Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-14 / 269. szám, péntek

NÉHÁNY bMJ HMSSORBAI^ • • Walter Scheel Üzbegisztánban Moszkva — Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, aki hivatalos szovjet­unióbeli látogatáson tartózko­dik, tegnap feleségével és kí­séretével Tuskentbe, az Üzbég SZSZK fővárosába látogatott. Walter Scheel szovjetunióbe­li látogatása során számos két­oldalú megbeszélésre került sor a szovjet vezetők és a nyu­gatnémet államfő között. A megbeszéléseken kétoldalú és időszerű nemzetközi kérdéseket vitattak meg. A tárgyalásokat a nyílt és a szívélyes légkör. a kölcsönös megértés szellem« hatotta át. Ezeket a gondolato­kat tartalmazza majd a hivata­los szovjet—nyugatnémet köz­lemény is. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, aki Walter Scheel kíséretében tar­tózkodott a szovjet fővárosban, és különmegbeszélésl is tartott Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel, tegnap Moszkvá­ból hazautazott Bonnba. A re­pülőtéren Gromiko külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Kinek fáj a fajüldözés elleni ENSZ-határozat ? A TASZSZ politikai hírmagyarázója írja SZERENCSEKÍVÁNATOK ÖZÖNE ANGOLÁM Luanda — A héten független­né vált Angolai Népi Köztársa­ság fővárosába özönével áram lanak a világ különböző orszá­gainak politikusaitól a szeren- csekívánatok és a hivatalos el­ismerésről szóló közlemények. Az utóbbi napok során Ju­goszlávia, Szíria, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, uz NDK és más országok ismerték el hivatalosan is az új függet­len afrikai államot. Havannában az Afrikai— Ázsiai és Latin Amerikai Orszá­gok Szolidaritási Szervezeté­nek állandó titkársága külön nyilatkozatban méltatta a füg^ getlenné vált angolai nép gyö zelmét. Luandában az angolai kor mány hivatalos képviselője kö­zölte,-hogy a kormánycsapatok egyre nagyobb területeket tar­tanak ellenőrzésük alatt az egy­ségromboló FNLA erőivel szem­ben. A Dél-afrikai Köztársaság­ból és más országokból verbu­vált zsoldosok ugyanis minden erejüket a forradalmi kormány­erők ellen próbálják összponto­sítani, hogy megakadályozzák a haladó kibontakozást Angolá­ban. VIETNAM EGYESÍTÉSEN MUNKÁLKODNAK Saigon — Rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették a Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttségét Saigonban, amely az ország egyesítéséről és más időszerű kérdésekről fog tárgyalni a dél-vietnami kormány vezetőivel. „Vietnam egységes, a vietnami nép egy“, „Oj, békés, független, szocialis­ta Vietnamot építünk“ jelsza­vak voltak olvashatók. A két vietnami küldöttség a saigoni katonai parancsnokság székházában kezdte meg tár­gyalásait. A VDK küldöttségét Truong Chinh, a VHP Központi Bizottságának tagja vezeti, aki kijelentette, hogy Vietnam egyesítése rendkívüli jelentő­séggel bír az egész vietnami nép békés jövője szempontja ból. WALLACE ISMÉT INDULNI KIVAN 1975. XI. 14. A nyugatnémet szövetségi ** gyűlés október végén az ún. radikálisokra vonatkozó törvényt fogadott el, amellyel olyan jogi helyzetet akar te­remteni, hogy az állami és köz- alkalmazottak közül bocsássák el a Német Kommunista Párt és a többi haladó szervezet tagjait. A nyugatnémet kom­munisták kitartóan küzdöttek és küzdenek e törvény ellen, amelynek végleges jóváhagyá­sáról a nyugatnémet parlament második kamarája, a Szövet­ségi Tanács hivatott dönteni. Rámutatnak a törvény alkot­mányellenes jellegére, arra, hogy nem az újra szervezke­dő jobboldali szélsőségesek, hanem a demokratikus erők el­len irányul. Úgy fogalmazta meg, hogy a törvény minden­kit sújthat, aki kritikai állás­pontot foglal el a jelenlegi nyugatnémet rendszerrel szem- ben. Márpedig tekintettel a gazdasági válságra, a nagyará­nyú munkanélküliségre, a dol­gozók millióinak nyomasztó szociális viszonyaira és egyéb tényekre, mind többen vannak, akik változtatni szeretnének az NSZK mai politikai rendszerén. Az említett törvénnyel el akarják riasztani a nyugatné­met haladó erőket és megfele­lő légkört akarnak kialakíta­ni antikommunista uszításra és a kommunisták zaklatására. Egyes tartományi miniszterel­nökök már 1972-ben közös ren­lasztási versenyen. Törekvé­seit azután sem adta fel. hogy egy merénylő golyója 1972-ben megbénította, és tolószékre kárhoztatta. A Demokrata Párt egész sor politikusa jelentette be koráb­ban szándékát az elnökjelölt­ség megszerzésére. A közvéle­ménykutatók Humphrey szená­tornak adják magasan a leg­nagyobb esélyt, nála nagyobb esélye csak Kennedy szenátor­nak van, aki viszont ismétel­ten cáfolja indulási szándékát. Mégsem lehetetlen, hogy végül is megváltoztatja elhatározá­sát. Wallace fellépése minden­képpen előnyös a demokraták számára, mert csökkenti a köztársasági elnökjelölt (Go­ráid Ford, vagy más) esélyeit. Moszkva — Az ENSZ-közgyű­lés 30. Ülésszakán — mint a sajtó már beszámolt róla — túlnyomó szavazattöbbséggel határozatot fogadtak el, amely a fajgyűlölet és a faji elkülö­nítés formájaként bélyegzi meg a cionizmust. A szóban forgó határozat nyugati ellenzőinek válaszolva, Vlagyimir Goncsarov, a TASZSZ kommentátora rámutat: a világ- szervezet közgyűlése által el foglal t álláspontban tulajdon képpen nincs semmi különös, hiszen a cionizmust ebben az esztendőben már több számot­tevő nemzetközi fórumon is éle sen bírálták. Az ENSZ-közgyűlés által el­fogadott határozat jogosan és igazságosan bírálja a faji íel- sőbbrendüség luirciaskodó cio­nista doktrínáját, azt az ideoló- . giát, amely gyakorlatilag az iz­raeli vezető körök agresszív és expanziós politikájában és ab­ban jut kifejezésre hogy Tel Aviv nemzetközi szintéren az imperializmus legreakciósabb erőivel fonódik össze, tagadja és lábbal tapossa a palesztin arab nép törvényes jogait. Most, a határozat elfogadását köve­tően, az izraeli vezetők villá­mokat szórnak erre a hatái'o- zatra, az amerikai kongresszus egyes tagjai pedig fenyegeté­sekkel árasztják el az ENSZ-et, sőt kérdésessé teszik az Egye­sült Államok további tagságát a világszervezetben — folyta­tódik a kommentár. — Egyébként — írja Goncsa­rov — semmiféle kétséget nem kelthet az a megalapozott meg­határozás, amellyel az Egyesült Nemzetek Szervezete nevén ne­vezte a cionizmust. Ha a kérdés lényegét vizsgáljuk, megkér dezhetjük, vajon Izrael demok­ratikus állam-e? Vajon vezetői nem gyakorolnak e a palesztin arabokkal szemben tényleges faiüldözést? Köztudott, hogy az izraeli kormány előszeretettel dicsek­szik a családegyesítéssel, ami­kor más országokban élő zsidó nemzetiségű polgárokról van szó. Ha viszont palesztin ara­bokról van szó, akkor az izrae­li kormány hallani sem akar a kérdésről. Valójában a cionizmus az, amely megerősíti a zsidók és a nem zsidók közötti leküzdhe­tetlen szakadék létezését, s ez­által az antiszemitizmus fajgyű­lölő doktrínáját táplálja. Nem véletlen, hogy a cionizmust fordított antiszemitizmusnak nevezik. Goncsarov a továbbiakban megállapítja: Kell e még tovább bizonygatni, hogy a gyakorlati cionizmus a legvalóságosabb fajüldözés? Pontosan olyan, mint amilyet napjainkban ta­pasztalhatunk a Dél afrikai Köztársaságban, és Rhodesiá bán, vagy amilyet a közelmúlt-, bán tapasztalhattunk a hitleri Németországban. Az Izraeli Kommunista Párt és a haladó demokratikus szer vezelek a rendőrterror ellenére bátran harcolnak a cionizmus ideológiája ellen. Az izraeli ve­zető körök, azonban a jelekből ítélve, elszánták magukat az agresszív irányvonal folytatá­sára. jellemző, hogy a határo­zat elfogadása napján Jeruzsá­lem főutcáját tüntetően a cio­nizmus utcájának nevezték el. Washington — Gerald Ford amerikai elnök a Gaston Tliorn luxemburgi miniszterelnök tisz­teletére adott vacsorán kijelen­tette, jóllehet „csalódással“ töl­ti el a cionizmust megbélyegző ENSZ-hatSrozat. nem gondol arra, hogy emiatt az Egyesült Államok kilépjen a világszer­vezetből Az amerikai szenátus koráb bán határozatban szólította fel a kongresszus két házának kül­ügyi bizottságait, hogy a cio­nizmust elítélő határozat miatt vizsgálják felül az Egyesült Államok ENSZ-tagságát. kon Nessen, a Fehér Ház szó­vivője úgy nyilatkozott, hogy Ford elnök nem kívánja csők kenteni a közel-keleti válság által érintett arab országoknak szánt amerikai segélyt, viszont lépéseket tervez a cionizmust megbélyegző határozatot támo­gató többi ország ellen. ENSZ-körökben megütközést kellett, hogy Gaston Thorn, a közgyűlés idei elnöke éles sza vakkal bírálta a cionizmust megbél y egző EN SZ- ha tározatot. Ezzel kapcsolatban emlékeztet­nek arra a hagyományra, hogy a közgyűlés mindenkori elnöke semlegességei szokott tanúsíta­ni a világszervezet döntéseit il­letően. A kedvezőtlen vissz hangra való tekintettel Gaston Thorn később vissza is vonta az ENSZ határozat ellen intézett kirohanásait. Azzal védekezett, hogy a cionizmus-ellenes hatá­rozatot nem a közgyűlés elnö­keként. hanem „miniszterelnök­ségi minőségben“ bírálta. deletet adtak ki, amelynek ér­telmében a közoktatásból, az igazságszolgáltatásból és az államigazgatásból számos hala­dó gondolkodású személyt me­nesztettek. A kormánykörök később elhatározták, hogy tör­vénybe iktatják ezt a megkü­lönböztetést. bizonyára nem hanem azt akarja elérni, hogy az NKP-t ismét illegalitásba hajszolják. Egyes nyugatnémet burzsoá lapok is nyíltan írnak erről. Strauss a nyugatnémet jobboldal és a monopoltőke ér­dekeit védi és az ötvenes évek­ben része volt abban, hogy a karlsruhei szövetségi alkot­A reakció támadja az NKP-t véletlen, hogy a reakciós unió­pártok vezette bajorországi és Baden-Wiirttemberg i kormány a parlamentben javaslatot ter­jesztett elő, amelynek értel­mében a kommunista párttag­ság elegendő, hog\ állami al­kalmazottat vagy állami szol­gálatban alkalmazásért folya­modó személyt államellenes szándékokkal vagy illojalitással gyanúsítsanak. A javaslat ér­telmében minden egyes eset tisztázásánál a bizonyítás ter­he az alkalmazottra vagy ál­lásért pályázóra nehezedne; ne­ki kellene bebizonyítania, hogy lojális az állam iránt, különben nem vennénk fel. Mivel ezt az elgondolást nem vették be a törvényjavaslatba. Frunz josef Strauss, a bajor CSU elnöke unszolja a Szövetségi Tanácsot, hogy változtassa meg a tör­vényt és vegye bele az emlí­tett javaslatokat. Straussnak természetesen, nemcsak a törvény a fontos, mánybíróság kimondta Német­ország Kommunista Pártjának betiltását. Strauss és az unió­pártok jobboldali vezetői azon­ban korántsem az egyedüliek, akik a nyugatnémet kommunis­ták szervezetének újbóli betil­tását szorgalmazzák. A nyu­gatnémet kormánypártokban, főként a Szabad Demokrata Pártban is vannak olyan sze­mélyek, akik legszívesebben a betiított politikai pártok név­sorában látnák az NKP-t. Wer- ner Maihofer bonni belügymi­niszter nemrégen éles hangú antikommunista beszédet mon­dott Maihofer, aki egy évvel ezelőtt a Szabad Demokrata Párt kongresszusán az alelnöki tisztségre pályázott, de a sza­vazáskor Frtderichs miniszter­rel szemben alulmaradt, azzal fenyegetőzött, hogy a kormány esetleg a Német Kommunista Pártra is vonatkoztathatná a karlsruhei alkotmánybíróság döntését és betilthatná a pár­tot. Maihofer bizonyítékok nél­kül azzal vádolta az NKP-t, hogy „ellenségesen viszonyul az alkotmányhoz“, Kurt Erlebach, az NKP el­nökségi tagja élesen elítélte Maihofer kijelentését. Rámuta­tott arra, hogy az NKP-t ért tá­madások célja a közvélemény figyelmének elterelése a dol­gozókat aggasztó problémákról és az NSZK politikai légköré­nek mérgezése. Erlebach han­goztatta. hogy az NSZK-ban szocialista társadalmi rendszer létrehozására irányuló törekvés nincs ellentétben a nyugatné­met alkotmánnyal, hanem ép­pen ellenkezőleg, csak a szo­cialista rendszer tenné lehető­vé az alkotmányban rögzített számos követelmény tényleges teljesítését. Arra kell gondol­ni, hogy a kapitalizmusban so­hasem valósulhat meg az, hogy az NSZK bán az egész állam- hatalom a néptől származzék, mint azt az alkotmány leszöge­zi. Erlebach tiltakozott az NKP-t éri támadások ellen és ismét előterjesztette azt a kö­vetelést, hogy hatálytalanítsák az 1956. évi ítéletet, amely Né­metország Kommunista Pártját betiltotta. Az NKP legalitásá­nak megőrzéséért és az 1956. évi döntés hatálytalanításáért folytatott küzdelem szerves ré­sze az NSZK demokratikus fej­lődéséért vívott jelenlegi harc­nak. JAN BLANSKY A SZOVJET LAPOK tegnap részletesen beszámoltak arról, hogy Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK köztársa­sági elnöke fogadta a Csehszlo­vákiában tartózkodó szovjet kulturális küldöttséget Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter vezetésével. , MARTIN DZÜR hadseregtá­bornok és kísérete hivatalos indiai látogatása során ország­járó körútra indult. LÁZÁR GYÖRGY magyar mi­niszterelnököt tegnap hivatalos római látogatása során magán­kihallgatáson fogadta VI. Pál pápa GERALD FORD amerikai el­nök diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint ez év december 1-én indul el Kí­nába, majd Indonéziában és a Fülöp-szigeteken tesz hivatalos látogatást. SZIHANUK kambodzsai állam­fő megcáfolta a nyugati sajtó­nak azokat az állításait, hogy Kambodzsában a Lón Nol-rend- szer összeomlása után a népi erők tömeges kivégzéseket haj­tottak végre. A LAOSZI FŐVÁROS népi-for­radalmi adminisztratív bizottsá­ga államosította a legnagyobb laoszi mabán bankot, az Indo­kínai Bankot. AZ AMERIKAI KONGRESSZUS képviselőháza 225 szavazattal 191 ellenében 373,8 milliárd dollár összegű költségvetést ha­gyott jóvá, amely a tavalyinál 14 milliárddal magasabb ISABEL PERÓN elnökasszony, aki korábban több ízben távol maradt elnöki teendőitől, rövi­desen visszatér hivatalába, mi­után gyógykezeltetése sikerrel lárt. A VDK párt- és kormánykül­döttsége Le Duan főtitkár veze­tésével tegnap l/engyelország- ból hivatalos látogatásra Romá­niába érkezett. A FINN—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG által rendezett ün­nepi megemlékezésen javaslat hangzott el arra vonatkozólag, hogy augusztus 1-ét az európai biztonsági és együttműködés napjává kiáltsák ki, és évente emlékezzenek meg róla Finn­országban. NEMZETKÖZI CHILEI SZOLI­DARITÁSI ÉRTEKEZLET kezdő­dött Athénban, amelyen közel 100 ország küldöttsége, politi­kai pártok, társadalmi, kulturá­lis és ifjúsági szervezetek kép­viselői jelezték részvételüket. HAVANNÁBAN bejelentették, hogy az ország szocialista al­kotmányáról jövő február 15-én népszavazást tartanak. A KÖZÉP-EURÓPAI fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről való tárgyaláso­kon tegnap Bécsben a bolgár küldöttség vezetője méltatta a szocialista országok konstruktív hozzáállását. TÖRÖKORSZÁG visszautasítot­ta azt az ENSZ-határozati ja­vaslatot, amely a külföldi csa­patok Ciprus területéről törté­nő kivonását követeli. Törökor­szág továbbra is önálló ENSZ- képviseletet követel Cipruson. ENRIQUO BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra Rómában fogadta a belga testvérpárt elnökét, akivel az európai kommunista és munkás­pártok közti együttműködés időszerű kérdéseit vitatta meg. TOKIÓBAN kiszivárogtatták, hogy Miki Takeo miniszterelnök a tőkés országok párizsi gaz­dasági csúcsértekezletén szor­galmazni fogja a Nyugat gazda­sági együttműködésének szük­ségességét a szocialista orszá­gokkal GORDON SCHOLES, a* auszt­ráliai képviselőház elnöke til­takozó levelet intézett 11 Erzsé­bet angol királynőhöz. Ausztrá­lia névleges államfőiéhez a brit főkormanyzó eljárása miatt aki alkotmányilag vitatható módon eltávolította hivatalából Whit- lan munkáspárti kormányát. MLADENOV bolgár külügymi­niszter befejezte hivatalos ju­goszláviai látogatását é« eluta­zott Belgrádból. Kommentárunk Washington — George Wál- lace alabamai kormányzó hiva­talosan bejelentette, hogy a Demokrata Párt jelöltje kíván lenni a jövő évi elnökválasztá­son. Valószínűtlen, hogy Wal- lacet a demokraták jelölni fog­ják, ezért feltehető, hogy vé­gül saját listán, harmadik párt színeiben indul majd a válasz­táson. Wallacenak így sincs esélye győzelemre, de töme­ges támogatásra igen, s ezzel jelentősen befolyásolhatja az 1976-os elnökválasztás kimene­telét. Wallace az ellenzékben levő Demokrata Párt úgynevezett déli csoportjának vezéralakja. A demagóg politikus, aki faj­üldöző, antikommunista szóla­maival a kispolgári tömegek körében igen népszerű, immár negyedszer indul az elnökvá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents