Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-07 / 236. szám, kedd
Az Untor den Linden, Berlin fő sugárút fa (CSTK—ZB fe.lv.) AZ NDK ÜNNEPÉN Ma 26 esztendeje, hogy a német nép hazafias erői, élen «1 munkásosztállyal, lerakták az első munkás-paraszt állam alap jait német földön. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása 1949. október 7-én fordulat kezdetét jelentette nemcsak Németország, de egész Európa történelmében. Először jött létre német földön olyan erő, amely útját állta az újra német földről fenyegető ágresz- sziós terveknek, a német imperializmus. és militarizmus re- vansista törekvéseinek. Az NDK-val olyan állam épült fel, amely egyszer s mindenkorra szakított az átkos imperialista múlttal, s kezdettől fogva fő feladatának tartotta, hogy hozzájáruljon a béke biztosításához. A Német Demokratikus Köztársaság, mint a munkások és parasztok szocialista állama, a német történelem legjobb hagyományait és humanista eszméit hívta Ismét életre, s ezek éppen a szocializmusban tudnak a leginkább kiteljesedni. Áttekintve a 26 év eredményeit, világosan látható, hogy az NSZEP Vili. kongresszusán kitűzött célok és fő feladat — a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának állandó emelése — sikeresen megvalósul. Az NDK területre nézve földünk 96. állama, a lakosság számát tekintve pedig a 36. helyet foglalja el, ugyanakkor az ipari termelésben a világ első tíz állama között foglal helyet, s ezt a helyét egyre jobban megerősíti. Az ipari árutermelés értéke már tavaly meghaladta a 220 milliárd márkát, s az idén előreláthatóan még magasabb lesz. Ugyanakkor az NDK-ban a termelés mentes a kapitalista országokra jellemző válságoktól s az ország gazdasága a hatalmas szocialista világrendszer keretében egyre jobban fejlődik. A Német Szocialista Egységpárt 1971 júniusában megtartott VIII. kongresszusa, az azon elfogadott határozatok, az 1971 —1975-ös Időszakot felölelő ötéves terv a szocialista építés új szakaszát jelentik. A VIII. kongresszus dokumentumai nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a szocialista építés elsődleges célja az emberek jólétének emelése, anyagi-kulturális szükségleteik egyre magasabb szintű kielégítése. Mindez új len dületet adott a gazdasági életnek. A nemzeti jövedelem az 1970. évi 109 milliárdró! 1973-ra 127 milliárdra emelkedett, 1974-ben pedig újabb 5,6 százalékos növekedést ért el az előző évhez viszonyítva. Ma az NDK Ipara hat hét alatt termel annyit, mint 1949-ben egész évben. A Vili. kongresszus óta eltelt időszakban minden előzőnél érezhetőbben emelkedett az élet- színvonal. A kiskereskedelmi forgalom 10,5 milliárd márkával nőtt 1973 végéig, s azóta is gyors ütemben növekszik. A lakosság pénzjövedelme három esztendő alatt annyit tett ki, mint az azt megelőző öt esztendő alatt. A lakosság jövedelmének jelentékeny emelkedésével együtt járt az áruválaszték bővülése. Az állami költségvetésből egészségügyre és szociálpolitikára, valamint az oktatásügyre egyaránt több mint 20 százalékkal többet fordítottak ebben az ötéves tervidőszakban, mint az ezt megelőző években. Rendkívül nagy erőfeszítéseket igényel a VIII. pártkongresszuson meghirdetett komplex lakásépítési program végrehajtása, az, hogy 1990-re minden családnak új, vagy korszerűsített otthona legyen. A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájának alapja a Szovjetunióval és a szocialista államközösség más országaival való testvéri szövetség állandó erősítése. Ázsia, Afrika, a Közel Kelőt és Latin-Amerika országaival állandóan erősödnek és mélyülnek az NDK kapcsolatai. A Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista országok viszonya — amint ezt az ország vezetői ismételten hangsúlyozták — a kölcsönös előnyök, a be nem avatkozás, a szuverenitás, és a területi integritás tiszteletben tartósa alapján fejleszthető tovább. Ami a szocialista NDK és a kapitalista NSZK viszonyát illeti, a már megkötött szerződések és egyezmények minden feltételt biztosítanak ahhoz, hogy a kapcsolatok normalizálásának útján további pozitív eredmények szülessenek. A lehetőségeket ehhez még korántsem merítették ki, de természetesen a jószomszédi kapcsolatok kialakításához mindkét fél jóakaratára szükség van. Az NDK abból Indul ki, hogy az NSZK-val való kapcsolatainak javítása nemcsak a két német államnak hasznos, hanem az egész európai enyhülés! folyamatot is elősegíti. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az Európában kialakult területi és politikai realitás elismerése alapján megfogalmazta és megerősítette az európai államok kölcsönös kapcsolatainak alapelveit. A Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok kitartó erőfeszítéseinek köszönhető, hogy Helsinkiben olyan siker született, amely megteremti Európában a biztonság és a békés együttműködés szilárd alapjait. Csehszlovákia az első államok közé tartozott, amelyek több mint negyed évszázaddal ezelőtt elismerték a Német Demokratikus Köztársaságot, s kezdettől fogva támogatta azt a törekvését, hogy a nyugati államok is rendezzék vele kapcsolataikat. Ez megfelel külpolitikánk internacionalista jellegének, a világ és Európa békéjéért és biztonságáért érzett felelősségünknek, s így legsajá- tabb érdekeinknek is. A német szocialista állam dinamikus fejlődésének egyik fő tényezője a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködése. A jelenlegi ötéves tervidőszak alatt például a Szovjetunió és az NDK kölcsönös gép- és bérendezésszállítá- sai kétszeresére emelkedtek és elérik az 50 milliárd márka értéket. Ugyanez érvényes a KGST többi országával folytatott együttműködésre is. Az 1971—1975-ös években az NDK mintegy 170 milliárd valuta márka értékben bonyolított le árucsere-forgalmat ezekkel az országokkal, ami az előző ötéves időszakhoz viszonyítva mintegy 60 százalékos növekedést jelent. Hazánk a Szovjetunió után az NDK második legnagyobb kereskedelmi partnere, kölcsönös kereskedelmünk az utóbbi öt év alatt 14 milliárd márka értékről 21 milliárd márkára emelkedett. Országaink között gyümölcsöző együttműködés folyik számos gazdasági ágazatban a termelési szakosítás és kooperáció alapján. A Német Demokratikus Köztársaság mai ünnepén, a történelmi évforduló alkalmából a szocialista országok népei, hazánk dolgozóival együtt további nagy sikereket kívánnak a testvéri NDK népének, hisz a szocialista német állam kimagasló eredményei elsősorban a szocialista közösség erejét gyarapítják, kontinensünk békéjét és biztonságát erősítik. PROTICS JOLÁN NINCS MESSZE A CÉL GABONATERMESZTÉSÜNK KÖVETKEZETESEN HALAD AZ ÖNELLÁTÁS FELÉ (A tegnapi számunkban közölt cikk folytatása) A gabonafélék növekedésének és fejlődésének, valamint tápanyagellátásának kedvezőtlen feltételei a komplex szocialista racionalizáció eredményességére, a „biológiai ésszerűsítés“ fontos mutatójára is negatívan hatottak. Az 1 kg felhasznált ipari, hatóanyagra (NPKj naturális hozam példáid a trnavai járásban a tavalyi 16,4 kilogrammról 1975 ben 14,3 kilogrammra, a Nővé Zámky-i járásban pedig 15,95 kg-ról 14,2 kg- ra csökkent'. Az SZSZK többi járásában is hasonlóan alakúit a helyzet, jelentős tartalék pb ben az irányban a hektár hozamok kiegyenlité se és azonos agroökológiái feltételek mellett gazdálkodó vállalatok között —. az eredménye sebb vállalatok szintién — ahogy azt a CSKP KB 1972-es áprilisi plénuma a mezőgazdasági termelők feladatául adta. Ebben az Irányban a nyugat-szlovákiai kerületben, különösen a nitrai, a trnavai, a galántai, a Nővé Zómky i, u levicei és a topoföany járásban kedvező fejlődést tapasztalhatunk. Kamatoztatják a társadalmi befektetéseket Az elért eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy az 5. Ötéves terv utolsó évében a* SZSZK agronómiai szolgálata kitartó harcot folytatott az éghajlati és termesztési feltételek kedvezőtlen hatásának maximális korlátozásáért. A siker elsősorban a szocialista társadat műnk által létrehozott feltételeknek köszönhető, annak, hogy a termelők kiváló szovjet búzafaj- tákkal és hazai árpafajtákkal rendelkeznek, növekszik a felhasznált agrokémiai anyagok (ipu- ri trágyák és növényvédő szerek) mennyisége, fokozódott a gépesítés színvonala, s a termelést politikailag és szakmailag fejlett emberek irányítják. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy szubjektív tényező nem idézte elő az agrotechnikai intézkedések késését, az elvégzett munkák alacsony minőségi színvonalát stb. Ebben az évben is előfordultak hibák, amelyek bizonyos mértékig hozzájárullak a hozamok csökkenéséhez, a döntő szerep azonban az éghajlati tényezőknek jutott. Jelenleg az SZSZK valamennyi járásában egy séges irányelvek szerint elemzik az 1974/75 ös gabonatermesztési évet. Ezek az elemzések megmutatják, hogy hol és miben történtek hibák, amelyből a jövő számára tanulságokat lehet levonni. Ezeket az elemzéseket gabonatermesztési konferenciákon értékelik, amelyeken részt vesznek a szövetkezetek ás az állami gazdaságok, valamint a pártalapszervezetek felelős funkcionáriusai. Ezek a tárgyalások már megtörténtek szlovákiai viszonylatban, a kelet-szlovákiai kerületben és több járásban. A vitából már bizonyos tapasztalatokat is leszűrhetünk. A fegyelem közelebb hozza a célt Az első helyen kell említeni az agronómiai fegyelmet, amelyet mindenkitől meg kell követelni, akinek bármilyen köze van a gabona- termesztéshez. Ez tehát éppúgy kötelezi a-; elnököket, a csoportvezetőket és a traktoros kát, mint az agronómusokat, hogy a búza-, az árpa- és a kukoricatermesztés programját idejében, jó minőségben és kihagyás nélkül teljesítsék. Hasonlóan igényes követelmény a vetőmagvak jó minősége, a trágyafélék szükséges mennyisége a kívánt Összetételben és minőségben, a szelektív gyomirtókról és egyéb vegyszerekről való gondoskodás, valamint a gépesítés jó színvonala, beleértve a pótalkatrészek szüksége« mennyiségét. Az igényesség egyaránt vonamu^iK a termelés betakarítása utáni kezelésre és a raktározásra is. Csak az intézkedések mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt hatékony komplexumával érhetjük el az önellátás szintjét a gabonafélékből, a jelenlegi technológiai minőség sütőipari, malátaipari és takarmányozási) megőrzése mellett. Az elemzések arra is rámutatnak, hogy újabb, nagy hozamú^ egészséges, megdőlésnek ellenálló és korai fajtákra van szükség. Gondoskodni kell elegendő mennyiségű foszforról és trágyázási rendszerekben, ki kell használni az agrotechnikai és agrokémiai gyomirtás valamennyi módszerét, több hasznos szolgálatra van szükség a vetőmagellátók, a Slovair, a gép és traktorállomások részéről. Különösen sürgető talajaink alapvető fizikai és kémiai tulajdonságainak rendszere. Sürgetően meg kell oldaili a talajok víz- és levegőgazdálkodásának problémáit, meg kell szüntetni a talajok savanyúságát, különösen a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben. (Vízgazdasági talaj* javítások, meszezés.) Elégtelen továbbá talajaink humusztartalma az SZSZK területén. A hatodik ötéves tervben a gabonafélék hektárhozamait az 1974-ben elért szinten kell állandósítani, s annak utolsó évében a gabonafélék átlagos hektárhozamát mintegy 45 mázsára kell emelni, amivel már közelebb jutunk a célhoz, az önellátáshoz. EMIL SPALDON akadémikus Lezárul egy negyedszázad FONTOS LÉPÉSRE KÉSZÜLNEK Ha az ember életének egy szakasza lezárul, általában visz- szapillant az eltelt időszakra. Kétszeresen érvényes ez akkor, amikor egy nagy közösségről van szó. Így vannak ezzel a Ci- őovi (Csicsói) Egységes Földművesszövetkezet dolgozói is, hiszen a jövő év januárjától betársulnak egy négy szövetkezet összevonásából létrejövő nagy gazdaságba. — Mindenki előtt ismeretesek az idei aratás körülményei, én mégis azt tartom, hogy nem is zárunk olyan rossz évet — mondja Kiss Nándor mérnök, a közös elnöke. — Bevezetőül a szövetkezet jellemző adatait sorolom. Szántóterületünk 1100 hektár, tagjaink száma 356, ebből kb. 200 az aktív dolgozó. A mi viszonyaink kissé eltérnek a Csallóköz más gazdaságaitól. Sok nálunk a lapos terület, s az ideihez hasonló csapadékosabb években elég nehéz körülmények között kell végezni a mezőgazdasági munkákat. A nyáron 100 hektár gabonánk került víz alá, úgyhogy a tervezettnél 9 vagonnal lett kisebb a termés. Búzából 53,5 mázsás, árpából pedig 38 mázsás hozamot értünk el. Jelenleg az 550 hektáron az ősziek vetése folyik, a vetésterület nagyobb felén már földbe került a mag. Nemrégiben fejeztük be a szója begyűjtését, közepes, 15 mázsás lett a hozam, az megfelel a tervezettnek. Évek óta jó eredményeket érünk el a cukorrépa-termesztésben. Az idén 82 hektár cukorrépánk volt, ebből 35 hektár a Slovmona, a többi pedig Dobrovicei A fajta. E kettő hozamai között nincsenek nagy eltérések, eddig 450—500 mázsa körül adtak egy hektárról. Terveik szerint október végéig szállítják a termést a Dunajská Streda-l (Dunaszerda- helyl) Cukorgyárba. A begyűjtést a gépek csoportos bevetésével közösen végzi a négy szövetkezet. A gyengébb gabonatermésért kárpótolja őket az idén a kakorica, melynél legkevesebb 60 mázsás átlagos hozamra van kilátás. Száznegyven hektáron termesztik, s a silónak szánt kukoricából még további 25 hektárt hagytak meg szemre. — Ezen kívül van még 35 hektár szaporító területünk is, amelyen T0-500-as hibridet termesztünk. Elégedettek lehetünk a 10 mázsás átlaggal, hiszen a vetőmagnak termesztett kukoricánál a 12 mázsa már csúcshozamnak számít. A vetőmagot a Hroboiiovói (Alistálon) már befejezés előtt álló vetőmagszárítóban fogjuk szárítani, a többit pedig négyünk közös, úgyszintén nemrégen átadott MGF OB típusú szárítójában. Rendelkezésünkre áll még két mozgó szárító is, ezek kapacitása összesen 13 vagon a két hosszabbított, 11 órás műszak alatt. Rövidesen befejezik az 5 hektár szőlő szüretelését is. A hozamok közepesek, a minőség is. A cukortartalom 18 fok körül mozog. A gyümölcsösben már rosszabb a helyzet, 25 hektáron termesztenek almát, ebből 12 hektár Starking fajta. Egy része m«?g a virágzásnál elfa- gyott, nyáron pedig kétszer szenvedett jégkárt. — Jonathánt 13 hektáron termesztünk, azaz csak termesztenénk. mivel már több éve nem terem egyetlen gyümölcs sem. Közel van egy mocsaras területhez, olyan a mikroklíma, hogy a liszlharmatot nem tudjuk felszámolni. Elismert szakembereket is hívtunk, hiszen a fák nagyon szépek, ök is azt tanácsolták, hogy ki kell vágni a gyümölcsöst, bármennyire sajnáljuk. Valamilyen ellenállóbb fajtát kell telepítenünk helyette — tájékoztat az elnök. Dohánytermesztésük évek óta az élvonalban van. Tavalyelőtt Szlovákia első öt szövetkezete között voltak, minisztériumi kitüntetést is kaptak. Az idén a 10 hektárnyi növényzet felét a talajvíz tette tönkre, a többi pedig szintén jeget kapott, így csak 8 mázsa körül mozog az •átlagos hozam. Kiss Nándor, a szövetkezet elnöke Az állattenyésztésben arra törekednek, hogy minél kevesebb koncentrált takarmány fel- használásával érjenek el jó eredményeket. Szemes takarmányokból így is állami dotációra szorulnak, hiszen pl. a 12 000 tojó évente 50 vagonnal igényel. A Shaver hibridet tenyésztik, a tervezett 230 darab tojás helyett 250—260-at is kapnak egy tojótól. Évente több mint 2,5 millió tojást termelnek. Sertéshúsból évente 22 vagonnal adnak el, 1 kg húst 4 kg- nál kevesebb koncentrált takarmányból állítanak elő. Itt tehát még vannak tartalékaik. Marhahúsból 12 vagon az évi tervük. Az első félévben 1,11 kg volt a hízó marhák súlygyarapodása. Jókora utat tett meg a sző* vetkezet az utóbbi öt év alatt. A tiszta nyereség 1,9 millióról több mint 4 millióra emelkedett, a szövetkezet vagyona pedig 13 millió korona értékű épületekkel, gépekkel stb. gyarapodott. — És mit jelent a szövetkezet számára az egyesítés? — A kolozsnémai, a nagyke1- szí és a füssi szövetkezetnek, valamint nekünk is ez az egyetlen út a további fejlődéshez. Sokat beszélnek róla az emberek. Talán „elcsépelten“ hangzik, de nem félünk tőle. Nem egy Idősebb tag így vélekedik: huszonöt éve a semmivel kezdtünk, most meg már van valamink. Igaz, az embereknek lélekben is át kell állniuk, hiszen lezárult egy negyedszázad az ő életükben és a szövetkezet életében egyaránt. MALINAK ISTVÁN 1975. X. 7.
