Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-06 / 262. szám, csütörtök
EGY ELFELEJTETT ÉVFORDULÓ MARGÓJÁRA . Lesz-e propán-bután palacki Nemrégiben Ipolyságról kapott szerkesztőségünk levelet, melyben olvasónk, Süveg Ferenc el panaszolta, hogy inár hosszabb ideje vagy egyáltalán nem vagy pedig csak „pult alatt“ lehet a propán-bután palackhoz hozzájutni. A levelet terjedelme miatt nem tudjuk közölni, azonban utána jártunk a problémának, hiszen nem egyedülálló panaszról van szó. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság népi ellenőrző bizottságának vezetője elmondta, hogy tudnak a panaszokról, de hiába reklamálnak és sürgetnek, a város nem kap annyi palackot, mint amennyit kérnek. Ipolyságot a komáromi gázgyár látja el. Ellátogattunk tehát a töltőállomásra, ahol a gázgyár igazgatóhelyettese, Voj- te."h Jasovsk^ és a töltő vezetője, Bordán Pál készségesen válaszoltak a feltett kérdésekre. — Bizonyára tudnak arról, hogy sok helyen akadozik a lakosság ellátása. Tesznek, vagy tehetnek-e valamit ennek megszüntetéséért ? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, hadd említsek meg néhány adatot is. Mi a Slovnaft- töl kapjuk a propán-bután t, mégpedig tartályokban, mii csak töltjük a palackokat. A tavalyi 5100 tonnával szemben az idén már 8750 tonnát ír elő az évi tervünk. A múlt évben csak négy járást láttunk el, az idén pedig hozzánk csatolták Közép- Szlovákia egyes részeit is. A töltő napi teljesítménye 40 tonna, raktárunk kapacitása pedig csak 70 tonna, úgyhogy mindössze 30 tonna tartalékkal rendelkezünk, ami egy napra sem elegendő. A számok felsorolása nem azt akirja jelenteni, hogy „mossuk kezeinket“, hiszen a ránk bízott feladattal meg tudnánk birkózni, de ... — De itt további részletekbe kell bocsátkozni — veszi át a szót Bordán Pál — A beérkezett tartályokból lefejtjük a propán- butánt és azonnal palackozzuk. Tőlünk, a Nyugat-szlovákiai Szénraktárak szállítja el a palackokat. Sokszor megtörténik azonban, hogy a tartályok nem érkeznek meg időben, két-há- rom napot késnek, s már nincs is mit tölteni. Fél héttől délután háromig tart a munkaidő, de még soha nem történt meg, hogy ha a Járásokból később futottak be a kocsik, üresen küldtük volna vissza azokat. Természetesen, egy hónapra előre be van tervezve, hogy melyik raktár mikor szállítja el a ráeső mennyiséget. Ipolyságot például a lévai szénraktár látja el palackkal, talán ott is utána lehetne nézni a dolognak. — Ami az utóbbi hónapokat illeti, szokatlan helyzet alakult ki. Az év első felében 620 tonnával maradtunk le. Az első hónapokban megtelt a raktárunk, nem vitték tőlünk a palackokat. Talán a fogyasztók nem Igényelték? Ezért kénytelenek voltunk a teli tartályokat visszaküldeni a Slóvnaftnak. Ezek a cisTÍfernák kiestek, s a Slovnaft is bizonyára másutt alkalmazta azokat. A félév vége felé fordult a kocka, a raktárak sokkal többet igenyelteik a tervezettnél. Ügyhflgy júliusban és augusztusban már 40 000, szeptemberben pedig 5903 kilogrammal kevesebb propán bu- tánt tudtunk leszállítani, mint amennyit igényeltek. — Tehát önök szerint mi lenne a megoldás? •— Mindenekelőtt javítani kell a szállítást, s a vasúttal is szorosabb összmunkára van szükség, hogy rövidítsük a tartályok állási idejét. A szénraktárak részéről pedig jó lenne az ilyen „kilengéseket“ kiküszöbölni, mért ha egyszer kls- esés történik, az maga után vonja a többit. Úgy érezzük, dolgozóink megteszik a magú két, a napi 18—20 tonnás kapacitásra tervezett berendezésekkel ennek a kétszeresét vég zik. Sajnos, a töltődé rekonstrukciójára és a 240 tonnás raktár felépítésére csak 1980 körül van kilátás. Mit lehet összegezésképpen elmondani? Elhisszük, hogy a komáromi gázgyár dolgozói megteszik a magukét, de sajnos ettől még nem lesz elegendő gázpalack, s a fogyasztók panasza sem szűnik meg. Éspedig jogosan, mert aki nem kevés pénzért megvásárolja az egyébként jól reklámozott pro- pán-butánra műkbdő fűtőtestet, elvárja, hogy fűteni is legyen mivel. Véleményem szerint körültek intőbb tervezéssel és jobb szervezéssel lehetne javítani a problémán. Ehhez azonban az kell, hogy a fogyasztók panasza eljusson az illetékesekhez. Ezt szeretnénk e cikkel is elérni. Reméljük, nem eredménytelenül. 1—n.ákJ Néhány hettel ezelőtt ünnepelte a KoSice-Barcán működő Mezőgazdasági Szakközépiskola fennállásának huszadik évfordulóját. A mezőgazdasági tanintézet tanárai és ma már egész Szlovákia területén működő végzett növendéked szeretettel emlékeztek meg jelenlegi intézetük őséről, a 100 évvel ezelőtt alapított Királyi Gazdasági Tantintézet múltjáról is. Az 1875 október 16-án alakult gazdasági tanintézet a varos lm ladó szellemű és a tudományt támogató polgársága kezdeményezésére létesült. Ezt bizonyítja a város 1872 június 3-án tartott közgyűlésének határozata is, melyből megtudjuk, hogy „minden díj vagy bér nélkül, korlátlan használati joggal 272 hold földterületet és bizonyos megszorításokkal 200 hold erdőt enged át, de csakis azon időre, míg azok valóban a gazdasági „felső“ tanintézet célját szolgálják.“ Feltűnő a felső szó idézőjelben való használata, de e szócskának is megvan a maga története. Hosszan tartó vita folyt az intézet jellegéről, színvonaláról, míg végül is 1874 szeptember 21-én a miniszter döntése megállapította, „hogy a felállítandó gazdasági tanintézet a szerződésben említett felső gazdasági tanintézet színvonalán alul A bmói Mezőgazdasági Főiskola tudományos dolgozóinak í^gy csoportja nemzetközi biológiai kntatásprogram- ban vesz részt. Azt kutatják, hogyan lehetne maximális mértékben felhasználni a természetes táplálékforrásokat. A fiziológiai folyamatokat és a szervezetek reakcióit a különféle változásokra erdei és me«ei környezetben egyaránt tanulmányozzák. Felvételünkön: Oldrich Kriiza technikus feljegyzi a Lednice közelében az erdőben létesített mikro- klimatikus állomáson mért adatokat. (Felv.: CSTK — V. KorCák) le nem szállíttatik, sőt ellenkezőleg, annál több tekintetben teljesebben és tágabb alapokra leend fektetve.“ így lett a gazdasági tanintézet a szó legnemesebb értelmében az elméleti és gyakorlati oktatás mezőgazdasági bástyája. Munkásságának alappillére és jelszava Bacon mélyértelmű gondolatából gyökerezett. „A tudomány hatalom“ — olvassuk az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvében És valóban. A gazdasági felső tanintézet kelet-európai jellegű és színvonalú lett. Az első 25 évijen 1729 hallgatója volt. Diákjai közül sok.in származtak horvát, orosz, morva, bajor földről. Figyelmet érd-nyél az intézet oktató-nevelő módszere. Száz év elteltével és távlatából is gondolatébresztő a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolat elvének gyakorlati megvalósítása. Az intézetnek az 1889—90 es tanévben a felvidéki gazdák kérésére már volt korszerűen berendezett szeszgyára, űj tudományos alapokon irányított tehenészete, juhászata, sertéstenyésztője, szőlőtelepe, és nagy jelentőséggel bíró ve;:;ykísérleti és vetőmagvizsgáló állomása, 775 kötetet számláló könyvtára. Az intézet tanárai több mint 68 ismeretterjesztő munkát publikáltak. Közülük figyelmet érdemel a hažlini származású Kazslinský Gyula „Az okszerű lengazda“ c. tanulmánya, melyet magyarul, németül és szlovákul jelentetett meg. A Sládkovičovi származású Sza- niszló Albert, orvos elsőként írt a növénybetegségekről, dr. Ro- diezký Jenő a juh és gyapjú termeléséről és értékesítéséről, a kežmaroki származású Hensch Árpád, a korszerű talajművelés elméletének gyakorlati alkalmazásáról, és így sorolhatnánk a a megírt művek egész sorát. Nem véletlen tehát, hogy ez az intézet volt Alma Matera az első Csehszlovák Köztársaság idején a Kosicén működő Mezőgazdasági Akad ém i án ak, majd a felszabadulás után létesített Mezőgazdasági Szakközépiskolának, s talán szélesebb értelmében a maj Košicén működő állatorvosi főiskolának is. RITZKÖ BÉLA A LENINI NEMZETISEN POLITIKA 1 A kommunista pártok internacionalista politikája mindazokban az országokban, ahol több nép, nemzetiség él együtt, lényeges része a szocialista forradalomnak, különösen abban az időszakban, amikor a munkásosztály harcot folytat a burzsoáziával a politikai hatalom megszerzéséért; s ez az internacionalista politika igen nagy szerepet játszik a szocialista és a kommunista társadalom építésének egész folyamatában. A marxizmus—leninizmus- nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai által igazolt abból a felismeréséből indul ki, hogy a nemzetiségi kérdést csak az osztály-hatalmi és szociálökonómiai kérdések forradalmi megoldásától függően lehet maradéktalanul megoldani. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja is az eddigi fejlődés egész folyamán összekapcsolta a nemzetiségek egyenjogúságáért folytatott harcot a szocialista államért és a demokráciá-* ért, az egész társadalom osztályjellegű, szociálökonómiai és kulturális átalakulásáért folytatott harccal. A pártnak a nemzeti egyenjogúságért folytatott harca, mely része a szocializmusért és a kommunizmusért folyó harcnak, nem lehet csak az egyes nemzeti államok ügye, hanem internacionális jellegű. A kommunista párt nemzetiségi politikájában mindig összekapcsolja a nemzeti fejlődést a proletár internacionalizmussal. Emellett a lenini nemzetiségi politika abból a fontos elvből indul ki, hogy a szocialista társadalom internacionális vonásai csak ott juthatnak teljes mértékben érvényre, ahol következetesen fejlődik a nemezti egyenjogúság, ahol az egyes nemzetek és nemzetiségek tevékenyen és önkéntesen részt vesznek a szocialista országépítésben, az állam és a társadalom irányításában és igazgatásában. Ezért pártunk és államunk politikájában is első helyen áll a követelmény: mindkét nemzet és valamennyi nemzetiség tag jait a szocialista hazafiságra, ugyanakkor a proletár internacionalizmusra kell nevelni, fejleszteni nemzeti és közös internacionális érdekeiket, és mindenképpen erősíteni a dolgozók csehszlovák hazafiság tudatának egységét. Az államszövetség internacionalista voinásai A proletár internacionalizmus széles körű és sokoldalú érvényesítése, a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatainak teljes kifejlődése nyilvánul meg a csehszlovák állam szövetségi elrendezésében. Az eddigi, immár hét esztendős tapasztalatok igazolják, hogy ez az államszövetség megfelelő államjogi formája a nemzetiségi kérdés lenini elvei érvényesítésének, moly elvek nek helyessége beigazolódott a szovjet szocialista államszövetség egész történelmi fejlődésében. A csehszlovák államszövetség értelme és fő küldetése a cseh és a szlovák nemzet következetesen egyenjogú kapcsolatainak a szabályozása, a szövetségi elrendezés biztosítja az egyik oldalon a két nemzet mindegyikének a nemzeti önállóság teljes érvényesítésének és tiszteletben tartásának lehetőségeit, s ugyanakkor a másik oldalon a szövetségi államnak megad minden lehetőséget és eszközt ahhoz, hogy a fontos társadalmi kérdéseket elvileg és hatékonyan (megoldhassa olyan módon, amely megfelel mind a két nemzet sajátos érdekeinek, s ugyanígy az egész csehszlovák szocialista társadalom egységes és közös érdekeinek. Az internacionális egység biztosítása az államszövetségen belül semmiképuen sem jelenti elkendőzését vagy megkerülését az objektíve meglevő kulturális, történelmi vagy más nemzeti sajátosságoknak a két nemzet életének legkü lönbözőbb területein. 1/. I. Lenin, jóllehet elvetette a nemzeti sajátosságok fetisizálását, hangsúlyozta, hogy a szocialista forradalom győzelme után sem lehet a népek közötti kapcsolatokban eltörölni a nemzeti különbözőségeket, vagy kiküszöbölni a nemzetek sokféleségét, hanem ezeket a kommunizmus építésének fő elveivel összhangban kell érvényesíteni. A cseh és a szlovák nemzet testvérisége Ellenkeznék azonban a nemzetiségi kérdés marxista—leninista elveinek értelmével és a párt internacionalista politikájának értelmével, ha államszövetségünket úgy fognánk fel, mint állampolitikai rendszert, amelyben meg lehet osztani a nemzeti csoport érdekeit, gyengíteni lehet testvéri kapcsolataikat, vagy csökkenteni a szocialista államnak mint egésznek szerepét. Ellenkezőleg, szocialista államszövetségünk jelentős társadalmi hozzájárulása a két nemzetnek és a uemeztiségeknek a szocializmus építéséhez, é.s a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységének komplex megszilárdításához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell a lenini hozzáállás jelentőségét a művelődés politikai kérdések megoldásához, ahol a nemzeti kultúrák fejlődése biztosításának sajátos problematikájával együtt a párt- és az állami szervek gondoskodnak egyszersmind arról, hogy egymáshoz kapcsolódjék az egyébként közeli és rokon cseh és szlovák nemzeti kultúra, s hogy célszerűen történjék a kulturális értékek cseréje. Ezt a feladatot a párt- és az állami szerveknek Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa irányvonalával összhangban kell megvalósítaniuk, gondoskodva arról, hogy a csehszlovák kulturális tudat a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság. a kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében fejlődjék és erősödjék. A nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából igen nagy jelentőségű Szlovákia gazdasági szintjének ki- egyenlítése a cseh országrészek gazdasági szintjével/Szlovákia ipari termelése az 1937—1973 közötti időszakban több mint a 30-szorosára növekedett, míg 1948-hoz képest a növekedés 13,4- szeres. Ez a haladás a szlovákiai ipari termelés szerkezetében bekövetkezett nagyarányú változásokban is visz- szattikröződik. 1962-ben Szlovákia 19,4 százalékkal vette ki részét egész Csehszlovákia ipari termeléséből. 1973-ban a részesedés már 15,4 százalékos volt. Mindez lényeges befolyással volt a párt és az állam szociálpolitikájának fejlesztésére, és az összes dolgozó élet- színvonalának emelésére. A XIV. kongresszus határozataival összhangban Az államszövetség fennállása óta elért igen pozitív eredmény, hogy a szövetségi elrendezés alapján a művelődés a politikai és a gazdasági fejlődéssel együtt mindkét társköztársaságban egyszersmind sor került a cseh és a szlovák szocialista államiság fejlődésére, s a demokratikus államhatalmi és — igazgatási szervezet elmélyülésére, valamint a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek szerepének teljesebb érvényesülésére. Ezzel egyidőben megtörtént egyes egyoldalúságok leküzdése, amelyek a két nemzet kapcsolatai problematikájának megoldásával kapcsolatban a korábbi években felmerültek. Abban az időben egyes vezető funkcionáriusoknál is (például az 1960. évi alkotmány kidolgozásával kapcsolatban) felmerült az a leegyszerűsített nézet, hogy társadalmunkban, amely a szocializmust építi, automatikusan megtörténik a nemzetek közeledése, hogy a nemzeti fejlődés és az egyenjogúság problémája lényegében ennek csak egyik oldalára — a Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági különbségek fokozatos kiegyenlítésére korlátozódik, és hogy ennélfogva a szocialista államiság te1975. XI. 6. OLVASÓNK LEVELE NYOMÁN
