Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-25 / 278. szám, kedd

A SPANYOL DEMOKRATIKUS ERŐK ELUTASÍTJÁK A KIRÁLY NYILATKOZATÁT A szabadságjogokért vívott küzdelem új szakasza Athén — Santiago Carrillo, n Spanyol Kommunista Párt főtitkára az ellenzéki Demok­ratikus Tanács egyik vezéralak­ja Athénban teljesen elfogad­hatatlannak nevezte az új spa­nyol király, I. János Károly trónralépése alkalmából szom­baton mondott beszédét. A De­mokratikus Tanács küldöttsége vasárnap szolidaritási nagy­gyűléseken vett részt a görög fővárosban. Carrillo hangoztatta, hogy a király első politikai nyilatko­zata elfogadhatatlan a spanyol demokratikus erők számára. A beszéd azt bizonyítja, hogy sem­mi sem változott az országban, ezért a Demokratikus Tanács tántoríthatatlanul folytatja har­cát a demokrácia helyreállítá­sáért. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség tudósítójának nyilat­kozva az SKP főtitkára kijelen­tette: A két nagy ellenzéki tö­mörülés, a Demokratikus Ta­nács és a demokratikus plat­form olyan megállapodásra ju­tott, amely az egyetlen alter­natívát nyújtja a fasizmussal szemben. Ha a haladó fordulat megtörtént, a Spanyol Kommu­nista Párt baráti kapcsolatokat kíván fenntartani minden hala­dó erővel és Imperialistaellenes mozgalommal. Jósé Vidal Beneyto, a Spa­nyol Szocialista Párt képvise­lője rámutatott, hogy az új király kizárólag azokra az erők­re támaszkodik, amelyek Fran­cot is támogatták, vagyis a fa- langista mozgalomra és a szél­sőjobboldalra. Az ellenzéki mo- narchisták képviselője, Calvo Serer szintén úgy nyilatkozott, hogy János Károly üzenete nem változtat a Demokratikus Ta­nács álláspontján. Moszkva — A Franco halálá­val előállott spanyolországi helyzetről a moszkvai Pravda vasárnapi nemzetközi szemléje megállapítja: „Európa utolsó fasiszta diktátorának halálával a spanyol nép demokratikus szabadságjogokért vívott küz­delmének új szakasza kezdő­dött. Nem kétséges, a spanyol- országi reakciós oligarchia min­dent megtesz azért, hogy Fran­co nélkül is fenntartsa a fran- coizmust. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a munkásosztály­nak, az ország dolgozóinak és összes demokratikus erőinek el­tökélt szándéka a reakció mes­terkedéseinek meghiúsítása, az új feltételek maradéktalan ki­használása az alapvető demok­ratikus változtatások végrehaj­tására, valamint arra, hogy ily módon új alapot nyissanak so­kat szenvedett hazájuk történe­tében“. Az Informaciones című mad­ridi esti lap szerint a novem­ber 15-én letartóztatott hét bal­oldali személyt azzal vádolják, hogy a betiltott Spanyol Kom­munista Párt tagjai. Valameny- nyiüket a madridi Carabanchel börtönben tartják fogva. Jólértesült források szerint az észak-spanyolországi Oveidóban a rendőrség letartóztatta a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt két tagját. Párizs — A Spanyol Általá­nos Munkásszövetség Párizsban közzétett nyilatkozatában visz- szautasította, hogy „bármilyen formában törvényesnek és a nép képviselőjének“ ismerje el I. János Károlyt. A nyilatkozat élesen bírálja a király szomba­ti beszédét. A KUBAI KOMMUNISTA PÁRT PROGRAMTERVEZETE Moszkva — Mint Anatolij Medvegyenko, a TASZSZ hír- magyarázója írja, a Kubai Kom­munista Párt decemberben tar­tandó kongresszusának egyik fontos vonatkozása a párt prog­ramtervezetének országos meg­vitatása. A programtervezet megjelölte a kommunista pártnak és az ál­lamnak a különböző területe­ken végzendő tevékenységét, hogy el lehessen érni a leg­főbb célt: a szocializmus felé­pítését. A programtervezet — állapít­ja meg Medvegyenko — elmé- lyülten elemzi a szabadság szi­getének eredményeit. Hangsú­lyozza, hogy az 1959. Január 1-i forradalom győzelme mindörök­re véget vetett a gyarmati uralomnak, a dolgozók és az egész nép elnyomatásának, az éhségnek, a munkanélküliség­nek, a faji megkülönböztetés­nek, az önkénynek és az írás- tudatlanságnak. A pártprogram nyomatékosan kiemeli azt a felbecsülhetetlen értékű segítséget, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtottak Kubának. A Jelenlegi nemzetközi hely­zetet érintve a programterve­zet hangsúlyozza: jelenleg az a feladat, hogy visszafordítha­tatlanná váljanak az enyhülés terén elért eredmények. VASÁRNAP ÉJFÉLTÖL 24 órás sztrájkba léptek az olasz légi- társaság repülőtéri alkalmazott­jai. A kormány új munkaszer­ződéssel kapcsolatos halogató magatartása miatt tiltakoznak. A légiközlekedés Olaszország­ban megbénult, a légikötőket lezárták. RAUF DENKTAS, a ciprusi török közösség vezetője, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról Ankarába érkezett konzultá­ciókra, ismét kijelentette: ki fogja kiáltani a független török államot Cipruson. Ankarai ta­nácskozásain ehhez szándéko­zik kérni a török kormány tá­mogatását. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS GYÁM- SÁGI BIZOTTSÁGA nagy szó­többséggel határozatot fogadott el, amely kimondja a belizei nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkeziésre és független­ségre. EGY KONGRESSZUSI BIZOTT­SÁG elvetette az Isabel Peron argentin elnök ellen benyújtott vádemelési javaslatot. Három ellenzéki képviselő két héttel ezelőtt az országos végrehajtó hatalom „általános és egyre gyorsuló romlását“ vetette az elnök asszony szemére. Kerese­tüket a bizottság „konkrét vá­dak hiányában“ elutasította. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és kísérete hétfőn a Líbiai Arab Köztársaság fő­városába, Tripoliba érkezett. GEOFFROY DE COURCELNEK, a francia külügyminisztérium főtitkárának vezetésiével hétfőn francia küldöttség indult Hanoi­ba, hogy ott tárgyalásokat foly­tasson a Franciaország és Viet­nam közötti függő kérdésekről és előkészítse Pham Van Dong miniszterelnök jövő évi francia- országi látogatását. ANTVERPENBEN tegnap dél­előtt kezdődtek a csehszlovák kultúra napjai. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Miroslav Válek szlovák művelődésügyi miniszter, Vlastimil Kovafík cseh művelődésügyi miniszter- helyettes, Rika de Backer-van Oeken, a Belga Királyság kul­turális minisztere és Vladimír Koucký, hazánk belgiumi nagy­követe. A JAPÁN PARLAMENT meg hívására hivatalos látogatásra Tokióba érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldött­sége, amelyet Artúr Pavlovics Vader, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának alelnöke vezet. SZOVJET—-OLASZ KÖZÖS KÖZLEMÉNY Leone elnök nyilatkozata Moszkva — Szovjeit—olasz közös közleményt adtak ki Giovanni Leone, olasz közitár­sasági elnök hivatalos szoyjet- unióbeli látogatásáról. A közös közlemény- bejelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára elfo­gadta Giovanni Leone meghí­vását, hogy tegyen hivatalos' látogatást Olaszországban. A szovjet vezetők ós az olasz köztársasági elnök konst­ruktív légkörben lezajlott tár­gyalásain megvitatták a kétol­dalú kapcsolatok továbbfejlesz­tésének kérdéseit. Véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklő­désre számottartó, nagyfontos­ságú nemzetközi problémákról. „Az olasz köztársasági elnök mindenütt meleg fogadtatás­ban részesült. Ebben kifejezés­re jutott a szovjet nép ro- konszenve és barátsága az olasz nép iránt“ — hangzik a közlemény. A látogatás idején aláírták a szovjet—olasz nyilatkozatot,■ az 1975—1979-es évekre szóló gazdaságit együttműködési egyezményt és azt a megálla­podást, amelynek értelmében a tengerhajózás területén meg­szüntetik a kettős adózási kö­telezettséget. Róma — Giovanni Leone köztársasági elnök és Rumor külügyminiszter visszaérkezett Rómába a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásról. Tbiliszi — Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke Tbilisziből történt hazautazása előtt a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunióban tett látogatása, megbeszélései és találkozói tovább mélyítik majd a kölcsö­nös megértést és az együttmű­ködést a két ország között. „A tárgyalások és a Moszk­vában aláírt dokumentumok rendkívül fontos lépést jelen­tenek a már eddig is baráti és szoros kapcsolataink fejlődésé­nek útján. Meggyőződésem, hogy ezeknek a kapcsolatok­nak állandóan fejlődniük kell minden területen“. Todor Zsivkov az NSZK-ban Bonn — ötnapos hivatalos látogatásra hétfőn délelőtt Nyugat-Németországba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A bolgár vendéget fogadja Walter Scheel, szövetségi el­nök és megbeszélést tart vele Helmut Schmidt kancellár. Zsiv- kov\ ezenkívül találkozik szá­mos nyugatnémet politikussal (köztük Helmut Kohl CDU-el- nökkel) és gazdasági vezető szakemberekkel. Külön megbeszélést ''tart a két külügyminiszter, Petar Mla- denov és Hans-Dietrich Gen­scher (az utóbbi szintén hétfőn érkezett meg Bonnba latin-ame­rikai körútjáról) — és aláírja a bolgár—nyugatnémet kultu­rális egyezményt. Az emberi kapcsolatok fej­lesztésének érdekében Bulgária — a helsinki határozatok' szel­lemében — a vízumkényszer megszüntetését javasolja a szö­vetségi kormánynak. Ez elől azonban az NSZK láthatóan el­zárkózik. ÚJABB HATÁSTALAN LIBANONI TŰZSZÜNET Bejrút — A szombaton este meghirdetett újabb libanoni tűz­szünet hatástalan maradt. A bejrúti utcákon szórványos lö­völdözésekre, robbantásokra ke­rült sor. Az elmúlt két nap so­rán az orvlövészek és ember­rablók akciói következtében negyvenen meghaltak, s több mint százan megsebesültek. Vasárnap éjjel újabb ered­ménytelen ülést tartott a szem­benálló politikai csoportok kép­viselőiből álló legfelsőbb koor­dináló bizottság, amelynek mos­tanában sikerült hatékony ter­vet kidolgoznia az ellenséges­kedések beszüntetésére. Karami miniszterelnök hétfőre rendkí­vüli ülésre hívta össze a húsz­tagú nemzeti párbeszéd bizott­ságát, hogy „döntő akciót ha­tározzon el“. Maurice Couve de Murville volt francia miniszterelnök, aki közvetítő misszión tartózkodik a libanoni fővárosban, tárgya­lásainak első fordulóját befe­jezve úgy nyilatkozott, hogy a különböző vezetőknél bizonyos hajlandóságot tapasztalt a fegy­veres harc felfüggesztésére. A francia diplomata hétfőn foly­tatta megbeszéléseit a politikai és vallási vezetőkkel. M ától kezdve új független állam tűnik fel Latin- Amerika térképén: Suriname. Valaha Holland Guayanának nevezték, s ez is utal arra, hogy összefüggő földrészt al­kot nyugati és keleti szomszéd­jával: Guayana Köztársasággal (volt brit gyarmattal! és az egykori fegyenctelepeiről hír­hedt Francia Guayanával. Guayana földjén már Kolum­busz is megvetette a lábát, de a felfedezést nem követte spa­nyol gyarmatosítás — ennek egyszerű oka van: az áthágha­tatlan őserdők és a spanyolok által lázasan hajszolt-aranv és ezüst hiánya. Egyszerűen nem érdekelte őket ez a terület. Később más tengerjárók tűntek fel, majd 1616-ban a hollandok kezdték meg a földrész kolo- nializálását. Egyidejűleg az angolok és a franciák is ter­jeszkedtek. Az 1667. évi neve­zetes bredai békekötéskor Űj- Amszterdam (a mai New 'York) és más területek átengedése fejében elismerték Hollandia felségjogát a mai Suriname területe fölött. A független Suriname zász­lajában nem véletlenül szere­pel öt csillag: etnikai tarka­ságát jelképezi. A 140 ezer négyzetkilométer területű or­szág 430 ezer főnyi lakosságát ugyanis 120 ezer kreol, 60 ezer indiai, 40 ezer néger (rabszcl­1975 Sák leszármazottal), továbbá malájok, kínaiak, őslakó indiá- XI. 23. nők, indonéziaiak stb. alkotják. A lakosság fő csoportjait jel­3 képezi a fehér, fekete, barna, vörös ós sárga csillag, A hollandok ugyanis neon Űj állam laíin-Amerikűban A 150 ezer lakosú suriname-1 főváros, Panamaribo egyik központi utcáján. / gazdaságfejlesztéssel kezdték gyarmatosításukat, hanem rab­szolgakereskedelemmel. Miután 1863-ban eltörölték a rabszol­gaságot, a gyarmat megnyitot­ta kapuit a zömében ázsiai és afrikaii bevándorlók előtt. Holland Guayana 1954 de­cemberétől már nem szerepelit gyarmatként, mert belső ön- kormányzatot kapott ós Hol­landia tengerentúli területének ismerte el. Ez csak látszatra változtatott az ország helyzetén, a való­ságban Suriname továbbra is gyarmati szinten maradt. En­nek felelt meg a lakosság szo­ciális megoszlása is: a köz- igazgatás a kevés számú euró­pai és a kreolok kezében ma­radt, a kreolok, malájok ós kí­naiak kezében van a kereske­delem és a kisipar, földműve­lést csak az indonézek űznek. Suriname elmaradott ország. Földművelése kezdetleges, bár éghajlata minden növényfajtá­nak kedvez. így megterem itt a cukornád, a rizs, a citrom, a banán, a kávé, a kakaó, a ku­korica, a kókuszdió stb. Igen ám, de csak a tengerparti kes­keny sávokban, mert az ország területének 75 százalékát őser­dők borítják, amelyeknek ér­tékes faanyagát sem használ­ják ki teljesen. A lakosság megélhetését még a halászat és rákászat teszi lehetővé; a Suriname folyó igen bő táplál­kozásra alkalmas állatokban. A Suriname folyó még egy szempontból fontos. Az alumí­niumiparnak vízre és energiá­ra van szüksége. Ugyanis Su­riname fő kincse a bauxit, amelynek készleteit hatmil- liárd tonnára becsülik és ki­termelésével Suriname a vilá­gon az első helyen áll. Suriname bauxitipara hol­land és amerikai társaságok kezében van. A múltban teljes egészében kiszállították a ki­termelt bauxitot és külföldön dolgozták fel. Az utóbbi évek­ben épült ugyan három kisebb bauxitfeldolgozó, amely az AL­COA amerikai társaság surina- me-i leányvállalatának (ISU- RALCO) a tulajdona, de kapa­citásuk korántsem megfelelő. A paranai és overdachi bauxit- mű az amerikai társaságé, a moengol egy hollandé. Surina­me bauxitiparára jellemző, hogy 1972-ben 6 700 000 ezer tonna bauxitot termeltek ki és 53 800 tonna alumíniumot ter­meltek. Suriname függetlenné válá­sát az 1973. évi viharos ese­mények gyorsították. A közal­kalmazottak fizetésének leszál­lítása miatt elégedetlenség tört ki a kreolok körében, amely nagyarányú sztrájkmoz­galomban Is kifejezést nyert, s ez aztán rányomta bélyegét a parlamenti választásokra. A baloldal, amelyet a Surlname-i Nemzeti Párt képvisel, csak úgy tudott győzni, hogy össze­fogott több ellenzéki párttal a Nemzeti Szövetség Párt koalí­cióban és megszerezte a he­lyi parlament 22 mandátumát. A viharos események után a holland kormány is jobbnak látta, hogy tárgyalásokba bo­csátkozzék utolsó gyarmata sorsáról. 1974 elején a wll- lemstadi értekezleten határoz­tak úgy, hogy 1975 végén Su­riname elnyeri teljes függet­lenségét. Henk Aaron, a helyi kor­mány elnöke, a haladó erők szóvivője azonban már előzően leszögezte, ragaszkodik ahhoz, hogy Hollandia a függetlenség kik!áltása után támogassa az ország iparosodását. A holland kormány kötelezte is magát, hogy tíz év alatt 3 milliárd 200 millió holland forint fej­lesztési segélyt folyósít az új államnak. Suriname tehát elindul új élete útján. Nem lesz könnyű út, mert az amerikai monopó­liumok prédára lesve várják az alkalmat, hogy rátehessék kezüket az ország bauxit-gaz- daságára és feltárják mindazt, ami órLékeset a föld mélye még magában rejteget. Az ENSZ új tagállama, melyet a Szovjetunió már elismert, még további küzdelmek előtt áll, hogy függetlensége ténylege»- sé váljfík.

Next

/
Thumbnails
Contents