Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-09 / 238. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája Péter Colotka elvtárs felszólalása 1975. X. 9. A mezőgazdaság és az élelmezésügy továbbra is kétségtelenül fontos sze­repet tölt be népgazdaságunk dinami­kus fejlődésében, a lakosság életszín­vonalának emelésében, valamint a bo­nyolult külső gazdasági kapcsolatok megoldásában. Ez országos viszonylat­ban érvényes. Szlovákia gazdasági fej­lődésének feladataival kapcsolatban ezt külön ki kell emelni, mivel itt a mezőgazdaságnak és az élelmezésügy­nek viszonylag jelentősebb szerepe van. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a kormány, az- összcs párt- és kormányszerv ennek tudatában viszonyul a problémák meg­oldásához. A ;XIV. pártkongresszus határozatai teljesítésének értékelésekor örülünk az elért eredményeknek. Ebben az öt­éves tervidőszakban Szlovákiában a nem könnyű problémák ellenére a bruttó termelés — becslések szerint — több mint 17 százalékkal, az áruter­melés csaknem 40 százalékkal növek­szik, ami gyorsabb ütem, mint amilyent az ötéves terv előirányzott. A szövet­kezetesítés megkezdése előtti időszak­hoz viszonyítva a mezőgazdasági brut­tó termelés a kétszeresére, az áru­termelés és a munkatermelékenység több mint a négyszeresére emelkedett. Képletesen mondva — a dolgozók nagy örömére, valamennyiünk érdekeinek megfelelően — gazdag gyümölcsöt ho­zott szocialista nagyüzemi gyümölcsö­sünk. Valamennyien jól tudjuk, hogy ez a termés milyen jelentős mérték ben járul hozzá a csehszlovák gazda­ság megszilárdulásához, a nép élet- színvonalának emeléséhez. A növénytermesztésben az egész köztársaságban sikeresen érvényesítik a gabonanemüek termesztése növelé­sének a XIV. kongresszus által kitűzött irányvonalát. A gabonatermesztésben elért siker azon alapszik, hogy ezen a téren használtuk ki a leghatékonyab­ban a nagyüzemi termelés feltételeit, anyagi forrásainkat, a tudomány és a kutatás ismereteit, a szovjet és a ha­zai magnamesítők eredményeit, vala­mint a szocialista mezőgazdaság dol­gozóinak növekvő képességeit. 'Szlová­kiában a gabonatermés az idei gyen­gébb hozamok ellenére a negyedik, mezőgazdasági szempontból aránylag sikeres ötéves tervhez viszonyítva mintegy 4 millió 200 ezer tonnával, tehát egyharmaddal lesz nagyobb. Az ötéves terv által a gabonater­mesztésben előirányzott feladatokat több mint 12 százalékkal, s a felvá­sárlás tervét csaknem 40 százalékkal i teljesítjük túl. Az vősszes kerületben és járásban emelkedett a termelés, de jogosan külön értékeljük a nyugat­szlovákiai kerületnek a gabonatermesz­tésben elért sikereit. Ma már megálla­píthatjuk és meg kell mondanunk, tel­jesen természetesnek tartjuk, hogy a szlovákiai gabonatermesztés színvona­la kiegyenlítődött a CSSZK és az in­tenzív gabonatermesztésű országok színvonalával, pedig nem is olyan ré­gen ez még elképzelhetetlen volt szá­munkra. Az utóbbi években a nyersanyagok külföldi árának emelkedésével kapcso­latban felmerülő problémák szempont­jából gabonatermesztőink sikere nép- gazdasági szempontból is nagyon je­lentős. Csak példaképpen említjük: Szlovákiában az ötéves terv által elő­irányzott feladatokon túl termett 1 800 000 tonna gabona a mai árakon mintegy 3 milliárd 400 millió koronát jelent. Ebből a szempontból nagyra értékeljük, hogy ebben az ötéves terv­időszakban több mint kétszeresen emelkedett az olajos növények terme­lése is. Értékes pozitív eredménynek tartjuk az állattenyésztésben a szarvasmaMia- álloinány növelését a szocialista szek­torban. 1971—74-ben az állomány 183 000-rel, vagyis 18,5 százalékkal nö­vekedett, miközben a tehénállomány 74 ezerrel, vagyis 19,3 százalékkal lett nagyobb. Ezzel a növekedéssel nenu teljesítjük az 5. ötéves terv célkitűzé­seit, mivel az egyéni tenyésztőknél je­lentősen csökkent a szarvasmarhák, elsősorban a tehenek száma. Ennek ellenére azonban az ötéves terv fel­adatait Szlovákiában az állati termé­kek felvásárlásában teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Bizonyos pozitív eredményeket ér­tünk el az állattenyésztés minőségi mutatóiban. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, hogy sok mezőgaz­dasági üzemben aránylag nagy a szt*- mes takarmányok fogyasztása és fo­gyatékosságok merülnek fel a borjúk nevelésében. Ezekre a problémákra rá- " mutatott az a felmérés is, amelyet el­lenőrző szerveink mindkét nemzeti köztársaságban megvalósítottak. Az eddiginél határozottabb hozzáállást követel a juhtenyésztés további fej­lesztése programjának teljesítése. Az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya már tavaly foglalkozott ez­zel a problémával. A szövetkezetek és az állami gazdaságok állatállományá­nak gyors emelkedése feszültséget idézett elő az istállók kapacitását il­letően; annak ellenére, hogy az 5. ötéves tervidőszakban a szarvasmarha- istállók építésének tervét túlteljesítet­tük, 18 000 férőhellyel új kapacitások szükségesek a szocializálás befejezé­sével, valamint a koncentrálás és a szakosítás programjának megvalósítá­sával kapcsolatban. A mezőgazdasági termelés iparosítása nemcsak azt kö­veteli meg, hogy a szarvasmarhákat istállókban helyezzük el, hanem egy­úttal racionalizálni kell a technoló­giai folyamatokat, kulturáltabbá kell tennünk azoknak az embereknek a munkáját, akik valamikor a ranglista alján helyezkedtek el. Ez természete­sen többek között újabb beruházáso­kat követel meg ezen a téren. Ezért intézkedéseket hoztunk az új kapaci­tások építésének meggyorsítására, va­lamint a már létező objektumok re­konstruálására és korszerűsítésére. A mezőgazdasági árutermelés gyors ütemű növekedése lehetővé teszi az élelmiszeripari termelés növekedésé­nek nagyobb dinamikáját. Az idei terv teljesítésével túlteljesítjük az ötéves terv célkitűzéseit. Az élelmiszeripari termelés és az áruszállítmányok a 25 százalékos tervezett növekedés helyett több mint 30 százalékkal lesznek na­gyobbak. Tudatosítjuk, hogy az élel­miszeripar, elsősorban a hús- és a tejipar, a cukorgyárak, a borüzemek ós más üzemek kapacitásainak nagy­mértékű túlterhelésével éri el ezt a fejlődést annak ellenére, hogy az 5. ötéves tervidőszakban nagymértékű építkezések folynak. A mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar szlovákiai fejlődése pozitív irány­vonalát értékelve a CSKP KB novem­beri ülése határozatainak értelmében a figyelmet elsősorban a fogyatékos­ságokra, a lehetőségek nem kielégítő kihasználására, tehát azoknak a tar­talékoknak a feltárására kell fordí­tani, amelyeknek kihasználásával még nagyobb mértékben hozzájárulhatunk az országos szükségletek kielégítésé­hez és a csehszlovák gazdaság fejlő­déséhez. A mezőgazdasági termelés. növelé­sének jelentős tényezői közé tartozik a talaj termékennyé tétele iránti gon­doskodás. Az 5. ötéves tervidőszak fo­lyamán Szlovákiában 80 000 hektáron, ebből a kelet-szlovákiai síkságon 9000 hektáron építenek öntözőcsatornákat. Tudjuk azonban, hogy ez csak az érem egyik oldalát jelenti. A másik, ugyan­csak jelentős oldala, a csatornák ki­használása. Ebben ugyanis még jelen­tős tartalékaink vannak. Sikeresen haladunk előre a nedves talaj lecsa- polásában, az ötéves terv feladatait 15 000 hektárral teljesítettük túl. A beruházási jellegű lecsapolási munká­latokat több mint 240 000 hektáron végeztük el. Ha abból indulunk ki, hogy a nedves talaj lecsapolása le­hetővé teszi, hogy egy hektáron 2—3 ezer koronával növeljük a növény- termesztés értékét, az öntözéssel pe­dig 3—6000 koronával, akkor nyil­vánvaló, hogy ezeket az intenzifiká- ciós befektetéseket megfelelően kell értékelnünk a behozataltól való füg­gőségünk csökkentésére kifejtett to­vábbi törekvésünkben. A csehszlovák mezőgazdaság fejlő­désének jelentős szakaszát értékelve, előtérbe kerül a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunió­val folytatott szoros együttműködé­sünk. A ’ mezőgazdaság szocializálásá­nak folyamatában a Szovjetunió pél­dájára támaszkodhattunk, meríthettünk a kolhozok építése során szerzett ta­pasztalatokból, de nagy szerepet ját­szott a szovjet segítség is, valamint a gazdasági és tudományos-technikai te­rületen folytatott együttműködés is. Ezzel szorosan összefügg pl. a gabo­natermesztésben elért sikerünk, hiszen a búzával bevetett területek 90 szá­zalékán nagyhozamú szovjet fajtákat vetünk el. Ezzel függ össze a mező- gazdaság gépesítésében, a műtrágyák termelésének fejlesztésében, a tudo­mány, a kutatás és a haladó gyakor­lat ismereteinek érvényesítésében el­ért előrehaladásunk. A KGST-országok szoros együttműködése a Komplex Prog­ram keretében, az integrációs folyama­tok elmélyítése, fejlődésünk jelen­tős forrása, valamint a mezőgazdasági fejlődés további igényes feladatai si­keres megoldásának szükséges felté­tele. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztése céljainak meghatározá­sakor a 6. ötéves terv viszonylatában abból a célkitűzésből indulunk ki, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a szlovákiai mezőgazdaság termelési képességeit, növeljük részvételét az élelmiszer-önellátás elérése állami fel­adatának megoldásában. Ezzel kapcso­latban Colotka elvtárs kiemelte a ku­koricaprogram megvalósításának jelen­tőségét. Azt mondta, megérettek a fel­tételek ahhoz, hogy a kukorica ter­mesztését, begyűjtését és feldolgozá­sát a lehető legrövidebb idő alatt ugyanolyan technikai, technológiai és szervezési színvonalra emeljük, mint amilyet a gabonánál már elértünk. Az önellátás elérésére kifejtett tö­rekvésünkben jelentős tényező a gabo­naalappal való takarékosság. Nem le­hetünk elégedettek a szemes takarmá­nyok mai helyzetével. Ezárt fontos intézkedéseket hozunk a szemes takar­mányok megtakarítására. A gabona- és a fehérjeprobléma sikeres megoldásának további alapve­tő feltétele, hogy fordulatot érjünk el a terimés takarmányok termelésében. Tartalékok vannak országos és szlo­vákiai viszonylatban is a burgonya- termesztésben és a cukorrépatermész- tésben is. Egyelőre még nem használ­juk ki megfelelően Szlovákia talaj- és éghajlati viszonyúit a zöldségtermesz­tés és az intenzív gyümölcstermesztés fejlesztésére. Aktívan kell reagálnunk a fogyasz­tók törvényszerűen növekvő követel­ményeire az élelmiszeripari termékek jobb minőségével és nagyobb válasz­tékával kapcsolatban. Nem érjük el minden esetben egyes szocialista or­szágok és fejlett élelmiszeriparral ren­delkező más országok színvonalát. Szlovákiában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatában nagyobb növekedési ütemet vállalunk, mint ami­lyen az országos átlag. Helyesnek tart­juk, hogy mozgósítsuk Szlovákia for­rásait és tartalékait az egységes gaz­daság, a csehszlovák népgazdaság szükségleteinek megfelelően. A most kezdődő időszak, a XV. kong­resszus előkészítésének, az évzáró tag­gyűléseknek és pártkonferenciáknak, a párt Központi Bizottsága levele megvitatásának időszaka alkalom ah­hoz, hogy minden pártszervezetben és munkahelyen cselek^ően foglalkozza­nak az igényes feladatokkal. A szo­cialista mezőgazdaság számos munka- közösségének és dolgozójának reagá­lása a párt Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tönácsa és a Szocialista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága felhívására, az emberek aktivitása és kezdeményezése, képességeik, akaratuk és az elért eredmények fölötti büsz­keségük, valamint meggyőződésük utunk helyességéről, osztály:>ze>mléletű, reális derűlátásra jogosít fel bennün­ket, hogy a kitűzött feladatokat, jól­lehet azok igényesek, teljesíteni fog­juk. Vladimír Piroiík elvtárs felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak ér­telmében a közép-szlovákiai kerület- ben is progresszív feladatokat tűztünk ki a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében. Külön figyelmet szenteltünk a talajalap termékennyé tételének, a ve­tésterületek és a hektárhozamok növe­lésének, az állattenyésztésben az állo­mányok növelésének, a gazdasági ál­latok jövedelmezősége növelésének, valamint a gazdaságok beruházási és gazdasági ellátottságának. Politikai, szervezési tevékenységünk­ben arra törekszünk, hogy megszilár­dítsuk a pártszervezeteket és elmélyít­sük a párt vezető szerepét a szocialis­ta mezőgazdaságban. Bejelenthetjük, hogy kerületünkben a szocialista me­zőgazdaság teljesítette döntő felada­tait. Az efsz-ek és az állami gazdasá­gok ebben az időszakban a bruttó ter­melést több mint 40 százalékkal, az árutermelést több mint 50 százalékkal növelték. Az egy hektár mezőgazdasá­gi földterületre eső mezőgazdasági bruttó termelés több mint egynegye­dével, az árutermelés több mint egy- harmadával lett nagyobb. A kerület legnehezebb termelési viszonyai között több mint 85 000 hektárral bővítettük ki a szocialista szektor földterületét. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés jelentős növelése következté­ben sikeresen teljesítettük a mezőgaz­dasági termékek eladásának tervét, ami pozitívan nyilvánult meg az élel­miszeripar termelésének növelésében is. Az ötéves tervidőszak négy évében az élelmiszeripari termelés további 28,7 százalékkal emelkedett, s ebben az év­ben további növekedést érünk el. Ke­rületünkben is a mezőgazdasági terme­lés növekedése megelőzte a feldolgo­zó kapacitások kibővítését, ami jelen­tős feszültséget idézett elő a nyers­anyagok feldolgozásában és a piac fo­lyamatos ellátásában. A mezőgazdasági termelés általános fejlődésében vissza­tükröződik a Központi Bizottságnak, a kormánynak, a területi párt-, állami és gazdasági szerveknek és szervezetek­nek a szocialista mezőgazdaság fejlesz­tésének, valamint a lakosság élelmi­szerellátása egyre magasabb színvona­la biztosításának szentelt állandó fi­gyelem. így pl. ebben az ötéves terv­időszakban kerületünkben az efsz-ek- ben és az állami gazdaságokban dol­gozó főiskolai szakemberek száma 72 százalékkal, a középiskolai végzettségű szakemberek száma pedig 45 százalék­kal emelkedett. A káderterületen elért pozitív fejlő­dés megteremtette a feltételeket ah­hoz, hogy a tudományos-technikai ha­ladás intenzívebben behatoljon ebbe az ágazatba, elsősorban a burgonya, a gabona termesztésében, a mezőgaz­dasági technika kihasználásában. Meg­szilárdult a technológiai fegyelem és sikeresen valósítjuk meg a termény- progíamokat. A fejlődés további ténye­zője a földalap termékennyé tétele terveinek, valamint az állattenyésztés­ben a beruházási célkitűzéseknek si­keres megvalósítása. A feladatok teljesítésében jelentős tényező a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlődése, így pl. az 5. ötéves terv éveiben terü­letünk mezőgazdasági dolgozói csak­nem 700 millió korona értékű felaján­lásokat tettek, amelyeket sikeresen meg is valósítottak. Kerületünk szocialista mezőgazdasá­ga fejlődésének pozitív irányvonalából kiindulva továbbra is megszilárdítjuk a szocialista termelési viszonyokat, és a kitűzött feladatokkal összhangban biztosítjuk a mezőgazdasági termelés fejlődését. Elsőrendűnek tartjuk a ga­bonatermesztés növelését. Annak elle­nére, hogy kerületünk gabonatermesz­tése az országos termesztésnek mint­egy 6 százalékát jelenti, minden szo­cialista mezőgazdasági üzemben a tu­dományos-technikai alap aktív részvé­telével kidolgoztuk a búzaprogramo­kat. E programok alapján valósítjuk meg az agrotechnika egész komplexu­mát már az ősziek vetésétől. Hason­lóan járunk el a többi termény eseté­ben is. Még mindig nagyok a kilengé­sek a burgonyatermesztésben, ami el­sősorban a termesztés színvonalából, valamint a szocialista szektorban a burgonyaföldek területének gyors nö­veléséből, valamint az egyénileg gaz­dálkodók burgonyaföldjei területének csökkenéséből adódik. Ezzel kapcso­latban nagyobb hozamú, jobb burgo­nyát biztosítunk az ültetéshez. Az utób­bi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mi viszonyaink között nagyobb mértékben érvényesíthetjük a burgo­nya gépesített begyűjtését. Erről ta­núskodik a Liptovský Mikuláš-1 járás példája, ahol az idén már a burgonya- földek 40 százalékáról kombájnnal ta­karították be a termést. Ezen a terüle­ten is döntő szerepet tölt be az embe­rek viszonya a technika elsajátítása és kihasználása iránt. Pl. a Liptovský Mi­kuláš-i járásban a Bobrovcei Oj Élet Efsz kezdeményező munkájával hozzá­járult ahhoz, hogy nemcsak a járás­ban. de az egész kerületben jobban ki­használják a begyűjtőgépeket. Amint a beszámoló megállapította, a mi viszonyaink között — az egész földterület több mint 52 százalékát füves területek képezik — különösen jelentős, hogy ezeken a területeken is megoldjuk a termelés intenzitását. He­lyesnek tartjuk és megértjük, hogy ki­használásuk foka közvetlenül össze­függ a szemes takarmányok szükség­letével, elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben, amelyek a jövőben Is jelentős szerepet töltenek be. Az eddigi eredményeket bírálóan értékel­jük. Az 5. ötéves tervidőszakban jelen­tős előrehaladást értünk el a legjlők rekultivációjában, amelyet több mint 46 000 hektáron valósítottunk meg. Ez­zel kialakítottuk a feltételeket a na­gyobb termés eléréséhez és lehetővé tettük a gépesítést. A következő ötéves tervidőszak folyamán még nagyobb fi­gyelmet szentelünk a rekultivációnak és a legelők termékenysége növelésé nek. A kerületben a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésében elért sikereket el­sősorban az tette lehetővé, hogy' a ke­rület pártszervei és -szervezet foko­zott figyelmet szenteltek a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar pártszerveze­tei egysége és akcióképessége meg­szilárdításának. Pirošík elvtárs a továbbiakban a me­zőgazdaság terén működő pártszerve­zetek munkájáról beszélt, majd befeje­zésül leszögezte: a közép-szlovákiai kerületben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó párttagok és a többi dolgozó bebizonyította, hogy a bonyolult nehéz termelési viszonyok között is teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresz- szusa tűzött ki. A mezőgazdaság mai politikai helyzete, a CSKP KB, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa, a kor­mány és a SZISZ KB felhívásának po­zitív visszhangja a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban szavatolja a további, még igényesebb feladatok tel­jesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents