Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-06 / 262. szám, csütörtök

EGY ELFELEJTETT ÉVFORDULÓ MARGÓJÁRA . Lesz-e propán-bután palacki Nemrégiben Ipolyságról ka­pott szerkesztőségünk levelet, melyben olvasónk, Süveg Fe­renc el panaszolta, hogy inár hosszabb ideje vagy egyáltalán nem vagy pedig csak „pult alatt“ lehet a propán-bután pa­lackhoz hozzájutni. A levelet terjedelme miatt nem tudjuk közölni, azonban utána jártunk a problémának, hiszen nem egyedülálló panaszról van szó. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság népi ellenőrző bi­zottságának vezetője elmond­ta, hogy tudnak a panaszokról, de hiába reklamálnak és sür­getnek, a város nem kap annyi palackot, mint amennyit kér­nek. Ipolyságot a komáromi gázgyár látja el. Ellátogattunk tehát a töltőállomásra, ahol a gázgyár igazgatóhelyettese, Voj- te."h Jasovsk^ és a töltő veze­tője, Bordán Pál készségesen válaszoltak a feltett kérdések­re. — Bizonyára tudnak arról, hogy sok helyen akadozik a lakosság ellátása. Tesznek, vagy tehetnek-e valamit ennek megszüntetéséért ? — Mielőtt a kérdésre vála­szolnék, hadd említsek meg né­hány adatot is. Mi a Slovnaft- töl kapjuk a propán-bután t, mégpedig tartályokban, mii csak töltjük a palackokat. A tavalyi 5100 tonnával szemben az idén már 8750 tonnát ír elő az évi tervünk. A múlt évben csak négy járást láttunk el, az idén pedig hozzánk csatolták Közép- Szlovákia egyes részeit is. A töltő napi teljesítménye 40 ton­na, raktárunk kapacitása pedig csak 70 tonna, úgyhogy mind­össze 30 tonna tartalékkal ren­delkezünk, ami egy napra sem elegendő. A számok felsorolása nem azt akirja jelenteni, hogy „mossuk kezeinket“, hiszen a ránk bízott feladattal meg tud­nánk birkózni, de ... — De itt további részletekbe kell bocsátkozni — veszi át a szót Bordán Pál — A beérkezett tartályokból lefejtjük a propán- butánt és azonnal palackozzuk. Tőlünk, a Nyugat-szlovákiai Szénraktárak szállítja el a pa­lackokat. Sokszor megtörténik azonban, hogy a tartályok nem érkeznek meg időben, két-há- rom napot késnek, s már nincs is mit tölteni. Fél héttől dél­után háromig tart a munkaidő, de még soha nem történt meg, hogy ha a Járásokból később futottak be a kocsik, üresen küldtük volna vissza azokat. Természetesen, egy hónapra előre be van tervezve, hogy melyik raktár mikor szállítja el a ráeső mennyiséget. Ipoly­ságot például a lévai szénrak­tár látja el palackkal, talán ott is utána lehetne nézni a dolognak. — Ami az utóbbi hónapokat illeti, szokatlan helyzet alakult ki. Az év első felében 620 ton­nával maradtunk le. Az első hónapokban megtelt a raktá­runk, nem vitték tőlünk a pa­lackokat. Talán a fogyasztók nem Igényelték? Ezért kényte­lenek voltunk a teli tartályokat visszaküldeni a Slóvnaftnak. Ezek a cisTÍfernák kiestek, s a Slovnaft is bizonyára másutt alkalmazta azokat. A félév vé­ge felé fordult a kocka, a rak­tárak sokkal többet igenyelteik a tervezettnél. Ügyhflgy július­ban és augusztusban már 40 000, szeptemberben pedig 5903 ki­logrammal kevesebb propán bu- tánt tudtunk leszállítani, mint amennyit igényeltek. — Tehát önök szerint mi lenne a megoldás? •— Mindenekelőtt javítani kell a szállítást, s a vasúttal is szorosabb összmunkára van szükség, hogy rövidítsük a tar­tályok állási idejét. A szénrak­tárak részéről pedig jó lenne az ilyen „kilengéseket“ kikü­szöbölni, mért ha egyszer kls- esés történik, az maga után vonja a többit. Úgy érezzük, dolgozóink megteszik a magú két, a napi 18—20 tonnás ka­pacitásra tervezett berendezé­sekkel ennek a kétszeresét vég zik. Sajnos, a töltődé rekon­strukciójára és a 240 tonnás raktár felépítésére csak 1980 körül van kilátás. Mit lehet összegezésképpen elmondani? Elhisszük, hogy a komáromi gázgyár dolgozói megteszik a magukét, de saj­nos ettől még nem lesz ele­gendő gázpalack, s a fogyasz­tók panasza sem szűnik meg. Éspedig jogosan, mert aki nem kevés pénzért megvásárolja az egyébként jól reklámozott pro- pán-butánra műkbdő fűtőtestet, elvárja, hogy fűteni is legyen mivel. Véleményem szerint kö­rültek intőbb tervezéssel és jobb szervezéssel lehetne javítani a problémán. Ehhez azonban az kell, hogy a fogyasztók pana­sza eljusson az illetékesekhez. Ezt szeretnénk e cikkel is el­érni. Reméljük, nem eredmény­telenül. 1—n.ákJ Néhány hettel ezelőtt ünne­pelte a KoSice-Barcán működő Mezőgazdasági Szakközépisko­la fennállásának huszadik év­fordulóját. A mezőgazdasági tanintézet tanárai és ma már egész Szlovákia területén mű­ködő végzett növendéked szere­tettel emlékeztek meg jelenle­gi intézetük őséről, a 100 év­vel ezelőtt alapított Királyi Gazdasági Tantintézet múltjá­ról is. Az 1875 október 16-án alakult gazdasági tanintézet a varos lm ladó szellemű és a tu­dományt támogató polgársága kezdeményezésére létesült. Ezt bizonyítja a város 1872 június 3-án tartott közgyűlésének ha­tározata is, melyből megtudjuk, hogy „minden díj vagy bér nélkül, korlátlan használati joggal 272 hold földterületet és bizonyos megszorításokkal 200 hold erdőt enged át, de csakis azon időre, míg azok va­lóban a gazdasági „felső“ tan­intézet célját szolgálják.“ Fel­tűnő a felső szó idézőjelben va­ló használata, de e szócskának is megvan a maga története. Hosszan tartó vita folyt az in­tézet jellegéről, színvonaláról, míg végül is 1874 szeptember 21-én a miniszter döntése meg­állapította, „hogy a felállítan­dó gazdasági tanintézet a szer­ződésben említett felső gazda­sági tanintézet színvonalán alul A bmói Mezőgazdasági Fő­iskola tudományos dolgozói­nak í^gy csoportja nemzetkö­zi biológiai kntatásprogram- ban vesz részt. Azt kutat­ják, hogyan lehetne maxi­mális mértékben felhasznál­ni a természetes táplálék­forrásokat. A fiziológiai fo­lyamatokat és a szervezetek reakcióit a különféle válto­zásokra erdei és me«ei kör­nyezetben egyaránt tanul­mányozzák. Felvételünkön: Oldrich Kriiza technikus fel­jegyzi a Lednice közelében az erdőben létesített mikro- klimatikus állomáson mért adatokat. (Felv.: CSTK — V. KorCák) le nem szállíttatik, sőt ellen­kezőleg, annál több tekintetben teljesebben és tágabb alapokra leend fektetve.“ így lett a gaz­dasági tanintézet a szó legne­mesebb értelmében az elméleti és gyakorlati oktatás mezőgaz­dasági bástyája. Munkásságának alappillére és jelszava Bacon mélyértelmű gondolatából gyökerezett. „A tudomány hatalom“ — olvas­suk az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmából ki­adott emlékkönyvében És valóban. A gazdasági felső tanintézet kelet-európai jellegű és szín­vonalú lett. Az első 25 évijen 1729 hallgatója volt. Diákjai közül sok.in származtak hor­vát, orosz, morva, bajor föld­ről. Figyelmet érd-nyél az in­tézet oktató-nevelő módszere. Száz év elteltével és távlatá­ból is gondolatébresztő a tudo­mány és a gyakorlat közötti kapcsolat elvének gyakorlati megvalósítása. Az intézetnek az 1889—90 es tanévben a felvidéki gazdák kérésére már volt korszerűen berendezett szeszgyára, űj tu­dományos alapokon irányított tehenészete, juhászata, sertéste­nyésztője, szőlőtelepe, és nagy jelentőséggel bíró ve;:;ykísérle­ti és vetőmagvizsgáló állomása, 775 kötetet számláló könyvtá­ra. Az intézet tanárai több mint 68 ismeretterjesztő mun­kát publikáltak. Közülük fi­gyelmet érdemel a hažlini szár­mazású Kazslinský Gyula „Az okszerű lengazda“ c. tanulmá­nya, melyet magyarul, németül és szlovákul jelentetett meg. A Sládkovičovi származású Sza- niszló Albert, orvos elsőként írt a növénybetegségekről, dr. Ro- diezký Jenő a juh és gyapjú termeléséről és értékesítéséről, a kežmaroki származású Hensch Árpád, a korszerű talajművelés elméletének gyakorlati alkalma­zásáról, és így sorolhatnánk a a megírt művek egész sorát. Nem véletlen tehát, hogy ez az intézet volt Alma Matera az első Csehszlovák Köztársa­ság idején a Kosicén működő Mezőgazdasági Akad ém i án ak, majd a felszabadulás után léte­sített Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolának, s talán szélesebb értelmében a maj Košicén mű­ködő állatorvosi főiskolának is. RITZKÖ BÉLA A LENINI NEMZETISEN POLITIKA 1 A kommunista pártok internacionalis­ta politikája mindazokban az országok­ban, ahol több nép, nemzetiség él együtt, lényeges része a szocialista for­radalomnak, különösen abban az idő­szakban, amikor a munkásosztály har­cot folytat a burzsoáziával a politikai hatalom megszerzéséért; s ez az inter­nacionalista politika igen nagy szere­pet játszik a szocialista és a kommu­nista társadalom építésének egész fo­lyamatában. A marxizmus—leninizmus- nak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tapasztalatai által igazolt abból a felismeréséből indul ki, hogy a nem­zetiségi kérdést csak az osztály-hatal­mi és szociálökonómiai kérdések for­radalmi megoldásától függően lehet maradéktalanul megoldani. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja is az eddigi fejlődés egész folya­mán összekapcsolta a nemzetiségek egyenjogúságáért folytatott harcot a szocialista államért és a demokráciá-* ért, az egész társadalom osztályjellegű, szociálökonómiai és kulturális átalaku­lásáért folytatott harccal. A pártnak a nemzeti egyenjogúságért folytatott har­ca, mely része a szocializmusért és a kommunizmusért folyó harcnak, nem lehet csak az egyes nemzeti államok ügye, hanem internacionális jellegű. A kommunista párt nemzetiségi politiká­jában mindig összekapcsolja a nemzeti fejlődést a proletár internacionalizmus­sal. Emellett a lenini nemzetiségi politi­ka abból a fontos elvből indul ki, hogy a szocialista társadalom interna­cionális vonásai csak ott juthatnak tel­jes mértékben érvényre, ahol követke­zetesen fejlődik a nemezti egyenjogú­ság, ahol az egyes nemzetek és nem­zetiségek tevékenyen és önkéntesen részt vesznek a szocialista országépítés­ben, az állam és a társadalom irányí­tásában és igazgatásában. Ezért pár­tunk és államunk politikájában is első helyen áll a követelmény: mindkét nemzet és valamennyi nemzetiség tag jait a szocialista hazafiságra, ugyan­akkor a proletár internacionalizmusra kell nevelni, fejleszteni nemzeti és kö­zös internacionális érdekeiket, és min­denképpen erősíteni a dolgozók cseh­szlovák hazafiság tudatának egységét. Az államszövetség internacionalista voinásai A proletár internacionalizmus széles körű és sokoldalú érvényesítése, a csehek és a szlovákok testvéri kapcso­latainak teljes kifejlődése nyilvánul meg a csehszlovák állam szövetségi el­rendezésében. Az eddigi, immár hét esztendős tapasztalatok igazolják, hogy ez az államszövetség megfelelő állam­jogi formája a nemzetiségi kérdés le­nini elvei érvényesítésének, moly elvek nek helyessége beigazolódott a szovjet szocialista államszövetség egész törté­nelmi fejlődésében. A csehszlovák ál­lamszövetség értelme és fő küldetése a cseh és a szlovák nemzet következete­sen egyenjogú kapcsolatainak a sza­bályozása, a szövetségi elrendezés biz­tosítja az egyik oldalon a két nemzet mindegyikének a nemzeti önállóság teljes érvényesítésének és tiszteletben tartásának lehetőségeit, s ugyanakkor a másik oldalon a szövetségi államnak megad minden lehetőséget és eszközt ahhoz, hogy a fontos társadalmi kérdé­seket elvileg és hatékonyan (megoldhas­sa olyan módon, amely megfelel mind a két nemzet sajátos érdekeinek, s ugyanígy az egész csehszlovák szocia­lista társadalom egységes és közös ér­dekeinek. Az internacionális egység biztosítása az államszövetségen belül semmiképuen sem jelenti elkendőzését vagy megke­rülését az objektíve meglevő kulturális, történelmi vagy más nemzeti sajátossá­goknak a két nemzet életének legkü lönbözőbb területein. 1/. I. Lenin, jólle­het elvetette a nemzeti sajátosságok fetisizálását, hangsúlyozta, hogy a szocialista forradalom győzelme után sem lehet a népek közötti kapcsola­tokban eltörölni a nemzeti különböző­ségeket, vagy kiküszöbölni a nemzetek sokféleségét, hanem ezeket a kommu­nizmus építésének fő elveivel összhang­ban kell érvényesíteni. A cseh és a szlovák nemzet testvérisége Ellenkeznék azonban a nemzetiségi kérdés marxista—leninista elveinek ér­telmével és a párt internacionalista politikájának értelmével, ha államszö­vetségünket úgy fognánk fel, mint ál­lampolitikai rendszert, amelyben meg lehet osztani a nemzeti csoport érde­keit, gyengíteni lehet testvéri kapcso­lataikat, vagy csökkenteni a szocialista államnak mint egésznek szerepét. El­lenkezőleg, szocialista államszövetsé­günk jelentős társadalmi hozzájárulása a két nemzetnek és a uemeztiségeknek a szocializmus építéséhez, é.s a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság egysé­gének komplex megszilárdításához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell a lenini hozzáállás jelentőségét a mű­velődés politikai kérdések megoldásá­hoz, ahol a nemzeti kultúrák fejlődése biztosításának sajátos problematikájá­val együtt a párt- és az állami szervek gondoskodnak egyszersmind arról, hogy egymáshoz kapcsolódjék az egyébként közeli és rokon cseh és szlovák nem­zeti kultúra, s hogy célszerűen történ­jék a kulturális értékek cseréje. Ezt a feladatot a párt- és az állami szervek­nek Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa irányvonalával össz­hangban kell megvalósítaniuk, gondos­kodva arról, hogy a csehszlovák kultu­rális tudat a proletár internacionaliz­mus és a szocialista hazafiság. a köl­csönös tisztelet és együttműködés szel­lemében fejlődjék és erősödjék. A nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából igen nagy jelentőségű Szlovákia gazdasági szintjének ki- egyenlítése a cseh országrészek gazda­sági szintjével/Szlovákia ipari terme­lése az 1937—1973 közötti időszakban több mint a 30-szorosára növekedett, míg 1948-hoz képest a növekedés 13,4- szeres. Ez a haladás a szlovákiai ipa­ri termelés szerkezetében bekövetke­zett nagyarányú változásokban is visz- szattikröződik. 1962-ben Szlovákia 19,4 százalékkal vette ki részét egész Cseh­szlovákia ipari termeléséből. 1973-ban a részesedés már 15,4 százalékos volt. Mindez lényeges befolyással volt a párt és az állam szociálpolitikájának fejlesztésére, és az összes dolgozó élet- színvonalának emelésére. A XIV. kongresszus határozataival összhangban Az államszövetség fennállása óta el­ért igen pozitív eredmény, hogy a szö­vetségi elrendezés alapján a művelődés a politikai és a gazdasági fejlődéssel együtt mindkét társköztársaságban egy­szersmind sor került a cseh és a szlo­vák szocialista államiság fejlődésére, s a demokratikus államhatalmi és — igazgatási szervezet elmélyülésére, va­lamint a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek szerepének tel­jesebb érvényesülésére. Ezzel egyidőben megtörtént egyes egyoldalúságok leküzdése, amelyek a két nemzet kapcsolatai problematikájá­nak megoldásával kapcsolatban a ko­rábbi években felmerültek. Abban az időben egyes vezető funkcionáriusoknál is (például az 1960. évi alkotmány ki­dolgozásával kapcsolatban) felmerült az a leegyszerűsített nézet, hogy társa­dalmunkban, amely a szocializmust épí­ti, automatikusan megtörténik a nem­zetek közeledése, hogy a nemzeti fejlő­dés és az egyenjogúság problémája lé­nyegében ennek csak egyik oldalára — a Szlovákia és a cseh országrészek kö­zötti gazdasági különbségek fokozatos kiegyenlítésére korlátozódik, és hogy ennélfogva a szocialista államiság te­1975. XI. 6. OLVASÓNK LEVELE NYOMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents