Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-09 / 238. szám, csütörtök
TÖBBET AKARNI Ä lenini munkastílus megszilárdításáért ' A CSKP KB 1974 novemberi plénuma többek között hangsúlyozta, hogy a jövőben az eddiginél több gondot kell fordítani a párttisztségviselők, tehát az alapszervezetek elnökeinek és további tisztségviselőinek a képzésére. Az arra legalkalmasabb párttagok kiválasztása a bizottságok elnöki tisztségébe, marxista—leninista szellemű nevelésük továbbfejlesztése és sokoldalú előkészítésük tisztségük betöltésére — ez a járási pártbizottságok egyik legfőbb feladata. A választás A CSKP alapszabályzata értelmében az alakuló vagy az évzáró taggyűlés megválasztja a pártalapszervezet bizottságát. A bizottság megválasztja az elnököt, akinek a szabályzat értelmében legalább három éve párttagnak kell lennie. Kivételt csak a járási pártbizottság tehet. Az alapszervezet bizottsá ga biztosítja a taggyűlésen hozott határozatok teljesítését, és e határozatok szellemében irányítja a pártszervezet tevékenységét a taggyűlések közti időszakban. A bizottság a szervezet tevékenységéről minden hónapban egyszer jelentést készít az alapszervezet tagságának. A pártszervezet bizottsága tehát kollektív szerv. A bizottság által megvitatott minden kérdésben a bizottság tagjai testületileg döntenek. A bizottság minden tagja egyenlő arányban felelős a szervezet egész tagsága előtt. Csak a bizottság kollektív jellege a biztosítéka annak, hogy a megvitatott problémákat hozzáértéssel, széles politikai látókörrel és tapasztalattal oldják meg. Ez azonban nagy igényeket támaszt az egyes párttagokkal szemben, és megköveteli a helyes munka- megosztást. A párt munka akkor hatékony, ha a pártbizottsági tisztségek betöltésekor tekintettel vannak azokra a feladatokra, amelyek a szervezetre az egyes munkaterületeken várnak, és egyúttal természetesen á bizottság egyes tagjainak képességeire és eddigi tapasztalataira is. A pártelnök tekintélye A pártalapszervezet bizottsága munkájának minősége jelentős ménekben függ az elnöktől. Ebbe a tisztségbe olyan személyt kell javasolni és megválasztani, akinek a pártszervezetben a legtöbb politikai és szervezői tapasztalata és a nyilvánosság előtt tekintélye van. Ezek a tulajdonságok az alapszervezet elnöke számára lehetővé teszik, hogy sikeresen szervezze és irányítsa a párt- bizottság munkáját, hogy feleljen a szervezet munkájáért. Elsősorban ő a pártbizottság kollektív munkájának a fő szervezője. Az elnöknek törődnie kell azzal, hogy a bizottság felelősségteljesen megvalósítsa nemcsak azokat a feladatokat, amelyek a pártszervezet belső életével kapcsolatosak, hanem a párton kívüli dolgozók feladatainak a teljesítésével is. A bizottságnak az elnök vezetésével elsősorban azt kell biztosítania, hogy gondosa-n elkészítsék a pártalapszervezet munka tervét. Figyelmet kell szentelni a pártélet állandó fejlesztésének és a kommunisták tevékenysége fokozásának. A bizottság további feladata, hogy ügyeljen a pártalapszabályzat megtartására, a taggyűlés szín vonalas előkészítésére, a határozatok teljesítésének megszervezésére és ellenőrzésére, a tagok hozzászólásainak, ellenvetéseinek és javaslatainak az el- t intézésére, és a felsőbb pártszervek objektív informálására. Törődni kell ezenkívül a tag- állomány összetételének javításával, a kommunisták eszmeipolitikai nevelésével, a párttagok és a tagjelöltek felvételével és nevelésével, a tagok elvtársias kapcsolatainak megszilárdításával. A pártalapszervezet elnöke ezért rendszeresen tanácskozik a járási pártbizottsággal, gyakran megvitatta a pártszervezet ügyeit az illetékes munkahelyi vagy lakóhelyi vezetőkkel, esetleg a társadalmi szervezetek tisztségviselőivel. Törődik azzal, hogy a párt irányvonalának szellemében állandóan növekedjék a pártszervezet szerepe a kádermunkában. Ellenőrzi a pártcsoportok irányításával kapcsolatos feladatok teljesítését. A bizottság további illetékes funkcionáriusaival együtt felelős a tagnyilvántartás, a pártokmányok biztonságos elhelyezéséért és a szervezet anyagi forrásainak gazdaságos felhasználásáért. A kollektív szellem Már a marxizmus—leninizmus klasszikusai kiemelték azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a proletár vezetőnek rendelkeznie kell. A legfontosabbnak mindig a kollektivitást tartották. Marx és Engels ezt tanította: „Senki sem csinálhat semmit a párt nevében anélkül, hogy ezt előzőleg más párttagokkal meg ne vitassa“. A kollektív jelleget a pártvezetés legfontosabb elvének tartották, amely kötelező és elkerülhetetlen minden alapszervezeti bizottság munkájában. Kollektív szellem nélkül az alapszervezetek bizottságai nem tudják felelősségteljesen megvalósítani a párt alapszabályzatából rájuk háruló feladatokat. A bizottság egy tagja sem, tehát az elnök sem dönthet egyedül pártügyekben. Figyelembe kell vennie a többiek véleményét. Mindennapi életében állandó kapcsolatban kell lennie a bizottság többi tagjával, figyelembe kell vennie a pártszervezet minél több tagjának és a pártonkívülieknek a véleményét is. Marx és Engels kiemelte, hogy az egyén csak a kollektívában biztosíthatja magának adottságai sokoldalú fejlesztésének a lehetőségeit. A tudományos kommunizmus megalapítói küzdöttek a kollektív jelleg személyi hatalommal való helyettesítése ellen és az ellen, hogy egy személy határozatait a többire rákényszerítsék. Az igazgatás kollektív jellegéről és a személyi kultusz káros voltáról vallott nézeteik nem mondanak ellent annak a tételnek, hogy a vezető személyiség rendkívül fontos szerepet tölt be a pártmunkában. A személyiség szerepének idealista értelmezését, amely a személyi kultusz időszakát jellemezte, később joggal utasították el. A személyi kultusz elutasítása azonban nem jelenti a vezető funkcionárius tekintélye jelentőségének a tagadását. Lenin tevékenységével és magatartásával a legszigorúbban megtartotta a kollektivitás elvét, de egyúttal a világ dolgozóinak nagy reményeit valóra váltó vezető személyiség is megtestesült benne. Nem tudta elviselni, ha égig magasztalták a vezetőt a kollektívával szemben. Számtalan esetben kijelentette, mint személy nem dönthet az egész párt nevében, és eszerint cselekedett. Mindig arra törekedett, hogy keresztülvigye a vezetés kollektív jellegének pontos megtartását a gyakorlatban, ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy minden személy egy-egy meghatározott ügyért felelős. Lenin azt tanította, hogy a kollektív döntés mögött megbúvó felelőtlenség igen veszélyes, összegezve tehát: a személyes felelősséggel párosult kollektív vezetés a marxista párt helyes tudományos és elvszerű politikájának a biztosítéka. A lenini munkastílus Egész pártunkban és külön- kiilön az egyes pártszervezetekben az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben érvényesül a lenini munkastílus. Ez széles és sokoldalú fogalom. Jellemzői a forradalmi szellem, a feladatok bátor kitűzése és teljesítése, a kitartás, a céltudatosság, a következetes demokratizmus, a párt- és az állami vezetés nur- máinak következetes megtartása, a tudományosan megalapozott munkamódszerek érvényesítése, valamint a tömegekre való támaszkodás. A lenini munkastílust tehát több tulajdonság határozza meg, s egyet sem lehet megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni. Helyes munkamódszert alkalmaznak több járási pártbizottságon, így pl. a bratislavai I. városkerületi pártbizottságon, a Košice-vidéki, a poprádi, a nitrai járási párt- bizottságon, ahol a lenini munkastílus megszilárdítása érdekében szemináriumokat szerveznek. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy ezek a szemináriumok beváltak, és előmozdították az alapszervezetek munkáját. A jövőben hasonló szemináriumokat nemcsak az alapszervezetek elnökei, hanem a bizottságok további tagjai számára is hasznos lenne tartani. Ez jelentős mértékben előmozdítaná a pártalíipszervezetekben a lenini munkastílus fokozott érvényesülését. A michalovcei, a trebišovi, a bardejovi és további járásokban szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a CSKP alapszabályzatáról tartott vitaestek hasznosak voltak. Pártunk nagyra értékeli az eddig szerzett tapasztalatokat, az elért eredményekkel azonban sohasem lehetünk teljesen elégedettek. Lenin mondotta, hogy nem szabad megelégednünk azzal, amit a szerzett tapasztalatokból meríthetünk, hanem egyre tovább kell mennünk, mindig többet és többet kell elérnünk, s a könnyebb feladatoktól a nehezebbek felé kell haladnunk. Enélkül nincs haladás, és természetesen a szocialista építésben sem lehet elérni előrehaladást. A CSKP KB júliusi plenáris ülésén Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a ránk váró feladatok a CSKP XIV. kongresszusát követő időszakban az eddigieknél nem kisebbek, hanem nagyobbak lesznek mind a nevelés terén, mind az élet többi területén. Egy igényesebb időszakot kezdünk meg, ezért az összes politikai és osztályszempontot figyelembe véve igényesebben kell kiválasztani azokat a személyeket, akik alkalmasak arra, hogy megvalósítsák a párt politikáját, közösségek munkáját irányítsák. Az új káderek A CSKP XIV. kongresszusán hozott határozatok szellemében kádertartalékokat képeztünk. Az azóta eltelt Időszakban sokat tanultak és gazdag tapasztalatokat szereztek. Célszerű ezeket a tapasztalatokat felhasználni a pártszervezetek évzáró gyűlésein és a bizottságok megválasztásakor is. Ezzel hozzájárulhatunk a párton belüli szervező- és irányítómunka színvonalának emeléséhez, a munkaformák és — módszerek tökéletesítéséhez. ŠTEFAN ClClLI.A, az SZLKP KB dolgozója Országszerte folyik a cukorrépa begyűjtése. Felvételünkön: Tla- chát b'rantiSek rakodógépével naponta 40 vagon cukorrépát szállít a.riSfíovcel raktárba. A cukorrépát a seredi Cukorgyár dolgozza fel. (Felvétel: Matis PavelJ A kommunisták néldamMtatása H Teljesítik a párthatározatokat £ Felajánlások a XV. pártkongresszus tiszteletére % Sikeres oktatási évet zártak £ Gondoskodnak az utánpótlásról A Mlieönói (Tejfalusi) Kék Duna Egyesített Efsz pártalap- szervezete 138 taggal a dunaszerdahelyi járásban a legnagyobbak közé tartozik. Tagjai céltudatos szervező és irányító munkával évről évre figyelemre méltó eredményeket érnek el. Ez annak is tulajdonítható, hogy az alapszervezet vezetői nagyon jól ismerik pártunk célkitűzéseit és a népgazdaság igényeit. Helyesen értékelték a CSKP KB múlt év novemberi és a járási pártbizottság januári ülésének határozatait. Fehér Károly elvtárs, az üzemi pártalapszervezet elnöke örömmel állapította meg, hogy tagságunk körében az említett határozatok aprólékos, minden szakágazatra, illetve pártcsoportra kiterjedő lebontása nemcsak papírmunka volt, hanem azokat a gyakorlatban lépésről lépésre meg is valósítják. A novemberi plénum határozatainak szellemében feltárják a rejtett tartalékokat, igyekeznek takarékosabban, jelentős önköltségcsökkentéssel gazdálkodni. Ennek megfelelően valamennyi munkaszakaszon részletes munkatervet dolgoztak ki és fogadtak el. A cél érdekében minden kommunistát és tagjelöltet konkrét feladattal bíztak meg. Különösen felelősségteljes munkával kell megbirkózniuk az állattenyésztési pártcsoport tagjainak, akik önként felajánlották, hogy az év végéig a XV. pártkongresszus tiszteletére a tehenenkénti tejhozamot 50 literrel növelik, vagyis elérik az évi 3450 literes fejési átlagot. Emellett észrevehetően csökkentik az egy liter tej vagy egy kilogramm hús kitermelésére felhasznált erőtakarmány mennyiségét. Hízó marháknál napi tíz dekával teljesítik túl a tervezett súlyA Dunajská Streda-i (dtinaszerdahe’yi) Cukorgyárban, amely Szlovákia egyik legnagyobb cukorgyára, igen jó eredményeket ér el az újítómozgaloni. A esomagnlúosztály új tóinak munkaközössége eddig több mint 170 újítási javaslatot nyújtott be, ami több mint egy millió koronás megtakarítást eredményez. Felvételünkön Antal Gyula (baloldalon), Tánczos Andor, a esoinagolóosztály vezetője és Olláry Gábriel újítók mindennapos munkájukat végzik. Felvétel: B. Palkoviő — CSTK gyarapodást, egy kocától pedig 17 malac helyett 18-at választanak el. A növénytermesztés szakaszán a kukorica tervezett hektárhozamát egy, a cukorrépáét pedig 20 métermázsával szeretnék túlszárnyalni. Mindezzel és a többi gazdasági mutató túlteljesítésével a jövő évben megtartandó XV. pártkongresszus tiszteletére összesén 1 millió 516 ezer 710 koronával növelik a munkatermelékenységet. A szövetkezet első félévi termelési tervét 102 százalékra teljesítette. Örvendetes az is, hogy az utóbbi időszakban jelentősen növekedett a párttagok munkakezdeményezése, mindenütt tovább mélyült a párt vezető szerepe. Ez főleg az Ideológiai nevelés fokozásának köszönhető. A politikai iskolázásokon kívül a taggyűléseken Ismertetik a párttagokkal a CSKP KB s a járási pártbizottság irányelveit. Fehér Károly elvtárs elismerően szólt az 1974—75-ös politikai oktatási évről. Az oktatásba a párttagokon kívül bevonják a tagjelölteket is, sőt számos SZISZ-tag és pártonkívüli is részt vett az előadásokon. Az iskolázások megszervezésében jó munkát végzett Mészáros György mérnök, Pisch László szövetkezeti elnök, Simon Károly, Lengyel István és Iván Miklós. Az ő színvonalas előadásaik is hozzájárultak ahhoz, hogy az egyes témák, mint például a mezőgazdaság integrációja iránt igen nagy volt az érdeklődés. A megjelenési arány is kedvezően alakult. 93,7 százalékos volt. Ezért a járási pártbizottság is dicsérőleg értékelte az egyesített szövetkezet kommunistáinak aktivitását. A szövetkezet közös pártbizottsága a káderkiválasztásban is helyesen jár el. Tudatosan alkalmazzák a káderpolitika leglényegesebb elvi-politikai és gyakorlati tételeit. Igyekeznek a kor szempontjából is megfelelő utánpótlásról gondoskodni. Elsősorban a SZISZ soraiból vesznek fel fiatalokat a pártba. Alapkövetelmény: a jelölt legyen példás magatartású a mindennapi életben. Legyen szakmailag és ideológiailag is jól képzett, példás dolgozó. Fél- tétlenül a szocialista erkölcs normái szerint éljen stb. A tagjelölteket ezenkívül konkrét feladatok teljesítésével bízzák meg, így közelebbről, jobban megismerik a párt célkitűzéseit. Az idén is újabb nyolc tagjelöltet vesznek fel. Ezeket tömegszervezeti és agitációs tevékenységgel bízzák meg. Itt említjük meg, hogy Strina Pál tanító vezetésével nagyon jó eredményt érnek el az agitációs- propagációs munkában — a járási versenyen a második helyen végeztek. A kifüggesztett falitáblákon ismertetik a legjobb dolgozók munkasikereit, de a termelés fokozása érdekében a gyengébb eredményt elérő dolgozók névsorát is. A szövetkezet kommunistái tehát a pártfeladatok teljesítésével minden lehetőséget megragadnak, hogy a pártmunkában kifejtett aktivitásukkal a termelés növelését, mindnyájunk javát szol^n-ív KRASCSEN1CS GÉZA
