Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-10 / 239. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október G-7-i ölesének vitája

Karéi Neubert elvtárs felszólalása

Bevezetőben Neubert elvtárs visszatért a CSKP KB novemberi ülésén mondott felszólalásához. A továbbiakban elmondotta, hogy a dél-morvaországi kerület az 5. ötéves tervidőszakban sikeres eredményeket ért el, 107,2 százalékra teljesítette a fokozott gabonatermesztési tervet, beleszámítva a szemes kukorica termelését is. A termelési terv túlteljesítését elsősorban a hektárhozamok fokozásával érték el. Az ötéves terv a kerület számára elő irányozta a 3,27 tonna átlagos hektár- hozam elérését, a valóság azonban átlag 3,71 tonna. Ezzel megteremtették a feltételeket a gabonatermesztésben való fokozatos önellátás számára, és ahhoz, hogy ész!élhetőbben túlteljesítsék a gabonafelvásárlási tervet az állami alapok számára. Az ötéves tervidőszakra kitűzött operatív felvásárlási tervet is 108 százalékra teljesítették.

Az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében rendkívül következetesen, körültekintéssel biztosítottuk a gabonatermesztést közvetlenül a tavalyi termés betakarítása után. A mezőgazdasági vállalatok túlnyomó többségében már az őszi vetés előtt jobban készítették elő a talajt. Minőségi változás volt észlelhető a vetőmag előkészítésében és az Őszi búzafajták összetételében, amelyek vetésterülete az előző évhez viszonyítva 8300 hektárral nagyobb volt. Az ösz- szes kooperáló csoportosulásokban a kerület tudományos-kutatási alapjával együttműködve első ízben sikerült nagyobb mértékben átdolgozni és érvényesíteni az agrobiológiai ellenőrzést és a gabonatermesztés ebből eredő optimális agrotechnikáját.

Ezzel egyidőben a begyűjtés és felvásárlás szervezését határidő előtt készítették elő. Kooperációs szerződések segítségével a kerületbe összpontosították a betakarítás! gépeket, mégpedig a korábbihoz viszonyítva a legnagyobb számban. A politikai nevelőmunkában elsősorban a kombájnosokra irányítottuk figyelmünket, továbbá a legnagyobb gazdaságosság elveinek kidolgozására a betakarítás! gépek kihasználása terén. Itt felhasználtuk a kiváló kombájnosok sokévi tapasztalatait, akik a köztársaságban a legjobb teljesítményeket érték el több éven keresztül.

összegezve tehát kijelenthetem, hogy az idén az 5. ötéves tervidőszak előző éveihez viszonyítva a legjobban dolgoztuk ki és politikai szempontból a lég jobban biztosítottuk a gabonatermés betakarítására vonatkozó szervezési intézkedéseket. A kerület történetében a második legnagyobb gabonatermést ér tiik el, ami lehetővé tette nem csupán az állami felvásárlási terv teljesítését, hanem azt is, hogy 54 000 tonna gabo nával többet szállítsunk az állam tárházába.

Amint ismeretes, kerületünk a brnói aratóünnepségen elnyerte a Központi Bizottság és a szövetségi kormány megtisztelő elismerését, s a bfeclavi, a trebíői és a znojmói járás elnyerte a Munkaérdemrendet. A dél-morvaországi mezőgazdasági dolgozók sikeres munkájának magas fokú értékelése jogos, és azt mindnyájan megbecsülik.

Mindennek ellenére azonban az idei aratás eredményein bizonyos csalódást éreztek elsősorban maguk a mezőgazdasági dolgozók. Hiszen a talaj színvonalas előkészítése, az összes tudományos agrotechnikai elv alkalmazása, a vetőmag jó téli tárolása még jobb termés elérésére adott reményeket. Ezt igazolja a kerületben, főleg Bfeclav, és Znojmó vidékén a kukorica betakarításának első fázisa, és ugyanez vonatkozik a hodoníni járásra is. Az aratás elején, amikor a bfeclavi járás elsőként teljesítette a betakarítást és felvásárlást, már úgy véltük, hogy a termés jó lesz. Hiszen éppen ebben a járásban érték el a 4,5 tonnás átlagos hektárhozamot, ami a tavalyi évhez vi szonyítva minden hektáron 0,04 tonnával több termést jelentett. A betakarítás indulása ígéretes volt a znojmói, a hodoníni és a vyskovi járásban is. Az agrotechnikai ellenőrzés és felmérés július 15-én még több mint 5 tonnás termést feltételezett, ám a valóság 4,4 tonna volt, tehát kevesebb, mint tavaly. Ugyanez volt a helyzet a hanái járásokban és a kerület más részeiben is.

Már rendelkezésünkre állnak az első elemzések, amelyek megmutatják, miért nem sikerült elérni a gabonabetakarítás előirányozott terjedelmét. A szélsőséges időjárási viszonyokon kívül a gabona beérésének időszakában, amikor is a mag beszáradt, többe között még felmerült az ipari trágyák hiánya a termési időszakban, tehát éppen akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna.

A jövőben még következetesebben meg kell fontolnunk az egyes gabonafajták megválasztását és alkalmazását a területek tatajösszetételrf és éghajlata szerint. Míg például a Mironovszka- ja őszi búza alkalmazkodó jellegével már több éven keresztül szavatolja a nagy terméshozamokat, és a gabonatermés legjobb minőségét, néhány további

fajta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Mironovszkaja fajtának köszönhetjük, hogy a kerületben a ga bonatermesztési eredmények jók voltak. Előnye, hogy a többihez viszonyítva igénytelenebb, termelése szavatoltabb, jobb a mag minősége, és ellenállóképessége is nagyobb a kórokozókkal szemben. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy búzát termeszthessünk a Cseh— Morva-fennsíkon is. Az idei vetés ide jén számítunk arra, hogy a gabonater mesztés további fejlesztésében elsősorban erre a szovjet búzafajtára támaszkodunk majd, amely a szükséges agrotechnikai eljárások megtartásával 5, sőt 6 tonnányi átlagos hektárhozamokai eredményez.

Természetes, hogy az idei aratás ös/. szes hatását, pozitív és negatív eredményeit részletes elemzésnek vetjük alá. Ebből indulunk majd ki a különböző fajták agrotechnikájának megjavítására tett intézkedésekben, amelyek nélkül nem lehet emelni a mércét.

Több intézkedést a jövő évre és a további évekre vonatkozóan már most kezdtünk foganatosítani. Abból indulunk ki ugyanis, hogy a vetőmagfajták összetételében a közeljövőben, tehát 2—3 éven belül nem várhatunk különösebb változást. Az anyaki-műszaki ellátás terén ugyancsak nem lesz észlel- hetőbb a gyarapodás. Ezért foglalkozunk nagyobb figyelemmel azokkal a területekkel, amelyekre mi magunk is hatást gyakorolhatunk.

Ez elsősorban az alapagrotechnika, amely a tudomány és a kutatás legújabb ismereteiből és a kerület élvonalbeli gabonatermesztési vállalatainak tapasztalataiból indul ki. Kerületünk számára létfontosságú kérdés az öntözőrendszer kiszélesítése, aminek következtében még a legszárazabb területeken is fokozni lehet nem csupán a gabonatermést, hanem más termények hozamát is: Ebből az okból tehát az öntözőrendszer kiszélesítése nem lehel csupán a kerület ügye, hanem az illetékes központi szervek ügyének kell lennie, mint a Dyje mentén épített víztárolók esetében történt.

A kerületben még jelentős tartalékok vannak a szemes kukorica termesztése terén. Bizonyos stagnálás mutatkozik a kukorica vetésterületében, ami annak a következménye, hogy nem oldottak meg számos, a kukoricaterméssel kapcsolatos problémát. Megoldás azonban itt Is található. Elsősorban biztosítani kell a komplex gyártásvonalakat, a nagy befogadóképességű szárítókat, a nagy teljesítményű gépeket, főleg a betakarítás idején.

Az egész gabonatermesztési helyzetet reálisan értékeljük kerületünkben, azzal a tudattal, hogy az elkövetkező 6. ötéves tervidőszakban igényes feladatok várnak reánk. Célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, tehát a 6. ötéves terv folyamán elérjük a kétmillió tonnás évi betakarítást. Ennek biztosításé ra Irányítjuk a XV. pártkongresszust megelőző valamennyi politikai-szerve zési intézkedésünket.

Az állattenyésztésben is megvannak a feltételek a tervezett feladatok teljesítésére. Értékeljük azt a tényt, hogy a kerület, főleg a tejtermelésben, már az év kezdete óta folyamatosan teljesíti feladatát. A következő időszakban azonban minden mezőgazdasági vállar latban érvényre kell juttatni a gazdaságosság elvét a szemes takarmányok fogyasztása terén, anélkül, hogy stagnálás álljon be vagy csökkenjen az ál lati termékek előállítása Éppen ezen a területen segíthet a legjobban a dolgozóknak a XV. pártkongresszus tiszteletére kibontakoztatott kezdeményezése. És ez a valóságban létezik. Megemlítek néhány példát az újonnan alakult Mikulovi Állami Gazdaságból, amely az idei évtől kezdve 16 050 hektárnyi vetésterületen gazdálkodik. Bár az aratás ebben a vállalatban aránylag jó volt, az 1975—1976-os gazdasági évre a szemes takarmánynak csak 90 százalékát tudták biztosítani. Az elvtársak a XV. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukban azzal a javaslattal jöttek elő. hogy nem kérik a hiányzó 139 vagon szemes takarmányt az állami alapokból, hanem ellenkezőleg, e hiánnyal saját maciik birkóznak meg, s ugyanakkor megtartják az állattenyésztés jelenlegi intenzitását. A szarvasmarha-tenyésztésben a növendékmarhák tartása és hizlalása s a fejősök takarmányozása terén, 111 vagon szemes takarmányt takarítanak meg. A következő év számára tartalékot teremtenek azáltal, hogy a terimés takarmányok. ez idei jó termését a szárítókban feldolgozzák, s a takarmánnyal jól fognak gazdálkodni.

Nasonló a kezdeményezés más vállalatokban is, főleg ott, ahol jól működnek a pártalapszervezetek, a funkcionáriusok a szövetkezetek vezetőségeiben vagy a nemzeti bizottságokban.

Neubert elvtárs a továbbiakban a falusi pártszervezetek tapasztalatairól szólt. Befejezőben elmondotta, hogy a

kerületben az intenzifikációs célkitűzéseket a 6. öléves tervidőszak számára már kidolgozzák, ugyancsak a komplex racionalizációs intézkedéseket az 1976— 1980. évi mezőgazdasági termelés számára. Célkitűzéseinket a termelés és a gazdálkodás egyes szakaszain a 2 millió tonna gabonatermés elérésére, a hüvelyesek termesztésének 30 százalékkal való növelésére, a szemes kukorica termesztésének 30 százalékkal, a széna termesztésének 25—30 százalékkal, a cukorrépa termesztésének pedig 10— 15 százalékkal való fokozására összpontosítjuk.

Az állattenyésztésben a figyelmet elsősorban a szemes takarmányok fogyasztásának további csökkentésére, a

súlygyarapodás eddigi ütemének megtartására és növelésére, főleg a tejho- zamok növelésére irányítjuk.

A gazdasági mutatók szerint arra igyekezünk majd, hogy fokozzuk á beruházások hatékonyságát, csökkentsük a termelésre fordított költségeket, sza bályozzuk a természetbeniekkel való díjazást és javítsuk az elemző tevékenységet.

Végül egyetértett a Központi Bizottságnak a pártszervekhez, a kommunis Iákhoz intézett levelével, majd biztosította a Központi Bizottságot arról, hogy a dél-morvaországi kerület kom munistái és mezőgazdasági dolgozói az előző évekhez hasonlóan biztosítják az elfogadott határozatok megvalósítását.

Čenék Líbal elvtárs felszólalása

A párt kelet-csehországi kerületi bizottsága az idén áprilisban értékelte, mennyire haladt előre a mezőgazda- sagi termelés koncentrálása. A kerü- letben összesen 9 nagy kapacitású vállalkozás létesült, amelyek a fogyasztásra szánt tojásnak 60 százalékát vásárolják fel, a 8 társult sertés- hizlalda az árutermelés 30- százalékát nyújtja.

Ezeknek a vállalatoknak kétségtelen előnyeik vannak. Például a sobé- razi közös szövetkezeti vállalkozás

I jicíni járás) 120 000 tyúk kapacitású, és kilencszeres munkatermelékenységet mutat fel a hagyományos módszerű baromfineveléssel szemben. A vrs- cei sertéshizlalda 1 kg sertéshús termelésére 3,42 kg szemes takarmányt használt fel, és átlagosan naponta 55 dkg súlygyarapodást ért el. A jičíni járás hagyományos módszereket alkalmazó egységes földművesszövetkezetei 3,77 kg szemes takarmányt felhasználásával 51 dkg-os napi súlygyarapodást érnek el.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai nem maradnak meg a jelenlegi formáknál. Más járásokban szerzett tapasztalatok alapján arra számítunk, hogy egyetlen járási vállalatba fokozatosan összevonunk tojástermelésre, baromfi- és sertéshústermelésre szakosított mezőgazdasági üzemeket. A marhalenyésztés terén azonban egyetlen társult szövetkezeti vállalkozás sincs a járásban. Ez egyrészt a 'termőföldekhez való kötöttséggel, másrészt az igen igényes beruházásokkal függ össze. Ezért egyelőre a kooperációt az eszközök összevonásával valósítjuk meg. A kelet-csehországi kerületben négy közös gazdaság foglalkozik borjak, 27 szerződéses közös gazdaság üszők és hat közös gazdaság szarvasmarha tenyésztésével. Vagyis még a kezdet kezdetén tartunk.

önálló problémaként jelentkezik a mezőgazdasági őstermelés és a feldolgozó ipar kapcsolata szempontjából, hogy kevés a húsfeldolgozó ipari kapacitásunk a kerületben. Az élő vágóállat-produkciónak több mint egyliar- madát más kerületekbe visszük ki, s a jičíni járásban ez 60 százalékot tesz ki. Ezért keresni kell a lehetőségeket, hogy új húsfeldolgozó ipari kapacitásokat helyezzünk el a fogyasztói központok és a mezőgazdasági őstermelés között.

A növénytermesztés terén a kerületben 9 agrokémiai vállalkozás működik. Ezek tevékenysége különösen a kezdeti szakaszban a műtrágyák raktározására és felhasználására irányul. A növények szervezett tudományos tápanyagellátásához az első lépésekre az az Ostí nad Orlíc-i és a svitavyi járásban került sor. A növénytermesztés terén a kooperáció egyszerű formáit 211 mezőgazdasági üzem valósítja meg; ezek 126 000 hektáron gazdálkodnak. A kooperáció szélesebb formája valósul meg 18 000 hektáron, 5 ún. közös növénytermesztő vállalkozás révén.

Nem titkoljuk, hogy ennek a formának megvannak a maga problémái. A jičíni, járásban például közös növénytermesztést folytat már 1972-től a Sobotka nevű kooperációs csoportosulás. A növénytermesztés terén megvalósuló kooperációhoz kapcsolódik egy 260 bika hizlalására szolgáló telep építése. A jövő évben adnak át egy 642 tehén befogadására szolgáló istállót, és építés alatt áll egy 300 vagon gabona tárolására alkalmas raktár. A növénytermesztésnek és az állati termékek termelésének egymáshoz való kapcsolódása egy sereg új bonyolult gazdasági, de jogi és szervezési problémát is felvet. Fékezőleg hat például, hogy a kooperációban részt vevők a közösség kárára igyekeznek saját érdekeiket érvényesíteni. Nem sikerül — néhány helyen

— megfelelőképpen leküzdeni az irányításban dolgozóknak egyes lokálpatriota tendenciáit. Felmerülnek vélemények, hogy nem lenne-e célszerűbb a vállalatok összevonása egy gazdasági egységbe. Helyes lenne általánosítani az ország valamennyi közös gazdaságának tapasztalatait ős a lehetőségekhez képest egységes állás pontra helyezkedni. Ez u Mezőgazda- sági Minisztérium hatáskörébe tartozik.' A kérdést nem lehet már tovább halogatni.

A termelés koncentrálása az említett formákkal a szövetkezetek össze vonásának az útján történik. A legutóbbi két év folyamán felére csökkent u kerületben az egységes földművesszö- vetkezetek száma. A szövetkezeten ként számított átlagosan 1200 hektár termőföld azonban még így is Vi legkisebb az egész országban; a szövetkezetek 11 százaléka átlagosan 500 hektárnál kevesebb földön gazdálkodik.

Az eddigi tapasztalatok azt mulatják, hogy tervszerű és céltudatos továbbhaladásra van szükség. Azt kívánjuk a járási irányító szervektől, hogy végezzék el felelősségteljesen az ösz- szevonásokhoz szükséges feltételek elemzését. Igen nagy fontosságot tulajdonítunk mindenekelőtt a káderelőkészítésnek. Nem maradunk meg csak az összevonás előtti összpontosított gondoskodásnál. A pártszervek és a gazdasági irányító szervek igen nagy gondot fordítanak az összevonás után elért eredmények rendszeres értékelésére is. Az újonnan kialakított nagyobb egységek túlnyomó többségének sikerül a járási átlag fölé emelni a termelés intenzitása növekedésének ütemét. Igényesebbek a befektetett eszközök hatékonyságával kapcsolatos problémák, összefügg ez mindenekelőtt a talajjavításra fordított egyszeri költségekkel, az istállózási kapacitások szükséges fejlesztésével, s végül a munka díjazásával is, amely rendszerint eléri a legjobb összevont egységes földművesszövetkezetben alkalmazott díjazást.

A kelet-csehországi kerület egyes vidékein kedvezők a feltételek a zöld ség- és a gyümölcstermesztés koncentrálásához. Számítunk a zöldségtermelő területekhek 3700 hektárra és a nagy hozamú gyümölcsösök területének 2500 hektárra való növelésére. A jlCíni já rásban pl. a gyümölcstermesztést fokozatosan 8 mezőgazdasági üzembe összpontosítjuk, ahol 1182 hektáron telepítünk nagy hozamú gyümölcsösöket. Az erre a célra kiválasztott mezőgazda- sági üzemek nagy felelősséggel végzik a gyümölcsfa-telepítést. Komoly problémákba ütköznek azonban, ami az elegendő mennyiségű és jó minőségű facsemete beszerzését illeti; kü lönösen az alacsony törzsű gyümölcsfák beszerzése okoz gondot. A gyümölcs felvásárlása különösen az alma és a körte felvásárlása igen nagy szervezési fogyatékosságokat mutat fel. Ez határozottan nem járul hqz/.á a gyümölcstermesztés tervezett szakosításához.

A fejlődés elért foka, az újonnan kitűzött irányvonal, a koncentráció, a kooperáció és a szakosítás üteme fel- gyorsításának szükségessége megkí vánja a pártmunka hatékonyságának további növelését. A párt befolyásának elmélyítése a termelésben, az üzemgazdaságban és az egész irányítási folyamatban azt is feltételezi, hogy céltudatosabban helyezzük el a kommunistákat a termelés döntő fontosságú ágazataiban, hogy emeljük a tagállomány eszmei színijét, s bővítsük sorait fiatal traktorosokkal, karban tartókkal, állattenyésztési dolgozók kai, technikusokkal és funkcionáriusokkal.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelésben, az anyagi bázisban és a társadalmi téren bekövetkezett változásokhoz kell alkalmaznunk a pártmunka módszereit és formáit. A koncentráció terén mutatkozó feladatok igényessége megköveteli, hogy gyorsabban alkalmazzuk a párt Szervezetek kerületi felépítését a tér melésl elvekhez — elmélyítve így az ellenőrzés jogának alkalmazását, és teljes mértékben alkalmazva a ká dermunka elveit.

így azután a pártmunka növekvő hatékonysága nem utolsósorban k‘ed vező befolyással lesz a felajánlási mozgalom és a szocialista munkaverseny kibontakozására.