Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-30 / 48. szám, Vasarnapi Új Szó

Ünnepre készülnek a Kladnói Egyesült Acélműben Kladnón, hazánk egyik legjelentősebb ipari köz­pontjában a jövő évben jelentős évfordulót ünne­pelnek. A vasgyár alapításának százhuszonötödik születésnapja már az ajtón kopogtat. A születésna­pot új, korszerű üzemegységek átadásával ünnepük meg, s a Kladnói Egyesült Acélművek hazánk leg­nagyobb acélgyártó vállalatává fejlődik. A GYÁR TÖRTÉNELME A város északkeleti részén 1851-ben kezdték épí­teni a Vojtesská kohót, magas- és kokszolókemencé- vel. A kemence lecsapolóajtaja 1855 májusában nyílt meg először, hogy a szikrázó vörösen folyó nyers­vas útnak indítsa a kladnói kohászat gyors fejlődé­sét. Három évvel később befutott az első vasúti sze­relvény a nuöicei vasércbányából, s egy évtized el­teltével már Kladnón olvasztották a csehországi vas­érctermékek negyvenöt százalékát. A másik üzemet Karéi Wittgenstein, a gyár alapí­tója feleségéről, Leopoldínáról Poldinak keresztelte el. A Poldi védjeggyel ellátott acél kiváló minőségét külföldön is jól ismerik. Az államosítás után a Voj­tesská kohót Konyev marsallról nevezték el. Har­mincfajta acél kerül ki a gyárból, ami súlyban ki­fejezve évente 450 ezer tonna légionéit és nemes­acélt jelent. A vállalat húszezer dolgozója tavaly összesen 4 milliárd 330 millió korona értékű árut termelt. A Poldi üzemben az acél- és hengerművek mellett ko­vácsműhelyek és gépgyártó üzemegységek is vannak. Az üzem termelési irányzatairól Fridrich Jifí mér­nök, a vállalati titkárság vezetője nyújtott tájékoz­tatást. Jelentős, feladatokat teljesítenek például az élelmiszeripari gépgyártás szakaszán. Amikor a gyár­ban jártam, szovjet megrendelésre éppen sör- és tejtartályokat, továbbá tejszárító berendezéseket ké­szítettek. A speciális termékek közül érdemes meg­említeni a sebészet szépiára gyártott „fém^csukló- csontokat“. Hazánkban csak itt gyártanak emberi testbe helyezhető fémtárgyakat. az Oj üzemegység A Köztársasági Érdemrenddel és a Győzelmes Feb­ruár Érdemrenddel kitüntetett vállalat a CSKP XIV. kongresszusa határozata alapján új üzemegységgel gyarapodik. Az elavult gyárrészlegek korszerűsíté­se, átépítése mellett 1972 júniusában kezdték építeni Drínben a Poldi II. üzemegységet. Fridrich Jifí elv­társsal gépkocsin indultunk terepszemlére. Kladnó után a prágai útra kanyarodunk. Egy szakaszon er­Üntéshez készülnek a nagyolvasztóban dő akadályozta a kilátást, majd a fák mögül elő-, bukkant az új üzem hatalmas térsége. A több négy­zetkilométerre terjedő üzemet a prágai Konstruktí- va építi, a technológiai berendezéseket a Vítkovicel Klement Gottwald Vasmű szállítja és szereli. A dríni kemencéket még augusztusban kipróbál­ták, s az üzem első szakaszán november elején a próbaüzemeltetés is megvalósult. Az ünnepélyes át­adásra az új év első munkanapján kerül sor. Itt biz­tosítanak munkát a megszületett gyárrészlegek dol­gozóinak is. A dríni üzem átadása után a mostani nemesacél mennyiségének az ötszörösét fogják ter­melni. A vállalat kultúrháza előtt álltunk meg. Két évvel ezelőtt, a munka ünnepén adták át. A legjelentősebb rendezvények a kohászok napja alkalmából zajlanak le. Az ünnepségsorozat nagygyűléssel kezdődik, ame­lyen kitüntetik a legjobb dolgozókat, majd a nyug­díjasokat köszöntik. A második nap a szaktanintézet növendékeié és az ifjúmunkásoké. Az idei ünnep­ségeken 27 fiatal is részt vett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságból, akik hazánkban tanulják ki a kohász szakmát. Esztrádműsort is rendeztek, amelyben az üzemi klub öntevékeny szereplői mel­lett hivatásos színművészek is felléptek, s a prágai szimfonikus zenekar is közreműködött. SZOCIALISTA MUNKAVERSENYBEN Az üzem bejáratánál propagációs táblák egész so­ra található. Itt vannak a legjobb mesterek fényké­pei, s itt helyezték el a SZISZ vállalati szervezeté­nek a dicsőségtábláját is. A grafikonok színesen hullámzó vonalai a terv teljesítéséről, a munkabal­esetek számáról tájékoztatnak. Műszakváltás idején, hangszórókon közlik a legfrissebb eredményeket a munkába érkező, illetve az onnan távozó dolgozók­kal. A Poldi üzemben a szocialista munkabrigádok mozgalmában 378 kollektíva versenyez, ebből 174 brigád bronzéremmel, 24 pedig ezüstéremmel büsz­kélkedhet. A legutóbbi értékeléskor a hengerművek­nél dolgozó Kotek Óta ezüstérmes szocialista bri­gádja végzett az első helyen. A hőerőműnél dolgozó szocialista munkabrigád Jan Mišička vezetésével be­bizonyította, hogy bronzéremmel is szerepelhetnek a legjobbak között. Ök lettek ugyanis a másodikon. A mesterek versenyében hét szempontot vesznek figyelembe. A helyezést a terv teljesítése vagy a bal­esetek száma éppúgy befolyásolja, mint például a munkaidő gazdaságos kihasználása. A negyedévi ki­értékeléskor a vállalat legjobb mestere pénz- és tár­gyi jutalmat kap, a következő negyedévben pedig tizenötszázalékos fizetésemelésben íészesítik. Az év legjobb mestere vállalati kitüntetésben részesül, s ajándékként élettársával két hetet tölthet a romá­niai tengerparton. A versenyben mindig a legjobb győz. A második negyedév legjobbjai például Bohumil és Ladislav Kučera, Jan Spielka, Zdenék Mráöek, Václav Kohlík, és Jaroslav Zrubecký voltak. Az újítók ez évben 769 újítási javasalatot adtak be. Ez azt jelenti, hogy minden huszonhetedik munkás egyben újító is. A 485 elfogadott újítási javaslatból 419-et már bevezettek, s ezzel 13 millió koronás meg­takarítást értek el. A „Kladenský kovák“ az acélművek üzemi lapja huszonhét éve rendszeresen megjelenik hetente négy oldalon. Részletesen beszámol a szocialista munka- verseny eredményeiről, s ugyanakkor a „Hová ki­ránduljunk?“ rovat segítségével tanácsokat is ad a szocialista munkabrigádoknak a szabadidő eltöltésé­hez, a legközelebbi közös kirándulás célpontjának megválasztásához. Kép és szöveg: BORZI LÁSZLÓ Karó] Pokorný vájár, a szocia­lista in’.inkabrigád vezetője Alexander Vojfcek felvétele A Július Fucík Bánya az ost- rava-karviná-i szellmeden* ce egyik legnagyobb vállalata. Geológiai szempontból két ön­álló részre tagozódik. Az egyi­ket az 5-ös Zsófia üzem képezi, a másik pedig az 1-es Haladás, a 2^es Hedvig és a 3-as Eudvik üzemekből áll. Az utóbbiak az ún. petrvaldi medenceszakasz­hoz tartoznak. A Fucík Bányá­ban fokozatosan csökken a szénjövesztés. A készletek a ré­gi bányamezőkben lassacskán kimerülnek, s az utóbbi felmé­rések szerint a petfvaldi me­denceszakasz üzemeiben 1935- ben, tehát tíz év múlva kellene abbahagyni a jövesztést. — Az 1973—1974-es évek fo­lyamán megváltoztak a vélemé­nyek a Fučík Bánya jövőjét il­letően — tájékoztatott Miloslav Dedek, a vállalat főmérnöke. — Oj fejlesztési koncepciót dol­goztunk ki, amely lényegesen meghosszabbítja a bánya élet­tartamát. A bratislavai Bányá­szati Tervezőirodával együttmű­ködve olyan tanulmányt készí­tettünk el, amely új lelőhelyek kiaknázásával számol a szom­szédos bányák közelében, va­lamint eddig még el nem osz­tott körzetekben. A Fučík Bánya dolgozói a fej­lesztési gondok ellenére sikere­sen teljesítik jelenlegi jöveszté- si feladataikat. Az ötödik ötéves terv feladatait eddig 102,9 szá­zalékra teljesítették, s terven felül összesen 319 710 tonna szenet jövesztettek, ebből erre az évre 63,100 tonna esik. Ezeket az eredményeket el sem lehetne képzelni a szocia­lista munkaverseny fejlesztése nélkül. A 124 versenyző mun­kakollektíva közül 101 kollektí­va már elnyerte a szocialista munkabrigád címet, a további 25 közösség még versenyben áll a címért. Ez összesen 5096 dol­gozót jelent, vagyis a bányá­szok 99 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. Az ostrava-karviná-i szénme­dence bányászkollektívái 1972 óta kapcsolódtak be a ,,Múld felül önmagadat“ versenymoz­galomba, amelyben a Fučík Bá­nya dolgozói is kiváló eredmé­nyeket értek el. Ebben az év­ben már 96 kollektíva múlta fe­lül eddigi legjobb teljesítmé­nyét. A csúcsteljesítményeik alkotóinál A Július Fučík Bánya Hed­vig üzemének legjobb kollektí­váját Karol Pokorný vezeti. Ez a szocialista munkabrigád meg­érdemelten viseli a „Cseh Tu­dományos-Műszaki Társaság kollektívája“, valamint „A CSKP alapítása 30. évfordulójának kollektívája“ megtisztelő címe­ket, valamint „A karvinái já­rás fejlesztésében elért ered­ményekért“ jelvényt. Ez azon­ban távolról sem fejez ki min­dent. Három évvel ezelőtt, 1972-ben Karol Pokorný kollektívájának kis csoportját az a cél fűzte össze az üzem műszaki dolgo­zóival, és Juraj Šebešta mér­nökkel, termelésvezetővel, hogy bebizonyítsák: az Ostroj nem­zeti vállalatban gyártott cseh­szlovák dúcolás éppoly meg­bízható és jó minőségű, mint a kapitalista államokból behozott dúcolások. Az az elgondolás ve­zette őket, hogy felújítsák a bányászokban a csehszlovák berendezések iránt érzett bizal­mat. Miért volt erre szükség? Juraj Sebesta mérnök elma­gyarázta, hogy a rendkívül ked­vezőtlen geológiai viszonyok között, a dúcolás alapos isme­retének hiányában és a kar­bantartás elhanyagolása követ­keztében kedvezőtlenül alakul­tak az első eredmények. Ma, amikor ezekre az időkre emlé­keznek, el sem akarják hinni az akkori gyenge eredménye­ket. A csehszlovák technika győzelme Az egész 2-es üzemben ter­jedni kezdett az a kósza hír, hogy a csehszlovák gyártmá­nyú, továbbítható dúcolás rossz minőségű, s el kell távolítani a termelésből. Ekkor Karol Po­korný kollektívája váratlanul közbelépett. A gépesítő részleg dolgozóival együttműködve, ta­nulmányozni kezdték a hazai berendezést, itt-ott javítottak rajta valamit, s üzembe helyez­ték az Eleonóra-tárnában, ahol kedvezőbbek voltak a bányá­szati-geológiai feltételek. A kol­lektíva a csehszlovák berende­zéssel maximális teljesítmény elérésére törekedett. Az eredmény mindenkit meg­döbbentett. 31 munkanap alatt 8 órás műszakban egy főre szá­mítva 24,23 tonnás teljesítményt értek el, ami a DVP 3-as to­vábbítható dúcolással a szén­medence újabb csúcsteljesítmé­nyét jelentette. Győzött a cseh­szlovák technikai Karol Pokorný szocialista munkabrigádja azonban nem elégedett meg az elért teljesít- jnénnyel, újabb csúcsteljesít­mény elérésére készült. A kitű­zött 30 tonnás szintet már 1973 első feléljen elérték. A következő évben az opavai Ostroj nemzeti vállalat dolgo­zói már komplex racionalizáci­ós brigád keretében működtek együtt Karol Pokorný kollektí­vájával és az üzem műszaki dolgozóival. Ez az együttműkö­dés újabb fejlődést eredménye­zett a dúcolási berendezés tö­kéletesítésében, s Pokorný elv­társ kollektívája a korábbi' csúcsteljesítmények tapasztala­tait kihasználva a DVP 6-os dú­colást kezdte alkalmazni. A DVP 3-as berendezést Vladimír Pikola ifjúsági szocialista mun­kabrigádjának adták át, s ez­zel eredményes versengés kez­dődött a két kollektíva között az első helyért, ami újabb ter­melési csúcsokat eredménye­zett. — Ezekről a csúcseredmé­nyekről még azt is el kell mondani — jegyezte meg a leg­illetékesebb, Karol Pokorný, — hogy bányáinkban egyre keve­sebb a munkaerő. Amikor ez­zel az új technológiával el­kezdtük a termelést, bizony na­gyon sok gondunk, kellemetlen­ségünk akadt. De kitartottunk mellette, s a végén győztünk. Ma már a bányászatban is egy­re jobban érvényesül a gépesí­tés, s a hagyományos lopotolás- nak már vége. Ez a bányászok­kal szemben támasztott igénye­ket is megváltoztatja. Már nem az erős fizikumú emberek ér­vényesülnek itt sem a legjob­ban, hanem azok, akik gondol­kozni is tudnak. Ez pedig nem gyerekjáték. Bebizonyítottuk, hogy a munkások és a műszaki dolgozók összefogásában nagy alkotó erő rejlik, melynek gyü­mölcseit az egész társadalom élvezheti. STEFAN KOCIAN oaEZga«Fi£ť*.-. ’aPEasasagaga^Tsrľras

Next

/
Thumbnails
Contents