Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-21 / 275. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1975. XI. 21. 3 Csehszlovák-holland közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) rálynő, J. M. den Uyl miniszter­elnök és dr. Anne Vondeling, a parlament második kamarájá­nak elnöke is fogadta a cseh­szlovák külügyminisztert. Chnoupek miniszter Hágán és Eindhovenen kívül Naardenba is ellátogatott és kegyelettel adózott /ári Amos Komensky emlékének, koszorút helyezett el a világhírű cseh pedagógus mauzóleumában. A barátság, őszinteség és köl­csönös megértés légkörében folytatott beszélgetések során a két miniszter eszmecserét foly­tatott a jelenlegi nemzetközi kérdésekről és kétoldalú kap­csolatokról. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az álla­mok együttműködése elősegít­heti a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének kialakulá­sát, a béke, a biztonság és az Igazságosság erősödését világ­szerte. Elégedetten állapították meg, hogy haladás történt a nemzetközi feszültség enyhülé­sében és a nemzetközi kapcso­latokban folytatott együttműkö­dés fejlődésében. Kijelentették, készek fokozni közös törekvésüket, hogy tar­tós jellegűvé váljék ez a fej­lődés. A két fél annak az elszánt­ságának adott kifejezést, hogy szigorúan betartja és a kölcsö­nös kapcsolatok minden terü­letén érvényesíti az államok kapcsolatait vezérlő elveket, ahogyan ezeket az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten leszögezték. Kifejezik továbbá azt az el­határozásukat, hogy teljes mér­tékben érvényesítik a záróok­mánynak az európai biztonság­ra, a gazdasági, tudományos, technikai és környezetvédelmi, valamint emberiességi együttmű­ködésére (emberek közötti kap­csolatok, tájékoztatás, kulturá­lis és oktatásügyi együttműkö­dés és csere) vonatkozó összes rendelkezéseit. Mindkét fél annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy az európai politikai eny­hülés folyamatát hasonló kato­nai fejlődés kísérje. Ezzel ösz- szefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a bécsi kölcsö­nös haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalásnak, valamint a kérdéssel összefüggő közép­európai intézkedésekről folyó tárgyalásnak. Megállapították, hogy folytatni szándékoznak az említett tárgyalásokra Irányu­ló erőfeszítésüket, hogy anél­kül jöjjön létre a közép-euró­pai katonai konfrontáció szint­jének csökkentésére vonatkozó megállapodás, hogy ezt a részt vevő államok biztonsága meg- sínylené. Mindkét fél kiemelte annak elengedhetetlen fontosságát, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére és haladás elérésére az általános és teljes leszerelés irányában, beleértve a nemzetközileg szigorúan és hatékonyan ellenőrzött nukleá­ris leszerelést is. Mint az eu­rópai és szélesebb keretű vonat­kozó tárgyalások résztvevői ké­szek hozzájárulni e célok el­éréséhez. E célból támogatták a jól előkészített leszerelési világér­tekezlet öszehívását, amelyen részt kellene vennie yalameny- nyi atomhatalonmak, ami'je­lentősen elősegítené a cél elé­rését. Mindkét fél kiemelte az atomfegyvérek el nem terjesz­tésére vonatkozó szerződés s az ezzel összefüggő intézkedé­sek fontosságát, beleértve az atomerő békés célú felhasználá­sa elveinek érvényesítését is. Ezzel összefüggésben örömmel fogadták az atomfegyverek el nem terjesztéséről szóló szerző­dés érvényesítéséről 1975 máju­sában tárgyaló értekezlet aján­lásait. A külügyminiszterek továbbá figyelmet szenteltek a közel- keleti helyzetnek és megerősí­tették a konfliktusnak a Bizton­sági Tanács vonatkozó határo­zatai érvényesítése alapján va­ló igazságos és tartós megoldá­sával kapcsolatos nézeteiket. Mindkét miniszternek az a nézete, hogy tárgyalás alapján mielőbb meg kell találni a cip­rusi kérdésnek a Ciprusi Köz­társaság szuverenitása, függet­lensége és területi épsége szi­gorú tiszteletben tartására épü­lő megoldását. Ismételten meg­erősítették, hogy támogatják az ENSZ Közgyűlésének és Bizton­sági Tanácsának e problémával kapcsolatos határozatait. Mindkét fél megerősítette, hogy támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét és hű az ENSZ Alapokmányának elvei­hez. Kiemelték az ENSZ szere­pének erősítését a béke és a biztonság szavatolásában, vala­mint a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésében. Mindkét fél kiemelte annak szükségességét, hogy hatékony intézkedések alapján, a fejlődő, országok gazdasági és társadal­mi fejlődésének meggyorsítása céljából támogassák valameny- nyi állam gazdasági és társa­dalmi haladását. Fegyverzaf Bejrutban Francia békéltető misszió Bejrút — Bejrútban szerdán este és éjjel újabb lövöldözé­sek voltak. A fegyverropogás — a tűzszünet ellenére — im­már harmadik napja hallható Libanon fővárosában, s az AFP helyszíni tudósítása szerint szerdán éjjel fokozódott inten­zitása. A biztonsági szervek tá­jékoztatása szerint az elmúlt 24 órában lezajlott fegyveres összecsapásokban több személy meghalt vagy megsebesült. A helyzet éleződése nyomán Rasid Karami libanoni kormány­fő bejelentette: A miniszterta­nács Intézkedéseket hagyott jó­vá a főváros biztonságának mi­előbbi helyreállítására. Az in­tézkedések egyike az, hogy Bejrút utcáin mintegy három­száz főnyi „rohambrigád“ foly­tat járőrtevékenységet. Felada­ta, hogy ártalmatlanná tegye az orvlövészeket, elejét vegye az emberrablásoknak és szük­ség esetén akár erőszakkal is lerombolja az egymással szem­benálló felek által létesített barikádokat. Szerdán Bejrútba érkezett Maurice Couve de Murville volt francia miniszltyelnök békélte­tő missziójának keretében csü­törtökön délben találkozott Szo­limán Frangié államfővel, Rasid Karami kormányfővel és az ország más magas rangú tisztviselőivel. Ujabb szovjet űrsiker Moszkva — A szovjet űrhajó­zás újabb hatalmas eredményt ért el, miután szerdán — mint arról már beszámoltunk — au­tomatikusan összekapcsolták a három nappal ezelőtt felbocsá­tott Szojuz-20 pilóta nélküli űr­hajót a Szaljut-4 orbitális tu­dományos állomással. A Szaljut-4-et mint ismeretes, 1974. december 26-án bocsátot­ták fel. Az űrállomáson külön­böző kísérleteket végeztek a Szojuz-17 és a Szojuz-18 szov­jet űrhajó személyzetének tag­jai: Alekszej Gubarev, Georgi/ Grecsko, Pjotr Klimuk és Vita- lij Szevasztyjanov. Klimuk és Szevasztyjanov a szovjet űrha­józás történetében a leghosz- szabb ideig végzett űrrepülést a Szaljut—Szojuz komplexumon. A repülés 63 napig tartott. A Szaljut-4 és a pilóta nélkü­li Szojuz-20 kutatási és kísér­leti programja a többi között azt irányozza elő, hogy a két kozmikus készülék együttes re­pülése alatt aggregátok és fe­délzeti rendszerek konstruk­cióit dolgozzák ki és próbálják ki. A pilóta nélküli Szojuz-20 szovjet űrhajó a Föld körüli pá­lyára történt vezérlése és meg­felelő manőverezése után sor került a kölcsönös felkutatásra, megközelítésre összeilleszke- désre és összekapcsolásra. A művelethez rádiótechnikai esz­közöket, valamint számítóbe­rendezéseket használtak fel. A kozmikus komplexum fedélzeti berendezései normálisan mű­ködnek. A Földre érkező adato­kat feldolgozzák és tanulmá­nyozzák. Emlékeztetve az ENSZ köz­gyűlés 7. rendkívüli ülésszaká­nak eredményeire, mindkét fél kiemelte ezek fontosságát. Ezt az ülésszakot fontos lépésnek tekintik az új nemzetközi gaz­dasági rend irányában, amely feltételezi a valamennyi ország­nak, köztük a fejlődő orszá­goknak is azt lehetővé tevő igazságos gazdasági kapcsola­tok kialakítását, hogy az egyenlőség alapján fejlesszék kölcsönös kapcsolataikat. E cél­ból megerősítették elszántságu­kat, hogy hozzájáruljanak az ülésszak záróhatározatában megjelölt intézkedésekhez. Mindkét fél elégedetten ál­lapította meg, bogy különböző területeken egyre bővülnek Csehszlovákia és Hollandia kap csolatai. Kiemelték, hogy az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmányá­nak szellemében nagy jelentő­séget tulajdonítanak a kétolda­lú együttműködés további fej­lesztésének. Mindkét fél hasznosnak tart­ja a különböző politikai és egyéb szintű kapcsolatok és megbeszélések folytatását és kívánatosnak tartják fokozásu­kat. A két miniszter november 19- én aláírta a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Hol­land Királyság gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezményét. Mindkét fél azt a reményét fejezte ki, hogy ez az egyez­mény jelentős hozzájárulás lesz a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődéséhez, melynek kilátásai már most ígéreteseknek jellemezhetők. A csehszlovák külügyminisz­ter Lubomír Strougal csehszlo­vák kormányfő meghívását tól- mácsolta J. M. den Uyl holland miniszterelnöknek. Egyidejű­leg csehszlovákiai látogatásra hívta meg Van dér Sloel hol­land külügyminisztert. A meg­hívásokat örömmel elfogadták, a látogatás időpontjában diplo­máciai úton állapodnak meg. Bohuslav Chüoupek külügy­miniszter szerda este Hágában díszvacsorát adott Holland kol­légája tiszteletére. A vacsorán mondott pohárköszöntők pozi­tívan ’jellemezték a Helsinki után kialakult európai légkört. Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter háromnapos hivatalos látogatása után tegnap reggel hazautazott Prágába. Fegyveres és csendes ellenállás Chilében Santiago — Szerdán Santia­go közelében fegyveres össze­csapás zajlott le a Chilei Kom­munista Párthoz és a baloldali forradalmi mozgalomhoz tarto­zó ellenállók és a titkosrend­őrség, a DINA tagjai között — jelentették be hivatalosan a chilei fővárosban. A tűzharc­ban — állítja a közlemény — hat ellenálló, köztük két nő életét vesztette. Két titkos- rendőr megsebesült. A közleményből kitűnik, hogy kedden is lezajlott már egy összecsapás: ek^or az ellenál­ló csoport egy tagja, valamint egy titkosrendőr kapott halálos sebet. Havanna — A chilei ,,csendes ellenállásról“ —- szóló hírek a latin-amerikai országok lapjai­nak vezető helyére kerültek. A legfrissebb jelentések azért az illegalitásban dolgozó Chilei Kommunista Párt és a baloldali front szervezésében a chilei fő­város több mint százezer lako­sa — tiltakozásul a megélhetési költségek rohamos emelkedése ellen — megtagadta a villany­áram és a víz díjának kifizeté­sét. A junta szócsöve az „El Mer- curio“ is kénytelen volt elis­merni. hogy ;,a katonai kor­mányzat, még soha nem találta magát szemben ilyen tömeges ellenállással“. Az 1970-ben meggyilkolt hadseregfőparancs­nokról, René Schneiderről el­nevezett kerületben, ahol 12 ezer család él, katonák szállták meg a középületeket és házku­tatásokat is tartottak „felfor­gató személyeket és röpirato- kat“ keresve. A junta azzal fe­nyegetőzött, hogy „ha nem ad­ják ki a rejtegetett kommunis­tákat, a tömeges megtorlás esz­közéhez nyúl“. MEGHALT FRANCO Régenstanács gyakorolja a hatalmat {£ Közkegyelmet követelnek a politikai foglyoknak Madrid — „Franco ha muer- te!“ — Franco meghalt — je­lentették csütörtökön hajnalban a spanyol hivatalos hírügynök­ségek. A halál csaknem egyhó­napi válságos állapot után, csü­törtökön néhány perccel hajna-- li 5,00 óra előtt, 62 éves korá­ban érte utói Spanyolország 1939 óta uralkodó diktátor-ál­lamfőjét. Spanyolországban állami gyászt rendeltek el. Az állam­főt a Pardo-palotában ravata­lozzák fel és négy nap múlva temetik el. Az alkotmányos előírások ér­telmében utódja Juan Carlos herceg lesz, aki október 30-a óta ideiglenes jelleggel tölti be az államfői tisztet. A herceg királlyá koronázásáig háromta­gú régenstanács látja el az ál­lamfői teendőket. Az új király eskütételére valószínűleg szom­baton kerül sor. Francisco Franco Bahamonde 1892. december 4-én született a spanyolországi El Ferrolbau. Tanulmányait a toledól katonai akadémián fejezte be. 1912-től 1917-ig a marokkói gyarmati hadsereg tisztje volt. Részt vett a spanyol idegenlégió megszer­vezésében, 1920-tól 1927-ig a marokkói idegenlégió parancs­noka volt. 1926-ban dandártá­bornokká léptették elő. 1927-től 1931-ig, XIII. Alfonz lemondá­sáig a Spanyol Köztársaság kikiáltásáig, a zaragozai kato­nai akadémia parancsnoka volt. 1933-ban a Baleárokon állomá­sozó spanyol alakulatok pa­rancsnokává, 1934-ben pedig a marokkói spanyol seregek fő- parancsnokává nevezték ki. 1935-ben részt vett az asztúriai bányászok felkelésének leveré­sében. 1935-ben vezérkari főnök lett, de az 1936. februári választá­sok eredményeként hatalomra került népfrontkormány levál­totta. Franco ekkor a Kanári­szigetekről, a német és az olasz fasiszták segítségével, meg­kezdte a spanyol népfrontkor- mány-elienes szervezkedést. 1936. július 18-án az ő irányí­tásával lázadtak fel a Marok­kóban állomásozó spanyol ala­kulatok: Kirobbant a spanyol polgárháború. Ugyanebben az évben felvette a generalisszi- mus és a caudillo (vezér) cí­met. 1937-ben a karlisták és a falangisták egyesítésével meg­alakította az ún. hagyományos falangét, a spanyol fasiszta pártot. 1939-ben a német és az olasz fasiszta intervenciósok segítségével győzelmet aratott a köztársasági erők felett és bejelentette Spanyolország csat­lakozását az „antikommunista paktumhoz“. A második világháborúban semlegesnek nyilvánította az országot, de a „kék hadosztály“ bevetésével a náci Németor­szágot támogatta. 1947-ben Spanyolországot is­mét monarchiává nyilvánítot­ták, Franco az ország régense lett. Csütörtökön reggel, a madri­di parlament épületében össze­ült a spanyol régenstanács, amely „a herceg nevében“ el­látja az államfői teendőket. Az ülésen Alejandro Rodriguez de Valcarcel, a parlament és egy úttal a háromtagú régenstanács elnöke elnökölt. A testület gyakorlatilag egye­düli feladata az, hogy kiadja a parlament 551, valamint a Kirá­lyi Tanács 18 tagja együttes ülésének összehívásáról stóló rendeletet. A parlament és a királyi ta­nács november 22-én, szomba­ton 12,30 órakor tartja együttes ülését a törvényhozás épületé­ben, hogy meghallgassa az új uralkodó hivatalos eskütételét. Ezt követően a régenstanács beszünteti működését, és 1. Já­nos Károly király megkezdi uralkodását. Párizs — Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt Pá­rizsban száműzetésben élő fő­titkára Franco haláláról érte­sülve, közös cselekvésre szólí­totta fel az összes politikai irányzatokhoz tartozó spanyol ellenzéki erőket. Indítványoz­ta: Nyíltan lépjenek fel, java­solják egy „realitikus ideigle­nes kormány“ megalakítását, amely képes megvalósítani a le­hető legnagyobb nemzeti egy­séget. Rámutatott, hogy elejét kell venni minden olyan meg­oldásnak, amely a Franco-re- zslm folytatására irányul, mert az káoszba sodorhatja az or­szágot. Madrid — „Hazánk egész je­lenkori történelmének ez a leg­jelentősebb pillanata, hiszen Spanyolország történelme külö­nösen szomorú és kínos korsza­kának befejeződését jelzi. Fran­céval eltűnik a legfőbb aka­dály, amely mindeddig gátolta Spanyolország demokratizálá­sát, országunk visszatérését az európai népek közösségébe“, így nyilatkozott a tábornok ha­láláról értesülve a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt egyik szó­vivője. Joaquin Ruiz-Gimenez, a spa­nyol ellenzék egyik ismert sze­mélyisége, Franco haláláról ér­tesülve felhívással fordult Juan Carlos herceghez. Kérte az or­szág új államfőjét, gyakoroljon kegyelmet és mielőbb állítsa helyre az összes alapvető em­beri jogokat és szabadságjogo­kat. t A volt miniszter, aki a ke­reszténydemokrácia balszárnyá­nak tagjaként csatlakozott a kommunista párt által alapított Demokratikus juntához, hozzá­fűzte. „Valamennyiünknek az a kötelességünk, hogy elhárítsuk azokat az akadályokat, ame­lyek még mindig gátolják Spa­nyolországot abban, hogy igaz­ságosabb és szabadabb ország­gá váljék." Felfüggesztette tevékenységét a portugál kormány (Folytatás az 1. oldalról) vezi a miniszterek többségének bizalmát. (.A kormányban szo­cialista, néppárti és katonami­niszterek foglalnak helyet, a PKP egy tárcával rendelkezik). Úgy tudják, hogy Carvalho és Fabiao tábornokot, a COPCON főnökét és a szárazföldi erők főparancsnokát, s néhány to­vábbi tengerésztisztet „szeret­nének kirekeszteni a hatalom­ból“. A Portugál Kommunista Párt és a lisszaboni ipari körzet üze­mi bizottságainak közös titkár­sága a „kormány nyomásának“ ellensúlyozására csütörtök dél­utánra tüntetésre szólította fel a főváros dolgozóit a köztár­sasági elnöki palota előtt. A munkások reggel óta sztrájkot tartanak. Octavio Pato, a PKP KB titkára délelőtt küldöttség élén felkereste Gomes táborno­kot. Értesülés szerint azt kér­ték tőle, hogy ne engedjen a baloldal ellen irányuló nyomás­nak, hanem a kormány haladó szellemű átalakításával keres­sen kiutat az újabb válságból. Leone Moszkvában Moszkva — Csütörtökön elutazott Moszkvából Giovanni Leone olasz köztársasági elnök. A Szovjetunióban teendő kőrút­jának megkezdése előtt azon­ban fontos szovjet—olasz doku­mentumok aláírására kerül sor a Kremlben: délelőtt aláírják a szovjet—olasz politikai deklará­ciót, valamint az öt évre szóló új gazdasági együttműködési megállapodást. Leone és a szovjet vezetők tárgyalássorozatának eredmé­nyei közül Moszkvában kieme­lik, hogy mindkét fél elkötelez­te magát az európai biztonsági konferencia elveinek a gyakor­latba való átültetése és a szerteágazó leszerelési erőfeszí­tések energikus folytatása mel­lett. Csütörtökön Leone Leningrád- ba utazott, majd a következő napokban ellátogat Tbiliszibe és Kijevbe is. Hivatalos búcsúzta­tására ugyancsak csütörtökön került sor a vnukovói kor­mányrepülőtéren, mivel ta el­nök már nem tér vissza A fővá­rosba.

Next

/
Thumbnails
Contents