Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-30 / 48. szám, Vasarnapi Új Szó

írfa: Jaroslav Jakubec mérnök, a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterhelyettese

A csehszlovák külkereskedelmi politikát és a fejlett kapitalista államokkal folytatott gazdasági kapcsolatok egyéb formáit a csehszlovák külpolitika általános alapelvei jellemzik, amelyek a világbéke megőrzésére, a nemzetek közötti megértésre, a különböző társadat' mi berendezkedésű országok kölcsönösen hasznos együttműködésére irányulnak. Ezzel Ösz- szefüggésbem Csehszlovákia a fejlett kapitalista országokkal folytatott kereskedelemben is a felek egyenrangúságának és önrendelkezésének, a kölcsönös gazdasági előnyök érvényesítésének s a megkülönböztetés mellőzésének az elvét érvényesíti.

Csehszlovákiában ^a fejlett kapitalista országok közé összesen, 24 európai és tengeren túli országot sorolunk, valamint Nyugat-Berlint, kivéve a Dél-afrikai Köztársaságot, amellyel az ENSZ határozata értelmében ml sem tartunk fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Gazdasági kapcsolataink terjedelmét és megoszlását ezekkel az államokkal különböző tényezők határozzák meg, például a termékek összetétele, műszaki színvonala és minősége, a csehszlovák árucikkek behozatalának kereskedelempolitikai feltételei stb.

A második világháború után az iparilag fejlett kapitalista országokkal folytatott kereskedelem a csehszlovák külkereskedelem teljes forgalmának körülbelül a felét képezte. Az ún. hidegháború és a szocialista országokkal szemben alkalmazott diszkriminációs politika és embargó éveiben ez az arány jelentősen csökkeni éspedig 1950-ben 34,7 százalékra, 19ü0-])an pedig 17,8 százalékra.

Csupán a hatvanas években kezdett érvényesülni bizonyos liberalizáló hatás a fejlett kapitalista államoknak a szocialista országokkal szemben tanúsított magatartásában. Egyúttal kedvezőbb feltételek alakultak ki a kölcsönös árucsere, a csehszlovák behozatal és kivitel lehetőségeinek növelése számára. Ennek eredményeként megnövekedett külkereskedelmi forgalmunkban a fejlett kapitalista országok részaránya, 1970-ben már 22,4 százalékot, 1974-ben pedig

26,3 százalékot ért el.

Bár a csehszlovák külkereskedelemben a fejlett kapitalista országokkal folytatott külkereskedelem aránya fokozatosan növekszik, nem éri el a többi KGST-tagállamban elért növekedési átlagot, amint azt az alábbi táblázat is kimutatja:

(Részarányok százalékban)

A fejlett kapitalista országokkal folytatott csehszlovák külkereskedelem áruszerkezete 1974-ben a főbb termékcsoportok szerint így alakult:

kivitel behozatal

1%-banJ (%-ban)

gépek és berendezések 13,9 34,4

nyersanyagok és féltermékek 49,3 46,7 élelmiszerek és élelmiszeripari

nyersanyagok 13,4 11,4

ipari fogyasztási cikkek 23,4 7,5

1960

1970

1974

Szovjetunió

19,0

21,3

31,3

Bulgária

13,1

16,3

17,4

Magyarország

23,3

28,4

30,5

NDK

21,1

24,4

30,9

Lengyelország

29,8

27,1

44,4

Románia

22,3

35,8

45,4

Csehszlovákia

17,8

22,4

26,3

A csehszlovák külkereskedelemben az Európai Gazdasági Közösség országaival folytatott gazdasági kapcsolatok részaránya 1974-ben növekedett a leggyorsabban, s elérte a fejlett kapitalista országokkal folytatott kereskedelem 59 százalékát. Ez főleg a kedvező földrajzi fekvésnek, a kiviteli és behozatali alapok megfelelő összetételének, a szállítók gyors alkalmazkodóképességének, s nem utolsósorban a csehszlovák piacon érvényesülő irányzatok ismeretének köszönhető. Legnagyobb arányú az NSZK-val folytatott kereskedelmünk, amely a fejlett kapitalista országokkal folytatott kereskedelemnek csaknem negyedrészét képezi, ez után következik Olaszország

11,7, Franciaország 5, * Hollandia 4,2, Belgium és Luxemburg 3,2 százalékkal. (1974-es arányok).

Másik fontos csoportot képez a többi európai fejlett kapitalista ország, amelyek között Ausztria 11,8, Svájc 8,5, Svédország pedig 3,5 százalékkal szerepel.

A harmadik csoporthoz a tengeren túli fejlett kapitalista országok tartoznak, éspedig az USA 5, Kanada 2,5, Japán 2,2 és Ausztrália 1,5 százalékkal.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem közömbös partner a fejlett kapitalista országok számára, ahogy azt a hidegháború és a diszkrimináció időszaka után az áruforgalom növekedése is bizonyította. Az 1960 és 1974 közötti időszakban a fejlett kapitalista országokba irányuló csehszlovák kivitel évi átlagban több mint 10 százalékkal, s az innen származó behozatal több mint 12 százalékkal növekedett.

A fejlett kapitalista államokba irányuló kivitelünkben tehát elsősorban nyersanyagok és féltermékek, valamint ipari fogyasztási cikkek szerepelnek, amelyek egyúttal fő fizetési eszközként is szolgálnak a behozatal fedezéséhez. Gépipari termékeink hagyományos és perspektív kivitele főleg kapacitáshiányok miatt még nem foglal el olyan fontos helyet, amilyent elvárnánk, s amely azt a kapitalista országokba irányuló csehszlovák kivitel népgazdasági hatékonysága szempontjából megilletné. A gépipa rí kivitelnek a következő ötéves tervek folyamán az ipari fogyasztási cikkekkel együtt a devizaeszközök fő berendezési forrásává kell' válnia a csehszlovák behozatali költségek megtérítéséhez ezekből az országokból.

Az utóbbi években jelentős változásokra kerüli sor a fejlett kapitalista országokból származó behozatal összetételében, különösen a gépek és gépi berendezések, illetve a nyersanyagok és féltermékek arányában. A giépek és berendezések aránya több mint kétszeresére nőtt (1960-ban 16 százalék, 1974-ben 34,4 százalék) a l>ehozott nyersanyagok és féltermékek rovására (1960-ban 68 százalék, 1974 ben 46,7 százalék). A gépek és berendezések növekvő behozatala a fejlett kapitalista országokból szorosan összefügg ipari ágazatainkban a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásával, az új ipari objektumok és egész termelési ágazatok kiépítéséhez, az elavult Üzemek korszerűsítéséhez és felújításához szükséges korszerű technika behozatalával. A nyersanyagok és fél termékek behozatalának csökkenése azzal magyarázható, hogy ilyen irányú szükségleteinket fokozottabb mértékben fedezzük a szocialista országokból, valamint a nyersanyagtermelő fejlődő államokból. Távlati szempontból ítélve a gépek és gépi berendezések csehszlovák behozatala az iparilag fejlett kapitalista államokból tovább növekszik, s ez a termékcsoport képezi majd behozatalunk súlypontját.

A fejlett kapitalista államokkal folytatott csehszlovák kivitelt és behozatalt kereskedelempolitikai vonatkozásban kereskedelmi szerződések biztosítják. Az idei évben a következő szerződések voltak érvényben:

Tíz hosszú időtartamú kereskedelmi egyezmény — Ausztriával, Finnországgal, Izlanddal, Norvégiával, Portugáliával, Ausztráliával, Görögországgal, Spanyolországgal. Svédországgal és Svájccal.

Kilenc egyezmény gazdasági kooperációról — Belgiummal*, Dániával, Finnországgal*, Olaszországgal, Hollandiával*, az NSZK val, Ausztriával és Nagy-Bri- tanniával.

Hat egyezmény a tudományos-műszaki együttműködésről — Dániával, Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Svédországgal és Nagy Britanniával.

Egy egyezmény a kereskedelmi akadályuk felszámolásáról — Finnországgal.

Érvényes továbbá az 1928-as kereskedelmi keret- szerződés Kanadával, és az 1960-as Japánnal. Az említett kétoldalú szerződéseken kívül Csehszlovákia egyik alapító tagja a sokoldalú Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT).

(* — a kormányok még nem írták alá, illetve nem hagyták jóvá).

Kétoldalú szerződéses megállapodás nélkül bonyolítjuk le árucsere-forgalmunkat az USA-val és Üj- Zélanddal, valamint 1975 kezdete óta az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival is, amelyek 1974. december 31-hez egyoldalúan felmondták az érvényes hosszú időtartamú egyezményeket, amelyek addig a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kereskedelempolitikai és jogi kereteit képezték. Az Európai Gazdasági Közösség illetékes bizottságának döntése alapján Csehszlovákiát és a többi szocialista államot egyenlőtlen helyzetbe akarták hozni azzal, liogy az európai szocialista államok csak az Európai Gazdasági Közösséggel köthessenek kereskedelmi egyezményeket. Ez a hozzáállás, amelyhez az Európai Gazdasági Közösség államaival kötendő új kétoldalú egyezményekre tett csehszlovák javaslatok elutasítása is társult, nem vezethetett eredményre. A következmény a szerződés nélküli állapot kialakulása volt a kereskedelempolitika területén. (Csak a legutóbbi napokban történt változás Franciaország és Hollandia esetében, amikor a csehszlovák kormány- tő, illetve a csehszlovák külügyminiszter látogatása alkalmával Franciaországban tíz évre vonatkozó egyezményt írtak alá a két ország gazdasági együttműködéséről, Hollandiában pedig egyezményt a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről.)

Az USA és Csehszlovákia közötti szerződés nélküli viszony gyökerei a múltban és a jelenlegi időszakban vannak. Csehszlovákia különösen az utóbbi időszakban elegendő jóindulatról tett tanúbizonyságot a viszonyok rendezésére, amelyre az elmúlt év decemberében eléggé meglepő válasz érkezett az Egyesült Államok Kongresszusában elfogadott diszkriminációs kereskedelmi törvény formájában.

Az iparilag fejlett kapitalista államokkal alapjában véve a GATT határozatai alapján folytatunk kereskedelmi kapcsolatokat. Azonban még mindig fennállnak bizonyos diszkriminációs elemek egyes fejlett kapitalista államoknál, főleg a csehszlovák kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások formájában. A fokozatosan előrehaladó liberalizáció eddig a fejlett kapitalista államokba irányuló árukivitelnek csupán 85 százalékára terjedt ki.

Az utóbbi tíz évben a KGST-tagállamokban, és így Csehszlovákiában is növekedett a gazdasági kapcsolatok ún. új formáinak a jelentősége. Ezek között legfontosabb a termelési kooperáció, a licencekkel való kereskedelem s a külföldi vállalkozásokban való részvétel. Bár a csehszlovák szervezetek kormányszinten jó feltételekkel rendelkeznek kooperációs kapcsolatok létesítéséhez az iparilag fejlett országokkal, ezt a formát Csehszlovákiában még nem használtuk ki eléggé. A kooperációk részaránya az iparilag fejlett kapitalista országokkal folytatott külkereskedelem egész terjedelmében nagyobb százalékot képvisel például a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon, mint Csehszlovákiában. A fejlett kapitalista államokkal kapcsolatos termelési kooperációink fejlesztése egyelőre nincs arányban sem az objektív- lehetőségeinkkel, sem a csehszlovák gazdaság szükségleteivel.

A licencekkel való kereskedelem szakaszán az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok keretében bizonyos pozitív jelenségek tapasztalhatók, különösen a vásárolt licencekről, s a fejlett kapitalista államokkal kapcsolatos vásárlási és eladási szándékokról nyújtott kölcsönös információk terén.

A fejlett kapitalista államok Csehszlovákia fontos kereskedelmi partnerei, s azok is maradnak, különösen a csehszlovák gépimport szakaszán, mint a csehszlovák ipar. korszerűsítéséhez és újjáépítéséhez szükséges gépek és berendezések szállítói, valamint egyes nyersanyagok és anyagok (főleg a vegyipar területén) és olyan késztermékek szállítói, amelyek behozatala a csehszlovák fogyasztási cikkek termelőit is a magasabb műszaki színvonal és a jobb minőség elérésére készteti.

A fejlett kapitalista államok és a KGST-tagállamok közötti árucsere-forgalom dinamikusan fejlődik. Ebben a fejlődésben visszatükröződik a fejlett kapitalista államok arra irányuló igyekezete, hogy a szocialista államok gazdaságilag stabil piacain megoldhassák távlati értékesítési nehézségeiket, s ugyanakkor nyersanyagforrásokhoz is jussanak. A gazdasági válság által előidézett problémákat, amelyek az egész kapitalista társadalmat szélesen és mélyen érintik, nem lehet egy állam keretében vagy a kapitalista államok közötti kapcsolatok keretében megoldani. Ez a tényező erősen hat a szocialista államok piacai irányában tett lépésekre is.

Hozzá kell azonban tenni, hogy az 1975-ös év, amely a kapitalista világban válságos megrázkódtatásokkal, erős ingadozásokkal és a konjunktúra lényeges csökkenésével járt, a kapitalista államokkal folytatott csehszlovák külkereskedelemben is bizonyos problémákat okozott. Ez megnyilvánul egyes megkötött kereskedelmi szerződések felmondásában, egyes árutermékek visszautasításában stb. Törvény- szerű azonban, hogy azokban a szakágazatokban, ahol magas műszaki színvonalon álló termékeket gyártunk, s a szervizről is jól gondoskodunk, mindig akad elég megrendelő. A konjunktúra csökkenése e1- sősorban azokat a termékeket érinti, amelyekből elég, vagy többlet is van a piacon, vagy amelyek nem érik el a kívánt minőséget, műszaki színvonalat.

Nem várható, hogy a kapitalista gazdaság fellendülése a legközelebbi időszak kérdése. Bár a „gazdasági optimizmus“ a legtöbb nyugati államban állandóan napirenden szerepel, ez azonban inkább politikai és választási agitációs célokat szolgál, s nőm elmélyült gazdasági elemzések eredménye. Ebben a helyzetben is — s különösen ebben a helyzetben — megmutatkozik a szocialista állam csodálatos ereje, amely nem engedi meg a gazdasági válság negatív jelenségeinek beszivárgását a belső gazdasági életbe.

Már a legközelebbi jövőben figyelembe kell venni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben aláírt záróokmányának pozitív hatását, amely kedvező feltételeket teremt a szélesebb értelmű gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, beleértve a kölcsönös árucsere fejlődését. Feltételezzük, hogy a záróokmány valamennyi aláírója kihasználja azt a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. A csehszlovák külkereskedelem tudatában van a reá háruló feladatoknak, s a helsinki záróokmányt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében jelentős segítségként és kötelező feladatként értelmezzük.

az iparilag fejlett kapitalista államokkal B