Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-15 / 270. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottságának levele a pártszervekhez és -szervezetekhez, a kommunistákhoz a CSKP XV. kongresszusának előkészítésévei kapcsolatban (Folytatás az 5. oldalról} denütt továbbra is elsőrendű figyelmet kell szentelnünk, s az új feladatok és követelmények alapján rendszeresen fel kell újítanunk és meg kell szilárdítanunk ezt az egységet. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák sokoldalúan elbírálják hogyan szilárdítható tovább a párt sorainak elvhű, cselekvő egysége és aktivitása. Olyan intézkedéseket hoznak, hogy valamennyi kommunista egyre mélyrehatóbban elsajátítsa és a gyakorlatban érvényesítse a marxizmus—leninizmus tanait és u pártélet lenini normáit. A pártépítés tapasztalatai megerősítik. hogyha a marxista—leninista párt egységes és teljes mértékben a népre támaszkodik akkor nemcsak olyan társadalomfejlesztési programot tud kidolgozni. amely megfelel az egész nép legsajátabb vágyainak, hanem a dolgozókat mozgőstanl és vezetni is tudja e program megvalósítására, még akkor is, ha a feladatok rendkívül igénvesek. Ilyen párt a mienk: Csehszlovákia Kommunista Pártja is. Az évzáró tag gyűlésektől és a pártkonfereneiáktól elvárjuk, hogy tovább erősítik a párt ükeióképességét és tekintélyét. Elvtársak! A szocializmus további sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítésünk elválaszthatatlanul összefügg a világ forradalmi és haladó erőinek a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcával. A jó belső feltételek mellett kedve zőek a külpolitikai feltételek is a XV. kongresszus előkészítéséhez. Világszerte növekszik a szocialista közösség ereje és súlya, a szocializmus, a haladás és a béke eszméinek vonzereje. A szocialista közösség sikerei egyre vonzóbb és kifejezőbb példát jelentenek a kapitalista országok dolgozói számára, s a szocialista világrendszer fejlődése a jelenlegi világfejlődés döntő tényezőjévé válik. A nemzetközi feszültség enyhülése felé az utóbbi időben tett lépések, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös együttműködésének és békés, egymás mellett élésének erősödése, főként pedig az európai biztonsági és együltmíí- ködési értekezlet sikeres befejezése Helsinkiben új szakaszt nyit a népek békés együttélésében. Ez azonban egyúttal a béke eszméjéért vívott intenzív küzdelem szakasza is lesz. Az a válsághullám, amely az Impe riaüsta országok gazdaságát, politikáját és ideológiáját elárasztotta, meg erősíti a kapitalista társadalmi rendszer kiúttalanságát. Az imperializmus a történelemben ismert összes kizsákmányoló rendszer közül az utolsó, de legerősebb rendszer, s még mindig nagy erőkkel és eseközőkkel rendelkezik. Ezek segítségével igyekszik feltartóztatni az emberiség fejlődését, és megőrizni osztályúra Imát. Az imperializmus stratégiai céljai nem változtak meg a szocialista közösség és a társadalmi haladás elleni harcban. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség növekvő katonai, gazdasági és po litikai erejének, az egész antiimperialista front erősödésének következtében,, valamint a tőkés világ reálisan gondolkodó erői gyarapodásának következtében sikeresen érvényesül a ,nem zetközi feszültség enyhülésének irányvonala. Még az Imperializmus legreak ciósabb erői is kénytelenek tudatosítani, hogy ma egy szocializmus elleni háború kirobbantása az emberiségnek magát a létét veszélyeztetné. Igen fontos, hogy a dolgozók széles rétegei megértsék: az osztályellenfél megváltoztatja taktikáját, körmönfontabb harci eszközöket keres és a szocializmus elleni felforgató hatásának súlypontja egyre inkább az Ideológiai területre tolódik át. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres, befejezése Helsinkiben jelentős szakaszt jelent á hidegháború leküzdéséért, a politikai feszültség enyhüléséért és a nemzetközi kapcsolatok megjavításáért vívott harcban. A konferencia a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikájának, valamennyi demokratikus és haladó erőnek, valamint a tőkés világ azon képviselőinek is nagy győzelme, akik tiszteletben tartják az adott békés egymás mellett élés elkerülhetetlenségét. Az értekezlet megteremtette a feltételeket ahhoz hogy a biztonság és a béke elvei az államok közötti kapcsolatok elveivé váljanak. De önmagában a legjobb dokumen tűm som biztosíthatja a tartós békét. Arra kell törekedni, hogy a dokumentumban foglaltak teljesüljenek. A záróokmány tételeit, amelyen ott van pártunk és államunk legfőbb képviselőinek az aláírása is, szocialista osztályérdekeinkkel összhangban megvalósítjuk, megvédelmezzük a hidegháború nyílt és leplezett híveivel szemben, és szem- beszállunk azokkal a kísérletekkel, hogy azokat szuverén érdekeink, szó cialista rendszerünk és a szocialista közösség biztonsága elloyi támadásokra felhasználják. Továbbra- is minden téren hozzá járulunk a békés erők széles front iának erősítéséhez. Emellett ahhoz a lenini elvhez igazodunk, hogy ez a harc annál sikeresebb lesz, minél szilárdabb, egységesebb és felzárkózottabb lesz e küzdelem döntő osztályalapja — a szocialista világrendszer s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Pártunk elsőrendű feladata továbbra is aktívan elősegíteni a szocialista közösség országai egységének fejlesztését és megszilárdítását, elmélyíteni a sokoldalú kölcsönös együttműködést, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A Szovejtunió viseli a békéért és a világ haladásáért, a népek szabadságáért és a demokráciáért vívott harc fő terhét. A Szovjetunió nélkül, sokoldalú segítsége nélkül nem valósíthatjuk meg a magunk elé tűzött programot. A szovjet néphez fűződő kapcsolataink és barátságunk oltalmazása és fejlesztése nemzeteink legsajátabb érdeke. A Szovjetunióhoz fűződő szövetségünkben és testvéri együttműködésünkben rejlik szocialista hazánk biztonságának és sikeres fejlődésének alapja. Pártunk aktívan hozzájárul a kommunista és munkáspártoknak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szilárd eszmei alap .in kialakított egységéhez és együttműködéséhez. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját jeleniös hozzájárulásnak tartjuk harci egységük megszilárdításához és erősítéséhez. Elvtársak! A XIV. kongresszus hatarozatai teljesítésének sikeres értékelése képet ad pártunk, szocialista társadalmunk erejéről és lehetőségeiről.®Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a további Időszak feladatait, tűnjenek azok bármilyen igényeseknek is. sikeresen teljesítsük. Mi. kommunisták egész tevékenységünkben abból idulunk ki. hogy a szocialista társadalmat nem a magunk számára, hanem valamennyi dolgozó számára építjük hogy a szocializmus a nép legsajátabb ügye. A dolgozó ember minden szellemi és anyagi érték alkotója. A program amelyet a XV. kongresszus majd kitűz, a népet, hazánkat. a szocializmus ügyét, a szocialista közösség egységét és a világbékét szolgálja. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi pártszerv és -szervezet minden kommunista hazánk dolgozóival vállvetve mindent megtesz azért, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa további jelentős határkő legyen szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésének, egész népünk boldog, békés életének építése útján. „Szoros egységben a néppel a fejlett szocialista társadalom építése során a további sikerekért.“ A potení internacionalizmus szellemében Közlemény a Német Kommunista Párt küldöttségének csehszlovákiai látogatásáról (CSTK) — A Német Kommunista Párt küldöttsége Herbert Mies elnök vezetésével tegnap befejezte ötnapos csehszlovákiai látogatását és elutazott hazajába. A Ruzynéi repülőtéren a küldöttségtől Vasil Bifak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Antcinín Vavrus, a CSKP KB osztályvezetője és a CSKP KB más képviselői búcsúztak. A CSi\P KB meghívására 1975. november 10-tői 14-ig hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttség tagjai voltak: Herbert Mies, az NKP elnöke, Hermamí Gautier, az NKP alelnöke. Kari Heinz Schröder, az NKP KB titkára, Hans Schneider, az NKP KB tagja, az NKP dél-bajorországi kerületi szervezetének elnöke, és Georg Kwiatowski, az NKP KB dolgozója, a Béke és Szocializmus folyóiratban az NKP képviselője. A CSKP KB küldöttségének tagjai voltak: Vasil Birak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Frantiáek Ond- fich, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB titkára, Josef Me- vald, a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottságának vezető titkára, Antonín Vavrus, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetője és Vladimír Jankű, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályvezetőjének helyettese. Az NKP KB küldöttségét csehszlovákiai látogatásának keretében fogadta Gustáv Husik, a CSKP KB főtitkára. A küldöttség tagjai megkoszorúzták Klement Gottwald sírját, ellátogattak Lidicébe, a nyugat-csehországi kerületbe, ahol megtekintették a plzefti Skoda Műveket, -továbbá látogatást tettek Prágában a Politikai Főiskolán, és megismerkedtek a fő város fejlesztésiével. A küldöttségek a megbeszéléseken tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, és időszerű feladatairól. Széles körű, gyümölcsöző tapasztalatcserét tartottak a kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséről, elmélyítéséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom feileí’zléséről. A CSKP képviselői kifejezték szolidaritásukat a Német Kommunista Párttal, a Német Szövetségi Köztársaság munkásosztályával és népével a monopolista burzsoázia azon igyekvése elleni harcban, amely a válság következményeivel a dolgozókat akarja megterhelni, továbbá a haladó erők üldözése elleni küzdelmükben, a foglalkoztatástól való eltiltás ellen, a- monopóliumok hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogokért és szociális haladásért, a szocializmusért folytatott harcukban. Az NKP küldöttsége értékelte azokat a sikereket, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével elért, majd teljes szolidaritását ■ fejezte ki a CSKP politikájával, amely Csehszlovákiában a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztésére törekszik. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a kölcsönös együttműködésnek a kommunista és munkásmozgalom egysége és akcióképessége megszilárdí tásában Marx-,* Engels- és Lenin tanainak alapján, továbbá a proletár internacionalizmus megszilárdításában. Ennek érdekében megszilárdítják együttműködésüket, hogy ezáltal hozzájáruljanak a kommunista és munkáspártok európai értekezlete. valamint a testvérpártok nemzetközi értekezlete sikeres előkészítéséhez és megvalósításához. A két fél hangsúlyozta az an- ttszovietizmus és az antikom m un izmus mindennemű megnyilvánulása elleni határozott ideológiai harc jelentőségét. Ezzel kapcsolatban mindkét párt határozottan elítéli a Kínai Népköztársaság maoista vezetőségének antiszocialista és bomlasztó politikáját, amely a béke és a társadalmi haladás ellen irányul. A CSKP ié*; az NKP teljes S.T, lidaritását fejezi ki a szabadságért, a iiiggetlenségért, az imperializmus és a neokolonia1 izmus ellen harcoló összes nemzetekkel. Továbbra is támogatni készek a kommunisták és egvéb haladó, demokratikus erők állhatatos küzdelmét Por tugáliában. Következetesen a chilei nép oldalán állnak a katonai junta fasiszta önkénye elleni küzdelmében, és szabadságol követelnek Luis Corvalánnak és a többi fogva tartott demokrata számára. Támogatják a spanyol kommunisták és demokratikus erők küzdelmét, amelyet a fasiszta rendszer teljes és végérvényes felszámolásáért vívnak. A CSKP és az NKP kifejezte nézetét, miszerint a Szovjetunió és az egész szocialista közösség békepolitikájának következtében Európában a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének alap vető irányzata a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata lett. A két fél támogatja az európai biztonsági és együttműkö dési értekezlet eredményeinek következetes megvalósítását. Erélyesen szembeszegülnek a béke ellenségei minden cselszö vése ellen, főleg a revansizmus és a fasizmus valamennyi tárna dása ellen. Arra igyekeznek, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülés egészítse ki és hogy Európa a tartós béke földrésze legyen. A CSKP és az NKP támogatni fogja a CSSZSZK és az NSZK állami szintű kapcsolatainak to vábbi normalizálását, a kölcsönösen előnyös együttműködés sokoldalú kiszélesítését és a jó szomszédi kapcsolatok ápolását Támogatják az NSZK munkásosztálya és a CSSZSZK dolpo zó' baráti kapcsolatainak meg kötését.. A kél küldöttség megbeszélé sei szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. [gazolták az összes megvUatott kérdésekben tanúsított teljes nézetegységet A két fél a kölcsönös egyetér tés és az elvtársi szolidaritás szellemében továbbra is fejlesz teni, elmélyíteni óhajtja a kői esönös internacionális együttműködést. i forradalom és az építomunka krónikása Hetvenöt éve született Ny. F. Pogonyin A szovjet orosz költészetnek és drámairodalomnak számos olyan képviselője van, akiket az októberi forradalom szült, a forradalommal együtt bontakoztak ki és váltak a nagy történelmi körforduló elhivatott krónikásává. Ezek közül való N. F. Pogogyin Lenin-díjas drámaíró is. aki ma töltötte volna be 75. életévét, ha 1992-ben el nem ragadja a korai halál. Születési évfordulójáról úgy emlékezhetünk meg a leigmél- tobban, ha — bár röviden — felidézzük írói tevékenységének legszebb állomásait, életének Jegörömtel jesehb eseményeit. Költőként indult, mindjárt a forradalmat követő években. Noha a forradalmat 17—18 éve« fejjel éli át, a forradalommal szinte egyenrangú nagy élmény számára az ú] világ, az új társadalom felfedezése, mely a szeme láttára születik meg és fejlődik erős, életképes organizmussá. Verseiben és elbeszélő költeményeiben az addig csak elképzelt, de most már valóságosan létező új emberi rendet, a szocializmust építő munka pátosza szólal meg. Az élő példaképek. Majakovszkij és Gorkii hatására később a dráma felé fordul, és e műfajban találja Bies. igazi írói hangját. Olyan híres drámai művek születnek tollából mint A Kreml toronyórá/a, a Puskás ember és a Patetikus szimfónia, melynek az októberi proletár- forradalom. és az Intervenció s ellenforradalom ellem vívott harc emlékeit Idézi Az AriSz- 'okralák című színművében a deklass^ált elemeknek a szocialista társadalmi viszonyok közötti átneveléséf ábrázolja. Kritikusi tevékenysége is jelentős. Kritikusként és irodalomteoretikusként ííz Irodalom és az élet. j? művészei és a valóság viszonyát kutatta. Szenvedélyes vitatkozó volt. Készt vett a húszas harmincas évek fontosabb irodalmi po lémáiban. A társadalomban végbemenő változások gyorsaságáról, a harc intenzitásáról szemléletes képet adtak a különböző műfajokban született alkotások, melyeknek már a elmük is iel- lemző. Nyikolaj Pogogyin versei közül e témakörben kiemelkedik a Tempó és a Poóma a szc- kercéról. A húszas években a szovjet írók sokat vitáznak mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekről, köztük a hős tipikusságá- ról, a dráma „shakespeare-izá- lásárál“, a szovjet ember szociális és lélektani ábrázolásáról, jellemzéséről és hasonlókról. Egészen természetes, hogy az egyes írók és kritikusok másmás megoldást ajánlottak. Éles vita folyt a drámaírók között is. V. Majerhold és utána Ny. Pogogyin, V. Visnyevszkii az élet általánosított ábrázolása mellett tört lándzsát, a történelmi sziizséket, a kiélezett társadalmi konfliktusokat kérve számon, elutasítva a hétköznapi életről, a családról szóló színműveket. Ellenlábasaik. V. Kirson, A. Afinogenov és mások a jellemek határozott leleplezését és a figurák lélektani fejlődését tartották fontosnak, úgy vélve, hogy a család is tükrözhet társadalmi viszonyokat, ellentéteket. A történelem azóta igazolta, hegy ezekben az összecsapásokban nemcsak a nézetkülönbségek mutatkoztak meg, hanem azon túl elkerülhetetlen művészi kísérietezésrt is eredményeztek. Tehát mindenképpen termékenyítő hatásúak voltak. Nem véletlen, hogy a vita résztvevői alkotásaikban nem maradtak meg korább! álláspontjuknál. így születik meg a Tempó és a Poéma a szék ércéről után Pogogyin egyik leg- szuggesztívebb műve, A barátom, melyben plasztikusan áil- lítja elénk Gaj építésvezető rendkívül színes és bonyolult figuráját. A Nagy Honvédő Háború megrázó élménye Pogogyint is állásfoglalásra késztette. 1946- ban a nézők már új színjátékáról. A viláq teremtésért] vitatkozhatnak. E játék hősei, akik csak a helyét találják üszőkké égett házuknak. elindulnak, hogy újra megkeressék elveszett egyéni boldogságukat. Pogogyin életének utolsó korszakában írott művel is hozzájárultak a szovjet irodalom gazdagodásához. (k-t) 19/5 XI. 15. 6
