Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-07 / 236. szám, kedd

LÁTOGATÁS A KÜLFÖLDI DIÁKOK SZENEI ELŐKÉSZÍTŐ' KÖZPONTJÁBAN Csehszlovákiában, éppúgy, mint a többi szocialista or­szágban számos külföldi diák tanul különböző főiskolákon, egyetemeken. Annak persze, hogy nálunk végezhessék ta­nulmányaikat, elsődleges elő­feltétele a cseh vagy a szlo­vák nyelv ismerete. Ezitiáíg a November 17. Egyetem külön­böző városokban működő fa­kultásain sajátították el a két nyelvet, az egyetem megszűnte óta azonban a pedagógiai fa­kultások szakmai és nyelvi elő­készítő központjai látják el ezt a feladatot. Csehországban je­lenleg Marianské Láznéban, Ji- hlaván, Holesovicén és másutt működik ilyen előkészítő köz­pont, míg Szlovákiában a Bra­tislava melletti Szencen és a Kosicétől 30 kilométerre fekvő Herlanyban. Mi most a Ban- ská Bystrica-i Pedagógiai Fa­kultáshoz tartozó szenei élőké szítő központba látogatunk el, hogy megismertessük olvasóin­kat a különleges tanintézet munkájával, s mindennapi éle­tével. A szenei előkészítő központ korszerű épületben működik, az idén már 16. esztendeje. Alapjában véve jól felszerelt, saját diákotthonnal rendelkező iskola ez, s 16-tagú tanári ka­ra mintegy 80—100 diák nyel­vi és szakmai felkészítéséről gondoskodik minden évben. Minthogy ott-jártunkkor az Intézet igazgatója, Jozef Valló prágai kiküldetésben volt, K'audia Dvorská ügyeletes ta­nárnőt kértük fel, hogy mutas­sa be az iskolát. — Ha jól tudom -?• fordulok Dvorská tanárnőhöz —, önök­nél egyéves a tanulmányi idő. — Általában véve igen, de vannak diákok, esetleg egész csoportok, amelyek csupán né­hány hetet vagy hónapot töl­tenek nálunk. — És ilyen rövid idő alatt el tudják sajátítani a szlovák nyelvet? — Rövidebb időtartamú tan­folyamokon csak olyan diákok vesznek részt, akik a hazájuk­ban a középiskola utolsó év­folyamatában már kaptak bizo­nyos szlovák nyelvi felkészí­tést. — Tehát ilyen formája is létezik a nyelvi előkészítés­nek. — Igen, létezik. Ezzel a for­mával elsősorban a szocialista országokban, például az NDK- ban, Lengyelországban talál­kozhatunk. Csehszlovákiában megközelí­tőleg 70 külföldi ország fiai tanulnak. A 70-ből körülbelül hány ország diákjai fordulnak fneg az önök iskolájában? — Központunk fennállásának 15 esztendeje alatt alighanem mind a 70 ország diákjai meg­fordultak nálunk. Jelenleg is mintegy 15—20 országból ta­nulnak intézetünkben ösztön­díjas diákok. — Tudomásom szerint a fő­iskolára vagy egyetemre ké­szülő diákokat aszerint irá­nyítják egyik vagy másik elő­készítő központba, milyen sza­kot tanulnak majd nálunk. — Ez így is vtyi. A mi inté­zetünk is szakosított. Mi első­sorban az orvosi karra pályá­zókat készítjük fel, de néhány közgazdász- és műszaki mér- nökjelölt is tanul nálunk. Per­sze olyan idősebb diákjaink is vannak, akik például gyógy­szerész, jogi, vagy műszaki as­piránsokként jöttek Csehszlo­vákiába három évre. (Jk ter­mészetesen még otthon meg­szerezték az egyetemi okleve­let. A* ilyen hallgatók hozzánk csak a nyelv elsajátítás« cél­jából jönnek. — Az érettségi után érke­zettek tehát szakmai előkép­zést is kapnak. Hallhatnánk valamit az önöknél alkalma­zott oktatási formákról? — Többnyire egészen az alapoknál, az ábécénél kell kezdenünk, ugyanis az afrikai néger, arab és a vietnami diák­jaink többnyire nem ismerik a latin írást, így tehát őket elő­ször a latin betűre, a szlovák ábécére kell megtanítanunk. Bár kevesen, de olyanok is akadnak, akik nálunk sajátít­ják el az írás és olvasás tudo­mányát. — És az írás-olvasás elsajá­títása után mi következik? — Azután a szakmájukhoz szükséges legalapvetőbb szak­terminológiát tanulják meg a diákok. — Vagyis a szakmai előké­szítés párhuzamosan történik a nvelvi képzéssel? — A szakterminológia ta­nulása a nyelvi képzés része. A tulajdonképpeni szakmai elő­készítés csak a második félév­ben kezdődik, amikor a diák már bírja valamelyest a nyel­vet. Persze a két dolog nem választható el egymástól. A szakmai és nyelvi képzés szervesen kiegészíti egymást. — A szakmai felkészítéshez persze jól képzett biológusok­változatos érdekes mösor ra,*, fizikusokra, vegyészekre van szükség. — Intézetünknek kellően ké­pesített oktatói gárdája van. Nálunk alapkövetelmény a fő­iskolai vagy egyetemi végzett ség. — És módszertani segédesz­közökkel mennyire van felsze­relve a központ? — Elég jól. Igyekszünk ki­használni a lögkorszei űi)ü ok­tatási eszközöket, elsősorban a diaprojeklort. Legfontosabb segédeszközünk persze a tan­könyv, amely a szokásos nyelv­könyvekhez hasonlóan „leckék­ből“ áll. Minden leckének meg­van a maga központi társalgási témája. Az egyes témákhoz diapozitívok tartoznak, amelye­ket több alkalommal is levetí­tünk. A látott kép segítségével gyarapíthatja a diák a szó­kincsét. Vagyis a témát leír juk: elmondjuk, szavakkal le­festjük (amit a diákok hallgat­nak j, képen megmutatjuk, majd újra elismételjük. De az ismétléseknél már a diák be­szél a látott kép alapján. Te­hát egymás után aktivizáljuk a halló-, a látó-, majd a be szélőszerveket. A szövegolva sás az oktatási folyamatnak már egy további fázisa. Nálunk tehát nincs gépies olvasás és fordítás, mint a középiskolá inkban. Mi kizárjuk a „szóbe magolás“ lehetőségét. — A módszer előnye tehát? — Az, hogy a diákot több irányból — kérdésekkel, veti tett képpel, hordozható, szem­léltető táblákkal, színes ábrák­kal és más módon — aktivizál­juk, a didaktikai folyamatban való aktív, alkotó részvételre sarkalljuk, aminek az az ered ménye, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban elsajátíthatja az aktív beszédet, mint a ha­gyományos módszerekkel. Ezenkívül segédeszközként használjuk a magnetofont, a hangszűrő reproduktorokat, a filmet, a televíziót. Tudnunk kell még, hogy a szenei központban a diákok Csehszlovákia legújabbkori történelmével, alkotmányával, szocialista társadalmának lé­nyegével, földrajzával is meg ismerkednek. Ezt a célt igen jól szolgálják többek között a Csehszlovákiáról szóló doku mentumfilmek, játékfilmek, a különböző tanulmányi kirándu lások, irodalmi estek, a jelen tős személyiségekkel való ta iálkozások. Az egy év letelte után a diá kok — köztük a nigériai Abiin- bola Ajishomo, aki orvosnőnek készül, az NDK-beli, Kari Marx Stadt-i Werner Lötzsch, a len gyelországi Jerzy Indulski és mások — nyelvileg felvértezve, egyetemeinken folytatják ta­nulmányaikat. Hogy Öt esztendő múlva kész orvosként, mérnök­ként, gyógyszerészként térje nek vissza hazájukba, hazájuk és nemzetük szolgálatára. Es nem utolsó sorban azért, hogy hírt vigyenek nemzetüknek Csehszlovákjáról, főiskoláink­ról, egyetemeinkről. KÜVESDI JÁNOS 1S75. X. 7. (Az NDIK televíziójának jelene és jövője) A Német Demokratikus Köztársaság televí­ziója fontos szerepet tölt be az ország politi­kai, gazdasági és kulturális életében. Hetente 140 órát sugároz. A színes közvetítés 1969-ben kezdődött, amikor heti 4—5 óra színes mősort láthattak a nézők. Ma a színes adás az egész műsoridő mintegy 40 százalékát teszi ki. A Német Demokratikus Köztársaságban ma 100 háztartásra átlag 80 televízió jut, s három színes készülék. Napjainkban azonban az NDK- ban növelték a színes tévé-készülékek sorozat- gyártását, s így várhatóan a feltüntetett átlag nagymértékben fog emelkedni. Egyre javulnak a vételi lehetőségek is. Most adták át azt a televíziós központot, am-aly a Molnija II. mesterséges hold tévé-sugárzásainak a vételiére lesz alkalmas. Számos új adó- és re­léállomás épül, s a közeljövőben az NDK egész területén foghatják majd a színes közvetítése­ket. A politikai műsorok és más adások szerkesz­tőgégének jelenlegi legfőbb feladata az, hogy megfelelően felkészüljenek a Német Szocialista Egységpárt közelgő IX. kongresszusára. Több érdeklődésre számot tartó film és tévéjáték is készül a stúdiókban, amelyek kö­zül minden bizonnyal néhányat a mi televíziónk is bemutat majd, Helmut Sakowszki nevét az Utak című filmje alapján nálunk is ismerik. Legújabb alkotásában, a Daniel Druszkatban a német munkásmozgalom néhány fontos állomá­sa elevenedik meg. Munkáskörnyezetben, Stral- sundban játszódik a Mózes vagyok? című tévé­film, amelynek hőse egy fiatal esztergályos. Ugyancsak a mai fiatalok problémájáról szól majd a Kávébáz című háromrészes film is. A tévénézők nagy érdeklődéssel várják a Hét­köznapi történetek című tévéjátéksorozatot, amely — mint a címe is elárulja — a minden­napi élet apró örömeit és bánatát, különböző problémáit eleveníti föl a kényernyőn. Több tévéjáték készül a mai NDK-beli írók alkotásai alapján. Ezek közül Kurt David Aki átélte és Günter Görlich Visszatérés az idegen ország­ba című, most készülő tévéfilmjét említjük meg. Új vígjátékok, szórakoztató műsorok is készül­nek. Ezek közül az Arany idők, — finom embe­rek című komédiát említjük meg, amely a Kruppcsalád múltjának epizódjait dolgozza föl. Az NDK televíziójának egyik legnagyobb vál­lalkozása az Első tavasz című film, amelynek a forgatókönyvét K. G. Egei NDK-beli és Kur­ganov (a Felszabadulás egyik szerzője) szovjet író közös alkotása lesz. Ezt a filmet az elő­zetes tervek szerint a következő év tavaszán láthatják majd a Német Demokratikus Köziár saság tévénézői. —j—I ÚJ Fi LM EK A CSILLAG FELFELÉ HULL (cseh) Josef Kujelún Tyl, amikor a Strakonicei dudás című szín­művet írta, bizonyára nem sej­tette, hogy alkotása színhaza­ink.egyik legnépszerűbb darab­ja lesz. A mű az évek hosszú során műfajt váltott os új „kön­tösben“ él tovább. A háború utáni években film készült be­lőle, most pedig, filmmusical formájában kerül a nézők elé. Ladislav Rychman vonzódik a musical műfajához. Bizonyá­ra unkán emlékeznek még a UCtevői egy kis erkölcsi tanul­ságul is szolgáljon. Svanda útja a filmmusical világában — melynek eredmé­nye A csillag felfelé hull cí­mű film — számos külföldi musicalre emlékeztet. Az alko­tók a főszerepet Karéi Gnttra bízták, ezzel is szinte azt az íratlan szabályt . követve, hogy ismert sztár alakítsa a közpon­ti figurát. A népszerű pop éne­kes mellett egész sor ismert hazai színész (Jitku Mnlnryco­Kurel Gon A csillag felfelé hull című cseh filmmusical főszere­pében nagy sikert aratott Nyári in­termezzo (Öregek a komlóföl­dön címen is ismeretes) és a Hölgy a síneken című alkotá­sára. Legutóbb l'yl darabjának témája ragadta meg a rendező figyelmét, s a történetei ak­tualizálva és napjaink igényei­hez alkalmazva filmmusicalt kreált belőle. Fgy énekes — aki nem tudott ellenállni a világhír csábításának — így éled újjá a filmvásznon, hogy sok zenével-énekkel szórakoz­tassa a közönséget/ és törté­nő, Josef Somr, li'ri Sovűk, Zu- zuna KocúrikováJ vonul fel a filmben. Karéi Gottnak az új­kori Svanda szerepével színé­szi lég is sikerült megbirkóz­nia. A zene-, az ének-, a tánc­elemek a filmben kölcsönösen kiegészítik egymást, bár he­lyenként nem alkotnak egysé­get. A csillag felfelé hull stí­lusát és a feldolgozás módját tekintve jobbára a hagyomá­nyos filmmusicalek mintájára készült, figyelmen kívül hagy­va a műfaj újabb, korszerűbb stíluselemeit. A NAGY TÉT _____________________________________(bolgór) Ké t férfi — egy bolgár ügy­nök és amerikai ellenlábasa — a főhőse A nagy lét című bol­gár filmnek. S ezzel már szin te azt is jeleztük, hogy az al­kotás kémtörténet. A bolgár filmesek az utóbbi időben eb­ben a műfajban is figyelemre méltó műveket alkottak. Film­jeik egyik pozitívuma, hogy a mesterségbeli tudással készült alkotásokban a társadalmi ösz­szeftiggéseket is éles vonalak­kal megrajzolják. Ezeknek a filmeknek a faj­tájából való A nagy tét is. A kalandtörténet attraktív kör­nyezetben játszódik, az alko­tók kellő feszültséget teremte­nek, a hősök jellemzése nem reked meg a felszínen, s meg­felelően kidomborítják a poli­tikai összefüggéseket is. Mind­ez pedig Metodi Andonov rendező érdeme. KIT ÉS TÁRSAI ______________(NDK beli) Je lenei a Kit és társai című NDK-filmből; a háttérben Dean Reed A filmvilágban Kari May után Jack London jött divatba. Regényeit sorra filmre alkal­mazzák. Legutóbb a DEFA stú­dió alkotói rögzítették cellulo­id szalagra az író egyik ka­landregényét. • Kit és társai címmel. Konrad Pét zöld az utóbbi években kizárólag kalandtörté­netek megfilmesítésével fog­lalkozik. Évekkel ezelőtt szá­mos „indiánfilmet“ készített, melyek igen kedveltek voltak főleg a fiatalok körében. Most bemutatott alkotásának cselek­ménye Alaszkán, a századfor­duló, a nagy aranyláz éveiben játszódik. Művének központi hőse a Kitnek is nevezett Chris topher Bellew riporter, aki el­hagyja San Francisco i ottho­nát, felkerekedik és az arany­ásók nyomába szegődik, hogy különös élményekben legyen része. Életveszélyes kalandok, meg­próbáltatások teszik a filmet izgalmassá, a kietlen természet szépsége pedig lenyűgözővé és látványossá. A film egyes je­lenetei hatásosak — kár, hogy ugyanez nem mondható el az alkotás egészéről. A főszerepet Dean Reed amerikai szárma­zású énekes-színész alakítja (békeharcosként is ismert); ne­ve bizonyára sok fiatalt von* majd a moziba.-yrnr főiskolák KAPUJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents