Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-06 / 262. szám, csütörtök
Nem csináltam semmi rendkívülit Bŕeclav Irtte»e (Tóthpál Gyula felvétele) A Szlovák Filharmónia évadnyitó estje Három kis helyiség. Ennyiből áll a Szlovák Állami Takarék- pénztár Bratislava-vifléki járási fiókjának Vajnorská utcai kirendeltsége. Az íróasztaloknál kilenc asszony dolgozik, fogadják az ügyfeleket, gépelnek, számolnak, különféle kimutatásokat vezetnek, űrlapokat töltenek ki. Szinte hihetetlen, hogy naponta 250—300 ember fordul meg ezen a szűk helyen. A hátsó, legkisebb helyiségben találjuk Mária Hnvlíkovái, a kirendeltség vezetőjét. — A járás tizennyolc községe tartozik hozzánk. Kezeljük a lakosok bankbetétjeit, kölcsönöket nyújtunk, kapcsolatban állunk az egyes munkahelyekkel. Munkánk nagy pontosságot, türelmet igényel, lehet hoijv ezért munkatársaim mind nők. Arra törekszünk, hogy feladatainkat mindig teljesítsük, talán nem veszik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy á járási fiók már ötödször kapta meg a vezér- igazgatóság vándorzászlaját — tudjuk meg tői«. Mária Havlíková gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, 22 éve dolgozik a takarékpénztárban, ebből 12 évet Bratislavában, azelőtt Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) és Samo- rínban fSomorján). — Munkánkat az teszi széppé, hogy állandó kapcsolatban állunk az emberekkel. Én különben is, fiatal koromtól szívesen segítek a rászorulóknak, vállalom mások gondjait. Kiváló lehetőségem nyílt erre, amikor még a szomorjai nemzeti bizottság képviselője voltam. A mostani beosztásomban sokféle emberrel találkozom. Vannak akik idegesek, vagy olyan szolgáltatást követelnek, amire nincsen joguk. Célunk az, hogy mindenki elégedetten távozzon tőlünk és az is belássa, hogy nekünk van igazunk, akinek kérését nem tudjuk kielégíteni. Mi is emberek vagyunk, vannak napok, amikor nem érezzük jól magunkat, beteg a gyerekünk, vagy más gondunk van, de ügyfeleink ezt nem vehetik észre. Két évtized nagy idő, sok változást hozott magával. A takarékpénztár dolgozói saját munkájukon is lemérhetik az életszínvonal állandó emelkedését, közös, szorgalmas munkánk eredményeit. — Közvetlenül a pénzbevál- tás után kerültem a somorjall fiókhoz. Bizony akkoriban az emberek nem nagyon bíztak pénzünkben, munkánkban sok nehézséggel taJ átkoztunk. A helyzet fokozatos megszilárdulásával, gazdasági helyzetünk javulásával párhuzamosan megváltozott az emberek állásfoglalása. Aztán arra is rájöttek, nem elegendő ha szorgalmasan dolgoznak, ésszerűen kell felhasználniuk munkájuk eredményeit, többek közölt a pénzt is. Ma legtöbben ház vagy lakás építésére, személygépkocsira, bútorra vagy drágább háztartási gépekre spórolnak. Évről évre gyarapodik azoknak a száma akik hazai vagy külföldi üdülésre gyűjtik a pénzüket. Ez húsz éve még elképzelhetetlen volt. Örömmel számol be arról, hogy egyre több fiatal fordul meg nálunk. Különösen népszerű a fiatalok cél prémium os takarékbetétkönyve. Vannak akik szülői segítséggel spórolnak, de szép számmal akadnak olyanok is, akik csekély havi jövedelmük egy részét teszik betétkönyvre. Nagy az érdeklődés az ifjú házasoknak nyújtott kölcsön iránt. A 30 000 korona szép Összeg, nagy hasznát veszik a fiatalok közös életük első éveiben. Kis asztalkánál beszélgetünk. Fejünk felett bekeretezett kitüntetés. Mária Havlíková észreveszi, hogy feilfigyelek rá, mosolyogva magyarázza történetét: — Talán életem eddigi legnagyobb meglepetése, de egyben öröme is volt, amikor tavaly ötven éves születésnapom alkalmából. A kiváló munkáért állami kitüntetést kaptam. Úgy érzem, nem csináltam semmi rendkívülit, csak azon fáradoztam, hogy mindig teljesítsem kötelességeimet. Egyik tanítómtól hallottam, hogy aki elégedett önmagával, az keveset tud, mindig többre kell törekedni. Megszívleltem tanácsát, esze rint próbáltam élni és dolgoz ni. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a kitüntetés átadásakor többek között megemlítették, hogy már 24 éve vagyok pártfunkcionárius, ebből 13 éve pártelnök. Nagyon ré gén volt, amikor a járási párt- bizottsághoz fordultam segítségért mert a háború utáni években nem tudtam elhelyezkedni. Tanácsot ad*ak, nagyon meigér- tőek voltak. Ez volt az első kapcsolatom a párttal. Rövidesen közöltem szüleimmel, hogy párttagjelölt lettem. Meg lepődtek, de nem ellenezték elhatározásomat. Férjem is párttag, aktivista, így megérti, hogy a funkciók sok elfoglaltsággal járnak. 23 éves technikus fiam is a nyomdokainkban halad, már ő is párttag — te szí hozzá büszkén. Sok mindenről elbeszélgettünk még. Szóba került óvónő lánya, szakszervezeti funkciói, kis kertjük, ahol szívesen el- kapálgat és kedvenc téli időtöltése, a kézimunkázás. Az idő azonban sürget, Mária Hav- líkovát szólítják kötelességei. Búcsúzáskor lelkemre köti: — No feledkezzen meg munkatársaimról, őket is említse meg. összetartó kollektívánk tagjainak kötelességtudata és mimkas'íeretete nélkül semmit sem érhetnék el. CSJZMÁR ESZTER A Bratislavai Zenei Ünnepségek lezajlása után a Szlovák Filharmónia is megnyitotta kapuit. Reméljük, hogy zeneéletünk a fesztivál gazdag eseménysorozatát követően sem veszti el friss színeit, s a Filharmónia 1975—76 os hangversenyévadja beváltja a hozzá fűzött reményeket. A novemberi bérletsorozat első hangversenye vegyes benyomást keltett. Az est hangszeres szólistája, Piotr Paleczny Beethoven V. zongoraversenyét adta elő. A fiatal lengyel pianista idén tavasszal Chopin e~ moll versenyével vendégszerepelt nálunk és'a Chopin játék figyelőmre méltó aspektusát vetítette elénk. A nyíltan, fesztelenül vállalt érzelmi kifejezéssel valamiféle „Chopin mai szemmel“ látásmód párosult. Beethoven lolmácsolására azonban nem mondhatunk egyértelműen igent. Az Es-dúr verseny gyökeresen másfajta gesztusaira a fiatal művész talán kevésbé élénken reagál, bár köny- nyen lehet, bogy ebben a műben zenei elgondolásainak még érési időre van szükségük. A beethoveni bősköllemény nemes pátoszát, szenvedélyét, csodálatos líráját felidézte ugyan, de nem fejlesztette, nem röpítette fel a csúcspontra. Az alaptartás jó volt, mert Paleczny pianisztikus és muzikális képességei harmonikusan kiegészítik egymást, de szerves építkezés helyett inkább a finom művű részletmunka dominált. A zenekar sem hatott ösztönzően, a kíséretet pontatlanul látta el, az előadás hangvételét illetőleg sem alkotott a zongo* raszólammal szimfonikus egységet, amit pedig az Es-dúr ver seny feltétlenül megkíván. Az est karmestere, fán Mária Dobrodinsky a hangversenyt Zdenék Fibich „Egy éj Karl- stejn várában“ című nyitányával vezette be, amelyet a zeneszerző — noha eredetileg nem nyitány célzattal — Vrchlick? hasonnevű vígjátékához komponált. Fibich alkotása a népszerű „Poeme“ kivételével nem vált különösebben ismertté, pedig a századvég említésre méltó komponistái közé tartozik. A hangverseny hatalmas zárótömbjét Eugen Suchorí „Kár- pátalji zsoltár“ címet viselő te- nórszólóra, zenekarra és vegyeskarra írt kantátája alkotta. Dobrodinsky, a Filharmonikus Énekkar közkedvelt kivá* lő karnagya ebben a számára otthonos közegben talált leginkább magára és művészi tudását szívvel-lélekkel állította a nagyszabású drámai alkotás szolgálatába. A kórus ezúttal is az előadás ihletett közreműködője volt, a tenorszólót a kompozíció gondolati-eszmei tartalmával azonosulva dr. Gustáv Papp adta elő. HAVAS MÁRTA rületén nincs szükség semmiféle lényegesebb, alapvető megoldásra. Jóllehet a cseh országrészek és Szlovákia közötti gazdasági, szociális különbségek kiegyenlítése alkotja lényeges részét a nemzeti egyenjogúsítás következetes megoldásának, hiba lenne az említett, kizárólagosan gazdasági folyamatot abszolutizálni, s ezt tartani a nemzetiségi kapcsolatok megoldása egyetlen problémájának. V. 1. Lenin az ilyen leegyszerűsített felfogással kapcsolatban azt mondotta, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásához „szükséges az alap — a szocialista termelés, de ezen az alapon még ott kell lennie a demokratikus államszervezetnek ... Amikor a proletariátus megvalósítja a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet, kialakítja a nemzetiségi elnyomás teljes kiküszöbölésének lehetőségét; ez a lehetőség egyedül és kizárólagosan csak akkor lesz valósággá, ha teljes mértékben bevezetik a demokráciát minden területen". (V. I. Lenin: A nemzetiségi kérdés és a proletár internacionalizmus, APN, Moszkva, 1971. 83. old.). A csehszlovák államszövetség egészében a politikai rendszer egységén épül fel. E rendszer valamennyi láncszemének a szövetségi elrendezés viszonyai között összhangban kell működnie, a demokratikus centralizmus elvéből kell kiindulnia, s az egységes párt- és állami politikát kell megvalósítania. A szövetségi állami szerveknek a nemzeti szervekkel együttműködésben következetesen biztosítaniuk kell a szocialista állam valamennyi funkciójának az ellátását az államszövetség mindkét részében. Feladatuk szövetségi és társköztársasági viszonyok között biztosítani valamennyi állami és gazdaságirányítási és államigazgatási szerv munkájának maximális hatékonyságát és tevékenységükben a legnagyobb gazdaságosságra kell törekedniük. A pórt vezető szerepe Á szocialista államszövetség marxista—leninista elvei érvényesítésének legfontosabb biztosítéka Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely internacionalista jellegű. Vezető és integráló ereje az egész dolgozó népnek, a két nemzetnek és a nemzetiségeknek. Tömöríti a munkásosztályt, a parasztságot és az értelmiséget a közös szocialista célok elérésére. A kommunistáknak azért a proletár internacionalizmus politikájának megvalósításában példát kell mutatniuk és határozottan fel kell lépniük minden nacionalista csökevény ellen, nyilvánuljanak meg ezek a cseh és a szlovák nemzet belső vagy külső kapcsolataiban. A proletár és szocialista internacionalizmus szellemében való nevelésben a párt nagy súlyt helyez a cseh és a szlovák nemzet és a többi itt élő nemzetiség kölcsönös tiszteletének és tesvérbarátságának megszilárdítására. A csehek és a szlovákok kapcsolatainak a szövetségi elven alapuló államjogi rendezése jelentős eredménye Csehszlovákia Kommunista Pártja következetes marxista—leninista elveken alapuló nemzetiségi politikájának. Lehetővé tette felszámolni az államjogi elrendezés korábbi aszimmetrikus uni- tarista rendszerét és a szocialista államiság megszilárdításával együtt jelenti a szocialista demokrácia gnzdagí- tását és elmélyítését is társadalmunk életének valamennyi fontos területén. A nemzeti kisebbségeik jogaiinalk fejlődése A párt nemzetiségi politikájának fontos elvei közé tartozik az államról való gondoskodás s nemcsak a két nemzet fejlesztéséről, hanem a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról és teljes demokratikus és nemzeti önmegvalósításáról. Szocialista köztársaságunk, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a területén élő nemzetiségek közös állama, az internacionalizmus és a szocialista demokrácia lenini felfogásának szellemében biztosítja a fejlődés összes lehetőségét és eszközeit a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségek tagjainak is. Amikor a szövetségi államjogi elrendezéssel új alapokra helyeztük a cseh és a szlovák nemzet viszonyát, elkerülhetetlenül szükséges volt alkotmányosan rendezni az itt élő nemzetiségek kérdését is. Számuk olyan, hogy azt nem lehet elhanyagolni. A Cseh Szocialista Köztársaság összlakosságának 5,3 százaléka, a Szlovák Szocialista Köztársaság lakosságának pedig 14,5 százaléka más nemzetiségekhez tartozik. Az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban szám szerint 573 000 magyar, 85 000 német, 67 000 lengyel és 58 000 ukrán (ruszin) él (a Statisztikai Hivatal 1971. évi adatai szerint). Ezért jogrendünk rögzíti nemzetiségi jogaikat. Például a 144/1968. számú alkotmánytörvény, a nemzetiségek jogi helyzetének szabályozásáról, abból az elvből indul ki, hogy az egyes nemzetiségeknek számarányuknak megfelelően képviselve kell lenniük a képviseleti testületekben és egyéb választott szervekben, hogy joguk van az anyanyelvi művelődésre (oktatásra), a sokoldalú kulturális fejlődésre, joguk van saját nyelvüket használniuk a hatóságokkal való kapcsolatban az illető nemzetiségek által lakott területeken, joguk van nemzetiségi, kulturális és társadalmi szervezetekbe tömörülniük és joguk van saját nyelvükön a sajtóra és a tájékoztatásra. Az egyes nemzetiségeknek ezeket az alkotmányos jogait az alkotmánytörvény általánosságban fejezi ki, e jogok konkrétebb megvalósítását részletesebben a Szövetségi Gyűlés és a két nemzeti tanács törvényhozása biztosítja folyamatosan. Pontosabban meghatározza például a nemzetiségi iskolát, illetve osztályok létesítésének elveit, azokat a területeket, ahol a hivatalokkal való érintkezésben az egyes nemzetiségek nyelvét kell használni stb. A nemzetiségi kérdés megoldása társadalmunkban nem korlátozódik csak a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságának formális jogi deklarációjára. A párt- és az állami politika ennek az egyenjogúságnak a reális gazdasági, művelődéspolitikai, államjogi és mindenfajta szervezési feltételeit és biztosítékait (pl. az iparosítással, a nemzeti, a kulturális intézmények stb. létesítésével), Különösen nagy jelentősége van e téren a nemzeti bizottságok, képviselők, bizottságaik, kulturális intézményeik és aktíváik céltudatos és tapintatos munkájának, növekszik szerepe a kulturális társadalmi szervezeteknek, az egyes nemzetiségek tagjai kulturális népművelési egyesületeinek, nemzeti sajtójuknak és egyéb formáknak, amelyek elősegítik a nemzetiségi önmegvalósítást az egyes nemzetiségek valamennyi tagja számára. Abból az elvből indulunk ki, hogy minden egyes csehszlovák állampolgár, tekintet nélkül anyanyelvére, a kulturális hagyományokra, vagy más nemzeti sajátosságokra, együttesen felelős egész szocialista hazánk fejlesztéséért. Gazdag és kimeríthetetlen ösztönzést, ötleteket lehet meríteni a nemzetiségi kérdés megoldásához a Szovjetuniónak, a világ első soknemzetiségű szocialista országának sokéves tapasztalataiból. Azokból a tapasztalatokból, amelyek bebizonyították, hegy a nemzetiségi problémák elvhű és következetes megoldása érdekében teljes mértékben be kell kapcsolni az ország valamennyi lakosát a szocialista és a kommunista építés igényes folyamatába, a szocialista demokrácia fejlesztésének széles folyamatába, tekintet nélkül az egyes nemzetek, vagy nemzetiségek számbeli nagyságára. A nemzetiségi kérdés marxista— leninista elveinek alkalmazása, szocialista államszövetségünk harmonikus és racionális fejlődése, a két nemzet, s valamennyi nemzetiség jogainak teljes kibontakoztatása csak Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepe következetes érvényesítésének feltételei között valósítható meg. A párt ugyanis a fő biztosíték arra nézve, hogy ezek az elvek teljes összhangban lesznek a szocialista és a kommunista társadalom építésének szükségleteivel. FRANTIŠEK KORANDA (Megjelent a Rudé právo 1975. október 28-i számában)
