Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-06 / 235. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN

Népgazdaságunk dinamikus fejlesztéséért

Egyro több munkahely kollektívája válaszol komoly célok kitűzésével a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, az SZKT és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására, hogy új munkasikerekkel köszöntse a CSKP

XV. kongresszusát. A felhívás szellemében tanácskozott a múlt héten a párt-, a gazdasági és a társadalmi szervek képviselőinek szlovákiai aktívaértekezlete, melyet azzal a céllal hívtak egybe, hogy értékelje, miképpen teljesítjük a XIV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi májusi ülésének népgazdaságunk tudományos-technikai fejlesztésére vonatkozó határozatait.

Miloslav HruSkovií, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB titkára beszédében részletesen felvázolta a párt- és gazdasági szervek és szervezetek soron levő feladatait a tudományos-technikai fejlesztés terén. Rámutatott, hogy a nemzeti jövedelem és a munkatermelékenység növelésében a tudományos-technikai fejlődésnek jelentős része van. 1970—1974 ben Szlovákiában a nemzeti jövedelem

32 százalékkal, a társadalmi munkatermelékenység pedig a termelési szféra egy dolgozójára számítva több mint 25

százalékkal növekedett,

ugyanakkor a dolgozók száma csak 5,5 százalékkal gyarapodott. Azonban mégsem állíthatjuk még teljes mértékben azt, hogy a tudományostechnikai fejlesztés a népgazdasági tervek és a gazdasági eredmények alapvető elemévé vált. Eddigi eredményei Tiég nem nyilvánulnak meg kellőképpen az élőmunka megtakarításában, az anyag- és energiafogyasztás csökkentésében, a termékek minőségi és műszaki színvonalának emelésében.

Az új munkaerők forrása korlátozott. Ebből Is következik, hogy a munkatermelékenység növelésében a hatodik ötéves tervben is döntő szerepet kap a tudományostechnikai fejlesztés. A munkatermelékenység növelésével kell fedezni Szlovákiában az iparban a termelés gyarapításának 71 százalékát, az építőiparban pedig 80 százalékát.

Hru§kov4.ii elv társ hangsú lyozta, hogy számunkra egyenesen létfontosságú a nemzetközi szocialista integráció elmélyítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Az integráció keretében a tudományos-technikai fejlesztés terén is alapvető előrehaladást kell elérni.

Elmélyítjük az együttműködést

A CSSZSZK kormányának meghívására a múlt héten hivatalos látogatást tett hazánkban Amir Abbasz Hoveida, az Iráni Császárság miniszterelnöke. Az iráni kormányfő tárgyalásokat folytatott Lubomír Strougallal, ha. zánk miniszterelnökével. A magas rangú vendéget fogadta Gustáv Husák köztársasági elnök is, és beszélgetést folytatott vele a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A csehszlovák államfő Amir Abbasz Hoveidát a Fehér Oroszlán Rend első fokozatával tüntette ki a csehszlovák—iráni kapcsolatok fejlesztésében szerzett rendkívüli érdemeiért.

Az iráni miniszterelnök csehszlovákiai látogatásáról kiadott közös közleményben többek között hangsúlyozták, hogy a két fél tárgyalásait szívélyes légkör, a kölcsönös megértés és bizalom jellemezte. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az országaink közötti hagyományosan ió kapcsolatok sikeresen tovább fejlődnek po- litikal, kereskedelmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A tárgyaló felek támogatásukról biztosították az eltérő tár~''^*’1""'i rendszerű

államok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítésére irányuló törekvést, a világbéke megőrzéséért és megerősítéséért kifejtett igyekezetei. Mindkét kormányfő üdvözölte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit, melyek a feszültség enyhítésének irányában hatnak nemcsak Európában, hanem a világ más részeiben is. Hangsúlyozták a leszerelési világértekezlet jelentőségét és reményüket fejezték ki, hogy az értekezletet a világ valamennyi államának részvételével hamarosan összehívják. A közel- keleti helyzettel kapcsolatban mindkét fél azt a nézetét hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanács és az ENSZ erre vonatkozó határozataival

összhangban pozitív lépéseket kell tenni a probléma komplex, békés és igazságos megoldása érdekében, mely múlhatatlanul megköveteli az izraeli katonaság kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területről, valamint a palesztin arab néo törvényes nemzeti jogainak biztosítását, s e körzet államai békés fejlődésre való jogainak elismerését.

Kereknap ünnepségei

Október h.iorhkín tartja országunk népe a csehszlovák néphadsereg napját. Ünnepi gyűléseken emlékezünk meg néphadseregünk forradalmi hagyománvairói, a szovjet hadsereg oldalán vívott hősi harcairól. A kárpáti duklai hadművelet 31. évfordulóid és a hadseregnap alkalmából Prágában tartott ünnepi g ülésen josef Korfák. a CSKP KB Elnökségének tagj.a beszédében egyebek köpött megemlítette, hogy az 1. Csehszlovák Had test tagjai a Vörös Hadsereg katoná val együtt harmincegy évvel eze’őtr a Duklai szorosnál az ellensőg által megszállt hazánk területére léptek. A károáti duklai hadmű velet rendkívüli katonai, jelentőségű fegyverténynek számít, amoly mindenkor népünk ant5fas*szta küzdőimé

nek legfényesebb hagyományai, néphadseregünk harci dicsőségének szüntelenül élő hagyományai közé fog tartozni. A csehszlovák és a szoviet hősök áldozatai arra köteleznek minket, hogy védjük és erősítsük* a Szovjetunió hoz fűződő testvéri szövetségünket, szüntelenül szilárdítsuk a CSKP marxi—lenini egységét és a néppel való kapcsolatát, s építsük egyre szebb és gazdagabb szocialista köztáx-saságunkíit. Hazánk és a Szovjetunió fiai közösen vívott hősi küzdelme örökre arra kötelez bennünket, hogy őrködjünk nehezen k! harcolt szabadságunk felett, védjük és szilárdítsuk a szocializmus forradalmi vívmányait, s építsük a néppel szoros kapcsolatban álló erős néphadseregünket.

.'3’entös jubileum

Harm ne évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Nőszö- vetség, a szlovákiai asszonyok és lányok haladó szervezete. A je :ntős iub leum alkalmából ünnepi gyűlést tartott a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága, melyen (ozef Lenárt, a CSKP j KB elnökségi tagja, az SZLKP i KB első titkára vezetésével | részt vett az SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége is.

Elena Litvajová, az SZLKP KB elnökségi tagja, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke ünnepi beszédében méltatta a szlovákiai haladó nőmozgalom fejlődését és eredményeit. Tisztelettel és elismeréssel emlékezett meg azokról, akik út. törői voltak a szlovákiai nők haladó mozgalmának.

(gál)

NINCS MESSZE A CÉL

GABONATERMESZTÉSÜNK KÖVETKEZETESEN HALAD AZ ÖNELLÁTÁS FELÉ

Az 5. ötéves tervet a gabonatermesztés szakaszán több mint 100 százalékra teljesítettük. Ez pozitív fejlődés eredménye, bár 1975-ben csökkentek a hozamok, amit nagyon sajnálunk, különösen a gabona világpiacán keletkezett feszültségek és a gabonaárak alakulásában mutatkozó irányzatok miatt. Ez szükségessé teszi, hogy maximális ésszerűséggel használjuk fel a gabonaalap minden összetevőjét az állatok takarmányozásában és az emberi fogyasztásban.

A CSKP szerveinek sokoldalú gondoskodása az öt ötéves tervidőszakban, különösen az ötödikben, kiváló eredményeket hozott a gabonaprobléma megoldásában. Szükséges lesz, hogy a pártszervezetek és a kommunisták a 6. ötéves tervidőszakban is megfelelő figyelmet szentel jenek a gabonatermesztés és fogyasztás kór déseinek A CSKP előttünk álló XV. kongresz- szusa bizonyára jelentős határozatokat fogad majd el a gabonatermesztés biztosítására és a termés maximálisan ésszerű felhasználására, ahogy arra a novemberi plénum is utalt: hogy minői jobban megközelítsük az önellátás szintjét.

Emelkedik a politikai és szakmai színvonal

A gabonaprogram tel jesítésében a j>árt szerveik vezetése mellett pozitív szerepet töltött be minden mezőgazdasági dolgozó, a traktorosoktól ós a csoportvezetőktől kezdve az agronómuso- kig és a szövetkezeti elnökökig. Állandóan emelkedik a gyakorlat politikai és szakmai színvonala. A termelésben dolgozó emberek felszámolták a sablonosságot ós a véletlenszerűséget, s a szocialista termeléshez nem méltó hozzáállás egyéb formáit. Céltudatosan, tervszerűen teljesítik a gabonatermesztés feladatait, nem bíznak semmit a véletlenre, alkotó módon használják ki a tudományos ismereteket, a tökéletes technikát, s a haladó gyakorlati tapasztalatokat A gabonaprogram megoldása a szocialista rendszer előnyeinek bemutató példája a tudományos-technikai forradalomban rejlő lehetőségek kihasználására.

Jelentős szerepe volt ebben a tudományoskutatási alapnak is*, főleg a Nitrai Mezőgazda - sági Főiskolának, valamint az irányítás magas színvonalának a Mezőgazdasági ós Élelmezés- ügyi Minisztériumtól kezdve egészen a járási mezőgazdasági igazgatóságokig. Ez „arany alapot“ képez a hatodik ötéves terv feladatainak előkészítéséhez és teljesítéséhez.

Az utolsó év tapasztalatai

A gabonatermesztők szokatlanul bonyolult feliételek között indultak az 5. ötéves terv utolsó évébe. Az 1974-es csúcshozamok után kissé megkéstek a nyári növénytermesztési munkák. A gabonatermesztési programok időben elkészültek ugyan, teljesítésük azonban akadályokba ü között, rendszertelen volt az ipari trágyák szállítása, s késve érkeztek haza a traktorosok-kombájnosok a viszonzott kooperációs munkákról. Nem sikerült elvetni az őszieket az agrotechnikai idő első felében, s az időjárás sem volt kedvező. Szeptember második felétől kezdve, s különösen októberben az "őszi munkák a gyakori esőzések miatt nagyon nehéz feltételek mellett haladtak. A búza vaté- sének optimális idején, valamint a cukorrépa, a burgonya ós a kukorica betakarításának idő- szakában a csapadék sokévi átlagának 250—500 százaléka hullott a mezőkre. A novemberi és a decemberi csaj>adék mennyisége megfelelt az átlagnak.

így történhetett meg, hogy a vetéshez előkészített területeken a jó magágyak eliszaposodtak, s nem lehetett jó minőségben, vagy egyáltalán elvégezni a vetést. Amit sikerült elvetni, az többnyire elázott földbe és sekély mélységbe került. A jól előkészített, de eliszaposodott talajok helyett új területeket kellett keresni a búza számára. Ezeket gyorsan előkészítették. de az ilyen talajok a vetésig már nem tud ak megülepedni, így a mag laza talajba került. Csak november 12. után ja.ultak a feltéte'e’c a talaj előkészítéséhez. Mindez három kedvező'len agrotechnikai körülményt jelenteti: rosszabb minőségű tálajelők'sziléit, a szántástól a ve'.ésiq eltelt idő lerövidülései, s hevenyészve vég'ehajtott trágyázást. Az előve- temények is megváltoztak. A megkésett vetés megkövetelte a vetési normák 1 százalékos növelését az adott fajta optimális vetésidejéhez számított minden egyes nőni késésé"t, pm:nt azt az agronómiai szabályok előírják. A hőmérséklet november 15. után alig ó te el a csírázáshoz szükséges minimumot, így a november második felében vetett búzák számos parcellán csak januárban-febrtiárban kezd ek sorolni.

Amiből nem lehet kiidulni

Az SZSZK területén az ősziek vetését 6 héttel az utolsó, ap^otechnikai határidő után fejeztük be. Még a legoptimálisabb ember sem remélte, hogy az utolsókként vetett parcellákon jó hozamot adó, normális növényzet fejlődik ki, de vállalkozási szempontból indokolt volt a vetés, arra számítva, hogy tavasszal alávetéssel lehet majd rajta segíteni, esetleg ki is lehet szántani. Normális tél, hótakaró és fagyok mellett szomorú képet mutatott volna tavasz- szal a határ. Amit azonban a természet októberben és novemIkerben elvett, azt bőségesen kárpótolta decemberben és januárban. Csa>k február közepe előtt jelentkezett rövid ideig tartó, enyhe tél, amely mindössze 14 napig tartott. Január és február, majd a további hónapok is szára* zak és viszonylag melegek voltak.

1974 végén az első biológiai leltár már biztató volt, s a március végi második leltár bizonyos optimizmusra Is okot adott. Kedvezően alakult a terméshozam döntő tényezője, a növényzet sűrűség©.

A hozamokra átvetített számok az 1974-es ét ked.e^ő feltételeivel számolva elméleti reményt adtak szlovákiai átlagban 44 q/ha termés elérésére, amely csak 4 százalékkal lett volna kisebb az 1974-ben elért csúcshozamnál. Hangsúlyozom azonban, hogy ez csupán elméleti fel- tevés volt 1975 április elején, amikor még nem lehetett szó termésbecslésről, csupán az elméleti lehetőségeket lehetett számításba venni. A ve* tések április második felében végzett reális elemzése azonban már más képet mutatott, ami a további negatív tényezők hatására, főleg at érés idején, alacsonyabb hozamokhoz vezetett* mint amilyenekre a gyakorlati szakemberek számítottak.

Értékeljünk igazságosan, tudományosan .

Tegyük fel a kérdést: vajon csak a kedvezőtlen éghajlati és természeti tényezők játszottak~a közre, vagy pedig az agronómiai emberi tényezőknek is szerepe volt ebben? Erre a kérdésre feleletet adnak a hozamokat csökkentő tényezők utóbbi években végzett megfigyelései, valamint a szakirodalmi források adatai. Ezek szerint a hozamokat csökkentheti:

# a sekély vetés (a 4—6 cm-es mélységű, vetéshez viszonyítva, 12,6 %-tg terjedő mértékben );

& a megdőlés 31 %-ig (viaszos érésben 20 százalékig);

# a gyomosodás 42 %-ig;

® a jégverés (az időszaktól és hatásfokától függően j 84 % ig, s ugyanakkor az érést is késlelteti;

® a besülés 25 %-ig;

a betegségek (a kórokozó fajától, a fertőzés időpontjától és helyétől függően) 50 %~Uti

© a szem kicsírázása a kalászban 11,4—27,6 százalékban (az idén nem fordult elő);

# a megkésett vetés (a betakarítás optimális időpontjához viszonyítva és a fajta tulajdonságaitól függően) 15 %-ig;

O a betakarítást veszteségek 1—12 % között•

Az elért hozam tehát a kedvező ós a kedve* zőtlen tényezők különböző fokú hozzájárulását nak az eredménye, az említett és a nem említett további tényezőket is beleértve. Ismétel« ten hangsúlyozni kell, hogy legfontosabbak at agroökológiai és a patofiziológiai tényezők, amelyekre a termesztő csak részben tud hatni. Legfőbb és egyedüli fegyvere a genetikailag magasan termőképcs fajták komplex aQrotecliV nlkája az „idejében, jó minőségben és kihagyás nélkül“ elv alapján. Az idő tényezőjét a ked* vezötlen őszben nem lehetett betartani, a* érésre is koráblwn került sor, mint más esz» tendőkben, így a gabonafélék egész vegetációd ideje ötödi észnyivel lerövidült, ami szükségsze* rűen csökkentette a felvett tápanyagok menyr nyiségét, a fotoszintézis termékeit, végül pedig a hozamokat.

Ezt az őszi búza különböző fajtáival végzett saját kutatási eredményeink is bizonyítják, amelyeket a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola. Növényteimesztési Tanszékén végeztünk. A Ju* bilejnaja fajta azonos agrotechnikai feltételek és trágyázási színvonal mellett 1974-ben 37,7 q/ha hozamot adott 52,2 g ezermagsúly mellett, míg 1975-ben csak 77,1 q/ha hozamot 48,82 g ezer* magsúllyal. A növényzetet egyik évben sem támadták meg betegségek, és nem is dóit meg*

A hozamcsökkenés 12,1 %-os volt, s ezt a kisebb ezermagsúly 6,5 százalékában, a kisebb kalász* hozam pedig 5,8 százalékban okozta. Ez a csők» kenés a búzatermesztés teljes agronómiai komp-» lexuma mellett kizárólag a kedvezőtlen éghajlati feltételek következménye. Ez az eredmény összhangban van a gyakorlati eredményekkel, s hasorió adatokat mutattak ki a PieSíanyi Növénytermesztési Kutatóintézetben, valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet állomásain az SZSZK területén.

EMIL SPALDON akadémikus (A cikk második részét lapunk holnapi számában knzöJ r'kj.

A szemes- és silókukorica betakarítása, a déli járások „második aratása“