Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-26 / 279. szám, szerda
AFCKEFEK MUNKAHELYEhfO. Kitüntetéssel Odakünn már lélies külsőt öltött a mező . .. Hópihéket sodor a szántók hantja felett a fagyos északi szél. A jól fűtött helyiségben mégis a nyár emlékeit idézzük fel Antal Pál elvtárssal, a Gömöri Szlovák Nemzeti Felkelés 20. Évfordulója Efsz technikai-fejlesztési vezetőjével. A gépesítési részleg dolgozóinak ugyanis emlékezetes marad az idei aratás — a feladatok kiváló teljesítéséért magas állami elismerésben — a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek. Nem sokkal azután, hogy Antal Pált felvették a CSKP tag- jelöltjei közé, a harmincéves fiatalember megszervezte a gépesítési részleg dolgozóinak versenyét a szocialista munkabrigád címért. A gépjavítók és a kombájnosok az idei aratás folyamán bebizonyították, hogy igazi mesterei a szakmájuknak, s a munkaszervezés terén is feladataik magaslatán állnak ... ami pedig az áldozatkészséget illeti, valóban követésre méltó példát mutattak. Antal elvtárs tömören így emlékezik a nyári munkákra: „A gépjavítók és a kombájnosok összetették a nappalt az éjszakával annak érdekében, hogy munkakötelezettségünket zavartalanul teljesítsük. A műhely dolgozói a szezonmunkák idején két műszakban dolgoztak. A nappal üzemelő gépeket a másik csoport éjszaka átvizsgálta és kijavította, hogy másnapra üzemképesek legyenek. A tizenöt kombájnos meghosszabbított műszakban dolgozott. Az emberek általában reggel ötkor fogtak munkához és este ki- lenc-tíz órakor tértek haza. Ennek köszönhetjük, hogy ezt a fontos feladatot idejében elvégeztük.“ A több mint négyezer hektáros földművesszövetkezetben az ezerháromszáz hektárnyi gabonatermést két hét alatt betakarítottuk. Utána a kolíni és a žilinai járásban, meg Liptóban segítettek idejekorán fedél alá Juttatni a termést. A gömöri kombájnosok mindenhonnan díszoklevelekkel tértek vissza. Többen kétszáz-kétszázötven hektáron felüli teljesítménnyel dicsekedhetnek. Dáni Ernő és Istók László járási méretben az első közölt végeztek. Az állami kitüntetés megérdemelten került a szocialista brigád tulajdonába. Az elnöki iroda üvegszekrényében kapott helyet a Munkaérdemrend szomszédságában, mellyul 1969- ben tüntették ki a gömöri föld művesszövetkezetet. Amikor a munkasikerek eredői iránt érdeklődöm, a fiatal vezető minden további kommentár nélkül magától értetődően csak ennyit mond: „Kollektívánk tagjainak kilencven százaléka kommunista! Nagyot fejlődött a gömöri szövetkezet azóta, hogy Antal Pál a Moldava nad Bodvou-i (szepsi) Mezőgazdasági Középiskola gépesítési szakának elvégzése után 1962-ben idejött dolgozni. A szövetkezetek egyesítésével egyre növekedett a gazdaság kiterjedése és a gépek száma ... Az év elején pedig az egyesített gömöri és Sa- farikovói (tornaijai) szövetkezetek egybeolvadásával létrejött a járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. A gyors ütemű fejlődéssel együtt gyarapodtak a főgépesítő, majd a technikai-fejlesztési vezető feladatai és gondjai. Vegyük például a gépállományt. Csak a legfontosabbakat említve is több mint félszáz traktor, tizenkét tehergépkocsi, tizenhárom terménykombájn, két földgyalu, silókombájn, kaszálógép van a szövetkezet tulajdonában. Karbantartásuk, üzemelésük biztosítása sokrétű gondoskodást igényel. A kiterjedt gazdaságban három gépjavító központ működik — munkájukat szakosították. Ezenkívül a technikai-fejlesztési vezető felelős az építkezések végzéséért, előkészítésiéért, a talajjavításért, a hetven hektár területen széles teraszokon folyó szölőtelepíté- si munkákért, sőt a Sajó áradásai által tönkretett területek újratermővé tételéért is. Valaki Antal Pál azt hihetné, hogy az építkezés csak mellékes dolog lehet mezőgazdasági üzemben. Nem egészen így van, hiszen az építkezési beruházások alapozzák meg a termelés további fejlesztését, kiváltképpen az állat- tenyésztésben. Nagyarányú építési munkákat végeztek már el eddig is, most pedig újabb nagy építkezéseket készítenek elő. Be;'én szövetkezeti társulással jövőre kezdik meg egy 1560 férőhelyes borjúistálló építését, a következő esztendőben pedig 16 millió korona beruházással a takarmányszárító építkezése kezdődik meg. Egész embert, tettrekész, Jól felkészült embert kíván ezeknek a feladatoknak a megoldása. Antal Pál derekasan megállja a helyét fontos munkasza kaszán. S annak érdekében, hogy lépést tartson a növekvő igényekkel, nemcsak szakmai téren, hanem politikai vonalon is tovább képezi magát — a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén tanul. „Éppen azért szeretem a munkámat, mert új feladatok teljesítését is meg kell tanulnom. A mezőgazdaság nagyobb lekötelezettséget jelent, mint az ipar — nálunk főképpen a szezonban nem ismerünk ünnepnapot —, de aki megszerette ezt a munkát, az nem vágyik máshová. Itt érzem jól magam Igazán!“ — vallja Antal Pál. GÁL LÁSZLÓ Messze már a múlt v Dohányos Mihály több mint tíz esztendeje áll a falu élén. Ismeri a tallósiakat, úgy is mondhatnánk, hogy a község apró-cseprő gondjai is a „kisujjában“ vannak. Nem vitás, hogy az elmúlt években nőtt, fejlődött a falu, korszerű lakóházak, bevásárlási központ épült, parkok, portalanított utak jelzik: Tallóson sem állt meg az idő. A helyi nemzeti bizottság elnöke nem komoro- dik el, amikor a cigány származású polgárok helyzetére, életkörülményeire terelődik a szó. — Valamikor régén a Diny- nyésdombra telepítették őket. KI a faluból... A cígánysort drótkerítés vette körül, így éltek! A Dinnyésdombon mind a mai napig áll néhány vityilló. Persze, már nem sokáig, csupán addig, míg Jegenyéspusz- tán tatarozzák a lakóházakat. — A helyi nemzeti bizottság mindent megtett és megtesz, hogy javítson a cigány származású lakosok életkörülményein. Több család költözött be a faluba, rendezett viszonyok között élnek. Mások a szomszédos falvakba költöztek, a cseh országrészekben találtak megélhetést, munkát. Az elnök rendszeresen foglalkozik a cigány származású lakosok problémáival, figyelemmel kíséri sorsuk alakulását. Nem véletlen, hogy nem me>- rülnek fel komolyabb nézeteltérések. — Az iskolában külön osz- tály nyílt a cigány származású gyermekek számára. Bevált az ötlet — magyarázza Dohányos Mihály. — Természetesen nem arról van szó, hogy elkülönítsük őket. Egyrészt nyelvi problémák tették szükségessé, bogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk a cigány származású gyermekeknek. Később, a felsőbb évfolyamokban magától érthetően a többiekkel együtt ülnek az iskola padjaiban. Messze, nagyon messze már a múlt, azok az idők, amikor „veszélyes volt a cigánysor környékén járni.“ Társadalmunk felemelte az egykor kivetett embereket, rendezte körülményeiket. A nemzeti bizottság elnöke ma is el-eljár a Diny- nyésdombra, gondoskodik róla, hogy ki-kl megfelelő munkát kapjon, biztosíthassa családja számára a tisztes megélhetést. Ugyanakkor aligha férhet hozzá kétség, hogy a felvetődő kérdések rnegoldása sok-sok tapintatot igényel. A különbség „kintiek" és „bentiek“ között nyilvánvaló. Ezért hát a helyi nemzeti bizottság Igyekezete, törekvése, hogy valamennyi cigány származású polgár számára megfelelő otthont, családi fészket biztosítson. Dohányos Mihály kis faluné zésre invitál. Lavu Dezső háza előtt megáll. — Ide bekukkantunk. Biztosan odahaza lesznek... Lavu Dezsőt nem lepi meg a váratlan, bejelentetlen látogatás. — Tessék csak tovább ... éppen a kert körül akadt tennivalóm. Korszerűen felszerelt, szép lakás. Igaz, a tíz gyerek közül nyolc immár kirepült belőle, mégis eleven a ház környéke. Zoli ipari tanuló, esztergályos less belőle, Tibor hetedikes. Jó tanuló. Régi-régi emlékek elevenednek fel. — Negyvenben kerültünk ösz- sze az asszonnyal — meséli Dezső bácsi. — A Dinnyésdombon laktunk, Még rágondolní Is rossz. Könyörögni kellett a munkáért. Az utcán álldogáltunk napok hosszat... Muzsikáltam is, cimbalmon játszottam ... Lavu Dezső kőműves. Szereti szakmáját, őt is megbecsülik munkahelyén. Házát is, „az első cigányházat“ maga építette. — Dolgoztunk, megkuporgat tűk. Igaz, a nemzeti bizottság is segített. Egyetlen nagy vágyunk volt, hogy elkerüljünk a Dinnyésdombról. Bezzeg, amíg „kint“ laktunk... a gyerekekkel is több baj volt. Tanulni sem tudtak rendesen petróleum lámpa mellett!... Televízió, rádió, hűtőszekrény — minden megtalálható Lavu Dezső lakásában. — A magnetofon a Zoltáné ... Mindene a tánczene és a futball. Játszik is a helyi csapatban. Szőjük, szövögetjük a beszéd fonalát. Lassan-lassan ránk esteledik. Jóleső érzéssel búcsú zunk Lavuéktól. Az út, amelyet a Dinnyedombról az „első cigányházig“ megtettek, nem volt könnyű. Sok-sok lemondással, erős akarattal járt, szorgalmas munkával, kitartással kövezték ki. De megérte! És megéri, hogy Dohányos Mihályhoz ha sonlóan igyekezzünk „eligazítani“ cigány származású polgártársaink életét. ... hogy felszámoljuk a cigánysorokat... hogy emberhez méltó életet biztosítsunk számukra. Jegenyéspusztán hamarosan elkészülnek a lakások. A Diny- nyésdomb csupán emlék marad. Jóllehet nyomasztó emlék, ám mégis Jól érzékelteti az utat, amelyet az elmúlt évtizedekben cigány származású polgártársaink megtettek a Jobb, emberibb élet felé. BALOGH P. IMRE A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén felszólaló képviselők kivétel nélkül társadalmi feladatként jelölték meg a szocialista törvényesség szilárdítását. Már csak a múlt rossz emlékeként vetődött fel, hogy volt időszak, amikor a törvényesség szilárdítását „kizárólag“ a bűnüldöző szervektől kérték számon. Szlovákiában a legfelsőbb választott szerv az elmúlt évben rendszeresen figyelemmel kísérte a szocialista törvényesség helyzetét, A képviselők szóltak arról is, hogy a párt- és a kormányhatározatokat következetesebben teljesítik a gazdasági vezetők, nagyobb gondot fordítanak a tár-, sadalmi vagyon védelmére. Bár Szlovákiában 1974-ben a bűntettet elkövetők száma 2,3 százalékkal, a kihágásért büntetettek száma pedig 13 százalékkal volt kisebb, mint 1971-ben, és csökkent a társadalmi vagyon megkárosításáért elítéltek száma, a csökkenés ellenére még mindig magas a gazdasági bűnözők száma, nem szólva az általuk okozott kárról. Az említett tanácskozáson elhangzott felszólalások egyik tanulsága, hogy el kell gondolkodni afelett, hogy a legsúlyosabb gazdasági bűntetteket — rendszerint csak évek elteltével, de mindig a bűnüldöző szervek leplezik le. Milyen az adott esetben a vi falatban a belső ellenőrzés, hogyan teljesíti ellenőrzési feladatát a felettes szerv? Igazuk van azoknak, akik azt mondják: örvendetes, hogy az utóbbi években sokat tettUnk a betöréses lopások megaka dályozáSa érdekében — védőberendezések felszerelése, üzemi őrségek megerősítése stb., — de a gazdasági szervezeteket „belülről“ megkárosítók lényegesen több kárt okoznak, mint a betörők. Gyakori eset, hogy egy kis csoport — rendszerint alacsony vagy közepes beosztású gazdasági vezetők — évekig dézsmálják a közös vagyont, nagyon rafinált módszerekkel károsítják meg népgazdaságunkat. Vannak jellemtelen egyének, akik nem becsületes munkával, hanem „ügyeskedéssel“ akarnak százezreket keresni. Számunkra csekély vigasz, hogy „de mégis leleplezik őket“, mert rögtön az jut az ember eszébe, „vajon hányan lehetnek akiket még nem lepleztek le? Mert voltak, vannak és lesznek is ilyenek, azt tudomásul kell venni, ez is a realitáshoz tartozik. Viszont nem jelenti azt, hogy é tényt csupán r^isztráljuk. El kell érnünk, hogy mind kevesebb lehetőséget adjunk a gazdasági bűnözésre, elsősorban a társadalmi vagyon megkárosítására. Példák bizonyítják: jelenleg fűként azért keletkezhet sor visszaélésekre a gazdasági szervezetekben, mert valakik nem teljesítik a tisztségükből, funkciójukból eredő kötelezettségeket. S ezek az egyének nem mindig kerülnek a bíróság elé. Persze igen nehéz, főként a tűzesetek után — megtalálni a személyi felelőst. Annak ellenére, hogy Szlovákiában a tűzesetek száma 1974-ben az előző évvel szemben csökkent, a kár még így is jelentős, nem szólva 37 ember haláláról. S mivel a tűzesetek kapusán 1974-ben mindössze 89 személy került bíróság elé, jogos a követelmény: következetessebben kell eljárni a gazdasági vezetők anyagi és erkölcsi felelősségének megállapítása so rán. Nem véletlenül mondta az egyik képviselő: a gazdasági bűnözés hatékonyabb megelőzését a gazdasági irányítás, az irányító munka fogyatékosságainak felszámolásával kell kezdeni. Azokban a vállalatokban, gazdasági szervezetekben, amelyekben visszaéléseket, lopásokat, mérleghamisításokat lepleztek le, a vállalati belső ellenőrzési szervek éveken át mindent „a legnagyobb rendben találtak“. A vállalati belső ellenőrzés feladata, hogy „tükröt tartson“ a gazdasági vezetők elé, vagyis rámutasson a fogyatékosságokra függetlenül attól, ki követte el őket. Helyes, hogy a bűnüldöző szervek fokozottabb gondot fordítanak a „rejtett“ visszaélések leleplezésére, de annak is természetesnek kell lenni, hogy aki irányít az gondoskodik a megfelelő ellenőrzésről is. Mert ez jelenti a gazdasági bűnözés hatékonyabb megelőzéséhez vezető utat. CSETÖ JANÜS A SaMínske Strále-i Építőanyag-ipari üzem dolgozói a konyresz- szusi felhívásra válaszolva növelték eredeti szocialista felajánlásuk értékét. Ennek értelmében a bruttó termelés tervét 1 millió korona értékben túlteljesítik, megtakarítanak 300 ezer korona kiadást, növelik a munkatermelékenységet, csökkentik a seleftáru mennyiségét, rendbe hozzák az üzem környékét. Felvételünkön: az építőipari vállalatok autói átveszik a SaStíni üzem termékeit. I Felvétel; J. Lofaj — CSTK) Hatékonyabb ellenőrzést
