Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-14 / 269. szám, péntek
Mezőgazdaságunk sikeresen teljesíti a XIV. kongresszus irányvonalát B. VECERA BESZÉDE A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK ÜLÉSÉN M ezőg a zd aság u 11 k k ü iönösen (Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa után dinamikusan fejlődik és eredményei meggyőzően bizonyítják a szocialista társadalomban szervezett társadalmi termelés előnyeit. A nagy politikai és munkakezdeinénye- zés légkörében túlteljesítik az 5. ötéves terv feladatait, és sikeresen teljesítik a XIV. kongresszus irányvonalát — az élei miszer fogyasztás növekedésének saját forrásokból való fedezését. Becsléstik szerint az 5. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés a tervezett 14 százalék helyett 15 százalékkal,, az árutermelés a tervezett 19 száza lékkai szemben több mint 30 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés növekedését a munkatermelékenység jelentős fokozásával értük el. 1948-hoz viszonyítva a mezőgazdaságban ma 50 százalékkal kevesebben dolgoznak, a mezőgazdaság azonban kétszer többet termel, az áru termelés pedig háromszor nagyobb. mint az említett évben. Jelentősen emelkedett a mezőgazdasági * dolgozók életszínvonala Jelentős előrehaladást értünk el a mezőgazdasági nagyüzemi termelés koncentrálása, szakosítása és kooperációja terén. Míg 1960-ban — vagyis az egységes földművesszövetkezetekre vonatkozó törvény hatályba lépésének kezdetén — 10 816 efsz gazdálkodott nálunk, s átlagos földterületük 420 hektár volt, számuk ma egynegyedére csökkent és átlagosan 1500 hektáron gazdálkodnak. Az efsz-ek, a szövetkezetek és más szocialista mezőgazdasági szervezettek, valamint a szolgáltató szervezetek és a teldolgozó ipar között az együttműködés új módszerei és formái alakulnak ki. A fejlődésben elért kedvező eredmények következtében jelentősen emelkedett a mező- gazdasági dolgozók életszínvonala. Sikeresen teljesítjük a párt irányvonalát a szövetkezeti földművesek bevételének és a többi dolgozó bevételének fokozatos kiegyenlítéséről. Míg 1970-ben a népgazdaságban az összehasonlítási alapul szolgáló havi bér 1937 korona és az efsz-ekben 1685 korona volt, 1974-ben már a népgazdaságban 2232 korona és az efsz-ekben 2111 korona. Az egységes földművesszövetkezetek többsége ugyanolyan feltételek között és ugyanolyan terjedelemben nyújt fizetett szabadságot tagjainak, mint amennyi a munk aviszonyban álló dolgozóknak jár. Az új társadalombiztosítási törvény egyesíti a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó nyugdíjait ós életfeltételeit. Ez további bizonyítéka annak, bogy fokozatosan megszüntetjük a különbségeket szocialista társadalmunk két alapvető osztályának helyzetében. Fokozatosan önellátókká kell válnunk A CSKP KB októberi plénuma úgy értékelte mezőgazdaságunk fejlődését, hogy létrejött a jó alap egy új, igényes feladat teljesítéséhez — néhány év alatt fokozatosan ön ellátókká kell válnunk a gabonafélék termelésében, és tovább kell növelnünk önellátásunkat az élelmiszergyártásban. Ennek az irányvonalnak a megvalósítása megköveteli az intenzifikálási folyamat további elmélyítését és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés hatékonyságának növelését, az előforduló fogyatékosságok kiküszöbölését és a belső tartalékok kihasználását. A tudományos technikai haladás vívmányainak szélesebb köríí érvényesítésével meg kell szilárdítanunk a mezőgazdaság anyagi-termelési alapját és el kell mélyítenünk a koncentrálás és ■ szakosítás folyamatát az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításában, a lenini szövetkezetesítési terv megvalósításának új szakaszában. Ebbon a folyamatban sokkal nagyobb Igényeket támasztanak majd az üzemen belüli és az üzemen felüli irányítás hatékonyságával, valamint a szövetkezeti földműveseknek a szövetkezeti ügyekben való részvételével és a szövetkezeti demokrácia elmélyítésével szemben. Ezzel kapcsolatban szükségessé vált, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek területén jogilag módosítsuk az alapvető termelési és társadalmi viszonyokat. 1949-ben megjelent az egységes földművesszövel kezetekre vonatkozó első törvény, amely az első alapszabályzattal együtt a fő jogi eszköz volt a kis- és középparasztok kollektív termelésbe való bekapcsolódásának szabályozásában. Ez a törvény tette lehetővé a szocializmus építése fő irányvonalának megvalósítását falvainkon, amelyet a CSKP IX. kongresszusa tűzött ki. 1959-ben a szocializálás! folyamat betetőzése után fogadták el az egységes földművesszövetkezetekre ma is érvényes törvényt, amely az 1964. évi alapszabályzattal együtt jelentős szerepet játszott az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításában. Az új törvény tő célkitűzései Egyes cikkelyei azonban már elévültek, esetleg nem fejezik ki megfelelő módon mindazt az újat, amit a társadalom az egységes földmű- vesszövetkezetek és a szövetkezeti földművesek érdekeivel összhangban a gyakorlatban valósít meg. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1972 áprilisi ülése, valamint az egységes földműves- szövetkezetek 8. országos kongresszusa határozatainak alapján kidolgozták az új törvényjavaslatot, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya ma megtárgyalás és jóváhagyás végett a Szövetségi Gyűlés elé terjeszt. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény kormány- javaslata ezeket a fő célokat követi: 1. A szocialista állam és szervei szervező és irányító funkciójának megszilárdítása az egységes földművesszövetkezetek iránti viszonyban. 2. A szövetkezeti földművesek részvételének elmélyítése a szövetkezeti ügyek igazgatásában és irányításában. 3. Az egységes földművesszü- vetkezetek szervei hatáskörének és rendszerének azokhoz az. új feltételeidhez és feladatokhoz való alkalmazása, amelyek a nagy termelési egységek kialakításából, valamint a szervezés és irányítás új, magasabb formáinak érvényesítéséből következnek. 4. A szükséges feltételek kialakítása a mezőgazdasági termelés további koncentrálásához és szakosításához elsősorban a szocialista mezőgazdasági szervezetek közti valamint a szolgáltató szervezetekkel és az élelmiszeriparral való együttműködés célszerű módjainak és formáinak tervszerű fejlesztése alapján. 5 A szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó helyzetének kiegyenlítése a munka- viszonyok terén, a Munkatör- vénvkönyvben foglalt munkajogi alapelveK szélesebb körű érvényesítése által. 6. Az egyesített földterület -szövetkezeti kihasználása jogának kibővítése és megszilárdítása úgy. hogy tz egységes földművesszövetkezeteket feljogosítsa az egyesített földterületek használatára tevékenységük egyes fePidntainak teljesítése érdekében. A javasolt jogi rendezés alapvető kérdései Ami az efsz-ek {irányításában az állam befolyásának és aktív részvételének megszilárdítását illeti, elsősorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy a törvény illetékes meghatározásait olyan irányú hatásának megszilárdítását célozzák, amelyek kifejezik a mezőgazdaságban a termelőerők fejlődése folyamatában az állam gazdaságában betöltött egyre nagyobb szerepének folyamatában végbement változásokat az egész gazdaságon belül, valamint a külső kapcsolatokban is a szükséges aránvok kialakításában. Szocialista társadalmunknak saját érdekében a mezőgazdaság valamennyi területén. így a szövetkezetekben is, ki kell alakítania a további fejlődés biztosítékait, különös tekintettel az élelmezés mai nemzetközi helyzetére Az irányítás színvonala emelésének elválaszthatatlan része a szövetkezeti kollektívák és az egyes szövetkezeti tagok részvételének állandó növelése a döntésekben és a ! enne lés irányításában. Az efsz-ek észrevételei és tapasztalatai alapján ezért ki egészítik az egységes földmü- vesszövetkezetek szerveinek rendszerét a képviselők testületével, amely további választott szervként részben átveszi a taggyűlés feladatait. Az egységes földművesszö vert kezetek építésének tdősza * kában az efsz-ekkel túlsúlyban volt a kollektív döntés elve, ami a termelési és a munka- folyamatok rugalmas irányítására is vonatkozott. Az egységes földművesszövetkezetek fokozatos stabilitása és a nagyüzemi termelési mód előretörése, a tudományos-technikai haladás érvényesítése, a mezőgazdaság iparosítása, a káderek politikai és szakmai színvonalának emelkedése — mindaz befolyásolta a szövet kezeti demokrácia érvényesítését az egy felelős dolgozó elvével kapcsolatban Gazdasági szükségszerűség lett. hogy a rugalmas irányítás, a személyes felelősséget is beleszámítva, a szövetkezetek illetté kés vezető funkcionáriusaira ós szakembereire, elsősorban az elnökökre háruljon. Szakmailag megalapozott döntések érdekében A kormányjavaslat ennek szellemében módosítja a szövetkezeti szervek, elsősorban a taggyűlések, a képviseleti testületek, a vezetőség és az elnök hatáskörét, kölcsönös viszonyukat és munkamódszereiket. Tekintettel az egyes efsz-ek nagyságára, szakosítására és koncentrálására, s ezáltal a vezetőség szaktudásával szemben támasztott igények növekedésére, a kormányjavaslat lehetővé teszi, hogy a taggyűlés döntése alapján az egységes földművesszövetkezetek gazdasági vezetőséget alakítsa nak. Az elnök segédszervéről lesz szó, amelynek tagjai n szövetkezet vezető szakémbe rei lesznek. Fő küldetése az lesz, hogy az ogyes kérdések kollektív megítélése alapján megkönnyítsék az elnöknek a szakképzett, szakmailag meg alapozott' döntések meghozat*: lát Az úi jogi módosítás minő ségilcg új szempontokat érvé nyesít az efsz ekben a munkaviszony kérdéseinek megoldásában. A cél az. hogy a szövetkezeti tagok és a többi dolgozó munkaviszonya közelebb kerüljön egymáshoz Ez a politikai szempontból rendkívül jelentős lépés a párt sokéves politikájának és a szövetkezeti földművesek élet színvonala emelése érdekében kifejtett gondosk oilá sának eredménye. A munkaviszony új módosítása a szövetkezeti földművesek szociális biztonságának megszilárdítását jelenti. A jogokon kívül azonban kötelességeket támaszt a szövetkezetekkel és az egyes tagokkal szemben, elsősorban a munka- fegyelem megszilárdításában, a munkaidő teljes kihasználásában stb. Jan Nálepka — juhinál a második — harcostársai körében JEIKEP VILI ES AZ IS MAGI Harminckét éve halt meg Ján NálepVo Kijevhe2 néhány órai járásra van Ovrucs. Mindnyájan, akik az autóbuszban ülünk, tudjuk, hoqy csak késő este térünk majd vissza. De mi nem erre, hanem másra gondolunk. Ov- rucsra és az ott hősi halált halt Ián Nálepkára, aki —, amikor katonaruhába öltöztették és a keleti frontra induló menetszázadba osztották be — így búcsúzon lozef nevű testvérétől: „Tudom, hogy miért megyek ki a frontra, és tudom, hogy ho1 a helyem.“ Tudta ezt már akkor is — bár még akkor nem tudta így megfogalmazni —, amikor a szülei önfeláldozásával és testvérei segítségével elvégezte a tanítóképzőt. A diploma megszerzése után haladó nézetei miatt gyakran áthelyezték és végül is kitiltották az iskolából. Haladó nézete mellett talán az is okot adott erre, hogy már iskolás korában megtanulta az azbukát. Ukrajnában századosi rangban az ezredparancsnok segédtisztje volt. Nemcsak a helyi lakossághoz, hanem a partizánokhoz is hamarosan megtalálta az utat. Segítette munkájukat és gyakran fegyverrel, lőszerrel látta el őket. A fasiszta kémelhárító szervek eszeveszetten kutattak Repkin után, amely Nálepka fedőneve volt, de eredménytelenül. Végül is, amikor már kritikussá vált a helyzet, 1943 májusában több tiszttel és katonával állt át Szaburov tábornok partizánegységéhez, ahol az első csehszlovák partizánegység parancsnoka lett. Száguld az autóbusz, hatalmas kukoricatáblák maradnak el mellettünk. Végre aztán megpillantjuk a várost. Szergej Iva- novics fíondarenko elvtárs fogad és kalauzol a városban. Nézem, szemlélem az embereket, ismerkedem a várossal és csak akkor figyelek fel ismét vezetőnk szavára, amikor az állomás közelében az egyik utcasarkon megállunk, — ott, ahol 32 évvel ezelőtt golyószórók 17 találatatól hősi halált halt fán Nálepka Repkin. Ettől a helytől néhány méterre egy iskola áll, amely az ő nevét viseli és előtte ott áll virágokkal dekorálva mellszobra. Az iskola egyik tanterme egész kis múzeum, ahogy ott nevezik, — Nálepka emlékszoba. Fényképek, újságcikkek. Szlovákiából érkezett levelek. Ovrucsban az itteni iskolában őrzik, ápolják Nálepka hagyományait. A gyűjtemény között van az a kijelentése, amelyet 1943. november 7-én tett abból az alkalomból, hogy felvették tagjelöltnek a Szovjetunió Kommunista Pártjába: „Régi vágyam volt, hogy a kommunista párt tagja legyek. Nem sejtettem azonban, hogy olyan megtiszteltetésben részesülök, hogy a nagy Lenin párt- fának tagja lehessek. Esküszöm, hogy a kommunista pártot sohasem árulom el..." Esküjét mindvégig megtartotta. Kilenc nap múlva, 31 éves korában ellenséges golyó oltotta ki életét, akkor, amikor rohamra vezette maroknyi csapatát. Több más magas kitüntetés mellett In memoriam megkapta a Szovjetunió Hőse címei. A hálás ovruQsiak a főtéren emlékművet állítottak neki. Indulásra vár az autóbusz. Tudom, hogy sietnem kellene, de valami, valamilyen különös erő ott tart az emlékmű közelében, és látom, hogy néhány fiatal éppen virágcsokrot helyezett el rajta, amely alatt — mint Szaburov könyvében írja — a titokzatos százados és négy harcostársa: Michal Matus, Ondrej Kručala, Fábián. Krištofik és Krišlan géppuskás alussza örök álmát A szovjet nép, az ezeréves Ovrucs nem felejt, épp úgy, mint szülőfaluja, Smižany — ahol 1912-ben látta meg a napvilágot — és velük együtt hazánk és a haladó világ összes dolgozói sem. Üzemek, utcák, katonaegységek és pionírcsoportok viselik nevét. felkép volt ő a fasizmus elleni harcban és mindmáig az is maradt. NÉMETH JÁNOS a tudomány Áldozata November 14 én lesz száz éve, bogy lindrichüv Hradec- ben meglátta a napvilágot Sta- nislav Prowázek mikrobiológus, a kiütéses tífusz kórokozójának felfedezője. Az orvostudo-, mány. főlüg a mikrobiológia világában ismert tudós gyermekkorában szüleivel két évet töltött Komáromban, a volt tiszti pavilon egyik helyiségében laktak nyomorúságos körülmények között Fiatal korában maga is komoly beteg volt — négy évig kínozta a malária, iskoláit németül végezte, egyetemi végzettséget Bécsben szerzett. Már fiatal korában több neves tudományos intézményben dolgozott, volt kórházi főorvos is, később pedig több tudományos kutatóúton vett részt. A gyógyászat csaknem minden szakterületén lelkes munkát végzett. 1914- ben Kottbusban kinevezték a kórház vezetőjévé. Ebben a kórházban volt az orosz hadifoglyok tábora. A nem megfelelő tisztálkodási lehetőség stb. következtében kiütéses tífuszjárvány ütötte fel a fejét, s mint a kórház vezetője barátjával együtt azonnal óvintézkedéseket hajtottak végre az ismeretlen eredetű betegség leküzdése érdekében. Kísérlet céljából saját magukat Is megfertőzték az addig ismeretlen kórokozóval. A másokon segíteni akaró orvos-tudós így az orvostudománynak nagy szolgálatot téve halt meg. Stanislav Prowázek születésének 100. évfordulóján a komáromi városi és egészségügyi szervek kezdeményezésére országos tudományos szeminárium megrendezésére kerül sor a városban. Neves csehszlovák orvosok, mikrobiológusok számolnak be elért eredményeikről. A szeminárium befejezéseként november 14-én a délutáni órákban emléktáblát lepleznek le a volt tiszti pavilon falán a gyermekkorában két évet Komáromban töltött neves mikrobiológusra emlékezve. V1RÁGH JÓZSEF
