Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-16 / 46. szám, Vasarnapi Új Szó

KÖVETKEZETESEN TELJESÍTSÜK A CSKP KB OKTÓBERI PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK HATÁROZATAIT! Az októberi ülés nagy súlyt helyezett a termelési koncentráció és szakosítás további fejlesztésére, amely a mezőgaz­dasági nagyüzemi termeléshez, a tudo­mányos-műszaki haladás érvényesíté­séhez, a termelési befektetések és a munkáéra hatékonyabb UihasznáJá­f Folytatás az í. oldalról) Most ahhoz kell hozzájárulni, hogy a rendelkezésre álló szemes- és tömegta­karmányok maximálisan gazdaságos hasznosításával áthidaljuk a legköze­lebbi betakarításig filőttünk álló idő­szakot. Erre kell összpontosítani a me­zőgazdasági üzemekben a növényter­mesztési és az állattenyésztési dolgo­zók körében végzett idei téli politikai­szervező munkál, s ugyanakkor az őszi munkák sikeres és idejében való befe jezésével |ó feltételeket kell teremteni a növénytermesztés teljesítményének növeléséhez már a 6. ötéves terv első évében. Feladataink a növénytermesztés szakaszán A növénytermesztés elsődleges fej­lesztésének biztosítása azt is megköve­teli, hogy a többi népgazdasági jelentő­ségű növény termesztésének is kellő figyelmet szenteljünk. Elsősorban a cu- flkorrépa-termesztés intenzitását kell nö­velni, éspedig mind a cukortermelés érdekében, amelynek a világpiacon ál­landóan jelentős szerepe van, mind pe­dig a répafej, répaszelet és a melasz termeléséért. Rendkívüli figyelmet ér­demel továbbá a burgonya, az olajosok sához vezet. Bár * nagyobb termelési és gazdasági egységek kialakításával, s a kooperációs kapcsolatok fejleszté­sével továbbra is folytatjuk a termelés területi koncentrálását, mégis inkább a szakosítás kerül előtérbe. Arról van szó. hogy a kifejezőbb szakosítással jobban kihasználjuk az egyes körzetek termelési feltételeit, leegyszerűsítsük a vállalatok, főleg az állami ^izdaságok termelési szerkezetét, s az eddiginél hatékonyabban vezessük be a vállala­ton belüli szakosítást. A szakosítást különösen a növényter­mesztés szakaszán kell érvényesítem', ahol ez nem igényel különösebb beru házásokat. Továbbra is számolunk az agrokémiai vállalatok kiépítésével, és pedig igényesebb építkezési beruházá sok nélkül, a rendelkezésre álló eszkö zök és technika összpontosításával, va lamint a trágyák szállítását ós raktá­rozását megkönnyítő konténerek ki­használásával. Az agrokémiai vállalatok munkáfát elsősorban a növények tudo­mányos tápanyagellátásának és védel­mének biztosítására, s a trágyázás ha­ladó módszereinek alkalmazására kell irányítani. A koncentráció és a szakosítás folya­matait a vállalatok egyesülésénél és a kooperációs társulások létrehozásánál tervszerűen kell előkészíteni és szabá­lyozni. Ahogy azt a plenáris ülés Ls A koncentráció és a szakosítás útján vállalatokká kell fokozatosan átépíteni, amelyek konkrét feltételeiknek és terme­lési irányzatuknak megfelelően a kor­szerű mezőgazdasági nagyüzemi terme­lést fogják képviselni. E feladattal ösz- szefüggésb:in tökéletesíteni kell az ál­lami gazdaságok vállalaton belüli és vállalaton felüli irányítási rendszerét, s fokozni kell a minisztériumok szerepét is az állami gazdaságok fejlesztéséljen. Az efsz-ek szakaszán — a fejleszté­sükkel és nagyüzemi átépítésükkel kap­csolatos feladatok mellett — előtérbe kerül az áj mezőgazdasági szövetkezeti törvény helve« érvényesítése és kihasz­nálása, hogy az jelentős eszközzé vál jón a termelőerők és a termelési viszo­nyok további fejlesztésében, a szövet­kezeti tagok társadalmi helyzetének megerősítésében, az irányításban és az igazgatásban való részvételükben, a szövetkezeti demokrácia elveinek elmé­lyítésében, valamint a szövetkezeti ta­gok életszínvonalának emelésében. Egy­úttal kiadásra kerülnek az efsz-ek új minta alapszabályai, amelyek szerint az efsz-ek kidolgozzák saját alapszabá­lyaikat, s minden ala,pvető szövetkeze­ten belüli kérdésben ezekből fognak kiindulni. Az élelmiszeripar a társadalom szolgálatában Társadalmunk sikeres fejlődése kö­vetkeztében állandóan fokozódik a dol­gozók Igénye a közélelmezésre. Az élel­miszeripar alapvető feladata továbbra is a mezőgazdasági termékek gyors és jó minőségű feldolgozása, a belkeres­kedelem jó ellátása, s az exportfelada- tok teljesítése egyes hagyományos élel­miszeripari termékekből. Ehhez az szükséges, liogy a 6. ötéves tervben ész­szerűen és hatékonyan használjuk ki azokat a beruházásokat, amelyek a nö­vekvő mezőgazdasági árutermelés tér mékelnek folyamatos és veszteségmen­tes feldolgozására szolgáló termelési­műszaki alap kiépítésére szolgálnak. Különösen a hús- és a fagyasztóipar, továbbá a tel és a cukoripar, a malá- fcagyártás. és az alkoholmentes italok gyártásának fejlesztéséről van szó. Nagy tartalékot jelentenek azok oz in­dokolatlan különbségek Is, amelyek az azonos ágazathoz tartozó vállalatok és üzemek munkájának színvonalában, a választók szerkezetében, a gyártmány- fejlesztésben, s a nyersanyagok mara­déktalan felhasználásában tapasztalha­tók. E tartalékok kihasználása a dolgo­zók szükségleteinek jobb ellátását szol­gálná, s jelentős nyersanyag- és anyag­megtakarításokat eredményezne. Társadalmunk igényli a tej, a gyü­mölcs- és a zöldségfélék, s egyes to­vábbi termékek termelésének növelését, amelyek összhangban vannak a racio­nális táplálkozás követelményeivel. Az igények kifejezettebb növekedése vár­ható az élelmiszerek választékával és minőségével szemben, s mindennek vissza kell tükröződnie az élelmiszer- ipar új feladatainak sikeres teljesítésé­ben, az élelmiszeripari termelés meny- nyiségi és minőségi színvonalának emelkedésében. Igényes szervező és irányító munkával Az októberi ülés határozatainak tel­jesítése magas fokú igényeket támaszt a szervező és irányító munkával szem­ben a minisztériumoktól kezdve egé­szen a vállalatokig. Nagyon sok függ az egyes munkahelyeken dolgozó em­berek képességeitől és kezdeményezé­sétől. .Érvényesíteni kell a jó tapaszta­latokat, a tudományos és műszaki isme­reteket, s keresni kell az új utakat a szervezésben, a technológiai folyama­tokban, s az olyan műszaki megoldá­sokban, amelyek növelik a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari befekteté­sek hatékonyságát. A plenáris ülés határozatainak telje­sítésében fontos feladatok hárulnak a párt falusi és üzemi alapszervezeteire, valamint a járási és a kerületi pártbi­zottságokra. Ahogy azt Husák elvtárs a plenáris ülésen elhangzott zárszavában hangsúlyozta, a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum fejlesztésére elfo­gadott Intézkedéseket minden szaka­szon meg kell tárgyalni, s gondoskodni kell azok teljesítéséről. A mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fejlődése szo­rosan összefügg az Ipar, az építőipar és a tudományos-kutatási alap fejlődé­sével, s ezért úgy kell rá tekinteni, mint fontos össztársadalmi feladatra. Ezért szükséges, hogy a pártszerve­zetek és ti kommunisták az évzáró tag­sági gyűlések előkészítése során vala­mennyi szakaszon abból Induljanak ki* hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer« ipar fejlesztése népgazdaságunk sokol­dalú fejlesztésének és a dolgozók élet- színvonala további emelkedésének egyik alapfeltétele. A felvételen efcy korszerű sertéshizlalda látható. (Az előtérben juhokat legeltetnek.) (CSTK és Mát Is felv.) és a speciális növények termesztése ls, ^melyeknél szintén az önellátásra kell törekedni. Nagy lehetőségeink vannak továbbá a gyümölcs- és zöldségfélék termesztésében a behozatali szükség­letek csökkentéséi-e ós a táplálkozás ésszerűsítésére. A gyümölcs- és zöldség­félék termesztésének előirányzott növe­lése, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok leegyszerűsítése lehetővé teszi, hogy ezt a feladatot is rövid időn belül teljesíthessük a fogyasztók elé­gedettsége és a dolgozók színvonala­sabb élelmezése érdekében. A gabona probléma megoldásának el­választhatatlan része a takarmányfehér­jék saját forrásokból való biztosítása. A hüvelyesek ós a nagy fehérjetartal­mú szárítmányok termelésének növelé­se mellett az olyan forrásokat ls telje­sen ki kell használnunk, amilyenek pél­dául az élelmiszeripari, a közétkeztetési és a háztartási hulladékok. Ezen a sza­kaszon is nagy tartalékaink vannak, amelyek teljesebb kihasználásával je­lentős mennyiségű behozott fehérje­komponens helyettesíthető. Az állattenyésztés fő láncszeme to­vábbra Is a szarvasmarha-tenyésztés marad, ahol még kifejezettebben kell emelni a törzstenyésztési munka szín­vonalát, érvényesíteni kell a szakosí­tást. s célszerűen kell hasznosítani a beruházásokat. Bár a tej- és a vajellá­tásban nincsenek problémáink, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a koncentrált takarmányok terén fennálló helyzet éppen a teheneket érintheti ked vezőtlenül. Nem áll érdekünkben, hogy a tejtermelés tervét mindenáron, a koncentrált takarmányok magas rész­arányával is teljesítsük és túlszárnyal­juk, hanem arról kell gondoskodni, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jelen­leg és a jövőben is a tömegtakarmá­nyok alapján fejlődjön tovább. hangsúlyozta, meg kell őrizni az önkén­tesség elvét, valamint a társadalmi elő­nyök érvényesítésére, a szervezési, gaz­dasági és politikai előkészítésre vonat­kozó magas fokú igényességet. Az egész folyamatot nem lehet egye« szub jektív vélemények alapján siettetni, mert ez a 6. ötéves terv anyagi és pénz­ügyi lehetőségeinek a függvénye. Az állami gazdaságok és az efsz-ek feladatai Az októberi plenáris ülés határoza­tainak megvalósítása során nagy fi­gyelmet kell szentelnünk az állami gaz­daságoknak. Egyrészt azért, mert az állami gazdaságok a mezőgazdasági te­rület 30 százalékán gazdálkodnak, más­részt pedig azért, mert a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben termelő állami gazdaságokban jelentős, és viszonylag gyorsan mozgósítható tartalékok van­nak A mezőgazdaság új fejlesztési sza­kaszában az állami gazdaságokat olyan 1975 XI. 16. A burgonyaszedés is könnyebb a kombájnok segítségével. Hatsoros önjáró cukorrépafajelő gépeket mór eg yre több mezőgazdasági üzemben alkalmaz­zák.

Next

/
Thumbnails
Contents