Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-10 / 239. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája Josef Koreák elvtárs felszólalása 1H75. X. 10. Josef Koröák elvtárs felszólalása bevezető részében jellemezte falvaink előző állapotát, a kishozamú munkát, a kis- és középparaszt bizonytalansá­gát, valamint béresek és zsellérek nyomorát. Az átalakulások, amelyekhez pár­tunk vezette a falut és a mezőgaz­daságot, méltán minősíthetők a párt politikája, ama képessége nagy for­radalmi és megdönthetetlen győzel­mének, hogy a gyakorlatban valósít­ja meg a marxista—leninista tudo­mányt. Kit ne örvendeztetnének szo­cialista mezőgazdaságunk eredményei, melyeket a jelentés és a mai illésünk elé terjesztett anyagok kritikai szel­lemük mellett is tükröznek? Ki ne örülne bármely faluba ellátogatva, amikor látja, hogyan változtak meg a viszonyok, az ott élő emberek? A bi­zalmatlan és várakozó emberek, akik elé két és félévtizeddel ezelőtt lép­tünk programunkkal és harcot vív­tunk, hogy megnyerjük őket a lenini szövetkezeti terv gondolatának, a szo­cializmus híveivé fejlődtek, akik sa­ját tapasztalatukon győződtek meg a párt politikájának helyességéről, esz­méinek igazságáról. Nem tagadjuk, hogy a tőkés világ­ban, főként a fejlett tőkés államokban is előrehalad a mezőgazdaság fejlődé-' se. Ám meggyőződésünk, hogy a hala­dásnak az ember javára és jólétére va­ló felhasználása sehol másutt nem le­het olyan kimutatható és nagyvonalú, mint a szocialista termelési viszonyok­ban, a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésben. Ismerjük a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemi termelés előnyeit, is­merjük az összesített föld nyújtotta lehetőségeket, elsősorban egyre töké­letesebb és tudományosabb táplálásá­nak lehetőségéi s így termőképessé­gének fokozását, megművelési techni­kája és gazdaságossága tökéletesítésé­nek lehetőségeit, a nagyüzemi terme­lési szakosítás és kooperáció lehetősé­geit, a nemesítés lehetőségeit, a fajok körzetesítésének, a nagy területű ön­tözési rendszereknek és a szocialista termelési szervezés más nagyüzemi módszereinek lehetőségeit, s ezért bát­ran tervezhetünk és tekinthetünk a jö­vőbe. Mai tanácskozásunk központi gon­dolata: Hogyan tegyünk további hatá­rozott lépést elegendő élelmiszer biz­tosítására — termelésének maximális önellátottsága, főként a gabonaterme­lésben való önellátottság elérése út­ján a következő években. Amellett, hogy a világ lakosságának érdeke a béke megőrzése, nincs olyan további nagyobb probléma, amely any nyira lekötné a világ közvéleményé­nek figyelmét, mint a növekvő számú lakosság élelmezésének biztosítása. A történelem nemegyszer a gyakorlat­ban mutatta meg az imperializmus iga­zi arcát — zsaroló politikáját, az em­beri nyomorra, a népek és országok szenvedésére alapozza. Mivel kenyér nélkül nem .lehet élni, a kenyér pedig gabonából készül, most és feltételez­hetően a jövőben is a gabona és a belőle készült élelmiszerek nemcsak kereskedelem, hanem politikai üzelmek tárgyává is válik. Ez csak kiemeli a Központi Bizottság ülésén napirenden levő kérdések belpolitikai és nemzet­közi politikai jelentőségét is. Elég erőnk és lehetőségünk van hogy ezen az úton is fokozzuk a szo­cializmusnak azokra a népekre és or­szágokra ható vonzó erejét, amelyek jövőbeli fejlődésük irányát a jelenlegi helyzetből kivezető útként keresik. Úgy vélem, hogy mi és más szocialista or­szágok is nem egy gondot vehetnek le a Szovjetunió válláról, amely évek hosszú során át nem kis mennyiség­ben szállította nekünk a hiányzó ga­bonát, noha a terméketlen években — az idén sem máskülönben — nehézsé­gek árán kellett vásárolnia a tőkés piacokon. ' Már kapcsolataink internacionalista lényegéből kifolyólag kötelesek va­gyunk szabaddá tenni szovjet baráta­ink kezét, miután lehetőségek nyíl­tak arra, hogy a problémát saját erőnkkel oldjuk meg. Szilárd meg­győződésünk, hogy a gabonaprobléma számunkra megoldható. Belpolitikai szempontból elegendő jó minőségű élelmiszer van a piacon és az élelmiszerek elegendő mennyi­sége közvetlenül a gabonatermesztés­től — a békés piac alapjától függ. Senkit sem kell meggyőzni róla, mit jelent a politikában a jól ellátott és kiegyensúlyozott piac. A piac alapját alkotó és a fogyasztók számára szük­ségességet jelenlő élelmiszer-ellátás — részbeni és helyi problémáktól el­tekintve kiegyensúlyozott. A mai ülés előkészítésének időszaká­ban a cseh kormányban egyes elvtár- sakkal tanácskoztunk és egyetértettünk 'abban, hogy nem volna helyes ború­látóan megítélni az idei betakarítás eredményeit. Hisz elvégre — a cseh­szlovák mezőgazdaság gabonatermesz­tése történelmének szempontjából megítélve — nem volt rossz a gabo­natermés, noha kisebb volt a tavalyi rekordtermésnél. A mezőgazdaságban így volt ez min dig és még sokáig így lesz, számíta- nunk kell olyan tényezőre, mint a ter­mészet, noha az a célunk, hogy minél jobban ráhassunk a természettől való függőségre. Mint tudjuk, ez sikerül is. Ha a termelés színvonala néhány évvel ezelőtt 6 millió tonna körül mozgott, ma pedig mintegy 10 millió tonna gabona, akkor ez a mezőgaz­daság utóbbi években elért progresszív fejlődésének kétségtelen bizonyítéka, amely igazolja a XIV. kongresszus ha­tározataiban és legutóbbi öléves ter­vünkben megtestesülő pártpolitikát. A jövőben is számítanunk kell töb bé kevésbé sikeres évekre. Minél na­gyobb átlagos hozamokat tervezünk s mi ezeket a VI. ötéves terv végén hektáronként 4,3 tonnára növeljük —, annál nagyobb lesz a kockázat, annál inkább kell előre számolnunk és ele­jét venni a kockázatnak. A népgazdaság szocialista irányítá­si módjának lehetősége van olyan fel­tételek teremtésére, hogy ilyen hely­zetek fölöslegesen ne okozzanak ne­künk rendkívüli nehézségeket. Ilyen esetekre előre biztosítanunk kell ma­gunkat ésszerű tartalék céltudatos ki­alakításával. Ilyen biztonsági tartalé­kot kellene teremteniük az egyes me­zőgazdasági vállalatoknak vagy cso­portosulásoknak. Elsősorban a közpon­ti alapokban kellene állandó biztonsá­gi tartaléknak szavatolnia, hogy egy évben 5—10 százalékos termeléskü- lönbség ne okozzon rendkívüli nehéz­ségeket. Ez természetesen új silók és raktárak építését igényli. Nem volna reális arra számítani, hogy a gabona termelés évről évre rendszeresen fog nőni, ahogyan azt beírjuk az évi ter­vekbe. Egyes években bizonyára lesz­nek kilengések. Számunkra azonban az a fontos, hogy az egész jövő öt­éves terv összességében kölcsönös kap­csolatokban felüjegyzett és átvezetett eredményeket érjünk el. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban a 6. ötéves terv végére 11—12 millió tonna gabona termelését ter­vezzük. Ez különben annyi, amennyire a gabonafélékben való önellálottságra van szükségünk és annyi, amennyit nagyobb kockázat nélkül el kellene érnünk. Ezért a Cseh Szocialista Köz­társaság feltételei között a mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium­mal együtt újra és alaposan meg akar­juk vitatni az összes lehetőségeket, hogyan teljesítsük a magunk részét e nagy feladatból. Az új reális meg­ítélés során sem zárkózunk el a ga­bona vetésterületei bővítésének további indokolásával kapcsolatos lehetőségek elöl, ami segíthetne változtatni a koc­kázatokon. Bizonyára kifizetődik a sokoldalú és alapos elemzés, mi elő­nyösebb és hatásosabb: a gabona pót­lása-e a lucerna és más fehérjék­ben gazdag takarmánynövények szá­razanyagával az állatok takarmány- adagjaiban, vagy azt a területet, amely­ből gabonát pótló szárazanyagot nye­rünk, közvetlenül bevetni gabona fé­lékkel és energikusan belterjesíteni a termelést a takarmánynövények többi területein, a szándtóföldön, réteken és legelőkön. Ezzel összefüggésben megéri a fá­radtságot, hogy jól és felelősségtelje­sen átdolgozzuk a burgonyatermeszté­si programot is, a burgonya élelmezési és iparj alkalmazása tényleges szük­ségleteinek szempontjából azzal a cél­lal, hogy az eddiginél sokkal haté­konyabban és jobb eredménnyel hasz­náljuk fel a burgonyaterületeket. Ez nyilván új fajtákat, nagyobb gondo­zást és a burgonya jobb elraktározá­sát fogja igényelni. Meggyőződésünk, hogy csak így takaríthatunk meg sok ezer hektárnyi szántóföldet a gabo­nafélék javára. A mai tanácskozás tartalma, alapos előkészítése és a szocialista mezőgaz­daság további fejlesztésének realista megközelítése bizonyára nagy vissz­hangra talál a szövetkezeti parasztok, az állami gazdaságok és a mezőgaz­dasági szolgáltatások dolgozói köré­ben. Senki sem vonja kétségbe a to­vábbi ésszerű mezőgazdasági és élel­miszeripari beruházások során és fő­ként a szocialista mezőgazdasági ter­melés előnyeinek még jobb felhaszná­lása során az ország gazdagsága to­vábbi növelésének és a nép életszín­vonala emelésének javára gyorsan fel­szabadítható lehetőségeket és tartalé­kokat. Még mindig van mit javítani az irá­nyításban felülről lefelé, hogy így fel­szabaduljon földműveseink kezdemé­nyezése és alkotó aktivitása. A mező- gazdaságban elért sikerek iránti min­den tisztelet mellett nem örülhetünk annak, ahogyan most egyes, nem ép­pen fárasztó munka nélkül keletke­zett értékekkel gazdálkodunk. A drá­ga gabonaalappal való gazdálkodással kapcsolatban megejtett népi ellenőrzés eredményére gondolok; £ nemcsak erre. Mit szóljunk az idei cseresznye termés betakarításához és felhasználá- sához, mit mondjunk a zőldségségter- més egy részének elértéktelenítésével kapcsolatban, noha sok helyütt hiány- volt belőle. Mit teszünk az idén a jó alma- és körte terméssé IV E problémá­val kapcsolatba kerülők bölcsessége és kezdeményezése nélkül egyetlen kormányhatározat, sem valamilyen ad- minisztratív intézkedés nem oldja meg egyszeriben a problémát. Egyelőre nin­csenek eszközeink olyan raktárak lé­tesítésére, amelyek azonnal befogad­hatnák például az egész alma termést, és egyenletesen láthatnak el a piacot. Ám jelentős mennyiségű jó téli alma a termelők kis raktáraiban maradhat s aztán vonzó áron felvásárolhatjuk tőlük, majd a téli vagy tavaszi hóna­pokban a külföldről behozott drága alma helyett elláthatjuk velük a pia­cot. Központi Bizottságunk, pártunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar to­vábbfejlesztésének kérdéseivel kapcso­latos beszámolóját a szövetkezeti pa­rasztokhoz, az állami gazdaságok dol­gozóihoz és mindazokhoz címezi, akik nek munkája kapcsolatban van a me­zőgazdasággal, az élelmiszertermeléssel és elosztással. A Központi Bizottság levelével, melynek tartalmával teljesen egyetértek, nemcsak a kommunisták­hoz, hanem minden dolgozóhoz vilá­gos nyelven fordul, ahogy ezt mindig i* VMli- A München előtti köztársaság­ban a munkások és kisparasztok meg­értették a pártot, megértették őt a náci megszállás idején az összes be­csületes hazafiak, megértette őt a dol­gozók túlnyomó többsége, amely a párttal együtt vívta a februári csatát hazánk további fejlődése szocialista irányvonalának végleges győzelméért. Kétségtelen, hogy azok a kérdések, problémák, távlatok, amelyekkel ma, a pártkongresszus előtt a Központi Bizottság Csehszlovákia dolgozóihoz fordul, teljes megértésre és támoga­tásra találnak. Maga az élet, a fal­vakban és városokban különbség nél­kül körülöttünk zajló élet, a pezsgő és gazdag élet, amilyen soha sem volt a múltban, azt bizonyítja, hogy a párt csak azért mozgósít, mert lényege az a tulajdonsága, hogy soha se essék önelégültségbe, soha se állapodjék meg az elérteknél, hanem minduntalan utat törjön előre, magasabb célok fe­lé. A kommunizmus alapítói és kom munista pártunk alapítói törvényként írták pajzsukra: Mindjobban ki kell elégíteni a nép anyagi és kulturális szükségleteit. Pártunk mindenkor hű volt és marad ehhez a küldetéséhez és örökéhez. Marie Baresová elvtársnő felszólalása Járásunk, a lounyi járás az észak­csehországi kerület egyik leglermé kenyebb járása. A gabonatermesztés­ben szakosította magát a gabona, a cukorrépa, főleg azonban a komló ter­mesztésére, amelyet 4200 hektárnyi te­rületen termesztünk, tehát a CSSZSZK egész komlóterületének mintegy a fe­lén. A komló kivitelét több mint 60 százalékban járásunk biztosítja a lég jobb minőségű komlójával. A járás mezőgazdasági vállalatai az 1971—1975-ös években többször kie­melkedő sikert értek el, főleg a nö­vénytermesztés és az állati termékek piaci produkciójával kapcsolatos fel­adatok rendszeres teljesítésében és túl­szárnyalásában. Magasabb színvonalra emelték a termelés koncentrációját és szakosítását, széleskörűen kibonta­koztatták a sokoldalú kooperációs kapcsolatokat mind közös mezőgazda- sági vállalatok létesítésével, mind pe­dig a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperálással. A XIV. pártkongresszus határozatait a járásban minden téren teljesítettük, a járási pártbizottság politikai-szerve­ző munkája ezen a szakaszon rend­szeresen a konkrét döntésekből és a mezőgazdasági termelés biztosításából indult ki. A termelést azonban rend szeresen befolyásolja a csapadék hiá­nya, a talajvíz szintjének egyre na­gyobb méretű csökkenése. Ezek a ha­tások immár objektív tényezőkké vál­tak, amelyek befolyásolják a növény- termesztés színvonalát. A növénytermesztésben a szárazság okozta károk öt év alatt lecsökkentet­ték, mégpedig 452 millió koronával a tervezett színvonalat, emellett a ter­melésre tervezett költségeket mind rá­fordítottuk. E veszteségek közvetlen hatása törvényszerűen megmutatkozott az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek jövedelmében. A károk enyhítését a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, vala­mint a mezőgazdasági vállalatok a nem biztosítható károk alapjából 1971 —1974-ben 13 millió korona összeggel dotálta. Az idén az ilyen károkat még nem tudjuk kimulatni. Sokkal komo­lyabb dolog, hogy ezek a károk társa­dalmunkat a legdöntőbb jellegű ter­ményektől fosztják meg, amilyen a gabona, a cukorrépa, de főleg a kom­ló, mégpedig jelentős mértékben. Pél­dául 1973-ban 25 347 tonnával lema­radtunk a reális termelési terv mögött, 1974-ben 5508 tonnával, 1975-ben 6901 tonnával. A járás azonban még az alacsonyabb termelésnél is teljes mér­tékben biztosította az állami felvásár­lási tervet, csökkent azonban ezáltal a takarmányalap, ami más vonatkozás­ban befolyásolta az állattenyésztés színvonalát. A járásban uralkodó víz­hiány befolyásolja az elsődleges mező- gazdasági termelés területét is. A nö­vénytermesztésben bekövetkezett hiány negatívan befolyásolja a felvásárlási vállalatok, főleg a cukorgyárak ter­melési tervének teljesítését, a kom­lótermesztésben pedig jelentős devi­zaveszteséget okoz népgazdaságunk nak. Mindezek a tények figyelemre mél­tók. Ezért annál inkább előtérbe lép járásunkba a növénytermesztés bizto­sításának kérdése, mégoedig a nagy teljesítményű öntözőrendszerek kiépí­tésével, mert ez az egyeilen lehetőség a nagy társadalmi veszteségek kikü­szöböléséire. A nagy terjedelmű öntözőrendszerek epítésére törekszenek járási szerveink már több éve. 1974-ben a járási szervek a kerületi szervek részvételével meg­vitatták a lounyi járás növényter­mesztésének az ismétlődő szárazságok következtében kritikus helyzetét, ami­kor a növénytermesztés színvonala u kerület, sőt az egész köztársaság szín­vonala alá süllyedt. A lounyi járási a kerületi pártbizottság és a CSKP Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumok javaslatára bevetlek abba a tanulmányba, amelyben a kom­lótermesztési vidékek öntözésének megoldásával foglalkoznak. A tanul­mányt a prágai Hydroprojekt vállalat 1974 végén mér kidolgozta, é*5 a lou­nyi járás problémáját nagy kiterjedé­sű öntözőrendszerrel szándékozik ..leg­oldani. Hatékonyságát több oldálrM bizonyíthatjuk. Főleg a komló termesz­tésben, de a cukorrépa, a takarmány­növények és a gyümölcs termesztésé­ben is, tehát olyan termények eseté­ben, amelyek döntő mértékben részt vesznek járásunk növénytermesztésé­nek szakosításában. A csapauékhiány nagy kilengeseket okozott az 5. ötéves tervidőszak egyes éveiben. 1971-ben például a növény- termesztés terjedelmét 81 százalékra, 1972-ben 79 százalékra, 1973-ban ugyancsak 79 százalékra, tavaly pedig 79,2 százalékra teljesítettük. Az idén megközelítőleg 85 százalékos teljesí­tésre számítunk. Szembeötlő különb­ségek vannak a járás és az ország Átlagos termésében. Például a CSSZSZK- ban 1973-ban az átlagos hektárhozam 3,52 tonna volt, a lounyi járásban pe­dig csak 2,50 tonna. A cukorrépa te­rén ugyanabban az időszakban a köz­társaságban 31,09 tonna volt a hek­tárhozam, míg a lounyi járásban csu pán 18,69 tonna. Egyértelmű igazolást nyert, hogy az öntözőrendszerek kihasználásával pél­dául a komlótermesztésben 25,3 szá­zalékkal emelhető a hektárhozam, sőt az öntözött komlóföldeken a követke­ző évben már 50 százalékkal. Hason­lóan jó hatással van az öntözés a töb­bi terményre is. A kapásnövényeknél és a takarmánynövényeknél a termés az átlagos csapadékmennyiségű évek­ben 20 százalékkal emelkedik. Bare§ová elvtársnő felszólalásának további részében a mezőgazdasági gé­pek szállításának helyzetével foglalko­zott az egyes munkaműveleteket il­letően. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági terme­lés további fejlesztése érdekében kie­légítő mennyiségben kell szállítani a gépeket és a pótalkatrészeket. Befe­jezőben biztosította a jelenlevőket ar­ról, hogy a lounyi járás mezőgazda sági dolgozói a párt és az állami szer­vek vezetésével lebontják részleteire a központi pártbizottság, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizott­sága kongresszusi felhívását, és a le­hető legjobban teljesítik majd az. idei évi feladatokat, felkészülnek az 1976. évi termelésre és a 6. ötéves tervre, amely a fokozott célkitűzésekre való tekintetlel nagyon igényes lesz. A já­rásban már ma kibontakozott a vállalá­si mozgalom — nem csupán a mező- gazdaságban, hanem az ipari dolgozók körében is —, melynek célja a lehető legbecsületesebben köszönteni pártunlt XV. kongresszusát. I

Next

/
Thumbnails
Contents