Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-21 / 275. szám, péntek

Határidő előtt és terven felül Túlteljesítik a pénzügyi tervet £ December 21-ig célba érnelk ^ Meggyorsítják a terményszárító építését A CSKP KB, u szövetségi kormány, az SZKT és a SZISZ KB kongresszusi felhívására a közép-szlovákiai kerület ipari és mezőgazdasági üzemeiben is széles körű versenymozgalom bontakozott ki. Az elmúlt napok folyamán a legtöbb helyen jelentős értékű kiiiolezettségoáüalások születtek a XV. párt kongresszus tiszteletére. A CSEHSZLOVÁK ALTÖFOR- GALMI VÁP.LALAT Banská Byst­rica-i üz e in c gy s é gének dolgo­zói is azok közé tartoznak, akik már teljesítették az ötödik öt­éves tervidőszakra meghatáro­zott feladataikat. A következő heteket azonban ők sem töltik el tétlenül. A központi szervek felhívására értékes kötelezett­ségvállalással válaszoltak. Az üzemegység dolgozói a XV. pártkongresszus tiszteletére el­határozták hogy az idei év vé­géig négymillió koronával túl­teljesítik a pénzügyi tervet. Az anyag- és nz egyéb költsége­ken az újabb ésszerűsítési ja­vaslatok bevezetésével decem­ber utolsó napjáig legalább egymillió koronát akarnak meg­takarítani. Ezenkívül arra is ígéretet tettek, hogy terven fe­lül 200 ezer tonna föld, kavics és egyéb anyag elszállításával hozzájárulnak a Liptovská Ma- ra-i vízi erőmű építési munkái­nak meggyorsításához. A POVAŽSKÁ BYSTRICA-I GÜRGÖSCSAPÁGYGYÁR vala­mennyi üzemegységének dolgo­zói az idén már többször módo­sították a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére tett köte­lezettségvállalásukat. Munkafel­ajánlásaik értékét összesen 39 millió koronával növelték ed­dig. A központi szervek felhívá­sára azonban elhatározták, hogy újabb felajánlásokkal és munkasikerekkel köszöntik a jövő év legfontosabb belpoliti­kai eseményét, pártunk XV. kongresszusát. Az év végéig ter­ven felül további négy millió 500 ezer korona értékű termé­ket adnak piacra. Az áruterme­lési terv túlteljesítésének érté­ke ezzel 11 millió (jOO ezer ko­ronára növekedik. Exportfel­adataik tervét összesen 52 mil­lió koronával akarják túltelje­síteni a csapágygyáriak. Termé­keik legnagyobb külföldi vásár­lója a Szovjetunió. A gyár Üzemegységeinek dolgozói a szovjet megrendelésre vállalt exportfeladatok idei évre szóló tervét előreláthatólag 27 millió, koronával túlteljesítik. Kötele zettsógvállalás született a szál lítási határidő lerövidítésére is. Ennek értelmében december huszonnegyedikéig útnak indít­ják a Szovjetunióba az idei utol só küldeményt. AZ IPOLYSÁGI MÁJUS 1. EGY SÉGES FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE­ZET dolgozói is aktív munka­kezdeményezésre ösztönözte a kongresszusi felhívás. A XV. pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásból nem marridt ki a gazdálkodás egyel len fontos területe sem. A szö­vetkezetben a mezőgazdasági bruttó termelés értékét 200 ezer koronával, az árutermelést pe­dig 40 ezer koronával növelik terven felül. Ezenkívül azt is elhatározták, bogy december el­sején, egy hónappal a megsza­bott határiöő előtt, átadják ren deltetésének a szövetkezet kor szerű terményszárítóját. A mun­ka meggyorsítása mintegy 100 ezer koronás értéket eredmé­nyez számukra. A terményszá­rító mellé hamarosan felépíte­nek egy keverőrésy,leget is. Ez­zel az eddiginél jóval gazdasá gosabbá válik a kevésbé értékes takarmányok és a hulladékok felhasználása. Egyúttal nagyobb lehetőség nyílik a koncentrált takarmányokkal való jó gazdái kodásra is. Az erre vonatkozó munkafelajánlás teljesítésével a jövő évi koncentrált takar máiiysziikséglet 30 százalékát, mintegy 840 mázsát, akarják megtakarítani. A kongresszusi versenymozgalomból kiveszik részüket a szövetkezet gépesí­tett munkacsoportjának tagjai is. akik újabb ötszázalékos il ze ma ny a g megt a karit ásra tét - tek ígéretet'. így az évi egymil lió 280 ezer literre tervezett üzemanyag fogyasztást összesen 15 százalékkal csökkentik. LALO KÁROLY A prievidzai Bá­nyászati Kutató­intézetben a fo­lyosóhajtással, a fejtéssel, a ducolássai, új gépek szerkesz­tésével kapcso­latos, valamint bányatechnoló- giai és liidro geológiai kuta fásokat végez nek. Az intézet dolgozói har­madkon szén­ás lignitlelőhe­lyeken, főképp a liandlovái— novákyi hánya vidéken fulytal nak kutatása kát. Felvéte­lünkön: Stani slav Hodza, az intézet műhe­lyének dolgo zója kézifúró­val. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) Látogatás a kelet-szlovákiai Chemlon gyámon 1975 XI. 21. A múltja kicsi, azonban an­nál nagyobb jövője van Kelet- Szlovákia egyik jelentős ipari üzemének, a humennéi Chem- lonnak. Munkacsarnokaiban csak másfél évtizeddel ezelőtt kezdték meg a termelést, s ma már itt gyártják szlovákiai vi­szonylatban a legtöbb műszálat. A termelés évről évre szinte ugrásszerűen emelkedik, pél­dául 1960-ban 1115 tonna, 1965- ben 5325 tonna műszálat gyár­tottak az idén pedig a tervek szerint már 31370 tonnát kell előállítaniuk. Jó hagyományaik­hoz híven ezt ismét túlszárnyal­ják. Módosított, 1 milliárd 975 millió korona értékű bruttó ter­melési tervüket már teljesítet­ték, és december végéig az jó­val meghaladja majd a 2 mil­liárd koronát. Éves tervükön kívül az ötödik ötéves terv feK adatait egy negyedévvel -a ha­táridő előtt, szeptember végén teljesítették. Minek köszönhetik a sikereket? — A fokozatosan üzembe he­lyezett nagy beruházásokon és a korszerű technikán kívül el­sősorban a dolgozók aktivitásá­nak, ami az egyre nagyobb mé­reteket öltő szocialista munka­versenyben nyilvánul meg — tájékoztatott Jozef Modor, az Új munkamódszerek bevezeté­sével foglalkozó osztály szak­előadója. — A gyár 6300 dol­gozójának több mint 95 száza­léka bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a magas szám csak valamilyen statisztikai ,,fogás“ eredménye. Szó sincs erről. Nálunk a szocialista verseny 13 formáját ismerjük, mind­egyikben mások a követelmé­nyek és a feltételek, s minden­ki abban vehet részt, amelyik képességeinek és lehetőségei­nek leginkább megfelel. Ilyen például a vállalati igazgatóság és a szakszervezeti üzemi bi­zottság vándorzászlajának el­nyeréséért indított verseny, az újítómozgalom, az energiával való takarékosság erdőkében indított verseny, a komplex ra- cionalizációs brigádok mozgal­ma, az ifjúsági alajjszerveze- tek között folyó verseny, s ter­mészetesen a „legnépesebb ka­tegória“, a szocialista munka- brigádok versenye. Nem akarom mindegyiket felsorolni, gondo­lom, e hat példa is elegendő a sokrétűség érzékeltetéséhez. A JÓ ÖTLET ARANYAT ÍR A szocialista munkabrigádok versenyében 92 kollektívát tar­tanak számon, ebből 43 az első, 27 pedig a második fokozatot nyerte el, a többi pedig még versenyben áll a címért. Pél­dául a Ján Kostrnej, Ján Gres, Peter Siöák, Ján Gál, Ján Dlur- bála, ing. Stanislav Masárek és Jozef Petrák által vezetett bri­gádok a legjobbak közé tartoz­nak, munkaeredményeik elisme­réseképpen ők az idén, az SZNF 31. évfordulója alkalmá­ból kapták meg a második fo­kozatot. Ottjártamkor hét komplex racionalizációs munkabrigád 260 tagjának munkaeredményeit ér­tékelte Hodor elvtárs, e cikk megjelenésekor azonban már nyolc kollektívát tarthat szá­mon. A komplex racionalizációs brigádok Jelentősége nem szo­rul különösebb méltatásra, min­denki előtt ismert. A Chemlon- ban is ők azok, akik a terve­zéstől a kivitelezésig minden munkaszakaszon a legrejtettebb tartalékokat is fel akarják tár­ni. Amint a szakelőadó mond­ta, a jó munkát kötelességeik­nek tartják, ezért a jobb lehe­tőségeit keresik. Jozef Gréc racionalizációs munkabrigádja a poliamid alap­anyagú műszálak gyártását a második részlegen 662 690 ko­ronával növelte néhány műsza­ki és szervezési probléma meg­oldásával. A gyár hármas rész- legén dolgozó Juraj Hudacky kollektívája a Chemlontex-mű- szál gyártását újításával 483 000 korona értékben növelte. Jozef Weiss és társai a hatos részle­gen, a javítóműhelyben dolgoz­nak. Számos olyan fontos pót- alkatrészt készítettek, amelye­ket eddig a kapitalista álla­mokból kellett behozni, s ezzel 542 000 koronát takarítottak meg a vállalatnak. A racionalizációs brigádok tagjain kívül az újítók is kitet­tek magukért, hiszen az idén kilenc hónap alatt majdnem kétszer annyi a benyújtott ja­vaslatok száma és értéke, mint tavaly volt. A 226 javaslatból 87-et valósítottak meg 3 millió 734 ezer korona értékben, s még jó néhány javaslat realizá lását vették tervbe. Az újítók­nak eddig 390 000 korona jutal­mat fizettek ki. Papírra kíván kozik néhány újító neve is. Az egyes részlegből Jozef F.ufía, Stefan Makar és Kamii Ce- hovsky újítása 369 507 korona, a hármas részlegből Ladislav Sepela, Jozef Javorsky és Ste­fan Kovőák újítása pedig 344 ezer 902 korona értéket jelent a vállalatnak. A Chemlonban az újítómozga­lom jelentőségét nemcsak a megtakarított koronákban lát­ják. Ez egyben a munkához va­ló hozzáállást, a dolgozóknak pártunk politikája mellett való kiállását is jelenti. Jelszavuk: hogy minden jő ötlet aranyat ér, és a nagyok mellett a kicsit is megbecsülik, mert mindegyik a haladást, a jobbat szolgálja. (MALINAK) VELÜK —ÉRTÜK A cigányszármazású lakosok problémái Nemrégiben járási jellegű ér­tekezletei rendezett Tőketerebe- sen a Forradalmi Szakszerveze­tek Járási Tanácsa, s az érte­kezlet témája a járásban élő :igányszármazású lakosok prob­lémáinak megvitatása volt. Az értekezletre 65 üzemi bizottság küldte el legjobb cigányszár mazású dolgozóit. Eljöttek a járási szervek képviselői is, így a szó legszorosabb. értelmében közösen vitatták meg, hogy ve lük és értük mit kell tenni a problémák megoldása érdeké­ben. Kopinec Pudolf elvtárs be számolójából ismerték meg részletesen és alaposan a prob lémákat. A járás lakosságának 7,1 szá­zaléka cigányszármazású, pon tos létszámuk 8925. Legfőbb probléma a cigányok munkához való viszonya, öt évvel ezelőtt a felnőtt és munkára alkalmas cigánylakosok 40 százaléka se hol sem dolgozott. Ma már 4065 cigánylakos rendes és állandó dolgozó. Viszont 2200 cigányla- kos még mindig a régi módon él. A járási szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utóbbiak is megváltoz­tassák életmódjukat, állandó munkát vállaljanak. Fáradozá­suk egyre gyümölcsözőbb, hi­szen nagyon szép példák bizo­nyítják a fáradozás eredmé­nyét. A Cierna nad Tisou-i (ág- csérnői) átrakó állomáson 18Ü cigányszármazású lakos dolgo­zik, mindegyik tagja egyik, vagy másik szocialista munka­brigádnak. Fuczu István, Laka tos. József, Balla Kálmán 25 éve állandó dolgozók. Horváth Gusztáv 22 éve. Cigányszárma­zású az üzemi pártvezetőség egyik tagja, és Balog Klára az ifjúsági munkabrigád vezetője. A Tőketerebesi Állami Gazda­ságban 138 cigányszármazású lakos dolgozik, közülük 68 már benevezett a szocialista mun­kaversenybe. A Táncos András vezette munkabrigád 123 száza­lékra teljesíti munkatervét. Az ug y a n csa k clgá ny származású Zajac József kőműves megkap­ta a Legjobb dolgozó“ címet A barátságért Az év elején, a város ffelszaba- (tiltásának 30. évfordulója alkal­maitól, kiisii:«*!) megnyílt a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Háza. Azóta már közismert a dolgozók körében. (■Ilidig U9 filmelóadást szervezlek itt a gyermekek es a .serdülő if­júság számára szovjet rendezők alkotásaiból. Sok-sok raji- és me- sefilniet vetítettek. A Barátság Há­za műsorába iktatta az ünnepé­lyes akadéntiak rendezését is. Több koncertet, verses estet, iro­dalmi és zenei bemutatót rendez­tek. Megkezdte működését a Kis Színpad is, melynek tagjai pioní­rok. Az ifjúság felkarolása érdeké­ben 44 különféle akciót szervez­tek. A legérdekesebbek közé tar­toztak a szovjet kosárlabdáikkal, valamint a kubai kosárlabdázó- nőkkel való beszélgetések. Jól si­került találkozókat szerveztek a felszabadító harcuk résztvevőivel is. A legkisebbek számára szabad szombatokon és vasárnapokun me sedélelőttöket rendeznek ,,Mesélő bácsi“ címmel. Nyáron az alap iskolák tanulói számára irodalmi vetélkedőket szerveztek, melyek kellő visszhangra találtak a tanú lók körében. A Barátsag Házának előadói a Szovjetunió Kommunista Pártja békepolitikájáról, a KGST tény­kedéséről, a szocialista országok kapcsolatainak történetéről, a tu­dományos-műszaki forradalomról, a szocialista és a tőkés rendszer közötti különbségekről filmvetítés­sel tarkított előadásokat tartottak. Megkezdte működését a könyvtár is, amelynek már 9U0 kötete van. Az orosz nyelv oktatására tanfo­lyamokat szervezlek kezdők és ha­ladók számára. A Barátság Házának megnyitá­sakor felszabadulásunk 30. évfor­dulója alkalmából kióllftást ren­deztek. Kddig már hét kiállítást rendeztek, amelyeknek háromezer látogatójuk volt. A inár említett akciókon kívül a Barátság Házá­ban lezajlott még további 03 más akció is, amelyeket a Csehszlovák —Szovjet Barátsági Szövetség ke­let-szlovákiai, városi és járási bi­zottságai szerveztek több mint öt­ezer résztvevővel. Nagyon hasz­nos munkát végeztek a népek kö­zötti őszinte barátság ápolása te­rén eddig is a Barátság Háza dol­gozói, s remélhető, hogy tevékeny­ségük a jövőben még gazdagabb les*. IVÁN SÁNDOR is. Kiráiyhelmecen az állami gazdaságban 119 cigányszárma­zású lakos dolgozik. Közülük Nagy Rudolf 122 százalékra tel­jesíti munkatervét. Bodrogszer- dahelyen az állami gazdaság­ban 11 szocialista munkabrigád- ba szervezve dolgoznak a mun­kások, és a legeredméuyeseb; ben dolgozó brigád vezetöe Szatmári Kálmán. Munkatervü­ket J25 százalékra teljesítik. Másik komoly probléma a ci­gányok kiköltöztetése az úgy­nevezett táborokból pérókLM. a viskókból. Ezen a téren az üzemek anyagi segítséget biz­tosítanak, a helyi nemzeti bi­zottságok pedig házhelyeket azok számára, akik építeni, építkezni akarnak. A járási szervek úgy tervezik, hogy 1980 ig a cigányszármazású la­kosok 70 százaléka kiköltözik a pérókből. Ez persze nemcsak n járási szerveken múlik. Döntő fontosságú probléma a cigánygyermekek oktatásának, nevelésének kérdése, öt évvel ezelőtt, mintegy 200 iskolaköte­les cigánygyermek egyáltalán nem járt iskolába. Ma már csak 16—20 a számuk, pedig a já­rásban 2200 iskolaköteles ci­gánygyermek él. Probléma vi­szont, hogy az alapiskola el­végzése után még mindig na­gyon kevesen folytatják tanul­mányukat ipari szakiskolákban, vagy középiskolákban. A múlt tanév végén csak 58 fiú és 19 leány jelentkezett Ipari szakis­kolába, gimnáziumba pedig csak egy fiú és egy leány. Eb­ben a tanévben már bentlaká­sos iskolát létesítenek a tovább­tanuló cigányfiatalok számára, mert ha továbbra is a szülők­kel élnek együtt, bizony, a leg­több esetben félbeszakítják ta­nulmányukat. A járásban már löbb községben létesítettek úgynevezett előkészítő iskolá­kat a cigánygyermekek számá­ra. ' Szép eredményeket értek el. Hasonló módon más közsé­gekben is létesítenek ilyen is­kolákat. Ugyanakkor növelni fogják a napközi otthonok szá­mát is. A tanácskozáson persze na­gyon határozott formában fog­lalkoztak a tennivalókkal is. Reméljük, hogy azok megvaló­sításával Jelentősen javul majd a cigányok helyzete. SZIVAR BÉLA Több mint félmillió üveghőmé- röt és sűrűségmérőt gyárt éven­te a pelechovi üveggyár a bel- földi piacnak és kiviteli célok­ra. A gyárban az orvosi hőmé­rőkön kívül mintegy 70 külön­böző formájú hőmérőt gyárta­nak. A legkisebb hőmérő hét centiméter, a legnagyobb három méter hosszúságú. A hőmérők skálája is különféle, mínusz 80 foktól plusz 420 fokig terjed a beosztás. A termelés 15 százalé­kát külföldre szállítják, első­sorban a skandináv államokba, 'Hollandiába és Belgiumba. A dolgozók az idén ígéretet tet­tek, hogy 100 000 koronával nö­velik termelési tervüket. Fel­vételünkön Nada Vondrová munka közben. (Felvétel: CSTK — J. VrabecJ

Next

/
Thumbnails
Contents