Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó
X. 5. GOKART-VERSENYZŐK A motorizmus iránt érdeklődő fiatalok és idősebbek táborában is akadnak olyanok, akike! éppen a legkisebb versenyautó, a gokart ragadott meg. A kívülálló számára ártalmatlannak tűnő szórakozás, valójában véve a motoros sport egyik nagyon igényes ága, bizony rátermett embereket követel. A gokart-versenyeken is megmutatkozik az erő, a gyors reakció, a bátorság. Szlovákia gokart-bajnoksága teljes ütemben folyik, s az egyik verseny színhelye éppen Bratislava volt. Kilenc év óta először. A Honvédelmi Szövetség Mla- dost Automotoklubjának alapszervezete Tomášik utcai pá-- lyáján szép, gyors és biztonságos versenypályát készített elő. Az első versenyeket csaknem háromezer bratislavai tekintette meg. Ezt a sikert még a legnagyobb optimisták sem várták. A Honvédelmi Szövetség uutomotoklubjainak alapszerveze- teib'ii tömörülő gokart-versenyzők komoly harcot vívtak. Hisz- sziik. hogy éppen nekik köszönhetően újult fel Szlovákia fővárosában a gokartok letűnt hagyománya. Hisz Zilina, Prešov, Nitra, Banská Bystrica, Zvolen és más városok már rég megelőzték Bratislavát. A bajnoki pontokért küzdő 32 versenyző között nincs egyetlen bratislavai sem. A Slovnaft és a Mladosť Automotoklubban feltűnt első gokart-versenyzők azonban jelzik, hogy a helyzet itt is hamarosan megváltozik. (ir) A legfiatalabb, de már sok sikert elért gokart-versenyzők egyike, a 18 éves Banská Bystrica-i Iván Marton (M-es számmalj. Moszkvábanr a 19. számú taxiállomás melleti megnyitották a bérautózási vállalat autómúzeumát. A látogatók a múzeumban megtekinthetik a vállalat legrégibb autójától, a GAZ-A típusú gépkocsitól kezdve a. háború után közvetlenül használt Pobjeda gépkocsin keresztül a legújabb „VNIITE“ típusú gépkocsimodeUt is, amelyet még csak most helyeznek forgalomba. Felvételünkön a „VNIITE" taxi modellje. Az új gépkocsi belseje tágas, és a gépkocsivezetőt speciális üvegfal választja el az utasoktól. Felvétel: CSTK — TASZSZ 1975 Az adatok szerint Nagy-Britanniában Jut a legtöbb villamos autó — számszerint 50 000. Az egyik legújabb típus a képen látható Enfield 8000. A kétüléses kocsi karosszériája alumíniumból készült, max^ílális sebessége 65 km/óra. A nyolc óra alatt feltölthető, 48 voltos telep 90 kilométer megtételére elegendő. A CSTK — BIS felvétele GÉPKOCSIVAL A VIHARBAN Évente 16 millió vihar — így talán nincs is a világon ember, aki ne élt volna meg égihábo- rút. Egy közepes viharfelhő elektromos tevékenysége kb. fél órán át tart. Bizonyos veszélyt a villámlás rejt magában. Mindnyájan tudjuk, hogy a villám ölni is képes. Mit legyen hát az autós, ha az égzengés menet közben a nyílt terepen éri? • Egyes külföldi autógyárak laboratóriumi vizsgálatai bebizonyították, hogy zárt kocsiban akkor se<m fenyegeti veszély az utasokat, ha egyenesen belevág a villám. Az ú. n. Faraday kalitka elvéről van szó. Az angol fizikus ugyanis rájött, hogy a zárt elektromos vezetésű felületen belül nem hat a külső villamosság, hatása csupán a felületen nyilvánul meg. Hazánkban egyelőre nem foglalkozik műszaki tudományos kutatás a villámlás gépkocsira gyakorolt hatásával. Ezért számít egyedülállónak az a kísérlet, amelyet a béchovicei Energetikai Kutató Intézet munkatársai készítettek elő a Csehszlovák Televízió prágai szerkesztőinek felkérésére. Az Intézet igen magas feszül 'ségű elektromossággal foglalkozó laboratóriuma egy napra változtatott megszokott programján. A tágas csarnokban a szakemberek és a tévé-stáb is megtették a szükséges előkészületeket a vihar és villám előidézésére és a becsapódás felvételére. Középen egy, szinte egészen új Skoda állt a figyelem középpontjában. Az autótól tiszteletteljes távolságban lestem a fejleményeket. A figyelmeztető jel után vakító villám jelent meg a gépkocsi felett s ezt hatalmas dörrenés követte. Annak ellenére, hogy vártam a villámcsapást, kissé megijesztett. Csak az intézet dolgozói maradtak higgadtak. Valenta mérnök magyarázata szerint a kezelőpult gombjait megnyomva működni kezd a próbafeszültség nagyságát meghatározó berendezés. A feszültség forrása a kaszkád- transzforinálor, abból drótvezeték viszi a szikraköz hegyére, ahonnan az alatta levő gépkocsira ugrik át. Hiába vizsgáljuk az autót és elektromos felszerelését is, nem mutat károsodást. A villámcsapás erejéről mondja Valenta mérnök: — Kb. egymillió volt feszültségű és néhányszor tíz amper intenzitású voilt ez a villám. A természetben több millió voltról és több százezer amperről van szó. Ezáltal erősebb hanghatás képződik, a villáin a kocsi lakkfeíületében is kárt tehet, esetleg lángra gyúlnak a gumiabroncsok. Hát az emberek a kocsi belsejében? A válaázt Václav Skleniőka mérnök, az intézet, egyik szakembere adja meg: beül a kocsiba, amelyet újabb villámcsapásnak tesznek ki. Az autó felett „elered az eső“. Megtudjuk, hogy nz esőmosta gépkocsi földelése jobb mint a száraz kocsié. Villámcsapás, dörrenés, az autóban nem műanyag figura, de húsból, vérből való ember a kísérleti alany. A mérnök nyugodtan néz ki a kocsiból és lecsavarja az ablakot. Most nyitott ablakú kocsiba csap a villám, útja még hátborzongatóbb, a szikraköz csúcsáról a kocsi peremére ugorva a visszatekintő tükörig futott. Meg sem mozdult a mérnök, pedig arcától harminc centiméterre csattant a tüzes ostor. — Valóban oly nyugodt maradt, mint amilyennek látszott? — kérdem kétkedve. — Megszoktuk, ebben a csarnokban naponta villámuk, mondja Sklenifíka mérnök mosolyogva, kilépve a kocsiból. — Csak a szemem rebbent meg s a fülem mintha bedugult volna. Ámde a terepen haladó kocsi vezetője, akit váratlanul érne ilyesmi, valószínűleg másképp reagálna. Ijedtében elengedhetné vagy félreránthatná a volánt 3 kész lenne a baj. Ezért helyesebb, ha vihar esetén az első biztonságos helyen leállunk ós kivárjuk, amíg elül. — Mi a valószínűsége annak, hogy az úton hailadó gépkocsit villámcsapás éri? — Ezt nehéz megmondani, véletlen dolga. A természetben a villám elektrosztatikus kisülés eredményeként jön létre, amikor a levegő anyagainak, tehát a légszennyeződés, a por és a vízcseppek részecskéinek súrlódása révén előidézett elektromos töltés sül ki. Minél nagyobb a meleg, annál erőteljesebb e súrlódás és nagyobb a felhő elektromos töltésének feszültsége is. Ha pozitív vagy negatív polaritással töltö't felhő ellenkező polaritású objek tűm fölé kerül, elektromos szikra ugrik át. A villámot persze kiemelkedő helyek jobban vonzzák. Ha a nyílt terepen az autó a kiemelkedő tárgy, a villámcsapás valószínű. Szerencsére a villámot a kocsi váza a földbe vezeti. Ezt egyébként a kísérlet megmutatta. Mi történik azonban, ha a villám nem a kocsitetőbe, hanem a végébe vagy az oldalába csap — nem robbanhat fel a benzintartály? Erre is választ kapunk: — A hatá- ugyanaz. Az üzemanyagtartály kettős Faradayk?- litkaként viselkedik. Csak abban a>z esetben robbanna fel, ha valamiképpen elszigetelődne a kocsi vázától. Lám. e kísérleti Skodának is teli a tartálya. A kíséilet meggyőz arról is, hogy a nyitott ablak sem hiba. — Amire azonban ügyelni kell, — mondja a mérnök, — a kiálló tárgyak. ICarunkat se dugjuk ki a kocsiból. Ne feledkezzünk meg a rádióantennáról; ha földeli is a kocsi acélváza, villámcsapásná' a villamosenergia egy része az autórádióba kerülhet s tönkrete’ieM azt. S mit mondanak a szakemberek a műanyag karosszériüjú gépkocsikról és lakókocsikról? I.aminátborításuk ellenére is fémből van a vázuk, s az autó és a vontatott kocsi közt vezetőkapcsolás van, az egész tehát Faraday-kalitkaszerűen hat. A járművezetőt és útitársait nyilván nem fenyegeti közvetlen villámveszélv Más a helyzet a vászon tetejű gépkocsik, a kerékpárok és motorkerékpárok esetében, ahol már nem beszélhetünk Faraday kalitkájáról. Skleniőka mérnöknek az a véleménye, hogy e jármüvek vezetői viharban jól teszik, ha tető vagy híd alá rejtőznek a villámcsapás veszélye elől. Ha dombon vannak, igyekezzenek lejutni vagy oíytm helyre kerülni, ahol nőm emelkednek ki. Ilyenkor ősszel már crökken a viharfellegek elektromos aktivitása. A kísérlet leírását azonban mégis hasznosnál tart. juk," hiszen a gépiármíívezetők száma évről évre nő. Amit a villámveszéjyről tudunk, ismerni kell a sofőröknek is Af.ENM HAVLÍKOVA ■ Az ENSZ legutóbbi közlekedési statisztikája szerint a tehergépkocsi-szerelvények átlagos évi teljesítményei az egyes országokban igen eltérőek. A legnagyobb teljesítményt a jugoszláv tehergépkocsi-fuvarozás érte el, évi át lúgos 43 376 km-rel. Ezt követi Magyarország 41 424 km-rel. Az „éllovasok“ után nagy távolságban következik Ausztria (33 000 km], Finnor szág (32 382 km] és Dánia (25 221 km). ■ Helsinkiben megnyílt a Polski Fiat autók boltja. A Pol-Mot lengyel külkereskedelmi vállalat és a finn Vihu- ri közös tulajdonában levő üzlet más lengyel gépek és táltos fogyasztási cikkek érté kesítésével is foglalkozik Finnországban eddig 5 ezer Fiat 125 p autót értékesítettek és további 1500 darab vár szállításra. ■ A szovjet külkeroskede lem 2,4 millió font sterling értékű megrendelést adót; az angol Smiths Industries cég nek olyan gépek és berendezések szállítására, amelyeket a gyújtógyertyák gyártásánál használnak. A szerződésre a londoni exporthitel garancia hivatal szavatosságot nyújt. ■ A világbank 40 millió dollár kölcsönt nyújt jugo ssláviínak a Szlovénián. Szerbián és Montenegrón áthaladó 90 kilométeres autópálya építésére. A kölcsönt 3.5 százalékos évi kamat terheli ■ A hollandiai Volvo gyár augusztus 1-től újra teljes ka pacitással termel. A gyár készletei normális szintre apadtak, 8500 darab DAF személyautó áll telepein, így az eddigi 3 napos munkahétről visszaáll! ’t az 5 naposra. Tavaly 5-,, nillió holland forint értékesítési veszteséggel zárta könyveit a gyár.
