Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-08 / 237. szám, szerda
A MIZŰGAZDASAG ES ElfLMISZERIPAR (EILES2TESENEK KÉRDÉSÉI in. A mezőgazdaságanyagi • termelési alapjának további erősítése Biotársak, az ötödik ötéves tervidőszakban további jelentős lépést tettünk előre a ' mezőgazdaság nagyüzemi termelési alapjának építésében és az intenzifiká- ciós tényezők növelésében, amelyek a termelés növelésének és ésszerűsítésének fő tényezői. A hatodik ötéves tervidőszakban pártunk tovább folytatja ezt az irányvonalat, amely társadalmunk gazdasági szükségleteiből, a munkásiparaszt szövetség megszilárdításának politikájából fakad. A trágya és egyéb eszközök fokozott szállításával, a kutatás, az építkezési beruházás és a szolgáltatások rendszerének fejlesztésével megteremtjük az önellátás növelésének feltételeit, amiben a mezőgazdasággal együtt részt kell venniük a szállítóágazatoknak is. A hozzájárulás minősége és célszerűsége kell, hogy teljes mértékben megfeleljen a fejlődő mező- gazdasági nagyüzemi termelés mértékének, és aktívan elősegítse fejlődését. Tekintettel a népgazdaság lehetőségeire, de a költségek csökkentésének szükségességére is, nagyobb súlyt kell helyezni e hozzájárulás ésszerűbb felhasználására, annál is inkább, mert e téren nem csekély tartalékok vannak. Az intenzifikálás kulcskérdése a mezőgazdaság kemizálásának további fejlesztése. Jelentős erőfeszítéssel már tisztes nemzetközi színvonalat értünk el az egy hektárra eső trágyafelhasználásban, A hatodik ötéves tervidőszakban 1980-ig feltételezzük ennek további növekedését legalább 268 kg tiszta tápanyagra,-a mezőgazdasági föld egy hektárjára számítva. Ez az 1975- ös évhez viszonyítva 20 %-os emelkedést jelent. A trágyafélékkel azonban jól kell gazdálkodni. Egyes adatok szerint a* műtrágya kezelése, raktározása és felhasználása során 10, sőt többszázalékos veszteségek is előfordulnak. A mai trágyaalap hatékonyságának 5 %-os növelése 10 kg tiszta tápanyagot pótol egy hektárra számítva. E veszteségek csökkentése érdekében az eddigi módszerről, amikor is a trágyát becslés alapján adagolják, át kell térni a szervezett növénytáplálási rendszerre. Szükséges, hogy e rendszer alapja talaj-, növény-, takarmány- és trágyaelemző laboratóriumok stb. komplex rendszere legyen. Be kell vezetni a trágyaelosztás új sziabályait is, mégpedig a vetésterületek, a talaj összetétele és termőképessége, a hozamok színvonala és a tervfeladatok alapján. A trágyát mindenekelőtt oda kell irányítani, ahol a legnagyobb hozamnövekedést biztosítja. Szervezetten kell folytatni az agrokémiai vállalatok létesítését is, de felül kell vizsgálni az építésükről alkotott eddigi elképzeléseket. A költséges berendezések építése helyett tevékenységüknek mindenekelőtt az ellátás és a tudományos alapokon történő táplálkozás szervezésének területére kell irányulnia. Gyors ütemben meg kell vizsgálni a trágya szállításának* raktározásának és kezelésének új, hozzáférhető és olcsóbb formáit és módozatait, főként a konténeres szállítás rendszerét. Oj megközelítést igényel a növényvédelem biztosítása is, ahol fokozni kell a fegyelmet a költséges és hiányos gyomirtószerek alkalmazásában. Ennek érdekében feltétlenül meg kell erősíteni, szervezetileg meg kell oldani az állami növényorvosi szolgálatot, meg kell erősíteni az életkörnyezet védelme feletti ellenőrzést a mezőgazdaság kemizálása ecsetleges káros következményeivel szemben. Alapvető fordulatot kell elérni a meszes trágyafélék, az istálló- és egyéb szerves trágyák kihasználásában. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak e pótolhatatlan belföldi tápanyagforrá- sok kihasználásának mellőzését. Nagy tartalékot jelent e trágyafélék pozitív hatása a föld termőképességére, valamint az ipa^i míiirágyák hatékonysága. El kell gondolkodni afelett is, milyen mértékben és hol haladhatunk a szarvasmarha almozatlan istállózásának útján. A vegyipartól aktív hozzáállást követelünk a trágyaszállítás teljesítéséhez és túlteljesítéséhez és a minőség javításához. Különös figyelmet igényel a hazai vegyi növényvédelmi szerek gyártásának biztosítása is. Az állattenyésztés számára történő vegyi és biológiai anyagok szállításában jelentős szerepe van az egészségügyi ágazatnak. A kohó- és az építőiparnak teljes mértékben teljesítenie kell a mésztartalmú trágya szállítását ügy, hogy e szállítások 1980-baa meghaladják a kétmillió tonnát. Elvtársak, a hatodik ötéves tervidőszakban tovább folytatjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés gépesítését az eddigi eredmények alapján, de ugyanakkor a még meglevő fogyatékosságok leküzdésére törekszünk a szállítások minősége és összetétele tekintetében. A hatodik ötéves tervidőszakban fel tételezzük az üj típusú nagyüzemi termelési gépi eszközök szállításának további növelését, amelyek teljesítményükkel lehetővé teszik a mezőgazda- sági munka meggyorsítását és minőségének javítását kevesebb munkaerővel, a betakarításnál előforduló veszteségek csökkentését, valamint a termelés összpontosításának és szakosításának fejlesztését. A technikai szállítmányok növekedése és struktúrája kell, hogy további haladást eredmé nyezzen a kukorica, a takarmányfélék, a cukorrépa, a burgonya betakarításának gépesítésében, az állattenyésztés területén pedig a szarvasmarha-tenyésztés gépesítésében. Sürgős feladat gépeket biztosítani a hegyi és a hegyaljai körzetekben a munkák gépesítésére, valamint a zöldség- és gyümölcs- termesztés gépesítésére. Elvi erélyes megoldást igényel a szállítás és az anyagmozgatás problémájának megoldása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. 1980-ban csupán a mezőgazdaságban 280 millió tonna terhet kell szállítani. E feladat teljesítése érdekében növelni kell a tehergépkocsival történő szállítás hányadát. Ezért erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy meggyorsuljon a mezőgazdasági tehergépkocsik gyártásának fejlődése. A gépek és gépi eszközök jobb kihasználásának fokozott szükségessége a mezőgazdaságban megkívánja, hogy állandóan növekedjék a dolgozók szak- képzettsége, emelkedjék a munka irányításának és szervezésének színvonala, megtartsák a technológiai fegyelmet, s főként megelőző gondoskodást és szakképzett karbantartást végezzenek a gépeknél. Ez az alapvető feltétele annak, hogy csökkentsük a javítások magas számát, ami aránytalanul növeli a pótalkatrészek szükségletét és az általános költséget. Egyúttal meg kell oldanunk a pótalkatrészek biztosításának problémáját is. Az Általános Gépipari és a Külkereskedelmi Minisztériumnak az eddiginél határozottabban kell viszonyulnia ehhez a feladathoz, és komplex megoldást kell biztosítania a termelésben/ és a behozatalban, a raktározási rendszerben és a pótalkatrészek szétosztásában. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak ügyelnie kell jobb kihasználásukra és arra, hogy közvetlenül a mezőgazdaságban célszerűbben raktározzák őket. Űjból meg kell határozni a mező- gazdasági technikát gyártó üzemek feladatait és felelősségét, meg kell szilárdítani a gép- és traktorállomások s a mezőgazdasági gépjavító műhelyek funkcióját, emelni kell irányításuk színvonalát. A szakosított mezőgazda- sági termelő tevékenység mellett figyelmüket elsősorban a javító tevékenységre, az állattenyésztés gépesítésére, a technológiai gépsorok kialakítására, a fejő- és hűtőgépek karbantartására és a mezőgazdaság számára szükséges egyes kissorozatú gépek és berendezések gyártására kell összpontosítaniuk. A nem mezőgazdasági jellegű, más kiegészítő tevékenységet határozottan korlátozni kelL A gép- és traktorállomások nagy szerepet játszottak szocialista ^mezőgazdaságunk fejlesztésében. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésének új szakaszában ennek a hagyománynak új tartartalmat kell adni: a műszaki politika megvalósítása hatékony eszközévé kell válniuk. Bízunk abban, hogy dolgozóink támogatni fogják ezt a célkitűzést és mindent megtesznek valóra váltásáért. Elvtársakl A legutóbbi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság termelési-technikai fejlődése összekapcsolódott egy széles körű beruházási program megvalósításával, ^jnely jelentősen megszilárdította a mezőgazdasági termelési alapját. Úgy mint a többi szakaszon, az építést itt is számos negatív jelenség, a megkezdett építkezések számának növekedése, a források szétforgácsolt- sága, nem egy esetben szubjektív befolyások és a beruházási akciók ösztönös elosztása kísérte. A hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság fejlesztésének és technikai rekonstrukciójának programját folytatjuk. A beruházások hatékonyságának növelése megköveteli, hogy először olyan irányvonalukat határozzuk meg, amely összhangban áll a párt mezőgazdasági politikájának fő feladataival, az önellátás fokozására irányuló törekvéssel. Ezért a beruházási éipítkezésekben a hatodik ötéves tervidőszak folyamán első helyre kell állítanunk azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a talaj termőképességének fokozásával, a gabonaneműek, a kukorica és teri- més takarmányok termesztésének növelésével, beleszámítva a begyűjtés utáni feldolgozásukat és raktározásukat is, továbbá az ipari növények, a gyümölcs és zöldség termesztésének növelését a takarmányfehérje hazai forrásainak biztosításával, valamint a magnemesítéssel és fanemesítéssel kap csolatos feladatokat. Az állattenyész lésben fokozott figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-istállók rekonstrukciójára, korszerűsítésére és újak építésére. Másodszor: a hatodik ötéves tervidőszakban meg kell szilárdítanunk a mezőgazdaságban az építkezési beruházás központi irányítását és tervezését, a beruházási akciók sorrendjét és szétosztását a társadalmi érdekekkel összhangban kell meghatározni, s határozottan szembe kell szegülni a különböző helyi és részleges érdekekkel. Harmudszor: az eddiginél nagyobb eréllyel kell megkezdeni ff mezőgaz dasági építkezések új, olcsó típusainak építését. Ha olcsóbbá és gyorsabbá akarjuk lenni a mezőgazdasági építkezéseket, a világon megfigyelhető gyakorlattal és saját tapasztalatainkkal összhangban már a hatodik ötéves tervidőszak elején alapvető változást kell eszközölnünk a mezőgazdasági építkezések struktúrájában és anyagitechnikai alapjában. Széles körben kell felhasználnunk az iparilag gyártott elemeket és a könnyű mezőgazdasági objektumok komplex rendszereit, a fa és más olcsó hozzáférhető nyersanyagok felhasználása alapján. Az iparilag gyártott faépítmények lehetővé teszik az olyan sürgős feladatok megoldásának meggyorsítását, mint a gabona raktározása és általában a szolgáltatások. Az ilyen megoldás reális volta és gazdasági előnyeit kétségtelenek. Minden másfajta anyaggal szemben ez az építkezés meggyorsítását, a beruházási költségek és a hiánycikkek között nyilvántartott konstrukciós anyagok nagy népgazdasági jelentőségű megtakarítását jelenti. A könnyű konstrukciók széles körű alkalmazása az állattenyésztésben is, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben nagy lehetőségeket rejt magában. A kormány a napokban hagyta jóvá a sedlÉanyi Bios üzem kapacitásának kibővítését, ami lehetővé teszi, hogy 1980-ig több mint 3 millió négyzetméternyi könnyű, összeszerelhető faépítményt építsünk. A* üzem kapacitásának teljes kihasználása megköveteli, hogy megteremtsük a szükséges feltételeket a tervezésben, az építkezések színhelyeinek és az objektumok típusainak meghatározásában az egyes mezőgazdasági üzemek és járások szerint úgy, hogy az ipari építésnek ezzel a módszerével megoldjuk mezőgazdaságunk igényes beruházási feladatait, értékelni kell a kísérletképpen felépített létesítményeket és az eredmények szerint kell dönteni az új módszer gyors bevezetéséről. A mezőgazdaságban az építkezési beruházások hatékonyságát és gazdaságosságát a progresszív gazdasági-technikai mutatók rendszere határozzia meg, amelyeket azonban az eddigi gyakorlattól eltérően meg is kell tartani. A mezőgazda- sági minisztereknek biztosítaniuk kell ezek kihirdetését és következetes érvényesítését. Negyedszer: ki kell alakítani a feltételeket a mezőgazdasági építkezések jobb előkészítéséhez és megvalósításához a típustervek széles körű érvényesítésével. 30 százialékos hányaduk aránytalanul alacsony. A helyzet határozott megjavítása a Mezőgazdasági Minisztériumok, valamint az építőipar, az általános gépipar feladata, mivel a mezőgazdasági épületek tipizálása elképzelhetetlen a technológiai berendezések és a kutatás szakosított szállítóinak kötelező alapanyagai nélkül. Végül javítani kell a mezőgazda- sági építkezési beruházások helyzetén is. A mai szétforgácsolt, technikailag nem jól felszerelt mezőgazdasági építőipari vállalatok csak nehezen birkóznak meg a sokkal igényesebb, nagy kapacitású építkezésekkel. Ezért úgy döntöttek, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban egyesítik őket, biztosítják egységes irányításukat, és a korszerű technika követelményei szerint átépítik őket. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fejlesztése folyamán fokozott gondot kell fordítanunk a mezőgazdasági szolgáltatások szerepére. Mezőgazdaságunk nagy előnyét jelenti, hogy már a szocialista építés során kiépült a szolgáltatások rendszere, amelyben 90 000 ember dolgozik. A mai nagyüzemi vállalatok lehetőségei és szükségletei szempontjából át kell értékelni feladatkörüket funkciójukat, szervezésüket. A mezőgazdasági szolgáltatások rendszerében különösen jelentős szerepe van a mezőgazdaság hatékonyságának további növelésében a mezőgazdasági felvásárló üzemnek. Tevékenysége további fejlesztésében felelősséget kell vállalnia a gabonaalappal való gazdálkodásért: a felvásárlásért, a raktározásért, a takarmányozásban vwi ló hatékony felhasználásáért és a* emberek táplálásában való felhasználásáért. A szállítói-megrendelői kap csolatok szabályozása érdekében foko zatosan mentesíteni kell az olyan tevékenységektől, amelyek nem függnek össze az említett küldetés Elvtársak, Mezőgazdaságunk itifí>au<unii változásai megteremtették a feltéteteket ahhoz, hogy a tudományos-technikai fejlődés n fnunkatermelékenységnek és a termelés intenzitásának egyik döntő forrása legyen. Ez megköveteli, hogy a technikai fejlődés eredményeit érvényesítsük a mezőgazdasági politika minden problémájának megoldásában. Ma már elképzelhetetlen, hogy az olyan feladatokat, mint a gabona probléma megoldását, a takarmányok termesztésének növelését és hatékony kihasználását, a komplex gépesítést, az építkezési beruházások és a mező- gazdasági szolgáltatások fejlesztését a technikai haladás óriási erejének kihasználása nélkül oldjuk meg. Ezért a tudományos-technikai fejlődés nem lehet csak a kutató központok feladata, hanem az egész irányító munka tartalmává kell válnia. Ez megköveteli a technikai fejlődésben részt vevő valamennyi tényező tökéletesebb ösz- szekapcsolását, a tudománytól és kutatástól kezdve, a fejlesztésen, tervezésen és konstrukción keresztül egészen a mezőgazdasági üzemekig. Az elnökség határozata értelmében már megtették ez irányban az első lépéseket: a kutatási alap közvetlenül a Mezőgazdasági Minisztérium irányítása alá került. Meghatározzák a tudomány és a kutatás egységes országos terve kidolgozásának új alapelveit. A Mezőgazdasági Tudományos Akadémiát tudományos intézménnyé alakították át, amely a mezőgazdasági miniszterek tanácsadó szerve. Feladata és funkciója természetesen aktív hozzáállásától és munkájának eredményeitől függ. Az elnökség által elfogadott határozatokat azonban következetesebben kell az életben érvényesíteni. A hatodik ötéves terv kidolgozásának munkálatai eddig nem biztosítják a mező- gazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos fő feladatokra vonatkozó egybehangolt programok kidolgozását úgy, hogy ezek kifejezzék a gépipari és vegyipari üzemek, a tervező szervezetek, a minisztériumok szakágazatai, esetleg a szakágazati vállalatok, kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok mezőgazdasági kutatásának részvételét és feladatait. A kutatást nem akarjuk egyoldalúan az operatív feladatok alá rendelni. Nem hagyhatjuk azonban jóvá, hogy az eddig számításba jövő feladatok többsége teljesítésének határideje 1980. A termeléstől megköveteljük, hogy minden év fejlődést jelentsen, ezért a kutatásnak is folyamatosan újabb és újabb feladatokat kell megoldania. Ennek feltétele a komplex munkacsoportok kialakítása, amelyeknek konkrét, szintetikus realizációs eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek egész technológiai rendszereket foglalnak magukba. A tudományos kutatási alap munkahelyein a kommunistáknak kezdeményező és alkotó munkára, az egészségtelen individualizmus kiküszöbölésére kell ösztönözniük a kollektívákat, meg kell szilárdítaniuk a kutatók társadalmi felelősségérzetéti súlyt kell helyezni a konkrét eredményekre és a gyakorlatnak nyújtott segítségre. Harcolniuk kell az átlagosság ellen és azért, hogy kutatásunk lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel. A tudomány és a technika tervének teljes mértékben a mezőgazdaság fő feladataira kell irányulnia. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a gabonaprobléma komplex megoldására, a kukorica, a fehérjedús takarmányok, a terimés takarmányok termelésének növelésére, konzerválására, a nagyjövedelmet biztosító szarvasmarha-fajták tenyésztésére, az istállótrágya racionális termelésére és kihasználására és a sertés-nagyhizlaldákban a hulládé kok felszámolásának problémájára kell nagy gondot fordítani. Gyors iramban ki kell építeni a me zőgazdaságban az egységes tájékoz tatási rendszert, amely az üzemek és az igazgatóságok vezető dolgozóinak rendszeresen szakképzett tájékoztatásokat nyújt majd a mezőgazdaságunk*Foljttatá$ a 7, oldalon) 1975. x. a.
