Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-30 / 48. szám, Vasarnapi Új Szó

Az elfogadott új társadalombiztosítási törv ény bizonyítja, hogy teljesítették a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott széles körű szociálpolitikai programot. Magától érte­tődő, hogy ezt hazánk állampolgárai kiemelkedő belpolitikai eseménynek tekintik, végül is ez a törvény több mint hárommillió nyugdíj emelését írja elő, tehát majdnem minden ötödik állampolgárt érint. A Szövetségi Gyűlés által elfogadott társadalombiztosítási törvény viszonylag terjedelmes okmány, és emellett mind a 174 paragrafusa nagy hord­erejű módosításokat tartalmaz. 1976. január 1-én lép életbe, és ezt az időt arra kellene kihasználni, hogy a lakosság alaposain és részletesen megismerje a törvény tartalmát és végrehajtási módozatait. Ezt szolgálta az új törvényről folytatott beszélgetés, amin részt vett KROCSÁNY DEZSŐ, oz SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere, JÄN KUBÍN, a bratislavai Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója, LEOPOLD HRDÝ mérnök, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma társadalombiztosítás! ügyosztályának vezetője és FRANTIŠEK KÖVÉR mérnök, a Szlovákiai Betegbiztosító Igazgatóság igazgatója. egészségügyi gondoskodás és más szociálpolitikai juttatások. KROCSÁNY D.: A CSKP XIV. kongresszusa az ötö­dik ötéves terv irányelveiben olyan jelentős intéz­kedéseket rögzített, amelyek a népszaporulat ala­kulásának javulását, a többgyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi támoga­tás növelését szolgálták. Emellett meghatározta, hogy elsősorban a régi nyugdíjak problémáit kell megoldani és úgy kell tökéletesíteni az egész nyug díjbiztosítási rendszert, hogy a gazdasági fejlődés­sel összhangban jobban megfeleljen a fejlett szocia­lista társadalom követelményeinek. Ennek alapján már 1971-ben emelték az egyetlen bevételi forrást jelentő régi és alacsony nyugdíjakat. A nyugdíjbiz­tosítás, valamint a gyermekes családok és fiatal házasok támogatása területén a CSKP XIV. kong retsszusa után végrehajtót! módosítások évi 4,5 mil­liárd koronával növel tők ezen a szakaszokon a költségeket. Gazdasági eredményeink lehetővé teszik, hogy az új társadalombiztosítási törvény végrehajtására évi 3,3 milliárd koronát irányozzunk elő. Politikai je­lentősége főleg abban van, hogy kifejezi a CSKP szociálpolitikájának valamennyi alapelvét, jogi normákkal biztosítja ezek megvalósítását és ezzel kialakítja a feltételeket az állampolgárok szociális és létbiztonságának további megszilárdítására. Az új törvény nemcsak azoknak az állampolgároknak szavatolja a jobb nyugdíj és társadalombiztosítást, akik már nyugállományban vannak, hanem azoknak is, akik a törvény életbelépése után érik el a nyug díjképességet. Az új törvény jelentőségét növeli az a tény, hogy hazánkban a társadalombiztosítás minden ál­lampolgárra érvényes, és előnyös nyugdíjbiztosítást élvez minden gazdaságilag tevékeny dolgozó. Ha ezt összehasonlítjuk a tőkésországokkal, ahol a biztosított személyek száma lényegesén alacso­nyabb, az öregségi nyugdíjképesség határa maga­sabb és ahol a munkanélküliség idejére, főleg a munkásokra, a biztosítás nem érvényes, akkor lát­hatjuk, hogy a mi társadalombiztosítási rendsze­rünk minősége összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll. Emellett azt is látni kell, hogy az új törvényt olyan Időpontban realizáljuk, amikor a tőkésvilágban mélyül a válság és a munkanélküli­ség, valamint az Infláció következtében egyre rosszabbak a dolgozók és különösen a nyugdíjasok létfeltételei. Tehát az új törvény meggyőzően bizo­nyítja a szocialista társadalom előnyeit, miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy nálunk a nyugdíiqsok, csakúgy mint a többi állampolgárok, teljes mértékben részesülnek szocialista társadal műnk olyan más vívmányában is, mint a díjtalan H Az eddigi helyzethez viszonyítva milyen lénye yes változások történnek az új törvény alapján? L. HRDY: A lényeges változások a következők: 1. Kialakul a minden dolgozóra érvényes egy­séges nyugdíjbiztosítási rendszer, ami azonos alap­elvekre épül és lehetővé teszi a nyugdíjalap azonos szerkezetét, mind a munkaviszonyban levő dolgozók, mind a szövetkezeti földművesek számára. 2. Megszűnik a nyugdíjak adóztatása. 3. Ha a nyugdíj a jogosult egyetlen bevételi for­rása, a legalacsonyabb nyugdíj összegét egyedül­álló személy esetében az eddigi havi 550 koronáról 600 koronára, házaspároknak pedig 900 koronáról 1100 koronára emelik és ez a szociális szemponto­kat erősíti a nyugdíjbiztosításban. 4. Azok számára, akik 1976. január 1-e után érik el a nyugdíjképességet, már úgy számítják ki a járadékot, hogy az az eddiginél kifejezőbben jutal­mazza a jogosult munkaérdemeit. 5. Bővítik az eddigi előnyöket azok számára, akik az öregségi nyugdíjképesség elérése után (tartós, vagy átmeneti) munkaviszonyban marad­nak éspedig úgy, hogy előnyösen növelhetik a nyugdíjakat, vagy pedig a keresetük mellett teljes nyugdíjban, vagy annak egy részében részesülnek, havi 1100 korona felső határig. 6. Az új törvény további előnyöket biztosít külö­nösen az árvák, a rokkantak és néhány rendkívüli helyzetben levő nyugdíjas számára. Például az ár­vajáradékot úgy fogják kiszámítani, hogy ez eddi­gi egységesen havi 450 korona helyett elérje az el­halt szülő egyenes nvugdíjánalf az 50%-át (a III. kategóriába tartozó dolgozó után 1005, a II. kate­góriába tartozó dolgozó után 1075 és az I. kategó­riába sorolt dolgozó után 1250 koronáig. A legala­csonyabb összeg havi 500, vagy ha egyetlen bevételi forrás, úgy havi 600 korona). A félárvák járadéka az elhalt szülő egyenes nyugdíjának a 30 %-a lesz és emellett e járadék alsó határát havi 200 koroná­ról 300-ra emelik. Az ellenállásban részt vett nyug díjasok félárváinak legalacsonyabb havi járadéka 400, teljes árvák esetében pedig 700 korona lesz. Magukkal tehetetlen jogosultak nyugdíját a te­hetetlenség foka szerint emelik és felső határa az eddigi 1600 korona helyett 1800 korona lesz. Amennyiben a nyugdíjas nőtlen, özvegy vagy el­vált, senki eltartására nem kötelezett és kórházi gyógykezelésben részesül, teljes nyugdíját az ed­digi két hónap helyett négy hónapig folyósítják, az ötödik hónaptól kezdve pedig a felére csökken­tik. Az alsó határa 300, a felső határa pedig 500 korona havonta. Pszichiátriai intézeti gyógykezelés esetén a teljes nyugdíjat az eddigi két hónap he­lyett három hónapig folyósítják. A fiatalok rokkantjáradéka 500 korona lesz, de különleges, méltányolható esetekben havonta további 200 koronával emelhető (eddig ez 400 korona volt). Az új törvény számos további, a nyugdíjasok ja­vát szolgáló módosítást tartalmaz, amelyek lehető­vé teszik az arra ráutalt állampolgárokról való átfogó szociális gondoskodás javítását. B Tehát az új évtől kezdődően gyakorlatilaq öz eddig f oly ásított nyugdíjak 93 %-át emelik és az eddigihez viszonyítja előnyösebben állapítják meg azok nyugdíját, akik 1976. január 1-e után kérik jogosultságuk elismerését. A nyilvánosságot érdekli, hogy milyen nyugdíjakra vonatkozik az emelés? j. KUfílN: Emelik a munkaviszonyban végzett munka alapján elismert nyugdíjakat, tehát a mun­kások és a többi alkalmazottak nyugdíját továbbá az egységes földművesszövetkezetek tagjainak a nyugdíját. Ebben a csoportban a nyugdíjasok min­den alapvető válfaját emelik, tehát az öregségi és viszonylagos öregségi nyugdíjat, a rokkant- és a részleges rokkantjáradékot, valamint az özvegyi és árvajáradékot is. A magángazdálkodó személyeknek a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíját elvben nem emelik. Kivételt képeznek az árvajára­dékok, valamint az ellenállási harcban részt vett magángazdálkodók nyugdíja, és ebben a csoportban növelik a legalacsonyabb nyugdíjat, amennyiben az a jogosult egyetlen bevételi forrása. Különleges csoportba tartoznak a szociális nyugdíjak. Ezt olyan szeméi vöknek folyósítják, akik nem voltak sem al­kalmazottak, sem szövetkezeti földművesek, vagy magángazdálkodók, tehát a jogosultságot nem sze­rezték meg, de társadalmi segítségre szorultak, mert létfenntartásukat sem saját munkájukkal, sem egyéb forrásból nem tudták biztosítani. Ezek nyug­díját szintén emelik. A tájékoztatás kedvéért rá kell mutatni, hogy Szlovákiában összesen 820 000 nyugdíjat emelnek, ebből 52 000 öregségi nyugd :at és rokkantjáradékot, 47 000 részleges rokkantjára- dékot. 130 000 özvegyi és 30 000 árvajáradékot to­vábbá 93 000 olyan nyugdíjat, ami egyedüli bevé­teli forrás, vagy szociális nyugdíj. Nem vonatkozik az emelés a háztartási nyugdí­jakra és a múltban érvényes előírások alapján el­ismert olyan nyugdíjakra, mint például a baleseti nyugdíj és sérülési járadék. A háborús károkról szóló törvény alapján elismert nyugdíjakat csak olyan esetben emelik, ha a jogosultnak az ellen­állási harcban elesett szülője és a nyugdíj az egyet­len bevételi forrása. Tehát Szlovákiában 820 000 nyugdíjat emelnek, vagyis az összes nyugdíjak 97 %-át és az emelés re évi 742 millió koronát fordítanak. 19 Olyan lekicsinylő vélemények is elhangzottak, hogy a nyugdíjemelés valójában csak az 1964 tői bevezetett' nyugdíjadó eltörlését jelenti. KROCSÁNY DEZSŐ: A hatvanas években kiala­kult kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt 1964. jú­lius 1-től bevezették a havi 700 koronát megha­ladó nyugdíjak adóztatását. A levonás, a nyugdíj összege szerint, .1—12,5 % volt és teljes összegie országos méretben kb. évi 700 millió korona volt. Az alacsony és közepes nyugdíjak után fizetett adó arányosan alacsonyabb volt, illetőleg fezek adó­mentesek voltak. Azonban csupán az adóztatás meg szüntetésével nem értük volna el a CSKP XIV. kongresszusa szociálpolitikai programjában kitűzött célokat. A jogosultak életszínvonala növekedése érdekében az új törvény alapján olyan mértékben emelik az alacsony és közepes nyugdíjakat, hogy az emelés meghaladja az adó összegét. Ez az eme­A kerékasztal be­szélgetés résztve­vő» — balról -— Leopold Hrdý mér­nök, az SZSZK Munka és Szociális ügyi Miniszteri ii ma társadalombiz­tosítási ügyosztá­lyának vezetője, Jan Kubin, a brati­slavai Myugdijt'u- lyósító Igazgatóság igazgatója. Kro csány Dezső, a/. SZSZK munka és szociálisügyi mi­nisztere, és ťranti- Sek Kövér mérnök, a Szlovákiai Beteg biztosító Igazgató Ká'jľ igazgatnia. iURAj SIJG4K v felvétele Maradéktalanul teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusának szociálpolitikai programját Egységes nyugdíjrendszer Kinek emelik a nyugdiját?

Next

/
Thumbnails
Contents