Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-30 / 48. szám, Vasarnapi Új Szó
Si CSIZMÁK ESZTER Hét járás területén áthaladva 1600 km-t tettünk meg. Bukarestből, a tavak és parkok városából DOBRUDZSÁT átszelve jutottunk el CONSTANOÁBA, Románia legnagyobb tengeri kikötőjébe. Megcsodáltuk a szebbnél szebb tengerparti üdülőhelyeket, majd északnyugat jelé kanyarodva a festői Duna-deltához értünk. Innen GALATIT, a nagy folyami kikötőt érintve utunkat Moldavában folytattuk. A Keleti-Kárpálok legkeletibb nyúlványainak lábánál épült Bacauon keresztül érkeztünk el körutunk legészakibb pontjába, a Bistrita völgyében fekvő történelmi múltú PlATRA-NEAMT-ba. Itt újból irányt változtattunk. Savinestin, a nagy vegyipari kombinát városán, Buzaut és Ploestit, a kőolajvárost érintve visszatértünk a fővárosba. Öt nan alatt megismertük a külföldi turisták leggyakoribb úticélját, a Fekete-tenger partját, ízelítőt kaptunk a delta vidékéből és a Kárpátok természeti szépségeiből. Álljunk meg a sok látnivalót és élményt nyújtó körút egy-két állomásán. Érdekes, modern megoldású (az üdülőknek teljes kúnyelmet nyújtó) szálló a Fekete-tenger partján. ben egy hasonló szanatórium építését. A román állam óriása eszközöket fordít a hazai ós a külföldi turistaforgalom fellendítésére. Míg az előző időszakban a figyelem központjában a tengerpart fejlesztése állt, az utóbbi években nagy előrehaladást értek el a hegyvidéki turistaközpontok és gyógyfürdők fejlesztésében. 1966—1970-ben 4 milliárd lejt fordítottak az Idegenforgalomra, a mostani ötéves tervidőszakban már 5,5 milliárdot. A mintegy negyed- millió szállodai férőhelyből 114 ezer a tengerparton van. Szinte elképzelhetetlen, hogy a tengerpart rendezését csak 18 éve kezdték mag. Először a nagyon tagolt, köves partot egyenesítették ki, összefüggő homoksávot alakítottak ki. Ha végigmegyünk a parton, a laikus is megállapíthatja, hol indult meg az építkezés. Mamaiában 1961-ben épültek fel az első, mai szemmel nézve alor csony, egyhangú üdülők. Az évek folyamán egyre igényesebb terveket valósítottak meg, egyre tetszetősebb, változatosabb épületcsoportokat építettek fel. Bár azt mondtuk, hogy ezentúl a beruházási eszközök jobban megoszlanak a szárazföld ,és a tengerpart között, ez nem jelenti azt, hogy a parton leáll az építkezés. Például Mamaiában, ahol ma 35 000-en üdülhetnek, 1990-ben már 120 ezer embert tudnak elhelyezni. Különféle üdülőkkel és sport- létesítményekkel építik körül a 21 négyzetkilométer területű édesvizű tavat. így a tengerpart minden évben tartogat valami meglepetést a látogatók számára. Szabadtéri tárlat Szakadó esőben érkeztünk Buzauba. Olyan nagy mennyiségű víz zúdult a fővárostól 110 km-re fekvő járási székhelyre, hogy gépkocsink csak lépésben haladhatott. A város határában várt bennünket a járási lap fő- szerkesztője. Az eső miatt egy kézszorításra sem tudtunk kiszállni a kocsiból, követtük vendéglátónk személygépkocsiját. Az út kacskaringózva egyre feljebb kapaszkodott, az eleinte ritkás növényzetet sűrű erdő váltotta fel. Itt-ott kis hegyi települések tűntek fel, érdekes megoldású apró faházakkal. Közben elállt az eső, és mire kiszálltunk, * az elvonuló felhők mögül előbukkanó napsugarak világították meg az elénk táruló megkapó képet. A XV. századi ódon kolostor fehér falai tisztára mosva díszeleglek. A kolostor és a fölötte magasodó erdő közötti lankán szobrok fehérlettek a zöld réten. Messziről alig lehetett őket megkülönböztetni a békésen legelésző juhok tói. A többnyire modem, nonfiguratív képzőművészeti alkotások jól megfértek a műemlékkel, beleilleszkedtek a tájba. Hogyan kerültek ide ezek a szobrok? Ez volt az első kérdésünk kísérőnkhöz. Megtudtuk tőle, hogy öt éve Gheorghe Coman, Buzauban élő szobrász kezdeményezésére 16 művész egy hónapot töltött ezen a gyö- nyörű vidéken. A közeli Magúra kőbányájából 2—5 tonnás kőtömböket szállítottak a rétre, ahol sorshúzással döntötték el, ki melyik követ munkálja meg. A kezdeményezésnek sikere volt, azóta minden évben egy hónapig szobrászok vésőjétől és kalapácsától visszhangzik a vidék, a réten pedig 16 ismert és fiatal művész alkotásával gyarapszik a szabadtéri tárlat. A szoborgyűjtemény évről évre több érdeklődőt vonz. Ezért született meg az a gondolat, hogy a közelben a vidék népi építészeti stílusában falut építenek ós a faházakban szállásolják el a turistákat. A faluhoz népművészeti múzeum is tartozik majd, amelyben a látogatók megtekinthetik a vidék híres kőfaragó népművészeinek alkotásait. Ha a terv megvalósul, bizonyára sokan ellátogatnak a ma még félreeső, nehezen megközelíthető vidékre, amely azonban ezáltal, sajnos, elveszti a természet érintetlenségének varázsát. A falumúzeum A több mint másfél milliós Bukarest rengeteg parkjával, fasoraival, a széles sugárutak közepén húzódó pompás virágágyaival nyeri meg először a látogatókat. A városon két zöldövezet húzódik keresztül. Az egyik a lecsapolt mocsarak helyén kialakított tavak, a másik a Dimbovita folyó mentén. Parkok, üdülőközpontok, sportlétesítmények épültek a folyó és a tó partján. A román főváros egy lakosira 12 négyzetméter zöldterület esik. A bukarestiek egyébként is szeretik a virágokat, öröm végignézni a lakótelepi házak erkélyeit díszítő, gondosan ápolt virágokat és díszcserjéket. A városon szalagként végighúzódó tó mentén található Bukarest egyik nevezetessege, a falumúzeum Az ország különböző vidékeiről idő szállított, több esetben 100 évesnél is régebbi lakóházak, gazdasági épületek és templomok érdekes falut alkotnak, rengeteget elárulnak az egyes tájegységek, nemzetiségek építészetéről és életmódjáról. Vessző-, vagy kőkerítés veszi körül a házakat, az udvarokon kerekes vagy gémeskutak, és a berendezés is eredeti. Bútorok, népviseletek, szőttesek, munkaeszközök, régi népi hangszerek tanúskodnak a hajdani mesterek ügyességéről, művészetéről. Örömmel fedezzük fel az ismerős, a Duna deltájában még ma is látható szélmalmot, és a jellegzetes nád- fedeles halászkunyhókat. A múzeumot elhagyva évszázadok küszöbét lépjük át, visz- szazökkenink a főváros lüktető életébe, zajos forgalmába. A leglátogatottabb a tengerpart Nemigen lehet újat írni a rcmán tengerpartról. Az évente Romániába látogató több mint 500 000 csehszlovákiai turista többsége a Fekete-tenger partjára tart, így sokan személyesen, vagy legalább hallomásból ismerik az i. e. görög hajósok által alapított Constantát, a tengerparti ódesvizű tavakat, a római kori műemlékeket, a buja növényzetet, a korszerű, érdekes építészeti megoldású üdülőközpontokat — a Neptunt, a Jupitert, a Vénuszt, a Szaturnuszt és az Efóriát. Talán kevesebben jutottak el Mangaliába, az egy éve átadott Mangalia nevű gyógyszaA jövő városa A Baragan-síksáq — Románia legjelentősebb gabonavidékének — kellős közepén, a fővárosból a tengerpartra vezető útvonal mentén fekszik Slobo- zia. Fejlődését az a gyors ütem jellemzi, amellyel az ország többi részeiben is találkozhatunk. öt évvel ezelőtt a 12 000 lakosú városkának csak három emeletes épülete volt. Ma a 25 000 lakos többsége korszerű, többemeletes házban lakik, s a tervek szerint 1980-ig a lakosság újból megkétszereződik. A lakóházakkal párhuzamosan szociális és kulturális létesítmények is épülnek. Városnéző körutunkon új kórházat, szállót, iskolát, vendéglőt és üzletközpontot is láttunk. A 12 millió lej beruházással épült művelődési ház 600 férőhelyes színházi termét bármelyik nagyobb város is megirigyelhetné. Ogy, mint az 50 000 kötetes könyvtár olvasóterme, a színház is nagy látogatottságnak örvend. Az óv első öt hónapjában 52 előadást tartottak 30 ezer néző részvételével. Ez arról tanúskodik, hogy az egyre javuló életkörülmények között élő lakosok tudásszomja, mű- vószetszeretete is megnövekedett. A hajdan kizárólag mezőgazdaságáról ismert vidéknek ma már jelentős ipara is van. Elsősorban élelmiszeripari üzemei érdemelnek említést, de az utóbbi években textil- és műtrágyagyár is épült, és a következő ötéves tervidőszakban lét gépipari létesítménnyel gazdagodik a város. Slobozja néhány óv alatt teljesen megváltozott, de amint a város vezetői elmondották, a következő években még nagyszerűbb terveket akarnak megvalósítani. natóriumba. A közvetlenül a vízparton álló modern épületben fedett uszoda található, sportpálya, strand, sőt még meteorológiai állomás is. Tizenegy orvos ós 300 főnyi személyzet törődik a több mint 500 beteggel. A kezelésben felhasználják a közeli tavak gyógyhatású iszapját, a környék gyógyforrásait, a tengervizet, a rendkívül kedvező éghajlatot, ós Aszlanova akadémikusnak, a bukaresti Gerontológiai Intézet neves vezetőjének Gerovital nevű gyógyszerét. Elsősorban reumában, érelmeszesedésben, magas vérnyomásban és bőrbetegségekben szenvedő betegeket gyógyítanak. Az intézet rövid idő alatt olyan jó hírnevet szerzett, hogy rövidesen megkezdik a közelBukarest egyik legszebb szállója, az Intercontinental. A főváros és a tengerpart közti útvonal mentén sok fáradt turista pihen meg ebben a ,,szélmalomvendéglőben.“
