Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-08 / 237. szám, szerda

A MIZŰGAZDASAG ES ElfLMISZERIPAR (EILES2TESENEK KÉRDÉSÉI in. A mezőgazdaságanyagi • termelési alapjának további erősítése Biotársak, az ötödik ötéves tervidőszakban to­vábbi jelentős lépést tettünk előre a ' mezőgazdaság nagyüzemi termelési alapjának építésében és az intenzifiká- ciós tényezők növelésében, amelyek a termelés növelésének és ésszerűsí­tésének fő tényezői. A hatodik ötéves tervidőszakban pártunk tovább foly­tatja ezt az irányvonalat, amely tár­sadalmunk gazdasági szükségleteiből, a munkásiparaszt szövetség megszilár­dításának politikájából fakad. A trágya és egyéb eszközök foko­zott szállításával, a kutatás, az épít­kezési beruházás és a szolgáltatások rendszerének fejlesztésével megte­remtjük az önellátás növelésének fel­tételeit, amiben a mezőgazdasággal együtt részt kell venniük a szállító­ágazatoknak is. A hozzájárulás minő­sége és célszerűsége kell, hogy teljes mértékben megfeleljen a fejlődő mező- gazdasági nagyüzemi termelés mérté­kének, és aktívan elősegítse fejlődé­sét. Tekintettel a népgazdaság lehető­ségeire, de a költségek csökkentésé­nek szükségességére is, nagyobb súlyt kell helyezni e hozzájárulás ésszerűbb felhasználására, annál is inkább, mert e téren nem csekély tartalékok van­nak. Az intenzifikálás kulcskérdése a me­zőgazdaság kemizálásának további fej­lesztése. Jelentős erőfeszítéssel már tisztes nemzetközi színvonalat értünk el az egy hektárra eső trágyafelhasz­nálásban, A hatodik ötéves tervidő­szakban 1980-ig feltételezzük ennek to­vábbi növekedését legalább 268 kg tiszta tápanyagra,-a mezőgazdasági föld egy hektárjára számítva. Ez az 1975- ös évhez viszonyítva 20 %-os emelke­dést jelent. A trágyafélékkel azonban jól kell gazdálkodni. Egyes adatok szerint a* műtrágya kezelése, raktáro­zása és felhasználása során 10, sőt többszázalékos veszteségek is előfor­dulnak. A mai trágyaalap hatékony­ságának 5 %-os növelése 10 kg tiszta tápanyagot pótol egy hektárra számít­va. E veszteségek csökkentése érdeké­ben az eddigi módszerről, amikor is a trágyát becslés alapján adagolják, át kell térni a szervezett növénytáp­lálási rendszerre. Szükséges, hogy e rendszer alapja talaj-, növény-, ta­karmány- és trágyaelemző laboratóriu­mok stb. komplex rendszere legyen. Be kell vezetni a trágyaelosztás új sziabályait is, mégpedig a vetésterüle­tek, a talaj összetétele és termőké­pessége, a hozamok színvonala és a tervfeladatok alapján. A trágyát min­denekelőtt oda kell irányítani, ahol a legnagyobb hozamnövekedést biztosít­ja. Szervezetten kell folytatni az agro­kémiai vállalatok létesítését is, de fe­lül kell vizsgálni az építésükről alko­tott eddigi elképzeléseket. A költséges berendezések építése helyett tevékeny­ségüknek mindenekelőtt az ellátás és a tudományos alapokon történő táplál­kozás szervezésének területére kell irányulnia. Gyors ütemben meg kell vizsgálni a trágya szállításának* rak­tározásának és kezelésének új, hozzá­férhető és olcsóbb formáit és módoza­tait, főként a konténeres szállítás rendszerét. Oj megközelítést igényel a növényvédelem biztosítása is, ahol fo­kozni kell a fegyelmet a költséges és hiányos gyomirtószerek alkalmazásá­ban. Ennek érdekében feltétlenül meg kell erősíteni, szervezetileg meg kell oldani az állami növényorvosi szolgá­latot, meg kell erősíteni az életkör­nyezet védelme feletti ellenőrzést a mezőgazdaság kemizálása ecsetleges káros következményeivel szemben. Alapvető fordulatot kell elérni a meszes trágyafélék, az istálló- és egyéb szerves trágyák kihasználásá­ban. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak e pótolhatatlan belföldi tápanyagforrá- sok kihasználásának mellőzését. Nagy tartalékot jelent e trágyafélék pozi­tív hatása a föld termőképességére, valamint az ipa^i míiirágyák hatékony­sága. El kell gondolkodni afelett is, milyen mértékben és hol haladhatunk a szarvasmarha almozatlan istállózá­sának útján. A vegyipartól aktív hozzáállást kö­vetelünk a trágyaszállítás teljesítésé­hez és túlteljesítéséhez és a minőség javításához. Különös figyelmet igényel a hazai vegyi növényvédelmi szerek gyártásának biztosítása is. Az állatte­nyésztés számára történő vegyi és bio­lógiai anyagok szállításában jelentős szerepe van az egészségügyi ágazat­nak. A kohó- és az építőiparnak teljes mértékben teljesítenie kell a mész­tartalmú trágya szállítását ügy, hogy e szállítások 1980-baa meghaladják a kétmillió tonnát. Elvtársak, a hatodik ötéves tervidőszakban to­vább folytatjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés gépesítését az eddi­gi eredmények alapján, de ugyanakkor a még meglevő fogyatékosságok le­küzdésére törekszünk a szállítások mi­nősége és összetétele tekintetében. A hatodik ötéves tervidőszakban fel tételezzük az üj típusú nagyüzemi ter­melési gépi eszközök szállításának to­vábbi növelését, amelyek teljesítmé­nyükkel lehetővé teszik a mezőgazda- sági munka meggyorsítását és minő­ségének javítását kevesebb munkaerő­vel, a betakarításnál előforduló vesz­teségek csökkentését, valamint a ter­melés összpontosításának és szakosí­tásának fejlesztését. A technikai szál­lítmányok növekedése és struktúrája kell, hogy további haladást eredmé nyezzen a kukorica, a takarmányfélék, a cukorrépa, a burgonya betakarítá­sának gépesítésében, az állattenyész­tés területén pedig a szarvasmarha-te­nyésztés gépesítésében. Sürgős feladat gépeket biztosítani a hegyi és a hegy­aljai körzetekben a munkák gépesíté­sére, valamint a zöldség- és gyümölcs- termesztés gépesítésére. Elvi erélyes megoldást igényel a szállítás és az anyagmozgatás problé­májának megoldása a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban. 1980-ban csupán a mezőgazdaságban 280 millió tonna terhet kell szállítani. E feladat teljesítése érdekében növelni kell a tehergépkocsival történő szállítás há­nyadát. Ezért erőnket arra kell össz­pontosítanunk, hogy meggyorsuljon a mezőgazdasági tehergépkocsik gyártá­sának fejlődése. A gépek és gépi eszközök jobb ki­használásának fokozott szükségessége a mezőgazdaságban megkívánja, hogy állandóan növekedjék a dolgozók szak- képzettsége, emelkedjék a munka irá­nyításának és szervezésének színvona­la, megtartsák a technológiai fegyel­met, s főként megelőző gondoskodást és szakképzett karbantartást végezze­nek a gépeknél. Ez az alapvető felté­tele annak, hogy csökkentsük a javí­tások magas számát, ami aránytala­nul növeli a pótalkatrészek szükségle­tét és az általános költséget. Egyúttal meg kell oldanunk a pótalkatrészek biztosításának problémáját is. Az Ál­talános Gépipari és a Külkereskedel­mi Minisztériumnak az eddiginél ha­tározottabban kell viszonyulnia ehhez a feladathoz, és komplex megoldást kell biztosítania a termelésben/ és a behozatalban, a raktározási rendszer­ben és a pótalkatrészek szétosztásá­ban. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak ügyelnie kell jobb kihasználásukra és arra, hogy közvetlenül a mezőgazdaságban cél­szerűbben raktározzák őket. Űjból meg kell határozni a mező- gazdasági technikát gyártó üzemek feladatait és felelősségét, meg kell szilárdítani a gép- és traktorállomások s a mezőgazdasági gépjavító műhelyek funkcióját, emelni kell irányításuk színvonalát. A szakosított mezőgazda- sági termelő tevékenység mellett fi­gyelmüket elsősorban a javító tevé­kenységre, az állattenyésztés gépesí­tésére, a technológiai gépsorok kiala­kítására, a fejő- és hűtőgépek karban­tartására és a mezőgazdaság számára szükséges egyes kissorozatú gépek és berendezések gyártására kell összpon­tosítaniuk. A nem mezőgazdasági jel­legű, más kiegészítő tevékenységet határozottan korlátozni kelL A gép- és traktorállomások nagy szerepet ját­szottak szocialista ^mezőgazdaságunk fejlesztésében. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés fejlődésének új szaka­szában ennek a hagyománynak új tar­tartalmat kell adni: a műszaki politika megvalósítása hatékony eszközévé kell válniuk. Bízunk abban, hogy dolgozó­ink támogatni fogják ezt a célkitűzést és mindent megtesznek valóra váltásá­ért. Elvtársakl A legutóbbi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság termelési-technikai fej­lődése összekapcsolódott egy széles körű beruházási program megvalósí­tásával, ^jnely jelentősen megszilárdí­totta a mezőgazdasági termelési alap­ját. Úgy mint a többi szakaszon, az építést itt is számos negatív jelenség, a megkezdett építkezések számának növekedése, a források szétforgácsolt- sága, nem egy esetben szubjektív be­folyások és a beruházási akciók ösz­tönös elosztása kísérte. A hatodik öt­éves tervidőszakban a mezőgazdaság fejlesztésének és technikai rekonstruk­ciójának programját folytatjuk. A beruházások hatékonyságának nö­velése megköveteli, hogy először olyan irányvonalukat határozzuk meg, amely összhangban áll a párt mezőgazdasági politikájának fő feladataival, az ön­ellátás fokozására irányuló törekvés­sel. Ezért a beruházási éipítkezésekben a hatodik ötéves tervidőszak folyamán első helyre kell állítanunk azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a talaj termőképességének fokozásával, a gabonaneműek, a kukorica és teri- més takarmányok termesztésének nö­velésével, beleszámítva a begyűjtés utáni feldolgozásukat és raktározásu­kat is, továbbá az ipari növények, a gyümölcs és zöldség termesztésének növelését a takarmányfehérje hazai forrásainak biztosításával, valamint a magnemesítéssel és fanemesítéssel kap csolatos feladatokat. Az állattenyész lésben fokozott figyelmet kell fordí­tani a szarvasmarha-istállók rekon­strukciójára, korszerűsítésére és újak építésére. Másodszor: a hatodik ötéves tervidő­szakban meg kell szilárdítanunk a me­zőgazdaságban az építkezési beruházás központi irányítását és tervezését, a beruházási akciók sorrendjét és szét­osztását a társadalmi érdekekkel össz­hangban kell meghatározni, s határo­zottan szembe kell szegülni a különbö­ző helyi és részleges érdekekkel. Harmudszor: az eddiginél nagyobb eréllyel kell megkezdeni ff mezőgaz dasági építkezések új, olcsó típusainak építését. Ha olcsóbbá és gyorsabbá akarjuk lenni a mezőgazdasági épít­kezéseket, a világon megfigyelhető gyakorlattal és saját tapasztalataink­kal összhangban már a hatodik ötéves tervidőszak elején alapvető változást kell eszközölnünk a mezőgazdasági építkezések struktúrájában és anyagi­technikai alapjában. Széles körben kell felhasználnunk az iparilag gyártott elemeket és a könnyű mezőgazdasági objektumok komplex rendszereit, a fa és más olcsó hozzáférhető nyersanya­gok felhasználása alapján. Az iparilag gyártott faépítmények lehetővé teszik az olyan sürgős feladatok megoldásá­nak meggyorsítását, mint a gabona raktározása és általában a szolgálta­tások. Az ilyen megoldás reális volta és gazdasági előnyeit kétségtelenek. Minden másfajta anyaggal szemben ez az építkezés meggyorsítását, a be­ruházási költségek és a hiánycikkek között nyilvántartott konstrukciós anyagok nagy népgazdasági jelentősé­gű megtakarítását jelenti. A könnyű konstrukciók széles körű alkalmazá­sa az állattenyésztésben is, különö­sen a szarvasmarha-tenyésztésben nagy lehetőségeket rejt magában. A kormány a napokban hagyta jóvá a sedlÉanyi Bios üzem kapacitásának kibővítését, ami lehetővé teszi, hogy 1980-ig több mint 3 millió négyzetmé­ternyi könnyű, összeszerelhető faépít­ményt építsünk. A* üzem kapacitásá­nak teljes kihasználása megköveteli, hogy megteremtsük a szükséges felté­teleket a tervezésben, az építkezések színhelyeinek és az objektumok típu­sainak meghatározásában az egyes me­zőgazdasági üzemek és járások szerint úgy, hogy az ipari építésnek ezzel a módszerével megoldjuk mezőgazdasá­gunk igényes beruházási feladatait, értékelni kell a kísérletképpen felépí­tett létesítményeket és az eredmények szerint kell dönteni az új módszer gyors bevezetéséről. A mezőgazdaság­ban az építkezési beruházások haté­konyságát és gazdaságosságát a prog­resszív gazdasági-technikai mutatók rendszere határozzia meg, amelyeket azonban az eddigi gyakorlattól eltérő­en meg is kell tartani. A mezőgazda- sági minisztereknek biztosítaniuk kell ezek kihirdetését és következetes ér­vényesítését. Negyedszer: ki kell alakítani a fel­tételeket a mezőgazdasági építkezések jobb előkészítéséhez és megvalósításá­hoz a típustervek széles körű érvé­nyesítésével. 30 százialékos hányaduk aránytalanul alacsony. A helyzet ha­tározott megjavítása a Mezőgazdasági Minisztériumok, valamint az építőipar, az általános gépipar feladata, mivel a mezőgazdasági épületek tipizálása elképzelhetetlen a technológiai beren­dezések és a kutatás szakosított szál­lítóinak kötelező alapanyagai nélkül. Végül javítani kell a mezőgazda- sági építkezési beruházások helyzetén is. A mai szétforgácsolt, technikailag nem jól felszerelt mezőgazdasági épí­tőipari vállalatok csak nehezen birkóz­nak meg a sokkal igényesebb, nagy kapacitású építkezésekkel. Ezért úgy döntöttek, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban egyesítik őket, bizto­sítják egységes irányításukat, és a korszerű technika követelményei sze­rint átépítik őket. A mezőgazdasági nagyüzemi terme­lés további fejlesztése folyamán fo­kozott gondot kell fordítanunk a me­zőgazdasági szolgáltatások szerepére. Mezőgazdaságunk nagy előnyét jelen­ti, hogy már a szocialista építés során kiépült a szolgáltatások rendszere, amelyben 90 000 ember dolgozik. A mai nagyüzemi vállalatok lehetősé­gei és szükségletei szempontjából át kell értékelni feladatkörüket funkció­jukat, szervezésüket. A mezőgazdasági szolgáltatások rendszerében különösen jelentős szere­pe van a mezőgazdaság hatékonyságá­nak további növelésében a mezőgazda­sági felvásárló üzemnek. Tevékenysé­ge további fejlesztésében felelősséget kell vállalnia a gabonaalappal való gazdálkodásért: a felvásárlásért, a raktározásért, a takarmányozásban vwi ló hatékony felhasználásáért és a* emberek táplálásában való felhaszná­lásáért. A szállítói-megrendelői kap csolatok szabályozása érdekében foko zatosan mentesíteni kell az olyan te­vékenységektől, amelyek nem függnek össze az említett küldetés Elvtársak, Mezőgazdaságunk itifí>au<unii válto­zásai megteremtették a feltéteteket ahhoz, hogy a tudományos-technikai fejlődés n fnunkatermelékenységnek és a termelés intenzitásának egyik döntő forrása legyen. Ez megköveteli, hogy a technikai fejlődés eredményeit érvényesítsük a mezőgazdasági politi­ka minden problémájának megoldásá­ban. Ma már elképzelhetetlen, hogy az olyan feladatokat, mint a gabona probléma megoldását, a takarmányok termesztésének növelését és hatékony kihasználását, a komplex gépesítést, az építkezési beruházások és a mező- gazdasági szolgáltatások fejlesztését a technikai haladás óriási erejének ki­használása nélkül oldjuk meg. Ezért a tudományos-technikai fejlődés nem lehet csak a kutató központok felada­ta, hanem az egész irányító munka tartalmává kell válnia. Ez megköveteli a technikai fejlődésben részt vevő valamennyi tényező tökéletesebb ösz- szekapcsolását, a tudománytól és ku­tatástól kezdve, a fejlesztésen, terve­zésen és konstrukción keresztül egé­szen a mezőgazdasági üzemekig. Az elnökség határozata értelmében már megtették ez irányban az első lépé­seket: a kutatási alap közvetlenül a Mezőgazdasági Minisztérium irányítása alá került. Meghatározzák a tudomány és a kutatás egységes országos terve kidolgozásának új alapelveit. A Me­zőgazdasági Tudományos Akadémiát tudományos intézménnyé alakították át, amely a mezőgazdasági miniszte­rek tanácsadó szerve. Feladata és funkciója természetesen aktív hozzá­állásától és munkájának eredményei­től függ. Az elnökség által elfogadott határo­zatokat azonban következetesebben kell az életben érvényesíteni. A hato­dik ötéves terv kidolgozásának mun­kálatai eddig nem biztosítják a mező- gazdasági termelés fejlesztésével kap­csolatos fő feladatokra vonatkozó egy­behangolt programok kidolgozását úgy, hogy ezek kifejezzék a gépipari és vegyipari üzemek, a tervező szer­vezetek, a minisztériumok szakágaza­tai, esetleg a szakágazati vállalatok, kerületi és járási mezőgazdasági igaz­gatóságok mezőgazdasági kutatásának részvételét és feladatait. A kutatást nem akarjuk egyoldalúan az operatív feladatok alá rendelni. Nem hagyhatjuk azonban jóvá, hogy az eddig számításba jövő feladatok többsége teljesítésének határideje 1980. A termeléstől megköveteljük, hogy minden év fejlődést jelentsen, ezért a kutatásnak is folyamatosan újabb és újabb feladatokat kell meg­oldania. Ennek feltétele a komplex munkacsoportok kialakítása, amelyek­nek konkrét, szintetikus realizációs eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek egész technológiai rendszereket fog­lalnak magukba. A tudományos kuta­tási alap munkahelyein a kommunis­táknak kezdeményező és alkotó mun­kára, az egészségtelen individualizmus kiküszöbölésére kell ösztönözniük a kollektívákat, meg kell szilárdítaniuk a kutatók társadalmi felelősségérzetéti súlyt kell helyezni a konkrét ered­ményekre és a gyakorlatnak nyújtott segítségre. Harcolniuk kell az átla­gosság ellen és azért, hogy kutatásunk lépést tartson a nemzetközi fejlődés­sel. A tudomány és a technika tervének teljes mértékben a mezőgazdaság fő feladataira kell irányulnia. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a gabona­probléma komplex megoldására, a ku­korica, a fehérjedús takarmányok, a terimés takarmányok termelésének nö­velésére, konzerválására, a nagyjöve­delmet biztosító szarvasmarha-fajták tenyésztésére, az istállótrágya racio­nális termelésére és kihasználására és a sertés-nagyhizlaldákban a hulládé kok felszámolásának problémájára kell nagy gondot fordítani. Gyors iramban ki kell építeni a me zőgazdaságban az egységes tájékoz tatási rendszert, amely az üzemek és az igazgatóságok vezető dolgozóinak rendszeresen szakképzett tájékoztatá­sokat nyújt majd a mezőgazdaságunk­*Foljttatá$ a 7, oldalon) 1975. x. a.

Next

/
Thumbnails
Contents