Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó
wranmifi-vuliM U I^uuUíJLLÜL f . ■ •&' fc < $ _______—— ( ■ m mm mmm Hl fii mm Gondoskodás az emberről a Colovói (Nagymegyeri) Nogyhizloldábon — Egy fél nap is kevés lenne ahhoz, hogy elmeséljem, milyen volt itl az élet valamikor. A háború előtt is itt dolgoztam, akkor még a diószegi cukorgyáré volt a gazdaság. Jó lenne, ha megmutathatnám, milyen házakban laktunk, de már mutatóba sincs belőlük. Egy kony hában kél család is szorongott. Aratáskor kettőkor keltünk, és csak éjfél előtt tértünk haza. A nagy munkanélküliség idején az asszonyokat dolgoztatták, mert nekik kevesebb volt a bérük. Nem is lehet összehasonlítani az. akkori munkát a maival — tárja szét a karját Éliás Domonkos, akit a gazdaság előtti kis kertben gereblyézés közben találtunk. Do monkos bácsi már hat éve nyugdíjas, de azért dolgozik még, amint mondja, amo íyan nyugdíjasoknak való munkát végez, (gondozza a kis konyha kertet, ápolja a Virágokat, bokrokat. — Akkoriban nem Is álmodhattak" az idősebbek nyugdíjról, békés öregségről. Nem bírom a tétlenséget, ha szükség van rám, szívesen kisegítek, tudom, addig vagyok egészséges, amíg bírom a munkát. Ojmajor, a nagymegyeri Nagyhiülalda nemzeti vállalathoz tartozó tíz gazdasági mivar egyike. A nagy négyszögbe épült istállók környéke rendezett, tiszta. Alig találkozunk valakivel, dél van, az állatgondozók csak délután érkeznek. Nem messze az istállóktól új házsor, korszerű kétlakásos házak, a legújabbak központi fötésesek. Körülöttük kert, sok udvarban személygépkocsi. A házak környéke ts kihalt, csak a legutolsó előtt játszik egy pöttömnyi kislány, Mixera Terik«. Anyukájától, Mixera Lászlónétől megtudjuk, hogy egy éve kapták az új lakást, amely nagyon kényelmes és praktikus. Férje a tehenészetben dolgozik, ő egyelői« Terikével és a kétéves Lacival otthon van. Az istállókkal szemben, a műhelyek «lőtt a gépesítés! csoport szocialista brigádjának tagjai egy gépet javítanak. Köztük szorgoskodik Zsemlye Miklós is. Mezőgazdasági gépszerelő, jelenleg traktoros. — Szeretem munkámat, jól érzem ma gam munkahelyemen. Amikór megnősül tem, nem volt hol laknunk. Az iízoinhez fordultam segítségért, kaptunk is egy kétszobás* lakást. Ogy tervezzük azonban, hogy családi házat építünk. A telket rövidesen megkapjuk. Nem olcsó mulatság a házépítés, de bele merek vágni. Az üzemtől stabilizációs kölcsönként 30 ezer koronát kapok, s ezenkívül még 20 Bzer korona kamatmentes, visszafizetendő kölcsönt. Jutányos áron jutok kavicshoz, fuvart és gépeket az üzem ad. A munkától nem félek, munkatársaim is bizonyára segítenek majd — tudjuk meg a fiatalembertől. Még megnézzük az üj, tágas műhelyt, a tiszta öltözőket és zuhanyozót. Mire Visszatérünk az istállókhoz, délután lett, az állatgondozók éppen akkor léptek munkába. Még mielőtt munkához látott volna, elbeszélgettünk Ruxgó Lászlóval, a tehenészet többszörösen kitüntetett dolgozójával. — A felszabadulás óta egyhuzamban itt dolgozom. Ez is, azt mutatja, hogy elégedett vagyuk. Érzem, bármikor számíthatok az üzem segítségére. Ma már természetes, hogv gépekkel fejünk, öltözőnk, mosdónk van. A fiatalabbak számára bizonyára hihetetlen, hogy a takarmányt valamikor kézzel hordtuk, és mécses mellett dolgoztunk. Sokan kihasználják fizemi konyhánkat, ahol jó és olcsó ebédet kapunk. Buzgó László a közelmúltban Lengyel- országban járt üzemi kiránduláson. — Gyakran szerveznek ilyen utakat. Nagyon jó, hogv megismerjük hazánk szép tájait, és külföldié is eljutunk. Krakkó gyönyörű, nagymúltú város, csak azt sajnálom, hogy nem nézhettük meg a múzeumát, éppen zárva volt. Oswiecim- ben is jártunk. Borzalommal töltött el, amit ott láttunk. Még a legkeményebb férfinak is elszorul a szíve a sok kegyetlenség láttán. Nem beszélgethettünk sokáig. Buzgó Lászlót szólította a munkája, mi pedig siettünk, hogy irodájában találjuk még Lengyel Ernőt, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökét és megtudjuk tőle, hogyan gondoskodik dolgozóiról ez a nagy mezőgazdasági üzem, hiszen amint már említettük, Üjmajor csak egyik részlege a 7300 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó nagyhizlaldának. EGYRE JAVULÓ MUNKAFELTÉTELEK — Nálunk a gyakorlatban győződhetnek meg arról, hogyan egyenlítődik ki a különbség a mezőgazdasági és ipari munkások munkafeltételei között. Több százmilliós befektetéssel korszerűsítettük a régi épületeket, számos újat építettünk, a munkák zömét gépesítettük. Bevezettük a 42 és fél órás munkahetet — a mezőgazdaság idényjellege miatt dif ferenclált munkaidőben dolgozunk —, a szabad szumbatot és vasárnapot. A legfontosabb tényező azonban továbbra is az ember marad, eredményeink nagymértékben alkotókészségétől, kezdeményezésétől, leleményességétől függnek. - 1 Az üzemhez tíz gazdasági udvar és 26 farmnak nevezett kisebb gazdaság tartó zik. Szétszórtan, 50 kilométeres körzetben két járás területén gazdálkodnak. Ez a tagoltság természetesen sok sajátságos probléma elé állítja az üzem vezetőségét. Az egyik alapvető feladat a dolgozók lakáskérdésének megoldása. A vállalatnak 264 üzemi lakása van, és eddig 500 alkalmazott kapott hozzájárulást, illetve kölcsönt családi ház építéséhez, szövetkezeti lakáshoz. Mivel egy- egy családból többen is dolgoznak az üzemben, ez azt jelenti, hogy csaknem az összes alkalmazottnak segítettek valamilyen formában lakáskérdése megoldásában. Sokan a gazdaságokhoz legközelebb fekvő falvakban építettek, ezért ott, ahol nem tár állami autóbuszjárat, az üzem autóbuszai és mikrobuszai szál lítják a dolgozókat munkahelyükre. A gazdaságok mellett lakó' családok gyermekeit viszont busz viszi a falusi iskolákba és óvodákba. Zsemlye Miklós családi ház építését tervezi JÖ EREDMÉNYEK A MUNKAVÉDELEMBEN — Nagy figyelmet szentelünk a dől-, gozók egészségéről való gondoskodásnak és a munkavédelemnek A nagy tagoltság miatt nincs saját* üzemi orvosunk, munkaköréi a körzeti orvosok töltik be. Évente egyszer minden dolgozónk általános vizsgálaton esik keresztül, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók kétszer is. A vezetőség állandó kapcsolatban áll a 7 körzeti, orvossal, figyelemmel kíséri a betegek állapotát, szükség esetén szociális segélyt nyújt. Az orvosok gyakran látogatnak el a munkahelyekre, tanácsokat adnak, előadásokat tartanak. A munkavédelemben is jó eredményeket érünk el. .Gondosan karbantartjuk a gépeket, és a. munkák elosztásánál figyelembe vesszük a dolgozók korát, illetőleg egészségi állapotát is. Arra törekszünk, hogy mindenki megértse, a munkavédelmi szabályok meg-, tartása saját, egyéni érdeke. Talán ennek is köszönhető, hogy idén a munkakiesés nem egészen 4 százalékos, halálos és súlyos munkabaleset nem történt. Évente 445 ezer koronát fordítunk munkaruhára, védőeszközökre, egy emborr# átlag 300 koronát költünk ilyen célokra. Az üzemi étkeztetésben elért eredményüket bármilyen nagy ipari üzem is megirigyelhetné. Az 13Ö5 alkalmazott közül átlag 740-en étkeznek az üzemi konyhában. Jelenleg a dolgozók 70 százalékának van lehetősége, hogy munkahelyén átöltözzön, illetve lezuhanyozzon. Azon fáradoznak, hogy ez az arány még jobb legyen. Jánostelepen és Füsön most épül öltöző, a madéréti kertészetben még az idén megkezdik építését. — Évente több a utóbuszki rándulást szervezünk. Hazánk nevezel tességeinek megtekintésén kívül jártunk már Magyarországon, a Szovjetunióban, az NDK- b«n, Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában. A 4—6 napos kirándulások iránt a legnagyobb az érdeklődés, ezért elsősorban ilyeneket rendezünk, évente mintegy 400 résztvevővel. Szakszervezeti beutalót aránylag keveset kapunk, de pionírtáborba minden érdeklődőt el tudunk küldeni. Azt tervezzük, hogy 80 millió korona beruházással üdülőt építünk a megyeri erdőben. Felhasználjuk a termálvizet, fedett medence is tartozik majd az üdülőhöz. Nyárén a pioníroké lesz az új létesítmény, év közben dolgozóink pihenését szolgálja. Kitűnő alkalmat nyújt majd, hogy alkalmazottaink és hozzátartozóik cserealapon más vidékekre is eljussanak. A kulturált munkakörnyezet, a sokoldalú gondoskodás természetesen hat az emberek gondolkozására és életmódjára. A dolgozókról való gondoskodás százszorosán megtérül munkakezdeményezésükben, a szocialista versenyben, az egyre nagyobb teljesítményekben. így van ez a Nagymegyeri Nagyhizlalda esetében is, amely munkája elismeréséül a közelmúltban Munkaérdem rendet kapott. CSIZMÁR ESZTER Az Üzem űj irodaépülete, az első emeleten kétszáz férőhelyes ebédlő és korszerű konyha Mixera Tériké, az ta), kbrszerű Üzemi lakások egyik kis lakója falvaink es városaink la kossága hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójának a tiszteletére valóban fokozott munkaaktivitást tanúsított. A falu- és varosfejlesztési akció során milliárdos értékeket ho zott létre. Flaskár László elv társtól, a Galántai Városi Nemzeti Bizottság alelnökitől kér dezzük: O Vajon most, amikor pártunk yv kongresszusára késiül. felhívására a dolgozók százezrei válaszolnak, hogyan értékelhető az előbb említett munkaaktivitás? — Dolgozóink viszonya a munkához rendkívül pozitív. A tervek és célkitűzések megváló sftásakor tapasztalható, ki-ki hogyan gondolkodik. Aki pár esztendővel ezelőtt járt váró sunkban. ma eltévedne. Oj lakónegyedik; rendezelt utcák fogad iák. # MatúSkovot / Taksonytj Ga lántálioz csatolták. Ez annyit is jelent, hogy egy régi múltú la lu tulajdonképpen beleolvad a tőszomszédságában elterülő járási székhelybe. Hogyan fogadták ezt a helybeli lakosok, a taksonyiak? — Kezdetben nem látták, mi alakul. Különböző nézetek ke rültek felszínre. Viszont a láv lat szempontjából ez volt az Jelen * es távlatok egyedüli alternatíva. Komoly tervek készülnek ennek a városrésznek a közművesítésére, hi szén a község lassan-lassan teljesen „összenő" Galántával. Az úgynevezett „városiasodás" ma nem tapasztalható teljes mértékben. Igaz ugyan, hogy a szolgáltatások hálózata, amely járásunkban magas színvonalú, ide is kiterjed. # Az elmúlt esztendőkben mi épült fel a taksortyi városrészben? — Százhúsz férőhelyes óvoda épült, két utat portalanítottunk. A családi házak építése terén sem mutatkozik különösebb „elmaradás" bár sokan költöznek korszerű lakásokba, ame lyek a város központjában épülnek. # És ha mégis különbségeket keresnénk? ... — Ez nem „tipikusan" takso nyi probléma, ha egyáltalán „problémának" lehet nevezni. Ebben a városrészben az emberekbe immár berögződött, hogy tartsák rendben házuk környékét. Zöld övezeteket, parkokat létesítenek, a városfejlesztési akciók terén tett kötelezettségvállalásaikat valóban konkrét tartalommal töltik meg. Nos, a jó példa „ragadós" ... A „régi" galántaiak sem adják alább, a Lenin utcán vagy a Sport utcán végigsétálva, nyilvánvalóan szembetűnik a házak rendezett környéke. Valóban örvendetes jelenség, hogy ma már nem is szükséges külön akciókat szervezni. amelyek a környezet szépítését tűznék ki célul. A parkosítást, zöld övezetek létesítését szinte valamennyi lakos a kötelességének tartja. 9 Az elért eredmények vi tathatatlanul kimagaslóak. Nem lehet érdektelen ez a tény sem, hogy a tömegszervezetek mennyiben veszik ki részüket a munkából. — Sok, nagyon sok függ a tömegszervezelek munkájától. Főként a taksonyi városrészben, amelynek immár nincsen „külön" helyi nemzeti bizottsága. Ogy érzem, hogy éppen az említett szervezetek, a lakossá« fokozott munkaaktivitása a szén eredmények fő mozgató ere^e. ® Végül még egy kérdést szeretnénk feltenni: a távlatok miként rajzolódnak? — Távlatainkat a fejlődés valamennyi szintjén pozitívan értékeljük. Polgáraink szorgalma, helyes és pártos politikai magatartása teszi lehetővé szá inunkra, hogy egyre bátrabb célokat tűzzünk ki magunk elé. Ibptf
