Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-27 / 280. szám, csütörtök

ÍJ.Ö6 1975. XI 27. 5 Ipari szintű termelés folyik a kooperációban felépített vágfarkasdi sertéshizlaldában. fi koncentráció és a szakosítás utján A GALÁNTAI JÁRÁS EREDMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAI Hazánkban az efsz-ek egy- harmada még ezer hektárnál kisebb mezőgazdasági földte­rületen gazdálkodik. A fenn­maradó kétharmadnyi részt azonban már a 3—5 ezer hek­tárral rendelkező társult szö­vetkezetek teszik ki. A gyakor­lat igazolja, hogy ezek a vál­lalatok az egy község kereté­ben gazdálkodó földművesszö- vetkezetekkel szemben hatéko­nyabban tudják növelni a ter­melést. A társult szövetkezetek élen járnak az iparszerű irá­nyítás és termelés bevezetésé­ben, mindennapi gyakorlatuk­ban kihasználják a tudomány és a technika legújabb ismere­teit. A termelés hatékonysága, a „mennyit“ és a „mennyiért“ kérdések együttes értelmezése a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi októberi ülésén köz­ponti szerepet kapott. Ebből törvényszerűen következik, hogy az említett ülések hatá­rozatai a koncentráció és a szakosítás kérdéseinek is el­sődleges szerepet tulajdoníta­nak. Megfontolton és következetesen Mint minden igényes feladat, n koncentráció fejlesztése is megfontolt és következetes munkát kíván. „Tervszerűen és céltudatosan kell megvalósítani a szakosítás és a koncentráció folyamatát, hogy megfeleljen a mezőgazdaság reális feltéte­leinek és az efsz-ek felkészült­ségének, de ne maradjon el a mezőgazdaság szükségletei és feladatai mögött“ — olvashat­juk a CSKP KB legutóbbi októ­beri plenáris ülésén elhangzott beszámolóban. — Nagyon lényeges, — hang­súlyozta ezzel összefüggésben Varga Alexander mérnök, a galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgató- helyettese —, hogy a koncent­ráció és a szakosítás megvaló­sítása céltudatos folyamat le­gyen. Éppen ezért a járáson be­lül az egyes mezőgazdasági üzemek kooperációját, közös beruházásait és vállalkozásait úgy szervezzük és irányítjuk, hogy ez már a későbbi társu­lást segítse elő. A közös vállal­kozások során az egyes mező­gazdasági üzemek vezetői már közösen terveznek, tehát több­ször találkoznak és a koope­ráló szövetkezetek több dolgo­zójának közös a munkahelye. A szövetkezeti tagok így saját tapasztalataik alapján győződ­nek meg az együttműködés előnyeiről, és végül ők maguk azok, akik javasolják, kérik a társulást. így az önkéntesség elvét is messzemenően érvénye­sítjük. — Talán példákat is említ­hetnénk? Példaként a vlcanyl (vág­farkasdi f és a salai fvágsely- lyei) sertéshizlaldákat említhe­tem. Az előbbi egyszeri 10 000 sertés hizlalására alkalmas és évi 240 vagon sertéshúst ter­mel. Itt jelenleg négy mező- gazdasági üzem, a Slovenské Pole-i (Űrföldi) ÁG, a Zihareci (Zsigárdi) és a Nededi (Negye- di) Egységes Földművesszövet­kezet kooperál, míg a vágsely- lyei 6000-es sertéshizlalda üze­meltetésénél a diakovcei (deá- ki) és a tesedikovói (peredi) szövetkezetek társultuk. — Ez bizonyára előrelátó tervezést igényel. — Igen, ez így van. A kon­centráció és a szakosítás hosz- szan tartó folyamat és mint ilyent, előrelátóan kell tervez­ni. A központi párt- és állami szervek határozataival össz­hangban mi is kidolgoztuk „A termelés összpontosítása és sza­kosítása fejlesztésének járási tanulmányát“, amely munkánk alapjául szolgál. Ennek értel­mében 1973. január 1-én 27 egységes földművesszövetkeze­tünk társult és belőlük 7 új termelési-gazdasági egység ala­kult. A hét üzem csaknem 23 ezer hektár mezőgazdasági földterületet foglal el, ami a já­rás szövetkezeti szektora ál­tal megmunkált földterületének 41,1 százaléka. —, A folyamatnak természe­tesen ez csak a kezdete — folytatta az igazgatóhelyettes. — A fejlődésben nincs megál­lás és ez a koncentrációra, va­lamint a szakosításra is érvé­nyes. Az elmúlt két évben to­vábbi szövetkezeteink társultak, így járásunkban jelenleg már csak 22 efsz van és átlagosan 2000 hektáron felüli mezőgaz­dasági földterülettel rendelkez­nek. E szám 1976. január else­jével 3000 fölé emelkedik, mi­vel további társulásokkal szö­vetkezeteink száma 17-re csök­ken. Hatékonyabban termelnek A járás társult szövetkezetei­nek előnyeit a negyedévenként készülő részletes felmérések és értékelések is igazolják. Az 1975. harmadik negyedévének gazdálkodási eredményeit érté­kelő kimutatás szerint a tár­sult szövetkezetek háromne­gyed évi bruttó mezőgazdasági termelésüket 105 százalékra tel­jesítették, ami 2,8 százalékkal több a szövetkezetek járási át­lagánál. Hasonló a helyzet az árutermelésben, amely a járási átlagnál 5,9 százalékkal jobb. A társult szövetkezetek nőve kedési indexe 120, míg járási méretben 117,2 százalék. Tovább sorolhatnánk a gaz dálkodást értékelő számokat, amelyek meggyőzően bizonyít­ják, hogy a termelés tartalékai a nagyobb egységek keretében hatékonyabban mozgósíthatók. — A társulás több pozitívum­mal jár, egyrészt helyi, más- részi járási viszonylatban. A társult szövetkezetek lehetővé teszik a speciális növények ter­mesztésének egy helyre való összpontosítását, ami a gépesí­tés és az anyagi feltételek biz­tosítása szempontjából nagyon lényeges. Problémát okozott pl. járásunkban a fűszerpaprika termesztése. Ma ezt a növényt az eddigi legnagyobb terüle­ten, vagyis 1H0 hektáron ter­mesztjük, és az egész területet a Soporftai szövetkezetben összpontosítottuk. A 'jövőben el­sősorban a Pusté Sady-i és a soportiai szövetkezetekben összpontosítjuk a járás szőlő- termesztését: L99Ö*lg 700 hek 'tár szőlőt telepítünk. A do­hánytermesztést a nádszegi szö­vetkezetben összpontosítjuk, és a zöldségtermesztést szakosí­tással szintén az egyes na­gyobb szövetkezetekbe. A továb­bi előnyök közül mindenképpen meg kell említeni a blokkosí- tást és az ebből eredő gazda­ságosabb géphasználatot, a gé­pek szakszerű kezelésének és karbantartásának lehetőségét, valamint a jobb munkaszerve­zési feltételeket. A nagyobb szövetkezetek — hangsúlyozta az igazgató- helyettes — merészebben tervez­nek, amiben a termelési sike­reknek is szerepe van. Az idei bőséges kukoricatermés után pl. mezőgazdasági üzemeink már bátrabban terveznek 60 má­zsás hozamokat, aminek nagy a jelentősége, hiszen a vállalt szint ösztönző erő. A kis szö­vetkezet egyedül aligha épít­het fel lucernaszárítót, ami mii már létkérdés. Az sem vélet­len, hogy járásunkban a pré­selt takarmányok gyártását két társult szövetkezetben kezdik meg. Járásunkban az ötödik öt­éves tervben a bruttö mező­gazdasági termelés 40 száza­lékkal növekedett, az áruter­melés pedig ennél is többet. A búza és az árpa hektárhozama 5 év alatt 25 százalékkal lett nagyobb, a kukoricáé pedig még számottevőbben növeke* dett. A fejlődés mérföldes lép­tekkel halad előre, a termelés koncentrációja és szakosítása ennek elengedhetetlen tartozé­ka. A távoli jövőre is gondolin ak A hazai és a külföldi tapasz­talatok alapján a jelenlegi nagy teljesítményű gépek és gépsorok legcélszerűbb kihasz­nálását négy-hétezer hektáros mezőgazdasági földterülettel rendelkező üzemekben lehet megszervezni. A távolabbi jö­vőben azonban ennél is tovább kell lépni, amire már most gondolni kell és amiről termé­szetesen a galántai járásban sem feledkeznek meg. — A távolabbi jövőre gondol­va járásunkat három kooperá­ciós körzetre osztottuk fel — mondta Varga Alexander mér­nök. — A sládkovicovói (dió­szegi) körzetben a szövet keze­tek társulásán volt a hangsúly. Itt végeredményben négy szö­vetkezet és egy magtermesztő állami gazdaság marad, meg­közelítően 28 000 hektár mező- gazdasági területtel. Ugyanez a helyzet a gafTíntai körzetben is, ahol öt szövetkezet és egy ál­lami gazdaság marad. A vág- sellyei körzetben már eddig is nagyobb mezőgazdasági üzemek voltak, így itt egy lépéssel to­vább tartunk, és komplex ko­operációs körzet alakult. Fel­adata az együttműködés meg­szervezése olyan tevékenysé­gekben, amelyek nem valósítha­tók meg racionálisan az egyes mezőgazdasági üzemekben sem pedig három-négy üzem koope­rációs csoportosulásában. Ilyen például az állattenyésztés és a növénytermesztés szakosítása és ennek értelmében a gépek szétosztása, valamint a beruhá­zások távlati tervezése. Az em­lített farkasdi és vágsellyel sertéshizlaldák már egy ilyen messzebbi távlatnak az elősze­lei, mivel az egész kooperációs körzet sertéshús-termelését ké­pesek biztosítani. Hasonló ala­pon kell felépíteni a körzet ag­rokémiai központját, és megol­dani az egységes öntözőrend­szert. Az ilyen együttműködés lé­nyege a jelenlegi kooperációk­kal azonos, persze azzal a kü­lönbséggel, hogy itt nem há­rom-négy mezőgazdasági tizem, hanem egy 15—20 000 hektáros körzet mezőgazdasági üzemelt hozzuk közelebb egymáshoz, s biztosítjuk egyre szorosabb és szélesebb skálájú együttműkö­désüket. EGKI FERENC A FELLENDÜLÉS ÚTJÁN November 6-án, a ' Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója jegyében ünnepelte meg Modrany (Ma- dar) község szövetkezeti tagsága és la­kossága a helyi földművesszövetkezet megalakulásának 25. évfordulóját. A község határa dimbes dombos, még a nagybirtokosok sem nagyon ragaszkod­tak a szántóföldjeihez, olyan silányak voltak. A nagyobbára homokos talajú, gyenge minőségű szántóterületeket bér­lők műveltették meg a község földmű­veseivel, szegényparasztjaival és mun­kásaival. Az 1950 őszén alakult egysé­ges füldművesszövelkezetnek bizony nem nagy örökség jutott osztályrészül. Nem örökölt ez a szövetkezel sem ál­latállományt, sem épületeket, sem is­tállókat. Az ünnepély után a szövetkezet ve­zetősége ebéddel egybekötött beszélge­tést szervezett az eddigi elnökkel. Hu­szonöt év alatt tizenhárom elnöke volt a madari szövetkezetnek. A beszélge­tés során sok sok élő dokumentum, hir­detmény, jegyzőkönyv került elő. Élő­szóban pedig a volt elnökök valóságos krónikásokként vázolták a kezdeti évek problémáit, gondjait. Az egyik például arról beszélt, hogy amikor a szövetkezet vezetősége nagy nehezen sertéseket tudott vásárolni, nem tudták azokat elhelyezni. A szövetkezet nem rendelkezett még istállóval. Néhány egyéni gazdálkodónál volt ugyan hely, ők azonban ezeket — annak ellenére, hogy istállóik üresen álltak — nem voltak hajlandók a közös rendelkezésé­re bocsájtani. És hány ehhez hasonló probléma merült feli Bizony nem volt irigylésre méltó az akkori vezetők sor­sa. A régi elnökök után Soóky Lajos elv­társat:, a szövetkezet jelenlegi elnökét kértem fel, hogy tájékoztasson az efsz 25 évének eredményeiről, gondjairól. Soóky elvtárs már jópár éve irányítja a madari szövetkezet munkáját, nagy érdeme van abban, hogy a szövetkezet az utóbbi évek folyamán rohamosan fejlődött. Beszélgetésünk során sok mindent megtudtam a szövetkezet régi gondjai­ról, eredményeiről. Kétévi közös gaz­dálkodás után már traktoruk is volt, s egy istállót is építettek a sertések számára. Az első években a munkadí­jazás okozta a legnagyobb gondot. Sok­szor előfordult, hogy évközben csak az előlegre futotta, az évvégi elszámolás­ra viszont már nem. A hatvanas évek elején némi fordu­lat következett be a szövetkezet életé­ben, az igazi változást azonban csak a CSKP XIV. kongresszusa utáni idő­szak hozta meg. A szövetkezet vezető­sége helyesen értelmezte a pártkong­resszus záradékait, célkitűzéseit, s ki­használva a műszaki fejlődés adta le hetőségeket, a tagsággal karöltve egy új korszakot teremtett n szövetkezel életében. A szövetkezetnek ma 341 tagja van. Közülük 101 nyugdíjas, de még dolgo­zik. E jubileum kapcsán bátran kije­lenthetjük, hogy a madari egységes földművesszövetkezet eredményekben, létesítményekben utolérte azokat a szövetkezeteket, amelyek előbb és tán jobb körülmények között kezdtek. A községben az elmúlt 25 év alatt 207 új lakás épült, ebből 132 lakást a szövet­kezet tagjai építettek. Negyvennyolc szövetkezeti tag kapott stabilizációs kölcsönt, összesen 1087 000 korona értékben. E segítséget jórészt a fiata­lok használták ki. Negyed évszázad alatt a szövetkezet 58 különféle épü­lettel gazdagodott, összesen 17 millió korona értékben. A közös tagjai 9 mil­lió korona értékű hatalmas gépparkot létesítettek, 6 millió korona értékben telepítettek 80 hektár szőlőt és 65 hek­tár gyümölcsöst. Nyolc millió koronát tesz ki a szövetkezet állatállományé: nak az értéke, a készleteké pedig meg­haladja a 12 millió koronát. Sorolhat­nám még tovább, hiszen a szövetkezel ma már közel 50 millió korona értékű vagyonnal rendelkezik. Az emberek ar­cáról elégedettséget lehetett ezen a na­pon is leolvasni. Az elnök a termelési eredményekről is beszámolt. — Gazdasági udvarainkban jelenleg 1200 darab szarvasmarha, 3300 sertés és több mint 10 000 baromfi van. Hús­termelésünk az utóbbi tíz év folyamán hatszorosára emelkedett. Hála a tudo­mányos műszaki haladás adta lehetősé­geknek, a valamikor silánynak nyilvá­nított szántóföldjeinken nagyszerű sike­reket érünk el a gabonatermesztésben. E téren túlteljesítettük az ötéves terv által kitűzött feladatokat. Kukoricából ma már 60 mázsát termelünk hektáron­ként. Ez évben például 600 vagon ke­nyér- és takarmánygabonát termeltünk, s takarmánygabonából önellátók let­tünk. Termelésünk értéke ma már meg­haladja a 30 millió koronát, ezzel pár­huzamosan a tagság jövedelme is nö­vekedik. Munkadíjazásra ma már 8 millió koronát fizetünk ki, emellett a gazdálkodást olyan belterjes szintre emeltük, hogy valamennyi dolgozónk­nak egész évben tudunk munkát bizto­sítani. Egyébként hadd említsem meg, hogy a szövetkezetünk kifizette min­den előbbi adósságát, s ma már büsz­kén kijelenthetjük, hogy tiszta számlá- ' val gazdálkodunk. A madari szövetkezet sokrétű tevé­kenységet fejt ki. A szövetkezet tag­jainak nagyszerű hozzáállása, szocia­lista társadalmunk és pártunk iránti hűsége hozzájárult ahhoz, hogy a ke­vésbé kedvező feltételek mellett is nagyszerű eredményeket érnek el, ma­gas szintre emelték a községben a nagyüzemi gazdáikor’ vv^ték azt, hogy a szövetkezet tagjai szocialista emberhez méltó körülmények között élnek. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents