Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-14 / 269. szám, péntek
HU 197S. XI. 14. 5 A feladatokkal együtt... / jjú korom emlékei elevenednek Jel bennem, amikor a szépen berendezett irodában szemben ülök Orbán Ferenccel, a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. Évfordulója nevet viselő egyesült gömöri földművesszövetkezet elnökével. Rátekintek, s képzeletemben egy nyurga katona képe merül fel. Negyed évszázadául ezelőtt hónapokon keresztül egy szakaszban masíroztunk a kelet-szlovákiai nagyváros utcáin a kaszárnyából a gyakorlótérre meg vissza. Hosszúra nyúlt termetemnek köszönhetően elöl meneteltem. Orbán valamivel alacsonyabb volt nálam, az ő bakancsa néhány emberiíyi távolságban a hátam mögött csattogott. Emlékszem, csendes, szófián katona volt, kötelességtudó, a parancsot pontosan teljesítette. Ki gondolta volna akkor a rövidre nyírt hajú parasztlegénykéről, hogy egyszer több mint négyezer hektáros gazdaság irányításának gondja nehezedik rá. S hogy az apja pár holdján segédkező parasztfiú a szocialista nagyüzemi közös gazdálkodás két és fél évtizedes fejlődésével párhuzamosan felnő a hatalmas gazdaság sokrétű tevékenységének eredményes vezetéséhez. Az irodában ott ül velünk Csernok István, az egyesült földművesszövetkezet pártszervezetének elnöke is. A fiatal pártfunkcionárius azelőtt gazdasági tisztséggel együtt látta el a pártelnöki teendőket, de amióta az egyesült gömöri szövetkezet egybeolvadt a szintén egyesült Safárikovói (tornaijai) szövetkezettel, szükségesnek mutatkozott, hogy függetlenített pártmunkás irányítsa a pártszervezet tevékenységét. Csernok elvtárs tettrekész, vállalkozó szellemű fiatalember, a közeljövőben egyéves pártis- kolára megy. A tanulás kétségkívül jó alapot ad majd további fejlődéséhez. Aznap délutánra taggyűlést hívott egybe a földművesszövetkezet pártálapszervezete. Napirendjére a Központi Bizottság múlt évi novemberi üdése határozatából eredő feladatok háromnegyedévi teljesítésének ellenőrzését tűzték. Érkezésemkor erről disku- rált a két elnök. Azután hármasban folytattuk a beszélgetést. O rbán Ferenc azzal kezdte, hogy az idei esztendő komoly probléma elé állította mezőgazdasági üzemüket. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága novemberi határozatából kiindulva a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási szervek, meg a gömöri és a Safarikovói efsz tagsága ügy döntött, hogy a két szövetkezetei egy gazdaságba egyesítik. Ez meg is valósult ez év februárjának végén. Kezdeti nehézségek, szervezési gondok minden egyesüles elkerülhetetlen velejárói. Erre számítottak, és ineg is tették a szükséges intézkeuéseket a felmerülő problémák mielőbbi leküzdése érdekében. A szövetkezet és a pártszervezet vezetősége első teendőként a gazdaság feltételeire applikálta a novemberi plenáris ülés határozatát. Minden egyes munkaszakaszon ismerik a célokat a dolgozók, mindenütt kommunisták állnak az élen, akik a munkát irányítják és felelősek a feladatok teljesítéséért. A komoly problémák ellenére az idei termelési feladatokat megvalósítja az egyesült szövetkezet. Emellett jelentős fejlesztési munkát végeznek, jelentős építkezéseket valósítanak meg. Megkezdték és még ez idén befejezik két hatszázas sertéshizlalda építését, befejezés előtt áll egy hétszáz állat elhe-- lyezésére szolgáló borjúnevelde. Ugyanakkor elkészítették egy szövetkezeti társulással épülő borjúistálló terveit. Hetven hektárnyi területen megkezdték az új szőlőültetvény létesítését, melyet új módszer szerint széles teraszra telepítenek. És még sok más dolgot végeznek, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a négyezerkétszázhatvan hektárnyi mezőgazdasági földön működő szövetkezet eredményesen gazdálkodjon. A termelési eszközök egyesítése természetesen a dolgoknak csak az egyik oldala. Hiszen nemcsak a földet, a gépeket, az. állatállományt egyesítették, hanem egy gazdaságba kerültek a szövetkezeti tagok is. Nagyon sok munkát igényelt és igényel, hogy a két község népének a gondolkodásmódját, nézetét közös nevezőre hozzák. A pártalapszervezet, a kommunisták közreműködésével ez is sikeresen megvalósul. S a múltban u két gazdaságban megnyilvánult problémákat — a munkaerő- hiányt, a munkatermelékenység kérdését, a munkafegyelmet — az egyesítéssel megoldották. Kezdetben sok gondot okozott a munkaerő kihasználása. Hét község határa, hét gazdasági egység nagy területre terjed ki, viszonylag nagy távolságra esnek egymástól. „Kímélnünk kell az embereket, nem engedhetjük ineg például azt, hogy az állatgondozók hajnali háromkor kerékpárral, esetleg motorkerékpárral járjanak munkába“ — jelentette ki a szövetkezet elnöke, s szavait így folytatta: „A megoldást megtaláltuk... a gazdaság saját autó- buszjáratot állított be a dolgozók szállítására. A növénytermesztésben is az autóbuszunk viszi az embereket a munkahelyekre.“ A jövőt tehát jól megalapozták, s a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségének meggyőződése, hogy az 1976-ban rájuk váró feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudják. Jó gazda módjára sok év óta következetesen 9zem' előtt tartották a fejlesztési alapok feltöltését. Tudták, hogy az emberről való gondoskodást és a termelés magasabb szintre emelését az alapozza meg, hogy egyre több anyagi eszközt fordítanak az újratermelésre. Elsősorban is arra törekedtek, hogy elegendő üzemi lakást biztosítsanak a dolgozóknak. Ma már huszonnyolc családnak adtak a mai követelményeknek megfelelő otthont. A szövetkezet és a pártszervezet vezetősége elsőrendű feladatának tekinti, hogy kellő számú szakembert nyerjen meg. Jelenleg tizennégy fiatal jár szakiskolába, akik tanulmányaik befejeztével a szövetkezetbe térnek vissza. Az 1976. évi magas hektárhozamok elérése érdekében már az idén ősszel megtettek minden szükséges intézkedést. A gömöri szövetkezet Í974 ben gabonából negyvennyolc mázsás átlagos hozamot ért el hektáronként. Az egyesítés után hek táronként átlagosan csak harminchat mázsa gabonát takarítottak be egy-egy hektárról. A jövőben nemcsak az 1974 es szintet akarják elérni, hanem annál magasabb célra törekednek. S ez a szándékuk nemcsak az óhajon, hanem konkrét intézkedéseken alapszik. Trágyá ból, műtrágyából mindent megadnak a talajnak, amire szükség van, s a munkát agrotech nikai határidőben, kifogástalan minőségben végzik el. Az állattenyésztésben is min den tekintetben biztosították az elkövetkező időszak igényes céljainak elérését. A gazdaságban jelentős az állatsűrűség, száz hektárra jelenleg nyolcvanhal szarvasmarha — ebből harminchat tehén — jut, az ólakban három és fél ezer sertés, az akiokban közel kétezer juh van. Ezenkívül vágóbaromfi és tenyésztojás termelésével is foglalkoznak. A jövőben az egyes gazdasági udvarok istállóinak kapacitását figyelembe véve szakosítani fogják a tér melést. A ma még túlsúlyban levő nehéz fizikai munkát a közeljövőben az istállók átépítésével, korszerűsítésével szüntetik meg. Az új háromszázhúszas tehénistállóban nemrégen komplex racionalizációs brigád alakult, melynek feladata, hogy a termelés színvonalát és halé konyságát növelje. Aí állattenyésztés eredményességének alapja a takar-, mányel látás.. Az idén siló- és füllesztett takarmányból a tervet körülbelül kétszáz százalékra teljesítették. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy 1976-ban elérjék a tejtermelésben kitűzött célt, a tehenenkénti évi 3000-— 3100 literes hozamot. A hasznosság növelésének minden feltételét megteremtették — megjavították a tenyészinunkát is, amely megalapozza a tejtermelés jövedelmezőségét. Ami pedig a legfontosabb, az állattenyésztésben olyan cinbe rek dolgoznak, akiknek jó munkája kezeskedik arról, hogy az igényes feladatokat megvalósítják. S ok mindenről beszélgettünk még a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata, meg az egyesült gazdaság ezzel összefüggő feladatai kapcsán. Eszmecserénket talán a következőképpen summázhatnánk a legtömörebben: Egyre igényesebbek céljaink; de velük párhuzamosan nőnek az emberek is, akik megvalósítják a feladatokat. GÁL LÁSZLÓ A felhívás nyomán A Rimavská Sobota-i járás mezőgazdasági üzemei is felsorakoznak A Rimavská Sobota-1 (rima- szombati) járás mezőgazdasági dolgozói körében is nagy visszhangot keltett a közpon^.szervek felhívása. A járási pártbizottságra, illetve a Járási Mezőgazdasági Termelés! Igazgatóságra a legtöbb helyről már elküldték válaszukat az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéb mezőgazdasági üzemek dolgozói. A járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság tervezési osztályának vezetője, Pavel Lackó elvtárs erről így tájékoztatott: — Járásunkban a mezőgazda sági dolgozók idei évre szóló eredeti kötelezettségvállalása összesen 23 millió 68 ezer ko- ronányf értéket képviselt. A központi szervek felhívása nyomán ez az érték 25 millió 393 ezer koronára növekedett. A munkaverseny révén elősorban az idei évre meghatározott állattenyésztési tervfeladatok túlteljesítését akarjuk elérni. Az idei gazdasági év különösen kedvezőtlen volt a járás földművesei számára. Közép- Szlovákia legtermékenyebb vidékén a növénytermesztésBen mintegy 100 millió koronás lemaradással kell számolni. Az állattenyésztési tervfeladatok túlteljesítésére azonban jő feltételek vonnák. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói az idei év végéig terven felül több mint 50 vagon húst adnak el. Ezt elsősorban a szarvas- marha- és a sertésállomány idei nagyarányú növelése teszi lehetővé, amelyre a közép-szlo- vákfai kerületben csak a rima- szombati és a nagykürtösi járásban van példa. — Az egységes földműves- szövetkezetek dolgozói a köz ponti szervek felhívása nyomán mindenekelőtt a hús- és a tejeladás növelésére tettek felajánlásokat. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalások összértéke egymillió 760 ezer korona. A tejeladásban történt lemaradást 500 ezer literre) akarják csökkenteni, ami egymillió 200 ezer korona értéket jelent. Az állami gazdaságok dolgozói 277 ezer koronával növelték a munkafelajánlások értékét. A járás élelmiszeripari üzemeiben összesen 288 ezer koronával akarják túlteljesíteni az idei évre meghatározott tervfeladatokat. A központi szervek felhívására a járás földművesei közül elsőként a rimaszécsi Oj Világ Egységes Földművesszövetkezet dolgozói válaszoltak, akik 574 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Többek között 150 mázsa húst, 24 ezer liter tejet és ogyéb terméket adnak terven felül a közellátásnak a jó gazdálkodásukról ismert földművesek. Rimaszé- csen nagy fontosságot tulajdonítanak a koncentrált takarmányokkal való ésszerű gazdálkodásnak is. Ezt az is bizonyítja, hogy ilyenformán mintegy 100 ezer korona értékű megtakarítást akarnak elérni.. — A Méh! Egységes Földművesszövetkezet dolgozóinak munkakezdeményezése külön említést érdemel — mondta Pavel Lackó elvtárs. — Ugyanis ott született a legnagyobb kötelezettségvállalás. összértéke egymillió 655 ezer korona. A szövetkezet földművesei terven felül 235 ezer koronával növelik a mezőgazdasági termelés értékét. A tervezettnél 1300 mázsával több gabonát és ezer mázsával több tömegtakarmányt akarnak elérni. A teljesítmények növelése 360 ezer koronás értéket képvisel. A koncentrált takarmányok kitűzött* megtakarítása 320 ezer korona. Ezenkívül 95 ezer korona értékű üzemanyagot és 17 ezer korona értékű tüzelőanyagot akarnak megtakarítani. A munkafeltételek tovább- ja vitása érdekében 200 ezer koronát érő brigádmunkát végeznek el. A járás földművesei komoly munkafelajánlásokat tettek a hatodik ötéves tervidőszak első esztendejére is. A kötelezettségvállalások összértéke meghaladja a 22 millió 500 ezer koronát. Ebből a mezőgazdasági nyerstermelés terven felüli növelése hárommillió 784 ezer koronás értéket képvisel. A kötelezettségvállalások értelmében a jövő évben ötmillió 459 ezer koronával növekszik terven felül a mezőgazdasági üzemek piaci árutermelése. — Ez azt jelenti, hogy földműveseink a tervfeladatok teljesítése után 3282 mázsa gabonával, 805 mázsa burgonyával, 14 805 mázsa cukorrépával és 80 mázsa hüvelyes termékkel akarnak hozzájárulni az állami alapok feltöltéséhez. Ezenkívül ugyancsak terven felül 2540 mázsa húst, 268 ezer liter tejet és 245 ezer tojást adnak a köz- ellátásnak. A járás mezőgazdasági üzemei y>ek dolgozói nagy figyelmet fordítanak a termelési költségek csökkentésére is. Kötelezettségvállalásaikban ösz- szesen ötmillió 332 ezer koronás megtakarításra tettek ígéretet. A legnagyobb megtakarítást — több mint négymillió koronát — a koncentrált takarmányokkal való ésszerű gazdálkodással akarják elérni. Ebben már jó példával járnak elöl a Rimaszombati Társulásos Baromfitenyésztő Üzem dolgozói, akik figyelemreméltó eredményeket értek el az idei évre szóló munkafelajánlások teljesítésében. A lehetőségek felmérésével és kihasználásával már 718 ezer korona értékű koncentrált takarmányt takarítottak meg anélkül, hogy ez a legkisebb mértékben is a termelési eredmények s a hasznosság rovására ment volna. A rimaszombati járás földműveseit tehát nem érte váratlanul a központi szervek felhívása. Örvendetes, hogy válaszadásuk sehol sem ért véget a kötelezettségvállalások megfogalmazásával és elfogadásával. Eddigi sikereik jól szavatolják a legújabb munkafelajánlások következetes teljesítését is. LALO KAROLY Befejezés előtt az őszi szántás (Haško Pavol felvétele) A rimaszombati járás mező- gazdasági dolgozói túl vannak az őszi munkák nehezén, ugyanis a mélyszántáson, a trágyázáson és a talaj meszezé- sén kívül már csak a kukorica és a cukorrépa egy része vár betakarításra. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva minden téren jobbak az eredmények, s ebben persze közrejátszik a kedvező Időjárás is. A közös gazdaságok lényegében már befejezték a cukorrépa betakarítását, napjainkban csupán az ütemtervszerű szállítás foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemeket. Sajnos, sem a hektárhozamokkal, sem pedig a cukortartalommal nem lehetnek elégedettek a termesztők. Befejezéshez közeledik a kukorica betakarítása is. A 3340 hektáros összterületnek már több mint kétharmadáról került biztonságba a termés. A terveknek megfelelően folyik a termés felvásárlása is. A bátkai felvásárlóközponthoz tartozó mezőgazdasági üzemek már teljesítették az állami felvásárlási tervet. A mezőgazdasági üzemek figyelme napjainkban már az őszi szántásra, a trágyázásra és a talaj meszezésére irányul. Ha továbbra is kedvezően alakul az időjárás, úgy elképzelhető, hogy novemberben végeznek az említett munkákkal. A járási mezőzgazdasági igazgatóság legutóbbi tájékoztatása szerint még közel hétezer hektár vár felszántásra. A szántásban élenjáró szövetkezetek és állami gazdaságok példája mutatja, hogy mennyi múlik a munkák jó megszervezésében és a gépek kétműszakos kihasználásában. HACSI ATTILA
