Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-27 / 280. szám, csütörtök
Bár a közszükségleti cikkek struktúráját és a választékot tekintve a kínálat nem mindig alkalmazkodik még az egyéni kereslethez, a tárgyilagos megfigyelő megállapíthatja, hogy elegendő áru van a piacon. A hiánycikkek jegyzéke is fokozatosan szűkül, de a tény, hogy ezt a problémát — főleg a legolcsóbb árucikkek esetében — pl. gombok, áramfogyasztók alkatrészei, elemek stb.) nem sikerült még maradéktalanul megoldani, Damoklész kardjaként veszélyezteti a fogyasztó nyugalmát. A gyakran eredménytelen kereséssel járó időveszteség és bosszúság nem a legjobb reklám a termelővállalatok részére. MIT MOND A HÁROM ELNÖK? Hol szorít a cipő? Ezzel a kérdéssel állítottam be nemrégen a különféle elemek kiszik az áruhiányt, az idén pl. kb. 28 millió koronáért behozott különböző típusú elemmel enyhíteni. A CERUZAELEM MAR NEM HIÁNYCIKK — A nehézségek ellenére azonban — bármilyen hihetetlennek is hangzik — az állami tervet 100 százalékban teljesítjük, ceruzaelemekben pedig már önellátók vagyunk — figyelmeztet J. Plzák. Ha tehát kevés az elem a piacon, akkor ez részben a nehézkes, illetve felelőtlen áruelosztással és azzal magyarázható, hogy az elemekben mutatkozó kereslet lényegében meghaladja az állami tervet, amely — amint már. mondottuk — az áru behozatalára is számít. Csakhogy a szocialista országok természetesen elsősorban a saját szükségleteik fedezésére törekszenek, a kapitalista országokból beMiért kevés az e^em ? A párt segítségével leküzdjiik a nehézségeket o Felkészültek a 6. ötéves terv igényes feladatainak a teljesítésére zárólagos előállítóihoz, a slanyi Bateria gyárba. Választ azonban csak később kaptam, miután megtekintettem az üzemet és magam is meggyőződhettem a nehézségek okairól. Jaromír Novák, az üzemi pártbizottság elnöke, Jan Plzák, a szak- szervezeti bizottság elnöke és Pavel Soréi, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke röviden így jellemezte a fogyatékosságokat : — Az üzem korlátozott befogadóképessége négy és félszeres kiterjesztése és korszerűsítése ellenére sem felel meg a megnövekedett igényeknek. Teljesítményünk további fokozása ilyen körülmények között tehát igényes feladat. A további gépek behozatalával nem sokra mennénk, mert képtelenek lennénk elhelyezni őket, de a munkaerőhiány miatt gazdaságos kihasználásuk is meghaladná lehetőségeinket. A gyár környékén mutatkozó helyhiány miatt további kiterjesztésére sem kerülhet sor mindaddig, amíg a város másik résziében fel nem épül az új elemgyár. Ezt a légen tervezett, gyakran elodázott, mintegy 80 millió koronás beruházást a gyár műszaki gazdasági értekezlete — a járási párt- bizottság és a Bateria gyár felsőbb szerve; a Tesla termelő gazdasági egység képviselőinek jelenlétében — csak néhány nappal ezelőtt hagyta jóvá. De az elvtársak véleménye szerint a gondok még sokáig nem kerülik el portájukat, mert az új gyár felépítése több szakaszban nrntegy tíz évig is eltart. A hiányzó dolgozók pótlásának legfőbb akadálya pedig a piszkos környezet, az egészségtelen munka — ammóniákkal, mangánérccel, grafittal és korommal dolgoznak itt az emberek —, s ezért sokan még a gyár tájékát is messze elkerülik. Ezek tehát a felületes szemlélőre is nyomasztóan haló problémák, amelyeknek megoldásához az első léoést — a már foganatosított ész- szerűsítési intézkedéseken kívül — az új gyár tervraj- z.H'nak a kidolgozása jelenti maíd. — Addig azonban sok víz lefolyik a Moldván, ami a ielen esetben azt jelenti, hogv termékeinkkel egyelőre képtelenek vaejvunk teljes mértékben fedezni a megnövekedett piaci keresletet — jelenti ki a pártelnök, majd elmondja, hogy éppen ezért szüntette be a külkereskedelem az elemek exportálását és ezért igyekhozott elemeket pedig az egyre emelkedő nyersanyag- árak miatt egyre drágábban vásároljuk. Ez a tény bántja a legjobban az elvtársakat, mert akármilyen jó gazdái is üzemüknek, az új gyár üzembe helyezéséig kénytelenek tétlenül nézni, hogy a drága pénzért behozott áru aránylag rövid időn belül elértéktelenedik. Nem elég tehát, hogy a fogyasztó úgyszólván kidobja az ablakon a devizákat, ráadásul azonban, újabb elemek formájában, további devizaigényekkel lép fel. Emiatt azonban nem érheti bírálat az elemgyár dolgozóit. Feladataikat lelkiismeretesen teljesítik. Míg az 1970-ben nyilvántartott 940 munkaerő majdnem 90 millió korona értékű árut állított elő, az 5. ötéves tervidőszak végéig 42 millió korona értékű áruval többet kell produkálniuk. Az 1976. évi terv pedig alig ezer dolgozóval 138 millió koronát kitevő elem gyártását irányozza elő. Ez a termékmennyiség, tekintettel arra, hogy a mintegy 130 fajta elem filléres áru, számokban ki sem fejezhető. Ezek a — már említett nehézségek mellett is — figyelemre méltó eredmények természetesen elképzelhetetlenek lennének a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet irányítása nélkül. Az ő érdemük, hogy az üzemben ma 16 szocialista munkabrigád [ebből hat már elnyerte a címet) vetélkedik egymással, s hogy a két racionalizációs brigád az állandóan felvetődő műszaki problémák megoldásán fáradozik. Ez utóbbi egyik legfőbb feladata a nagy elemeket előállító berendezés két műszakban történő folyamatos üzemeltetésének a biztosítása, ami tekintettel a munkaerőhiányt fokozó népesedési robbanásra — a dolgozók 80 százaléka ui. nő — meglehetősen sok gondot okoz. A MINŐSÉG ELÉRI A VILÁG SZÍNVONALAT P. Soréi elmondja, hogy a dolgozók 50 százaléka fiatal. Nekik is bőséges alkalmuk kínálkozik a párt politikája iránti elkötelezettségük kifejezésre juttatására. A három ifjúsági szocialista munkabrigád a Fényszóró és a fejlesztő műhely tagjai kötelezettségvállalásuk értelmében az idei első félév végéig 4 tehergépkocsira való vashulladékot és néhány kocsi színesfémet gyűjtöttek össze. Legfőbb céljuk a devizákért behozott nyersanyagokkal való takarékoskodás az előírt adagolás pontos megtartásával. Ha ugyanis á keverék csak néhány grammal tartalmazna kevesebbet valamelyik anyagból, akkor ezt feltétlenül megsínylené az elemek minősége, amelyek a hazai piacon a tőkésországok tetemes áremelése ellenére ma is a régi áron kaphatók. J. Novák a nyersanyagok, különösen a megfelelő papír és az elektrolitikus mangánérc, de más félkészáruk behozatalával járó, mostanában gyakori nehézségekről beszél. Ennek ellenére az elemek, minőségüket tekintve — és ezt a prágai Elektrotechnikai Felülvizsgáló Intézet is megerősíti — bátran felvehetik a versenyt a szovjet, a nyugatnémet vagy a japán elemekkel. Ne feledjük'azonban, hogy az elemek élettartama — ha nem is használják őket — korlátozott. Erre egyébként a rajtuk feltüntetett jótállási idő is figyelmeztet, s ezért a készletek tárolása semmiképpen sem célszerű. A NEVELÉS FONTOSSÁGA A pártelnök elmondta, hogy noha a mintegy ezer dolgozó közül mindössze 150 tagja a pártnak, a 12 pártcsoportban dolgozó kommunisták a pártonkívüliekre is befolyást gyakorolnak, öntudatosságra nevelik, oktatják őket, társadalmi munkát bíznak rájuk, hogy idővel, kiérdemelve a funkcionáriusok bizalmát, gyarapítsák velük a párt sorait. Mint minden évben, az idén is tíz fiatal munkás tagjelöltet vettek fel a pártba. Ez azért is számít jó eredménynek, mert a cél, — tekintettel az aránylag magas átlagos életkorra — a párt „megfiatalítása“. Az elvtársak meggyőződése, hogy a párttagok, a szakszervezeti tagok, valamint a fiatalok politikai öntudatossága és munkaeredményei párt-, illetve politikai oktatásuknak is köszönhető. A funkcionáriusok azzal igyekeznek megkönnyíteni a dolgozóknak az oktatáson való részvételét, hogy a reggeli műszakok részére előadott anyagot rendszeresen megismétlik a délutáni műszakok dolgozói részére. Hasonlóképpen járnak el a pártgyűlések esetében is, hogy csökkentsék a távolmaradók számát. Ez a többlet- munka a járási pártbizottság szemináriumain képesítést szerzett 12 lektor — valamennyien a gyár műszakigazdasági dolgozói — érdeme. Megértésük nélkül aligha lenne biztosítható a 85 százalékos részvétel az oktatáson. És hogy a dolgozók érdeklődéssel tanulnak, azt az előadásokat követő élénk viták, sőt a kötelezettségvállalások és munkájuk minősége is tükrözi. — A mintegy 70 fiatal is szorgalmasan tanul. Főleg történelmi eseményeink iránt mutatnak érdeklődést, s ez ért részükre külön tanfolyamokat rendezünk — tájékoztatott P. Soréi, majd elmondta, hogy sok közöttük a vidékről bejáró, akik a SZISZ falusi szervezeteiben is hasznos munkát végeznek. Az Elemgyár funkcionáriusai ma az évzáró taggyűlések és a XV. pártkongresszus előkészületeinek jegyében élnek. A pártmunka és a termelés eredményeire, valamint a nehézségekre rávilágítva, keresik a 6. ötéves terv eddiginél is igényesebb feladatainak a megvalósításához vezető utat. Ebben az igyekezetükben, amelyl»e a kommunistákon kívül a pár- tonkívülieket is bevonják, nagy segítségükre van a CSKP KB-nak a pártszervek hez és szervezetekhez intézett levele. Meggyőződésük szerint ez a dokumentum hozzájárul a pártszervek egységének és akcióképességének megszilárdításához, s kivétel nélkül valamennyi dolgozó munkakedvének és kezdeményezésének a fokozásához. KAKDUS MARTA Örömet szerezni embertársainknak Sikeres nyugdijasnap @ Jó munkát végez a polgári ügyek testülete $ Megbecsülik az idős embereket Szocialista társadalmunkban az ember a legfőbb érték. Ezt bizonyítja a?, a sokoldalú gondoskodás, amelyben hazánk valameny- nyi állampolgára részesül. Olyan társadalomban élünk, ahol az embert akkor is értékelik, amikor már Idős koránáfj vagy betegségénél fogva nem kapcsolódhat be az építőmunkába. A CSKP KR nek oz év áprilisában a szociális gondoskodásról hozott határozata még tovább növel- ,te legidősebb nemzedékünk biztonságérzetét. A világ kevés országában büszkélkedhetnek olyan nyugdíjkorhatárral és nyugdíjjal, mint nálunk. Idősebb állampoL- gáráink bizony annak idején ilyen botdug öregkorra nem számítottak. Az utóbbi időkben egyre gyakrabban lehetünk tanúi, hogy a nemzeti bizottságok mellett működő polgári ügyek testü- letei nyugdíjasnapokat szerveznek. Nemrégiben Töri (TanyJ községben jómagam Is" tanúja lehettem egy ilyen sikeres rendezvénynek és meggyőződhettem róla, milyen jóleső érzéssel beszéltek szocialista társadalmunk, pártunk és a helyi szervek gondoskodásáról. A hnb elnökétől, Csóka Lajos elvtárstól megtudtam, hogy ebben a községben már harmadízben tartottak nyugdíjasnapot. Ezúttal azonban csupán a 70 éven felülieket hívták meg. Nagyon csodálkoztam, hogy a 900 lakosú kisközségben 57 en értek meg ilyen szép kort. Közülük tizenhatan: Auszten Krisztina, Czirók Krisztina, Németh Eszter, Szelte István, Zelenka Mária, Szeder József, Papp Dezső, Fitos Ferdinánd, Pusztai Krisztina, Szabó Gyula, Szép István, Kotton Júlia, Husáková Mária, Szamaránszky Gyula, Patócs Mária, Szoboszlai Jenő és Szeder Júlia már túl vannak a nyolcvanon, pedig, amint kezeik elárulják, nagyon sokat dolgoztak' életükben. Átéltek több társadalmi rendszeri, királyságot, burzsoá köztársaságot, segítettek szocialista társadalmunk kezdetén is. Néhánnyal elbeszélgettem a múltról. A nyolcvanéves Fitos Ferdinánd, pártunk alapító és érdemes tagja, nem volt szimpatikus a nagyurak, nagybirtokosok szemében. Sok-sok igazságtalanságuknak volt szenvedő alanya. Beszélgetésünk során gondolatban visszakalandoztunk a húszas évek derekára, amikor Fitos elvtárs az egyik csallóközi majorban dolgozott. A szerződés szerint 22 koronás napszámért. Egyik alkalommal csak 20 koronájával fizették ki a napszámot. Egyik társával bement az irodába és kiharcolták a jogos 22 koronás napszámot. Csakhogy az intéző másnap csendőrök társaságában jött a munkások közé és közölte, hogy egyelőre nincs munka számukra. Németh Albertné nemrégiben töltötte be 87. életévét. 10 gyermeknek adott életet. Ai*ról löszéit, milyen rettegés volt egy kommunista feleségének és családjának az élete. A család az egyik szobát felajánlotta a párt szervezetnek ülésezésre. A burzsoá rendszer csendőrei mindig találtak ürügyet arra, hogy szétzavarják a kommunistákat. Sok esetben gorombán bántalmazták őket. Mint elmondotta, sosem gondolta volna, hogy ilyen boldog öregkora lesz. A helyi nemzeti bizottság elnökének ünnepi beszéde után sorra köszöntötték az ünnepeiteket a község üzemeinek, tömegszervezeteinek képviselői, majd a legkisebbek, a pionírok is. A nagyon megható, színvonalas műsort is a pionírok szolgáltatták. A közös beszélgetés előtt ajándékcsomaggal kedveskedtek a község veze tői valamennyi ünnepeltnek. Szép a helyi nemzeti bizottság, a helyi efsz és a kendergyár összefogása, ami lehetővé tette az összejövetel megszervezését. Nagyon szép dolog az, ha valakinek örömet szerezhetünk. Még jobb érzés, ha azok, akiknek örömet szereztünk, értékelik is azt. Az egyik ünnepelt ezt ezekkel a szavakkal fejezte ki: „Köszönjük mindazoknak, akiknek mi nyugdíjasok az eszükbe jutottunk. örülünk e megbecsülés nek. Valamennyien szép ajándékot kaptunk, amire nem is számítottunk. Ez olyan jóleső érzés számunkra, hogy tán ki sem tudjuk fejezni, hiszen nekünk már az is jó érzés lett volna, ha ajándék nélkül hívtak volna bennünket ilyen ünnepélyes közös beszélgetésre, mert már ez is annak a jele, hogy velünk, idősekkel is törődnek.“ A szépen és gazdagon megterített asztal mellett hosszan tartó és baráti légkörű beszélgetés folyt. Szeretnénk még minél több ilyen beszélgetést, ilyen rendezvényt látni — hiszen azok, akik számára ezt rendezik, megérdemlik. KOLOZSI ERNŐ A MŰVÉSZ BARÁTJA, TÁMOGATÓJA EMLÉKEZÉS EGY MECENÁSRA Elment egy ember. Meghalt Venény Lajos professzor ... Távozása oly csendes volt, hogy barátai is csak utólag tudták meg. Nevét szűkebb szakmai körökben Európa-szerte ismerték. A növény- és a magnemesítés területén nemzetközi színvonalú eredményeket ért el. Szakmáját hazánkban magas szintre fejlesztette. És volt egy másik terület, amelyiken tevékenységének hatása szintén jelentősnek bizonyult... Mint jószemű műérlő, műgyűjtő állt a fiatal művészek mellé: szóval és tettel. Szabó Gyula életrajzából például nem lehet kihagyni élete mecénásának, Venény Lajos professzornak, állami magnemesítőnek a nevét. A Luöenecen (Losoncon) szolgálatiig tartózkodó tanár már Szabó Gyula fiatalkori próbálkozásait is ismerte. S később az ide visz- szatérő műgyűjtő már nedvesen akasztja le állványukról a legfrissebb képeket, hogy felbecsülhetetlen gyűjteményébe sorolhassa őket. A művész első bratislavai bemutatkozása 1937-ben aligha sikerült volna Venény tanár közreműködése nélkül. Számára a műgyűjtés csak ürügy volt: missziónak tekintette a művész fejlődésének támogatását. Venény Lajos tanár Losoncról elkerülve is gyakran hívta meg fiatal barátját pillanatnyi állomáshelyeire: a Nyitra partjára, Párkánynánára, Sósszigetre. Ezek a művészek számára termékeny tartózkodások voltak. A sok ú] benyomás, sok új festmény megalkotására ösztönözte. S a hosszú, elmélyült beszélgetések a gyarapodó gyűjtemény egyes darabjai ürügyén, a keleti sző nyegek és iparművészeti remekek ki-tudja-honnan előbukkant csodái, gazdag ismeret- és él ményanyaggal telítették a művészt. Venény Lajos légkört tudott maga körül teremteni. Környe zete minden tagját aktív műélvezővé nevelte, s művész-vendégének életre szóló — halálán túl is hű — barátokat szerzett. Mint ahogy a tanár és csoportja minden találkozás után gazdagabbnak érezte magát, közelebb a művészet világához, úgy Szabó Gyula aligha küzdött volna meg élete során nem egy nehéz helyzettel, biztos, hű barátságuk tudata nélkül. A tanár nyolcvanadik évén túl nehezen megközelíthető „öregúr" lett, de sok nosztalgiával és szeretettel emlékezett Szabó Gyulára, a kedves barátra, akinek művészi kibontakozásánál jelen volt, s akinek korai halálát is meg kellett érnie. Ha a sorrend fordított lett volna, Szabó Gyula kért volna teret arra, hogy élete mecénásától a kultúraszerető nyilvánosság előtt búcsúzzon. Mit tehet a túlélő? Szót kér, és búcsúzik az Eml>ertől, a tudomány és a művészet szerelmesétől, aki ez év október 20 án örökre elment... SZ. HALTENBERGER KINGA
