Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó

SZÍVESEN ELMONDTA

a yfit nézegetsz — lesett be a szobába,

l\/l ah°l af>fa ült’és valamilyen *a9y k6'

* ' * peskönyvben lapozgatott.

— Látod — válaszolt apuka, s tovább forgatta a könyv lapjait.

—■ könyv?

— Könyv.

— Képeskönyv — felelte apuka. Nyújtózott egyet a fotelban, s ránézett Dankára. — Miért nem játszol?

— Már játszottam.

— Még csak játssz tovább, végig akarom lapozni ezt a nagy könyvet.

— jól van ~ bólintott Danka, — de azért csak ott állt az ajtóban. Apuka közben már újra elmerült a könyv olvasásában.

SLIACKY ONDREJ:

Alímmirm

— Ha képeskönyv, miért nem nézhetem én is? — Nem hagyta békén apját a kislány.

Apja úgy tett, mintha nem hallotta volna, de később felnézett, sóhajtott:

— No, nem bánom, gyere!

— Jé, milyen szép kis állatkák — kiáltott fel Danka/ miután elhelyezkedett apja térdén. — Ugye, milyen szépek?

— Szépek — szólt az apja —, képzeld csak '•*. ezek az állatok egy barlang falára van- nnk felrajzolva.

— Barlang? — Csodálkozott Danka. Homlokát összeráncolta, megcsóválta a fejét. — Ezt nem hiszem el! .. .

—• Miért ne hinnéd? — Kérdezte apuka.

— Mert a barlangban sötét van. Ahol sötét van, ott nem lehet rajzolni.

—- Aha — mosolyodott el apuka. — Az az ember, aki ezeket az állatokat réges-régen odarajzolta, tüzelt a barlangban — kezdett el magyarázni és ha égett a tűz, volt fénye is.

— Hol van ilyen barlang, a mesében?

— Nem, de ez nagyon, de nagyon messze van — forgatta tovább a könyv lapjait apu. — Hallgasd csak, milyen szép neve van: Alt a mira.

— Apu, én ezt úgy szeretném látni!

— En is — felelt apu elgondolkodva.

— Nagyon?

— Nagyon!

— Akkor miért nem nézed meg?

— Messze van. Ha oda elmennék, nagyon sokáig tartana az út.

— Es visszajönnél? — nézett a lány apja arcába.

— Persze, vissza.

— De akkor se /öttél vissza.

— Mikor akkor?

— Akkor, amikor anyuval a ropiilőtéren voltunk. ' 1 • *'

— Igaz, de akkor lekéstem a repülőgépet.

— Mi pedig esak vártuk. Es hogy nem jöttél, anyuka olyan szomorú volt.

— És te nem? — kérdezte apuka Dankát.

— En nem, én csak sírtam. .

— En ts szomorú voltam akkor — szólott meg apuka.

— Anyuka nem is beszélt, csak mindig az ablakot nézte.

— Hm — bólintott apuka, és fordított egy lapot a könyvben.

— S amikor itthon vagy, énekel is, ugye?

— Ugy e, ugy e, — utánozta apuka Danka hangját, s letette őt a térdéről.

— Menj, játssz tovább, mert én így ezt a könyvet sohasem lapozom végig. Danka még egy kicsit ténfergett apja dolgozószobájában, majd átszaladt a hálóba.

Apuka nemsokára becsukta a könyvel, felállt és átment Danka után. Alighogy kinyitotta a hálószoba ajtaját, földbe gyökerezett a lába a meglepeiéstől. A szoba mindkét fala tele volt ákombákomokkal! Egyiken még Danka most is igazított valamit színes ceruzájával.

— Szép? — kérdezte az cjtóban álló apját.

— Mi ez? — Jutott szóhoz az apja. — Mi ez? —>'•kérdezte szigorú hangon. *

— Altamira — válaszolta Danka, s szemében vidám lángocskák ugráltak. — Ez szarvas, az tehén — böködle ujjával a falat —> ez meg elefánt! A férfi odument a kislányhoz, s dühösen kikapta kezéből a ceruzát.

— Miért tetted ezt? — förmedt .rá indulatosan.

Danka csodálkozva jiézelt rá. Száját összecsii- csörílette, és az arcén meg is jelent két keskeny patakocska.

— Miért tetted ezt? — Lágyult el apja hang• ja.

— liogy ne hagyj itt minket — suttogta Danka. Félénken felemelte fejecskéjét, úgy nézett fel apjára. — Ugye, nem mégy el?

— Nem ~~ most már nem — válaszolt a férfi, és alig láthatóan elmosolyodott.

Fordította: SZIGETI KÁLMÁN

# Pályázat • Pályázat • Pályázat • Pályázat •

KÜZDELEM

óh, nem is olyan könnyű dolog ám a kötélmúszásl Képzeljétek el, hogy a kifeszített kötél alatt patak folydogál, s át kell jutni... Így szó az utasítás. Azután megkezdődik a küzdelem. És ez még csak gyakorlat! Az igazi küzdelemre olyankor kerül sor, amikor a mi pionírházunk vezetői a somosi táborban megrendez zik a honvédelmi versenyt. Öli, ha látnátok, ott milyen nagyszerű és igazi a küzdelem( TURCÁN MILÁN

alapiskolás, Ipolyság

PETRÍK JÓZSEF:

Az útszélen

Az útszélen katonásdit játszanak a jegenyék, előttük is. mögöttük is kéktenger a messzeség.

Vigyázzállást gyakorolnak, állnak, mint a gyertyaszál, varjak köröznek felettük, mint kéményből füst, ha

száll..

Jegenyék közt bandukolok, mint az ifjú katona, de még apró ú lépésem, s nem is elég szapora.

Szokatlan még háton vinni ilyen súlyos bőrtáskát, mintha belecsomagoioa cipelném az lakóiét.

Eltelik egy hét, egy hónap, mind erősebb leszek én. délcegségben túlteszek a pálmakarcsú jegenyén.

Amikor a kamenínl (kéméndi) alapiskolába látogattunk, Szabó Mag- da, Vili-kos tanuló válaszolt erre a kérdésünkre: Milyen legyen a jó rajelnök? Az illetékes határozottságával szívesen elmondta erre vonatkozó véleményét. Ö ugyanis rajeluök. Felsorolta, hogy milyen követelmények Teljesí-; tése fontos: a jó rajelnök rendelkezzék jó szervezőkészséggel, legyen következetes, és gondosan törődjön az irányítás munkájával. Elsősorban a krónikásnak, a faliújság szerkesztőjének, és a tiszta- ságfelolősnek az irányítására gondol. Többek között arra is, hogy a rajelnök törőd jön a számonkéréssel is. Vé-í leménye szerint úgy kell megvalósítani a számonkérést, hogy közben tanácsokkal is szolgáljon. Hangsúlyozta: főleg arra kell ügyelni, hogy a krónikaírás és a faliújságszer» kesztés során minden pionírnak, a raj mindegyik tagjának legyen ,,beleszólási“ joga. Úgy vélekedik, hogy a tanévijén alkalmanként egyik, majd másik pionír kapjon megbízatást. Az osztálytársak között néhány baráti szóval elintézhető ez. Persze, legjobb, ha már hatodikban, amikor formálódik az osztályközösség, a raj közössége gondosan törődnek a kötelességtudás kialakításával. Akkor nyolcadikban már a raj mindegyik tagja természetesnek veszi, ha egy kis többletmunkára megkérik. Megjegyezte: a legtöbb esetben már kérni

sem kell őket, önként vállalják az adódó feladatokat.

— Ezért fontos <t jó szervezőkészség! — hangsúlyozta még egy- s»n'’

Majd példa gyanánt elmondta, hogy neki kell a rajon belül megszervezni azt. hogy geszten yegyűjtés, csip- kebogyógyíí jtés, papír- és vasgyűjtés alkalmával teljes legyen a létszám. Hangsúlyozta: jó eredmény, kiváló teljesítmény csak így érhető el. ük így értek el nagyoin szép eredményt a társadalmi munkák terén, a napraforgószedés alkalmával. A papírgyűjtésben elsők lettek, s jó közepesek az üveggyűjtésben. Bárki megnézheti tantermükben a faliújságot, s ha látogató érkezik tz iskolába vagy a pionírklubba, büszkén nyújtják elé a krónikát, szívesen megmutatják neki a gyűjtésekről készített feljegyzéseket. És ha megkérdik: hogyan csináltátok? — szívesen elmondja a „receptet“. Kezdve azzal, hogy kifejti véleményét arra vonatkozólag, hogy milyen is legyen a jó rajelnök. —ás.

!>

4

JL

a

lr

[ sr

11

m

ül

i

'4..

lo

r'

22

MAY KAROLY

Rejtvényünkben May Károly három ismert regényének a címét rejtettük el a vízszintes 1., függőleges 5. és 6. számú sorban.

VÍZSZINTES SOROK:

5. Arra a helyre. 7. Férfinév. 8. Háziállat. 9. Zokog. 11. Aknarész. 12. Mely helyről. 13. Séma egynemű betűi. 15. Megyek csak félig. 16. ismeretlen adakozó névjele. 17. Fél tucat. 1B. Vékony deszka. 19. A vízszintes 17. utolsó két betűje. 20. Kevert túró (é. h.). 22. Kettős belű

FÜGGŐLEGES SOROK:

1. Állami illeték 2. Zamatban van! 3. Sándor Lajos. 4. Növény, főzete üdítő ital. 9. Savanykás gyümölcs. 10. Szóvégződés. 14. Ékezettel: férfinév. 16. Figyel. 20. Ruha egynemű betűi. 21. Hangtalan tan.

Beküldendő a vízszintes l., függőleges 5. és 6. számú sorok megfejtése.

A szeptember 21-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ki sokba fog keveset végez.“ — 199 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Nyustyin Ferenc, Zeliezovce (Zselíz), Szpolecsnyík István, Moldava nad Bod- voufSZepsl], Bodrogi István, Boí (Boly), Fábik Edit, Ciéov (Csicsój, Matüs Ferenc, Samorin {So- morjaj.

••.vPályázat