Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-30 / 48. szám, Vasarnapi Új Szó
A KULTURÁLIS Ertëkek Áz ukrán —magyar irodalmi kapcsolatok immár több évszázados hagyományra tekintenek vissza. Az első jelentős művelői közé tartozik H. S. Szkovoroda ukrán humanista filozófus, aki 1745-től öt éven keresztül Nyugat Európában élt. Ismerkedett az emberekkel, tanulmányozta életüket, és a különféle nemzetek kultúráját. Szkovoroda, akit gyakran „ukrán Szokrátesznek“ neveznek, a 18. századi ukrán kultúra egyik legjelentősebb alakja volt. Olyan gondolkodó^ író és pedagógus, aki mindhárom területen maradandót alkotott. Haladó gondolkodása évszázadokra meghatározta az ukrán kultúra fejlődését, s művelnek hatása különösen a szláv nemzeteknél, valamint a balti államoknál volt számottevő. Élete épp olyan érdekes, mint alkotásai. ÉVSZÁZADOS HAGYOM AllNIY Nyugat-európai uirtózkodásának legfontosabb állomása Magyarország. Földije, Fedor Visnyevszkij vezette őt ide, aki császári generálisként a Tokaji Orosz Kereskedelmi Misszió komisszárja volt, és a császári udvar számára vásárolta a legjobb magyar borokat. Visnyevszkij társasági ember lévén, nemcsak az Irodalmat szerette, hanem a zenét is, ezen belül különösen a népdalokat. Szkovoroda gyakran megfordult Tokajban, és itt ismerkedett meg az akkori magyar irodalom alkotásaival. Ezenkívül Miskolcon, Budapesten, Pozsonyban, Bécsben, Velencében és Bolognában is megfordult, sőt nem hivatalos adatok szerint Prágában, Lipcsében és Rómában is járt. Úti élményeiről több míf- vében számol be. Ezeknek az alkotásoknak dokumentumértékük is van, mert Szkovoroda színesen írja le az akkori emberek életét. A reformkorban az ukrán—magyar irodalmi kapcsolatok egyik jelentős eseménye a Budapesten, 1837-ben kiadott irodalmi évkönyv, a Ruszalka Dnyisztrova volt. Ez az alkotás Kollár Slávy dcéra című művének hatására készült, és jelentős része volt abban, hogy az ukrán népi nyelv elérte az irodalmi nyelv rangját. A magyar irodalom első jelentős ukrán fordítója Pavlo Hrabovszkij író, aki forradalmár volt, és több mint húsz évet töltött szibériai száműzetésben. Csaknem 150 külföldi költő, író műveit tolmácsolta ukrán nyelvre. A fordítások között a magyarok közül legtöbbet Petőfi szerepel, de rajta kívül megtalálhatjuk Arany János, Ábrányi Emil és Eötvös József alkotásait is. Hrabovszkij legtöbbször hazafias és forradalmi tárgyú műveket fordított. Magyarország az ukrán irodalomról bővebb tájékoztatást először 1892- ben, a Magyar Szemlében olvashatunk. A magyar olvasó itt ismerkedhet meg először Sevcsenko nevével is. Ugyanitt olvashatjuk Pantelejmon Kulis romantikus elbeszélését, az Oriszkját. A fordító (Solymosi) a művet ezzel a megjegyzéssel egészítette ki: „a moszkvai tilalom, a szibériai bányák és korbácsok ellenére ukrán irodalom született. Ehhez legjobban három férfi járult hozzá. Kulis, H. Kvitka, és az ukránok legnagyobb egyénisége és vértanúja, Tarasz Sevcsenko.“ Ugyancsak a Magyar Szemlében jelent meg Jurij Zsatkovics kárpátukrajnai történész több fordítása is, aki magvarra ültette Marko Vov- csok, Iván Franko, Mihail Kociubinsz- kij és más ukrán szerző műveit. Figyelemre méltó, hogy ugyanebben a számban Zsatkovics összehasonlítja Petőfi és Sevcsenko költészetét. Később más kutató is próbálkozott hasonló összevetéssel. fO. Belickij és /• Kiriljukf. Az ukrán irodalom első szintetikus és tudományos értékelését magyar nyelven 1911-ben a Világirodalom Történetében olvashatjuk. Ezt a részt az ismert ukrán író és tudós, Iván Franko írta meg. SEVCSENKO MAGYARUL Az első magyar Sevcsenko fordítás elég későn jelent meg, s ez elsősorban az akkori rendszer bűne. Az uralkodó nemesség számára Sevcsenko plebejus költő volt, akinek eszméitől, lángoló verseitől a hivatalos körök Magyarországon is tartottak. Csak 1914-ben, az ukrán költő születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg a vasárnapi Újságban Sevcsenko egyik politikai versének fordítása. A fordító H. Sztripszkij, a Pl az Igor éneket is magyarra fordította. Az ő érdemeként alakult meg 1916-ban az Uránia Revü Budapesten, amely jelentős érdemeket szerzett az ukrán—magyar irodalmi kapcsolatok ápolásá- ■ bán. Itt jelent meg több Sevcsenko vers (Végrendelet, Telnek, múlnak, Kvitkához, Cseléd/ magyar fordítása. A fordítások művészi színvonala még sok kívánnivalót hagyott maga után, ám ezeket mégis jelentősnek tartjuk, mert felhívta a magyar közvé lemény figyelmét az ukrán költő életművére. Részben e fordítások hatására Zempléni Árpád kezdett részletesen foglalkozni Sevcsenko életével és műveivel. Több versét (Kaukázus, Prológus, Esti tüzek, Alkonyat) fordította magyarra. Zempléni ezeket a verseket elsősorban a Kisfaludy Károly Irodalmi Társaságban olvasta föl, ahol többször megdicsérték munkáját. A két háború közötti időszakban Magyarországon aránylag kevesen fordítottak Sevcsenkót. Csak néhány versét olvashattuk Lányi Sarolta, Gábor Andor és mások fordításában. A Sevcsenko versek fordításában is jelentős érdemeket szerzett az akkor már Szovjetunióban élő Hidas Antal, akinek fordításai csak 1951-ben, Uzs- gorodban jelentek meg könyvalakban. ZALKA MÁTÉ ÉS ILLÉS BÉLA ÉRDEMEI A két világháború között időben az ukrán—magyar irodalmi kapcsolatok szempontjából nagy jelentőségűek voltak a két nemzet költőinek személyes kapcsolatai. Ezek elsősorban Ukrajnában, részben pedig Moszkvában jöttek létre, mert ekkor több magyar kommunista és baloldali gondolkodású író élt ,i Szovjetunióban. Közülük elsősorban Illés Bélát és Zalka Mátét említjük meg. Illés Béla harcairól, irodalmi tevékenységéről már olvasóink is sokat tudnak. Zalka Máté linóban, ukrán földön esett fogságba, és 1928 és IíJjü között Moszkvában élt, de gyakran fordult meg Ukrajnában is. Zalka megtanult ukránul is, és megismerkedett az ukrán irodalom jelentős képviselőivel. Különösen Miki- tyenkóval kötötl szoros barátságot. Néhány könyv, amit Zalka Mikityen- kónak diktált, és közös levelezésük arról tanúskodik, hogy eszmeileg azonos beállítottságú amberek voltak, Zalkáról lurij Szmolij író ír érdekes visszaemlékezéseket: „Ennek az embernek erős katonaszíve volt, de barátait gyengéden szerette. Hőstettei Spanyolország harcterein általánosan ismertek. A spanyolországi harcokat a világ forradalom kezdetének tartotta.“ Leonyid Pervomajszkij visszaemlékezései alapján elmondhatjuk, hogy Zalka Máté fontos érdemeket szerzett a sok szép Pelőfi-vers ukránra fordításában. „Zalka nélkül, — írja Per- vomaszkij — nem tudtam volna felismerni a magyar költő zsengéjét, és heli/ét a világirodalomban. Máté órá kon át olvasott föl nekem Petőfit, majd inét/hallgatta fordításaimat, s minden szót élesen megbírált. Később Hidas Antal és felesége, Kun Ágnes is sokat segített nekem, de Zalka Má té nélkül Petőfi egyetlen sorát sem fordítottam volna le. Neki köszönhetem azt is, hogy Petőfi kedvenc költőmmé vált, és mindmáig az is maradt.“ Zalka Máté, Illés Béla érdeme, több ukrán költő is ismerkedett a magyar irodalommal, és számos fordítást jelentett meg. Az ukrán és a magyar kommunista költők közötti kapcsolat 1929-ben szilárdult meg, amikor Harkovban előkészítették a proletár költők nemzetközi kongresszusát. 1929. március 6- án Illés Béla levelet írt Mikityenkó- nak. Ebben arra kéri ukrán barátját, hogy találkozzanak Harkovban, ahol néhány fontos kérdést beszélnének meg így ls történt. A találkozáson kívül Illés Béla a kijevi Blakitnij irodalmi otthonban német nyelvű előadást tartott a forradalmi írók legfontosabb feladatairól. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Össze kell hívnunk a proletár irodalom világkongresszusát.“ Egy hónappal később Illés Béla Zalka Mátéval és a német proletár költők küldöttségével ismét Harkovba utazott. Ukrán kollégái kíséretében a Bezeril Színházban megtekintették a Szava Csalij című drámát. Találkoz tak a munkásokkal, és ellátogattak a vörös tisztek iskolájába. Ez a találkozás és több más baráti megbeszélés is hozzájárult a proletár irodalom nemzetközi munkájának hatékonyabbá tételéhez. AZ INTERNACIONALISTA KAPCSOLATOK HATÁRKÖVE A proletár költők együttműködésé nek kicsúcsosodását az 1930 as harkovi nemzetközi kongresszus jelentette, amelynek megszervezésében Illés Béla és Zalka Máté is jelentős érdemeket szerzett. Ez a kongresszus is hozzájárult ahhoz, hogy a kommunis ta írók nemcsak tollal, hanem tettel is harcoltak a fasizmus ellen. Sokan közülük a harctéren estek el. Az ukrán—magyar irodalmi kapcsolatok a felszabadulás után erőteljes fejlődésnek indultak. Magyarországon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szovjet kultúra és ezen belül az ukrán irodalomnak. Több értékes fordítás jelenik meg Sevcsenkótól és az ukrán irodalom más képviselőitől. A budapesti Európa Könyvkiadó érdemeként 1968 bán lát napvilágot az ukrán próza, két évvel később pedi.g az ukrán költészet antológiája. Az ukrán drámaírók közül a magyar nézők először O. Korni/ijcsuk nevét ismerték meg. Több művét sikerrel játszották és ma is előadják a magyar színpadokon. Ugyancsak a háború után jelentek meg magyar nyelven V. Szobko, O. Honcsar, N. Ribak, P. Zahrabelnij, J. Dnld'Mihajlik, és J. Scserbak regényei. A magyar olvasó Ismeri ma már P. Ticsina, M. Rilsz- kij, V, Szosziura, M. Bazsan, I. Dracs, L. Kosztén, V. Korotics és más ukrán szerző költészetét. A kölcsönös fordítások terén hatékonyan együtt működnek a budapesti Európa Kiadó, az uzsgorodi Kárpáti, s az utolsó idő ben a bratislavai Madách Könyvkiadó. A bratislavai kiadó az utóbbi években szoros baráti kapcsolatokat alakított ki az uzsgorbdi Karpatival, ennek eredményeképpen a csehszlovákiai magyar olvasók is megismerkedhetnek az ukrán irodalom értékeivel, írásunk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a mai fordítók nevét. Karig Sára, Bojtár Endre, Bojtár Anna, Grigássy Éva, Balla László, Görög Imre és Sándor László. Jelentős érdemeket szerzett abban, hogy a magyar- országi és a csehszlovákiai olvasók ma már számos ukrán szerző művét ^ismerik és elismerik. Az ukrán—magyar irodalmi kapcsolatok napjainkban tovább fejlődnek, s jelentős mértékben hozzájárulnak a testvéri nemzetek és a nemzetiségek közötti barátság elmélyítéséhez. M. NEVRLV I n R fi I fnl _M __□______________ Az u krán—magyar irodalmi kapcsolatok múltja és jelené » R. Kolár; Emlékül (mozaik)
