Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-04 / 260. szám, kedd

A cionizmus elítélése az ENSZ-ben Leváltások Washingtonban New York — Az ENSZ-tagál- lamok többsége helyesli és tá­mogatja a szociális, kulturális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottság határozat- tervezetét, amely a cionizmust a fajgyűlölet és a faji megkü­lönböztetés ideológiájaként ha­tározza meg. Rikhi Jaipal, India ENSZ képviselője felszólalásában a többi között rámutatott: akik a saját bőrükön tapasztalják a cionizmust, azoknak ez az ideo­lógia nem más, mint a faji megkülönböztetés egyik formá­ja. Hozzáfűzte: a cionista ag­resszió áldozatai a palesztinai, a libanoni, a jordániai, a szí­riai és az egyiptomi arab né­pek. Zahaui, az iraki képviselő, a cionizmus és az apartheid kö­zötti azonosságot említve ki­jelentette: a cionista ideológiai célja, hogy leigázza a paleszti­nai arabokat, megfossza őket minden joguktól. A cionizmus egyenlő az agreszióval és a gyarmatosító törekvésekkel. A líbiai küldött felszólalásá­ban hangsúlyozta: az imperia­lizmus hiába próbálja védelmé­be venni a cionizmust. A cionis­ták és a fajüldözők szoros kap­csolata Afrika déli részében ar­ról tanúskodik, hogy a cioniz­mus nemzetközi színtéren az imperialzimus és a fajgyűlölet legreakciósabb erőivel fonó­dik össze. Bissau-Guinea küldötte, több más afrikai ország küldöttéhez hasonlóan, elítélte az arab te riiletek törvényellenes Izraeli megszállását, és ismét leszögez- te, hogy változatlanul támogat­ja a palesztin arabok ügyét, a felszólaló kijelentette: a Közel- Keleten mindaddig veszélyeztet­ve lesz a béke, amíg Izrael nem vonja ki csapatait — az ENSZ határozatainak megfele lően — a megszállt arab terű letekről. Szádat elégedett Jacksonville — A hivatalos látogatáson az Egyesült Álla­mokban tartózkodó Anvar Sza­dat egyiptomi elnök vasárnap a Florida államban levő Jackson- ville-ben folytatta múlt héten megkezdett tárgyalásait Ford amerikai elnökkel. A nap folya­mán két ízben is átfogó eszme­cserét folytattak a közel-keleti helyzetről, beleértve a libanoni válságot, valamint az Egyiptom­nak nyújtandó amerikai támo­gatás kérdését. Ford hétfőn reg­gel visszatért Washingtonba, Szadat viszont keddig Jackson- ville-ben marad. Az egyiptomi elnök szerdán beszédet mond az amerikai kongresszus előtt, majd megtartja zárótárgyalá­sait Forddal. Jacksonville-ben Szadat elégedetten nyilatkozott eddigi amerikai tárgyalásairól. Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter, aki részt vett a két elnök vasárnapi tárgyalá­sain, előzőleg a Washingtonból ]acksonville-be tartó repülőgé­pen, újságírókkal beszélgetve elmondta, hogy az Egyesült Ál­lamok két atomreaktort fog szállítani Egyiptomnak. Felhasz­nálásukat a lehető legszigo­rúbb megszorításokhoz kötik. Washington — Ford ameri­kai elnök szinte az utolsó órákig titokban tartott döntése, miszerint leváltja Schlesinger hadügyminisztert, Colbyt, a CIA igazgatóját, egyidejűleg pedig Kissinger — aki továbbra is külügyminiszter marad — el­veszti az elnök nemzetbizton­sági főtanácsadójának tisztét, politikai bombaként robbant va­sárnap este Washingtonban. A leváltások hírét a New Week Magazin hétfőn utcára kerülő új száma szellőztette el­sőnek, de a felbolydult sajtó sem a Fehér Házból, sem az il­letékesektől nem kapott sem cáfolatot, sem megerősítést. Megfigyelők arra következtet­nek, hogy Kissinger és a Pen­tagon eddigi vezetőjének régi keletű, elkeseredett harcából a külügyminiszter került ki győz tesen. Schlesinger soha nem titkolta, hogy fenntartásokkal, bizalmatlanul szemléli Kissin- gernek a Szovjetunió irányá­ban folytatott politikáját, kü­lönösen pedig a SALT-tárgyalá­sokat. A hadügyminiszter utol­jára tíz napja, egy sajtófogadá­son szállt szembe újólag azzal, hogy csökkentsék az óriási mé­retű katonai költségvetést, és erről beszélt, hogy ha a tárgya­lások nem vezetnek sikerre, fel kell készülni a Szovjetunióval való újabb konfrontáció idősza­kára. Colby CIA igazgató leváltása előbb utóbb várható volt, hiszen a Watergate ügy óta szüntele­nül tartó kongresszusi vizsgála­tok a titkosszolgálat egyre több törvénytelen, szennyes bel- és külföldi akciójára derí­tenek fényt. A CBS tv hálózat első kom­mentárja szerint Kissinger ha­tására bocsátotta el Ford elnök hadügyminiszterét. Jellemző mó­don Jackson, az enyhüléselle­nes kirohanásairól ismert de­mokrata párti szenátor volt az első, aki nyilvánosan Schlesin­ger védelmére kelt. A Fehér Ház hétfőn hivata­losan nem foglalt állást Schle singer hadügyminiszter és Col­by CIA-főnök leváltásával, illetve Kissinger külügyminisz­ternek a nemzetbiztonsági ta­nács éléről történő távozásával kapcsolatban, amint a Pentagon képviselői bejelentették. Ford elnök, aki a Florida ál­lambeli facksonville-ből. a Sza­dat egyiptomi elnökkel foly­tatott tárgyalásokról visszaér­kezett Washingtonba, elzárkó­zott az újságírók kérdéseinek megválaszolása elől. Kissinger tréfával ütötte el a válasz­adást. Nessen, elnöki sajtótitkár csak annyit mondott, hogy Ford tud a kormányátalakítással kapcsolatos jelentésekről, maga Nessen azonban nem volt haj­landó sem megerősíteni, sem cáfolni azokat. Hasonló álláspontra helyezke­dett George Bush, a pekingi amerikai összekötő iroda veze­tője is, akiről a vasárnap el­terjedt hírek, illetve közlések tudni vélik, hogy a CIA élére kerülne. Izrael kevesli az amerikai segélyt 1975. XI. 4. 3 A z utóbbi évben az Egye­sült Államokban 15 szá­zalékkal emelkedtek a fogyasz­tói árak. A hivatalos adatok szerint már március végén, 8 millió 200 ezer személy volt munkanélküli, ami 8,9 százalék­arányt jelent. Általában a nagy­városokban nagyobb a munka- nélküliség, . mint a közepes és kisvárosokban. A nagyvároso­kait 40 százalékos munkanélkü­liség jellemzi. A jelenlegi gaz­dasági nehézségek fokozott mértékben sújtják a nagyváro­siakat s ugyanúgy maguk a nagyvárosok is fokozott mér­tékben válságba jutottak. Az Egyesült Államokban mos* a nagyvárosok válságáról vitáz­nak, sőt egyes esetekben fe­nyegető csődjüket emlegetik. Az amerikai nagyvárosok mindenkor nagyon eladósodot­tak voltak, de többségük most olyan helyzetbe jutott, hogy nincs olyan pénzintézet, amely további kölcsönöket folyósíta­na nekik, mert nincs biztosíték a kölcsön visszatérítésére. New York költségvetése 1966-ban 4 milliárd dollár volt, ennek nyolcada — 500 millió dollár — adósságtörlesztésre és ka­matfizetésre irányult. A váro­si költségvetés deficitje azon­ban 1966-ban egymilliárd dol­lár volt s New York-nak megint csak kölcsönnel kellett előte­remtenie a pénz lényeges ré­szét. Évről évre nőtt az adósság és természetesen, a kamatok is szaporodtak. Az elharapózó in­fláció következtében ma az a helyzet, hogy a törlesztés ós a kamat eléri a hatmilliárd dől­nek az összegnek legalább a kétharmadát segély formájában. Rabinovic pénzügyminiszter ha­sonló ígéreteket kapott Wa­shingtonban. Az izraeli kormány költségvetési terveiben ennek megfelelően járt el, és amint azt Rabin közölte, Izrael gaz­daságát súlyosan érinti, hogy a jelenlegi helyzetben a tervezett­nél körülbelül 450 millió dollár­ral többet kell visszafizetnie az Egyesült Államoknak. A kor­mány utasította washingtoni nagykövetét, hogy tolmácsolja Izrael elégedetlenségét és kér­je a segély összegének módo­sítását. A jelenlegi mély gazdasági válság súlyosan nehezedik az Egye­sült Államok lakosaira, de leginkább a színes bőrű lakosságot sújtja. A színes bőrű lakosság körében a munkanélküliség hánya­da lényegesen nagyobb mini a fehér bőrű lakosságnál, és a jö­vedelmük is sokkal kisebb. Képünkön az Alabama államban lévő Birmingham négerlakta negyede látható az utcákon és a járdá­kon hulladék halmozódik és a rozoga házakban semmilyen hi­giéniai berendezés sincs. (CSTK — ZB felvétel) lárt. A városnak nincs pénze és további hitelt senki sem hajlandó nyújtani neki. A vá­rosigazgatás csak két lehető­séget lát: vagy fokozott támo­gatást kap a város a szövetsé­gi kincstártól, vagy el kell bo­csátania alkalmazottainak je­lentős részét és csökkentenie kell a tárgyi kiadásokat is. Hasonló helyzetben van San Francisco, Los Angeles, Chica­az inflációs irányzatokra való tekintettel évről évre nagyob­bak a városok szükségletei. Ab­raham Beame New York i pol­gármester például rámutatott arra, hogy a New York iak évente 14 milliárd dollár adót fizetnek be a szövetségi költ­ségvetésbe, viszont a szövetsé­gi kormány csak évi kétmilli­árd dollár támogatásban része­síti a várost. Az amerikai városok gondjai go, Detroit ós több más nagy­város is. Detroitban nagy ará­nyokat öltött a munkanélküli­ség azzal kapcsolatban, hogy az ottani autógyár korlátozta termelését. A gazdasági tevé­kenység korlátozásának követ­kezménye pedig az adókból származó kisebb bevétel s így a városi költségvetés nagyobb hiánya. Chicagóban a legutób­bi tíz évben több mint 200 000 munkaalkalom szűnt meg. T. Bradley Los Angeles i polgár­mester újságíróknak panaszko­dott, hogy valójában üres a vá­rosi pénztár. Az amerikai nagy­városok képviselői egyet értően arra panaszkodnak, hogy nem rendeződnek a nagyvárosok ós a szövetségi kormány nem ki­elégítő pénzügyi kapcsolatai. Az adók többsége a szövetségi költségvetésbe folyik be és a szövetség szubvencióban része­síti a nagyvárosokat. A szub­venciók összege, azonban évek óta azonos, noha emelkednek a szövetségi költségvetésbe esz­közölt adóbevételi átutalások és a kellő fejlesztésre, valamint Beame polgármester még májusban másfél milliárd dol­lár összegű rendkívüli segélyt kórt az elnöktől ós a pénzügy- minisztertől. Ennyire van fel­tétlenül szüksége New York­nak, hogy eleget tehessen köte­lezettségei neik. Az 1974—1975. évi amerikai költségvetés 304 milliárd 400 millió dollár s eb­ből csak katonai kiadásokra több mint 85 milliárd dollárt Irányoztak elő. A szövetségi kormány elutasította Beame követelését. Beame hazatérése után kijelentette, hogy New York város 38 ezer alkalma­zottat szélnek ereszt, a negye­dével csökkenti a rendőrség létszámát és feloszlat 6ö tűz­oltótestületet. Tervbe vették nyolc kórház bezárását és a köztisztasági alkalmazottak szá­mát is korlátozzák. Egyes in­tézkedések már meg is valósul­tak, s emelni fogják a váro­si közlekedési viteldíj árát és befagyasztják a városi alkalma­zottak bérét. Az amerikai nagyvárosokat nemcsak pénzügyi válság sújt­ja. A bűnözési statisztika gör­béje is felfelé ível. Detroitban például tavaly 800, Cleveland- bon 319, New Yorkban több mint ezer személyt gyilkoltak meg. A gazdasági bűnözés is terjed ós nagyfokú vándorlás tapasztalható a lakosság köré­ben. Éleződnek a szociális konfliktusok és rosszabbodnak az életkörülmények, mert a nagyvárosok igazgatósága kép­telen megoldani minden prob­lémát. A szennyezett levegő, ivóvízhiány, az akadozó közle­kedés (New York-ban az autók óránkint átlag 6 km-es sebes­séggel közlekednek), az elma­radott szegénynegyedek, első­sorban néger negyedek, — ez csupán nehány az amerikai nagyvárosokat gyötrő problé­ma közül. E nehézségek már évekkel ez­előtt vitát váltottak ki, azzal kap­csolatban, nem volna-e jobb ki­sebb egységekre osztani a nagyvárosokat, hogy ezeket könnyebben igazgathassák és irányíthassák. Határozottabb in­tézkedések azonban nem tör­téntek. Most az Egyesült Álla­mokban a megváltozott és nehe­zebb helyzetben vitáznak a többmilliós nagyvárosok jövő­jéről és problémáik megoldásá­nak lehetőségéről. Minden, akár részbeni megoldás is azon­ban nagy költségeket igényel. A pénz pedig most jobban hi­ányzik az amerikai nagyváro­soknak, mint bármikor a múlt­ban. Ha nem segít az Unió, ne­hézségeik még nagyobb mére­teiket öltenek. JAN BLANSKY Dr. SZEKÉR GYULÁNAK, az MNK minisztertanácsa elnökhe­lyettesének a Magyar—Cseh­szlovák Gazdusági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bi­zottság magyar tagozata elnö­kének meghívására hétfő dél­előtt Budapestre érkezett Ru­dolf Rohlícek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minisz­terelnök helyettese, az együtt­működési bizottság társelnöke. Az elnöki találkozón tárgyalá­sokat folytatnak a két ország közötti gazdasági együttműkö­dés helyzetéről és további fej­lesztésének lehetőségeiről. JEAN SAUVAGNARGUES fran­ciba külügyminiszter vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezett. Az am- karai repülőtéren török kollé­gája, Caglayangil fogadta. A megbeszélések középpontjában a ciprusi kérdés és a kétoldalú kapcsolatok megvitatása áll, különös tekintettel Törökor­szág francia fegyvervásárlásai- ra. Sauvagnargues megbeszélé­seket folytat Demirel török mi­niszterelnökkel is. BUDAPESTRE érkezett Le Thanh Nghi, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Minisz­tert a ná csá n a k elnökhel yet t ese, hogy az állami tervhivatal el­nökével tárgyalásokat folytas­son az 1976—80. évi magyar— vietnami terv«gyeztetés lezárá­sáról. HIVATALOS látogatásra Te­heránba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. Abbasz Hoveida iráni mi­niszterelnök fogadást adott a nyugatnémet kormányfő tisz­teletére. Hoveida pohárköszön­tőjében hangsúlyozta, hogy a közel-keleti térség békéjének és biztonságának fenntartása mindig is az iráni külpolitika legfőbb célkitűzése volt. AZ IRÁNI SAH vasárnap be­fejezte ötnapos törökországi látogatását és elutazott Anka­rából. A tárgyalásokról kiadott közleményből kiderült, hogy Irán 1,2 milliárd dollár hitelt ad Törökországnak infrastruk­turális beruházásokra. KANADÁBAN országszerto közel 53 000 postai és papír* ipari dolgozó sztrájkol, tilta* kozásul az infláció következmé-« nyei ellen. Az utóbbi 12 hó­napban az árak 11 százalékkal emelkedtek. A „NÉPI FORRADALMI HAD­SEREG“ nevű salvadori geril­laszervezet álarcos fegyveresei elfoglalták a főváros és több vidéki város rádióállomását és az adókon be játszották a szer­vezet felhívását. A Molina el­nök kormánya elleni népi el­lenállásra felszólító üzenet el* hangzása uíán a fegyveresek elmenekültek a helyszínre ér­kező biztonsági alakulatok elől. FORD elnök „leértékeli“ a következő hetekben esedékes kínai látogatását — jelentette hétfőre virradó éjjel a CBS televízió. Értesülések szerint Kissinger külügyminiszter „meg­lehetősen fagyos“ pekingi fo­gadtatása miatt Ford az erede­tileg tervezett 5—6 nap he­lyett csak 4 napot tölt Kíná­ban és oda vezető útját össze­kapcsolja a Fülöp szigetek és Indonézia meglátogatásával. KÉTNAPOS hivatalos látoga­tásra hétfőn az NSZK-ba érke­zett Minics jugoszláv külügy­miniszter. Jakubovszkij marsall Budapesten Budapest — Hétfőn Budapest­re érkezett 7. 1. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő­parancsnoka, valamint Sz. Stye- menko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzs­parancsnoka. A nap folyamán I. I. Jaku- kovszkij és a kíséretében lévő személyiségek a kölcsönös meg­értés és elvtársi együttműkö­dés szellemében megbeszélést folytattak magyar partnereik­kel az egyesített fegyveres erők fejlesztésével összefüggő, soron lévő feladatokról. Kommentárunk Jeruzsálem — Az izraeli kor­mány vasárnap szokásos heti ülésén foglalkozott Ford ameri­kai elnök csütörtöki kongresz- szusi üzenetével, amelynek ér­telmében az Egyesült Államok 2,2 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt nyújtana Iz­rael részére. Rabin izraeli miniszterelnök kormánya nevében elégedetlen­ségét fejezte ki a segély össze­gével kapcsolatban. A legutób­bi sinai egyezményről folyta­tott tárgyalások idején a kor­mányfő szerint az amerikaiak azt ígérték, hogy több mint 2,3 milliárd dollárt nyújtanak és en-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents