Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-10 / 239. szám, péntek
Ignác Janák elvtárs felszólalása Mezőgazdáink *s egész kerületi pártszervezetünk számára kulcskérdés a CSKP XIV. kongresszusán megjelölt fontos cél elérése — az alapvető élelmiszerek fogyasztása növekedésének saját forrásokból való fedezése és a gabonafélékben s egyéb mezőgazda- sági termékekben önellátottságra való törekvés, mint azt az idén Nitrán, köztársaságunk elnöko dr. G. Husák elvtárs hangsúlyozta és a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a beszámolója is kidomborítja. Az ötödik ötéves tervben reális feltételeket teremtettünk arra, hogy lényegesen elősegíthessük e célok elérését. Az ötéves tervidőszakban kerületünkben több mint 10,5 millió tonna szemes terményt termelünk és terven felül több mint 750 ezer tonna gabonát juttatunk az állami alapokba. Az idén 65 ezer tonnával többet adtunk át és így a nyugatszlovákiai kerület 112,5 százalékra teljesítette az állami gabonafelvásárlási tervei. A gabonatermelés növelésének döntő tényezője volt a szovjet búzafajtákkal bevetett területek bővítése. A vetésterületek több mint 90 százalékán búzát termesztünk. A kerületi pártszervezet rendszeresen törődik a gabonakérdés tervszerű és céltudatos megoldásával, állandóan aktivizálja a kommunistákat és a gazdasági vezetőket a nitrai mezőgazdasági főiskola és további mezőgazdasági intézmények kiadós segítségével, s így ennek eredményeként elértük a búza hektárhozamainak tartós növekedését, amire a csehszlovák mezőgazdaság történetében eddig még nem volt példa. A búza átlagos hektárhozamai például 1970-ben kerületi viszonylatban 32,2 mázsát tettek ki, az idén elérték a 45,42 mázsát, vagyis 13 mázsával többet. A másik legelterjedtebb gabonafajta, "melyben tartósan növekvő terméshozamot értünk el, a tavaszi árpa. E téren is pozitív eredményeket értünk el a hagyományos külterjes fajtáknak új hazai és NDK-beli tavaszi árpafajták- k-1 való felváltásával. 1970-ben az árpa átlagos hektárhozama csak valamivel volt több 32 mázsánál, 1975-ben azonban í-iár több mint 41 mázsa, vagyis 9 mázfával több. Az idén kerületi méretben első ízben érünk el kedvező eredményeket a szemes kukorica termesztésébeVi is, amelyet döntően fontosnak tartunk a gabonatermesztési program komplex megoldásában. Több mint 5C mázsás átlagos hektárhozamot várunk, ami együttvéve több mint félmillió tonna szemes kukoricát jelent. Kedvező eredményeket érünk el az ’attenyésztési termelésben is, e téren már teljesítettük a CSKP XIV. kongresszusán megjelölt feladatokat. Kerületünk kommunistái nem elégszenek meg az elért eredményekkel, hanem jó alapnak tartják arra, hogy főként a szakosítás, a kooperáció és a tudományos-műszaki haladás gyorsított gyakorlati alkalmazása útján tovább fejlesszük a mezőgazdasági termelést. Az élelmiszer-termelési önellátottság megoldása terén továbbra is elsőrendű feladatnak tartjuk a gabonakérdést, főként a sűrűn vetett gabonafélék termesztésének beltarjesítését. Bővítjük a szemes kukorica termesztését, erre ugyanis jó éghajlati és talajviszonyaink vannak. Földműveseink a következő években két és fél millió tonna szemes terményt akarnak termelni átlagban 50 mázsás búza-, 44 mázsás árpa-, 55—60 mázsás kukoricahozamok hektáronkénti elérésével. A nagyarányú gabonatermelés azonban az önellátottság biztosításának csupín egyik oldala. Ugyanolyan fonAz ötödik ötéves tervben a gabonatermesztés terén a közép-csehországi mezőgazdasági üzemek részére kitűzött feladatokat mezőgazdasági dolgozóink 106 százalékra, a gabonafelvásárlási tervet 116 százalékra teljesítették. A tavalyi esztendő kivételével 1971-től m’nden évben növekedés mutatkozott a növénytermesztésben és az állati termékek termelésében. Megszilárdult a mezőgazdasági üzemek többségének üzemgazdasága. A pozitívumok közé tartozik az is, hogy az utóbbi időben sikerült megállítani a kerületben a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek csökkenését. Az általános fejlődést tehát pozitívan lehet értékelni. A párt és a mezőgazdasági dolgozók igyekezete az idén is a gabonatermesztési terv túlteljesítésére irányult. A mezőgazdasági dolgozók előzetes becslések és az általuk nyújtott munka alapján az ország felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy gabonából átlagosan 4,25 tonnás hektárhozamot érnek el. A párt és a dolgozók minden erőfeszítése ellenére tos a minősége és gazdaságos fel- használása. Ezért komplex intézkedéseket dolgoztunk ki a szemes termények megtakarítására és gazdaságos felhasználására. Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalatok a következő célokat tűzik ki: 0 A takarmánynövények termelési bázisát bővítik és hatékony feletetésüket úgy biztosítják, hogy fokozatosan csökkenjen a gabonafélék takarmányozási százaléka. 0 kellő mennyiségű jó minőségű terimés takarmányt biztosítanak; 0 fokozottan gondoskodnak a gabona elraktározásáról és kezelésérői, 0 biztosítják az összes takarmányfélék gazdaságos felhasználását. A mi viszonyaink között nagy jelentősége van a szemes kukorica termesztésének, amely a takarmánykeverékek termelésének fontos komponense, a feldolgozó ipar fontos nyersanyaga és termesztésében a hozamok terén még jelentős tartalékaink vannak. Az eddigi tapasztalatokból Iáiható, s ezt az idei jó eredmények is igazolják, hogy a kukorica nagy hektárhozamokat szavatol. Ám meg kell változtatni a hibridek eddigi összetételét a korai és félig korai fajták javára és gyorsan meg kell oldani a kukorica betakarítás utáni kezelését és elraktározását. Ezért azokban a járásokban, ahol szemes kukoricát több mint tízezer hektáron termesztenek, a hatodik ötéves tervben szövetkezetközi vállalatok létesítését tervezzük, hogy a szemes kukorica ipari módszerű termesztésének termelési bázisait alkossák. A gabona- és kukoricaprogram megoldása mellett ipari növények és hüvelyesek termesztésével is foglalkozunk. Cukorrépát több mint 45 000 hektáron termesztünk s az idén több mint kétmillió tonnás termést várunk. Ám minél tovább, annál inkább problémák mutatkoznak a cukorgyárak feldolgozó kapacitásaival kapcsolatban. A kivezető utat abban látjuk, hogy a termelési tervet kerületünkből áthelyezzük más kerületekbe és a jövőben új cukorgyárat építünk. A hektárhozamok növelése és a vetésterületek csökkentése mellett a cukorrépa termelését olyan szinten akarjuk fenntartani, hogy a cukorgyári kampány ne haladja meg a 70—80 napot. Kerületünk tapasztalatai igazolják, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének és gazdaságossá tételének fontos tényezői a termelés megszervezésének és irányításának hatékony rendszerei. Ezért.a szervezés és irányítás tökéletesítésének kérdéseit sürgős politikai gazdasági feladatnak tekintjük. A mezőgazdasági termelés irányításának tökéletesítése azonban nem kezdődhet csupán vállalati szinten, a vállalaton felüli szervek, köztük a minisztérium tevékenysége gyenge pontjainak megoldása nélkül. Ezért munkájukban tökéletesebb rendszert kell érvényesíteni a feladatok elosztásában, a közös termelő és szolgáltató vállalatok létesítésében, a szállítói-átvevői kapcsolatok biztosításában, a társadalmi munkamegosztás fejlesztése és a vállalatok összevonása folyamatának egyszerűsítésében. A XIV. pártkongresszus irányvonalának következetes megvalósítása folytán kerületünk feltételei között jó eredményeket ért el a mezőgazdaság. Tudatosítjuk, hogy még nagy tartalékaink vannak. Ezért biztosítjuk pártunk Központi Bizottságát, hogy úgy mint eddig, a jövőben is igyekezni fogunk, hogy hatékonyan elősegítsük népünk élelmezésének saját forrásokból történő biztosítását. . ezt a kötelezettségvállalást nem sikerült teljesíteni: csaknem 1 tonnával kisebbek voltak a hektárhozamok. Mindenekelőtt az Elba menti járások nem teljesítették tervüket és vállalásukat. Ezért tartom teljesen jogosnak az elnökség jelentésében szereplő kritikai észrevételt arról, hogy a közép- csehországi kerület néhány járásának nagyobb lehetőségei vannak a gabona- termesztésben. Ezek a lehetőségek megvoltak és megvannak nemcsak a gabonatermesztésben, hanem a mezőgazdaság más ágazataiban is. A kisebb gabonatermés okait a kerületi pártbizottság szubjektív befolyásokban, mindenekelőtt abban is látja, hogy nem volt kielégítő a gabona védelme a növénybetegségekkel és a gyommal szemben, nem mindenütt tartották meg az agrotechnikai határidőket, a növények nem kapták meg a szükséges ásványi tápanyagokat az egyes vegetációs időszakban, s az okot nem utolsósorban a szervezés és 'az irányítás fogyatékosságaiban is kell keresni. A mezőgazdasági dolgozók most minden üzemben levonják a tanulságokat további munkájuk szempontjából, s ugyanígy a pártszervek és -szervezetek is. A gabonatermesztés növelésének útját a kerületi pártbizottság mindenekelőtt az intenzitás fokozásában, a termelés növelésében látja, mindenekelőtt az Elba vidékén, a termelés struktúrájának a hüvelyesek javára történő megváltoztatásában és a betakarítással kapcsolatos veszteségek csökkentésében. Tovább kell fokozni az agrotechnikai fegyelmet, teljes mértékben biztosítani kell a talaj- és a növények tudományosan indokolt tápanyagellátását. Nagyobb gondot kell fordítani a nagy hozamú szovjet búzafajták tájasítására, különösen a Mironovszkaja búzafajta és a mi árpafajtáink tájasítására; biztosítani kell, hogy a vetés százszázalékos legyen, s ehhez biológiailag értékes vetőmagot használjanak. Ezek a tényezők az aratás megfelelő technológiájával és a jó munkaszervezéssel együtt határozzák meg élenjáró mezőgazdasági üzemeink és járásaink eredményeit is. A kerületi pártbizottság arra törekszik, hogy ezek tapasztalatait mindenütt hasznosítsák. A gabonatermesztés terérv a nyugat- szlovákiai kerülettel és különösen a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járással folytatott tapasztalatcserék értékes ismeretekkel gazdagítottak minket. Például az egész kerületben bevezették az agrobiológiai nyilvántartó-lapokat. Ezeknek helyes vezetése és értékelése lehetővé teszi, hogy kitapintsuk a gyenge helyeket az agrotechnikában, megítélhessük az agronómus befolyását és más tényezőknek, mint pl. az időjárásnak a hatását. A kerületi pártbizottság energikusan törekszik a rét- és a legelőgazdálkodás megjavítására. Itt még vannak tartalékok, amelyeket a földművesek gyorsan felhasználhatnak, főképp, ami a vízgazdálkodás szabályozását és a talajjavításos réteken a pázsitfélék jobb tápanyagellátását illeti. Augusztus végén a kerületi pártbizottság sürgős intézkedést hozott a szemes takarmányokkal való jobb gazdálkodásra. Most csak az a fontos, hogy ezeket az intézkedéseket valamennyi mezőgazdasági üzem megtartsa, különösen ott, ahol az állati termékegység kitermelésére aránytalanul nagy abrakadagokat használnak fel. Ugyancsak intézkedés történt, hogy fel kell használni az élelmiszeripari vállalatok takarmányozás céljaira alkalmas hulladékanyagait. Egyes járásokban központosítva folyik minden szemes takarmánnyal való gazdálkodás. Ugyancsak intézkedések történtek a természetbeni járandóságok szabályozására. A takarmányszárítás fejlesztésére kidolgozott kerületi koncepció alapján terjedőben van a meleglevegős takarmányszárítás és a takarmánypogácsa előállítása. Az élelmiszer-önellátás növelése szorosan összefügg a cukorrépa termesztésével. A növénytermesztésnek egyetlen olyan ágazata ez, ahol a kerületnek nem sikerült, teljesítenie az ötödik ötéves tervben előírt mutatót. A kerületi pártbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mezőgazdasági üzemek zöme régi, az emberi munka iránt igen igényes módszerrel termeszti a cukorrépát. A cukorrépa termesztésének új technológiájára mezőgazdasági üzemeink többsége nem volt képes áttérni. A földművesek hatékonyabb segítséget igényelnek a Seméicében működő Cukorrépakísérleti Intézettől. Meghatározó jelentőségű lenne répatermesztésünk fejlesztésére mindenekelőtt az, ha sikerülne nagyhozamú egycsírájú cukorrépa-vetőmagot - kinemesíteni. Jobban ki kell dolgozni úgyszintén a cukorrépa termesztésének egyéb technológiáját is. Élenjáró répatermesztő üzemeink eredményei azt bizonyítják, hogy ezzel a feladattal is sikeresen meg lehet birkózni. Ilyenek mindenekelőtt a breznói, a cáslaví, a lichoce- vesi és más állami gazdaságok, ahol igen jó hozamokat érnek el minimális mennyiségű kézzel végzett munkával. Ahhoz azonban, hogy át lehessen térni a korszerű cukorrépa-termesztés technológiájára, szükséges, hogy magas színvonalon álljon az agronómiai szolgálat, helyes mennyiségű és összetételű tápanyagokat kell juttatni a talajba, vegyszeres növényápolást kell alkalmazni, és szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemeknek megfelelő legyen az anyagi-műszaki ellátottsága. Megnyugtató módon ki kell elégíteni a mezőgazdasági üzemeknek a megfelelő mennyiségű növényvédőszerek, a kifogástalan minőségű és pontos vetőgépek, kultivációs szerszámok (amilyen pl. az automatikus egyelőgép) iránti jogos igényét. A közép-csehországi kerületben a legrosszabb — országos viszonylatban a gépparknak, különösen a gabonakombii jnoknak és más termesbe luKarí- tó gépeknek a struktúrája. Ugyancsak nehezen szerezhetők be a pótalkatrészek is. Ezéi’t helyesnek tartjuk, hogy a Központi Bizottság mindenekelőtt a gép- és traktorállomásokra bízza ezeknek a problémáknak a megoldását. A kerületi pártbizottság a mezőgazdaság komplex fejlesztésére törekszik, tekintetbe véve a jelenlegi viszonyokat és gazdasági lenetőségeket. Igyekszünk alkotó módon hozzáállni a mezőgazdasági termelés koncentrálásához és szakosításához, mégpedig a kooperációs kapcsolatok széles körű felhasználásának propagálásával. Míg a negyedik ötéves terv időszakában az egységes füldművesszövetkezelek száma lényegében nem változott a kerületben, számuk a jelenlegi ötéves terv időszakában több mint a felével, az állami gazdaságok száma pedig a negyedével csökkent. A mezőgazdaságban dolgozók megértették, hogy az előrehaladás útja a korszerű technikának nagy területeken való alkalmazása. Az átlag mintegy 5000 hektáron gazdálkodó néhány nagy egységes földművesszövetkezetben szaporodnak a tapasztalatok az irányítás és a szakosítás, a politikai és a szervező munka terén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy lehet összpontosítani megfelelő számú képzett, politikailag öntudatos szakembereket, biztosítani a gyorsabb ütemű műszaki haladást, hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló gépeket. A nagyobb földinűvesszövetkezetek és állami gazdaságok kialakításával felmerült a probléma, hogyan lehet őket irányítani. A nagyobb földműves- szövetkezetekben és állami gazdaságokban kedvező feltételek alakulnak ki a szakosított irányításra való áttéréshez; ez a fajta irányítás különösen fontos és bevezetése sürgős az állati termékek termelésével koncentráltan foglalkozó üzemekben. Lényegesen növekedik ezeken a helyeken a vezető beosztású dolgozók személyi felelőssége a feladatok teljesítéséért és a rájuk bízott munkaszakasz irányításáért, miáltal növekszik munkájuk hatékonysága. Ehhez azonban igen nagy szak- képzettségre van szükség. Kerületünk néhány járásában jó eredményeket értek el, ami a mező- gazdasági vezető dolgozók és kádertartalékok céltudatos politikai és szakmai felkészítését illeti. Például a mél- níki járásban már úgy készítik fel a műszaki és a gazdasági dolgozókat, hogy tekintettel vannak a mezőgazdaság új feltételeire. E célra felhasználnak kiválasztott üzemeket, ahol mindenekelőtt a fiatalok a mezőgazdaság korszerű irányításában és a haladó munkamódszerek alkalmazásában szereznek tapasztalatokat. Ezzel kapcsolatban vita tárgyává kellene tenni, nem lenne-e célszerű a járási mező- gazdasági igazgatóságokon alapot létesíteni, amelyből fedezni lehetne a fiatal szakemberjelöltek gyakorlati továbbképzésének költségeit. Tekintettel a mezőgazdaságban végbemenő gyors előrehaladásra, hasznos lenne, ha a mezőgazdasági főiskolán és egyes kiválasztott mezőgazdasági technikumokban lehetővé tennék a szakmai továbbképzést. A fiatal mezőgazdasági értelmiségről való politikai és szakmai gondoskodás terén támogatjuk a Szocialista Ifjúsági Szövetség tevékenységét. A prágainyugati járás tapasztalatai azt mutatják, hogy itt mindenekelőtt azért értek el igen jó eredményeket a mező- gazdasági termelésben, mert a járási mezőgazdasági szervek, a mezőgazda- sági üzemek és a pártszervezetek élén többségükben kiváló emberek állnak, akiknek igen jó szaktudásuk és szilárd szocialista meggyőződésük van. A mezőgazdaságban egyre nagyobb mértékben végbemenő koncentráció és szakosítás szükségessé teszi tovább növelni a párt vezető szerepét, s javítani a pártszervek és -szervezetek munka- módszerét. 1973 óta a kerületben 20 szövetkezeti pártbizottság alakult. Ez lehetővé tette a járási pártbizottságok számára, hogy hatékonyabban irányítsák az egységes földművesszövetkezetek pártmunkáját, emeljék, főképp a pártcsoportok munkájának színvonalát. Nem lehet azonban sablonosán eljárni. Falun fontos szerepe van a nemzeti bizottságoknak, sokszor a Nemzeti Front falusi bizottságának és a társadalmi szervezeteknek. Ezért a kerületi pártbizottság ügyel arra, hogy a legkisebb faluban se folyjék az élet a párt befolyása nélkül. , A falun és az egységes földművesszövetkezetekben folyó pártmunka színvonala többnyire alacsonyabb, mint az ipari üzemekben végzett pártmunkáé. Minden járásban találhatunk azonban jó példákat a kitűnő pártmunkára, a párt vezető szerepének helyes érvén yesítfesére a földművesszövetkezetekben, vagy az állami gazdaság üzemeiben. Ezeket a jó példákat terjeszteni kell. Václav Hájek elvtárs felszólalása A CSKP Közpiti Bizottsága 1975. október B-7-i ülésének vitája
