapanyaga, hanem a népművészeté is. Rengetég dísztárgyat, hasznos szerszámot készítenek .belőle. Ajándékba kap tam egy pár pici papucsot, amelyet egyetlen szál keskeny nyírfakéregből fontak. (fonni punoa). Barátaim lakását nagyon kellemesnek és praktikusnak találtam. Kíváncsi voltam, hogy miként van ez másutt. Segítségemre jött a földszinti házmesternő, aki engem, a távolról Jött „unkarilainent" nagv szeretettel hívott he lakásába. Itt is meglepett a csín, a tisztaság. Egyik este megakadt a szemem (silrnSni) Erkki könyvespolcán: a finn-észt szótáron. Fellapozom, ismerős szavak után kutatok. íme, egy érdekes felfedezés: nelfös észtül neljandtk, magyarul négyes, vagy ha úgy tetszik, negyedik/ Mégis csak rokonok vagyunk! A. SZABÓ ZOLTÁN Korszerű bútorokat, irodai berendezéseket gyárt a Galántai Járási Iparvállalat. Jesko Imre, a vállalat egyik vezető dolgozója kalauzol bennünket néhány üzemrészlegbe. Beme-* gyünk az egyik csarnokba. A helyiség végében fiatal lányuk nléhvágó gépekkel „szeletelik“ a fémbútorok alapanyagát. Odébb a saitolóknál dolgozó nők megfelelő formára alakítják a feldnrabolt bádogot. Az egvik, génnél Tóth Katalin ül, gyakorlott mozdulatokkal rakja a sa»’tolóba az egy méter hosz- szé kb 10 cm széles pléhdara- bot. Egv másik helyiségben már festik a fémszekrények alkatrészeit. A festődében dél* utáni műszak lévén, kevesen dolgoznak, fíende Sándor éppen fiókot fest. Továbbhaladva elérkezünk abba a részlegbe, ahol a oléhszekrények már csomagolásra várnak. Ezekből a szekrénykékből tetszés szerint egymás mellé, vagy egymás fölé rakva többféle bútor, «variálható. Például íróasztal, iratszekrény stb. — Sajnos, nem tudom megmutatni az összes termékünket — mondja Jesko elvtárs, de nemcsak itt Galántán, hanem Sereden, Vágsellyén, SÍádkovi- ■fcovón (Diószegen) is vannak üzemrészlegeink. Galántán az előbb látott fémszekrényeken kívül már csak forgószékeket és ruhafogasokat készítünk. Közben az íróasztala fiókjából elővesz egy reklámcélokat szolgáló röplapot és azon mutatja meg, mit gyártanak az előbb említett városokban levő üzemrészlegekben. A képeken fémből készült könyvállvány, rajzolóasztal, konyhába való sarokpad, íróasztal, Junior elnevezésű gyerekszohabútor látható. Van még egy termékük, amely nincs rajta ezen a röplapon, de amelyre az üzem vezetői nagyon büszkék; az a Student szobabútor, amely ser- diilőkorúaknak, diákoknak készül. Ezt Diószegen gyártják, s több kiállításon nyert már díjat. Jesko elvtárs beszélgetés közben megjegyzi, hogy megrendelésre is készítenek bútort, mégpedig magánszemélyek részére. Ezzel főleg a sered! üzemrészlegen foglalkoznak. A járási iparvállalatok elsőA lap új száma közli az SZLKP KB 1975. október 15— 16-i ülésének határozatát, majd Az Októberi Forradalom és a jelenlegi világfejlödés c. cikkben megemlékezik az NOSZF- ról. A lap új számából kiemelkedik Andrej Gromiko elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének. A békeprogram a megvalósulás útján c. hosszabb tanulmánya. A lap pártpolitikai cikkei közül a figyelmet ezúttal Az alapszervezetek évzáró taggyűlései előtt, valamint a Megnyitjuk a párloktatás új időszakát c. összeállításokra hívjuk fel. Tartalmas a Következetesen érvényesíteni a párt vezető szerepét c. beszélgetés is, mely három hőerőmű (a détmaroviceí, a tuSimicei és a Jaslovské Bohunice-i) építőhelyi pártbizottsága munkatapasztalatairól számol he, Tóth Katalin a sajtológépnél. sorban arra hivatottak, hogv szolgáltatásokat végezzenek a lakosság részére. így vízvezeték- és központi fűtés szerelését, villanyáram bevezetését, televíziókészülékek, rádió stb. javítását. Hogy ezt miért csak most említjük? Azért, mert fő célunk az, hogy a vállalat termékeit mutassuk be az olvasóknak. Viszont nem akarjuk elhallgatni a vállalat igazi küldetését sem. Annál inkább, mert van olyan határozat, hogy a ga- lántaihoz hasonló vállalatok a termelést nem bővíthetik a szolgáltatások rovására. — Nálunk jól megfér egymás mellett a termelés és a szolgáltatás. Sőt, kiegészítik egymást — Kiegészítik? — Igen. Némelyik szolgáltatásunk pl. nem kifizetődő, de fenn tudjuk tartani, mert a termelés utáni bevételekből ja. vadalmazzuk. A vállalat nemcsak belföldi, hanem külföldi piacra is termel. Belföldön jól kiegészíti a nagy ipari üzemek termékeinek választékát, külföldön pedig öregbíti irodai bútoraink és lak- berendezési tárgyaink hírnevét. Kis vállalat — nagy segítségl Hogyne volna az, hiszen amellett, hogy ilyen sokrétű tevékenységet folytat a lakosság számára is nélkülözhetetlen, ós még egy rendkívül fontos küldetést teljesít. Jó munkalehetőséget nyújt a környékbeli lakosságnak, férfiaknak, nőknek egyaránt. Közel ezer alkalmazottat foglalkoztat. KOVÁCS ELVIRA Az új szám gazdaságpolitikai írásai közül említésre méltó A mezőgazdaság alapvető feladata — növelni az önellátást, az Intézkedések a tervszerű irányításban, A szemestermények és az élelmiszerek termelésében az önellátás útján, valamint Az ötéves tervben tovább növekedett a dolgozók élet- színvonala és életbiztonsága c. cikk. Tanulmányjellegű írás a lapban A pártszervezetek ellenőrzési joga a termelésben, illetve A demokrácia, béke és haladás szolgálatában c. cikk. Érdeklődésre tarthat számot A helsinki dokumentumok kötelező politikai és jogi volta c. külpolitikai vonatkozású elem ző írás is. A testvérpártok életébe két szovjet és egy bolgár vonatkozású cikk enged bepillantást. (keze«) A pléhszekrénykékböl íróasztal is variólhaíó (Szerző felvételei és archív) Megjelent a Partéiét 22. száma Kuusankoski
