Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó
TECHNIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ ' ' m \ , i - '* v • • • B *r ' ■ WL ■ !■% fi Wí 1 BRNÓBAN ________________________________________________________________________ . 1 r A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt bátran nevezhetnénk az alkotás, az építőmunka ünnepségének, hiszen • vásáron megcsodált gépekben, műszerekben és berendezésekben óriási mennyiségű alkotó fantázia, nagyszerű ötlet, millió és millió munkaóra öltött testet. A műszaki újdonságok évről évre növekvő színvonala hűen tükrözi a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának gyorsuló étemét, az egyes ágasatok technológiájában bekövetkezett minőségi változásokat, a céltudatos fejlesztés elért részeredményeit, s így megközelítően pontos képet ad a jövő technikájáról. Nem csoda tehát, hogy napjainkban, a két társadalmi rendszer között folyó politikai és ideológiai harc, s a gazdasági versenyre épülő békés együttműködés különleges feltételei között, a szocialista gazdasági integráció tervszerű elmélyítése, valamint a Helsinki szellemében kibontakozó nemzetközi kapcsolatok küszöbén az eddigieknél is nagyobb volt az érdeklődés a brnói gépipari vásár iránt. A vásáron szereplő harminc ország zászlaja azt jelképezte, hogy igazi technikai csúcstalálkozóra került sor Brnóban. ahol több mint kétezer kiállító vállalat mutatta be a gyártmányok fejlesztésében elért legújabb eredményeit, s részvételével azt is kifejezte, hogy részt kíván venni a kölcsönösen előnyös gazdásági együttműködésben. A vásár elsősorban annak köszönheti nagy népszerűségét, hogy szervezési felépítésében, fő irányzataiban és kísérő programjában lépést tart a kor követelményeivel: egyaránt szolgálja az ismeretek, tapasztalatok cseréjét, az egyes gépipari ágazatok fejlesztési eredményeinek felmérését, összehasonlítását és értékelését, a kereskedelmi kapcsolatok felvételét, valamint a termelési kooperáció lehetőségeinek feltárását. Az sem mellékes szempont, hogy bár a brnói vásár minden évben színvonalasan reprezentálja a házigazda, Csehszlovákia gazdag hagyományokra épülő és gyorsan fejlődő gépiparát, mégis a külföldi kiállítók vannak itt túlsúlyban. Érdemes tehát a világ bármely részéből Brnóban látogatni, mert az itt látottak alapján, s a szerzett ismeretek birtokában a különböző országok vállalatai és kereskedelmi szervezetei között hasznos üzletek köthetők. Kölcsönösen előnyös együttműködésben A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár politikai jelentőségét az a tény is növeli, hogy komplex módon mutatja be a KGST-tagországok gazdasági együttműködésében elért műszaki fejlesztési eredményeket. Az elmúlt évben a számítástechnika került előtérbe. A KGST-tagáila- mok Egységes Számítástechnikai Rendszeréhez tartozó berendezések osztatlan sikert arattak, a hat harmadik nemzedékhez tartozó számítógépből és 150 periferiális berendezésből álló rendszer elnyerte a vásár aranyérmét. Az idén a KGST-tagállamok a vásár fő témakörében, a szerszámgépek kategóriájában mutatták be együttműködésük eredményeit, egy fogaskerék- gyártó és agy tengelymegmunkáló gépsort. Az előbbi csehszlovák, szovjet, NDK-beli és magyar gépekből áll, az aranyéremmel kitüntetett tengelymegmunkáló gépsort pedig a Sezimo- vo Ostí-i Kovosvit. a T(3S Celákovice és a TOS Hostivaf esztergáló, maró ós köszörülő gépei, egy NDK-ban gyártott fúrógép és egy szovjet köszörűgép képezik. A szocialista államok a megmunkáló és alakító gépek mellett főleg a mezőgazdasági gépek ós a méréstechnika szakaszán szerepeltek jelentős sikerrel. A bemutatott termékekben egyaránt kifejezésre jutott a hagyományos ágazatok műszaki színvonalának emelkedése, valamint a Komplex Program keretében megvalósított távlati szakosítás. Bővülő kereskedelmi kapcsolatok A brnói gépipari vásárok kereskedelmi jelentőségét az a tény is kiemeli, hogy általában Itt kötik meg a gépipar évi külkereskedelmi forgalmának körülbelül égyharmadára vonatkozó szerződéseket. Pedig ez. a forgalom nem * Is csekély, hiszen a csehszlovák kivitelnek körülbelül a felét gépek és berendezések képezik, a hazai gépipar termékeinek több mint a negyedrészét exportáljuk, s így Csehszlovákia a gépipari termékek egy főle eső kivitele szempontjából a világ első tíz iparilag legfejlettebb állama között foglal helyet. A csehszlovák gépipari kivitel az utóbbi 30 év alatt tízszeresére növekedett, s ennek megfelelően szintén gyors ütemben nőtt a termelés műszaki fejlesztéséhez szükséges gépek behozatali. Mindez a vásárokon kötött szerződések növekvő értékében is megmutatkozik. Külkereskedelmi vállalataink 1959-ben, az első nemzetközi gépipari vásáron három és fél milliárd korona értékben kötöttek szerződéseket, 1970-ben ez a szám 12 milliárd 261 millió koronára növekedett, az elmúlt évben meghaladta a 20 mil- liárdot, az idén kötött szerződések értéke pedig a 45 milliárdos érték körül mozog. Az idei vásáron kötött szerződések közül megemlíthetjük a Skod&export és a moszkvai Masinoimport szerződését további 60 darab 510 kW-os Skoda 62 E villanymozdony szállítására. A Szovjetunióba exportált gyorsvona- ti és bányamozdonyok száma már elérte a 2000 darabot. A Motokov háromnegyed milliárd korona értékben kötött szerződést a bulgáriai Avto- impex külkereskedelmi vállalattal az 1976-os évre, amely főleg billenőplatós, vontató és egyéb speciális Tatra tehera utókra, szerv izberendezésekre és pótalkatrészekre vonatkozik. Ezzel A brnói vásár egyik látványos expo- nátuma volt az atomerőművekhez gyártott aranyérmes cirkulációs főszivattyú kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy a Jablonec nad Nisou-1 LIAZ autógyár és a bulgáriai Madara vállalat már évek óta kooperációs kapcsolatban áll a Skoda teherautók gyártásában. Sorolhatnánk tovább Is az Idei vásáron kötött kereskedelmi szerződéseket, például a Strojexport szerződését a magyarországi Nikex külkereskedelmi vállalattal építő és útépítő gépek szállítására, a Strojimport 27 millió korona értékű szerződését az NDK- beli Industrienanlagen vállalattal két üveggyártó gépsor szállítására, a Ko- vo és a lengyel Varimex szerződését egyrailliárd koronát meghaladó értékben egészségügyi berendezések behozatalára. Nehezen jutnánk a sor végére, hiszen már a vásár első két napján Is jelentős szerződéseket kötöttek. Ezek értelmében a Motokov például 1730 személyautót szállít Belgiumba és Hollandiába, 9 millió korona értékű gumiabroncsot Venezuelába, a Skodaexport 50 millió dollár értékben szállít gőz- és vízturbinákat Argentínába, a Strojimport 16,7 millió korona értékben marógépeket ós esztergákat Svédországba, 5,8 millió korona értékben különböző szerszám« gépeket Nig$,nábá stb. A kereskedelem természetesen kétoldalú, az említett kiviteli tételekkel szemben például a Ferromet 800 000 tonna nyersvasat hoz be a Szovjetunióból, s a Strojimport is vásárol a szovjet Sztankoimporttól különböző Rsztergákat, maró- és köszörűgépeket összesen 71,3 millió korona értékben. Az aranyérmesek Ámint a bevezetőben említettük, a brnói vásár nemcsak kereskedelmi célokat szolgál, hanem a gépipari ágazatokban elért fejlesztési eredmények összehasonlítását, értékelését is lehetővé teszi. Ez elsősorban az aranyérmekért folyó versenyben nyilvánul meg. Az idén összesen 319 expoaiátu- mot neveztek be a szoros küzdelem be, s a zsűri 41 aranyérmet osztott ki 15 ország gépipari termékei között. A csehszlovák gépipar emelkedő színvonalát 19 aranyérem fémjelezte. Ezak költött szerepelt a már említett közös tengelymegmunkáló gépsor, to. vábbá a Dubnloa nad Váhom-i Gépipari és Kohászati Művek elektrolízise* krómozó és lakkozó gépsora, a Stna- konioei Cseh Motorkerékpárgyár BE-38-as speciális köszörűgépe, a Se* zimovo Üstl-l Kovosvit SPT 16 N jel* zésű numerikusán vezérelt félautomata esztergája, a Zdári Gépgyárak és Öntödék univerzális hengerlő egysége, a Vsetínl Zbrojovka Jettis 230-as légfúvókás szövőszéke, a Sigma Lutín, az Olomoucl Szlvattyúberendezési Kutatóintézet és a CKD Praha Elektrotechnikai Üzeme közös gyártmánya, a VVER 440-es reaktorokhoz készített 500 BIKS-31-YZ-01-es cirkulációs főszivattyú, a Skoda Plzen halászhajók számára készített kettős sebességváltója, a Chepos nemzeti vállalat vulka- nizációs prése, s további termékek az elektronika, a méréstechnika, az építőipari gépek, a szállítóeszközök és a mezőgazdasági gépek területéről. Ezek közül legalább a Detval'Gépgyár univerzális befejezőgépét kell megemlíteni, amely azt bizonyítja, hogy Szlovákia gépipara is eredményesen fejlődik, de ugyanígy említést érdemelne a többi termék Is, például a Prostöjovl Agrostroj SPS 420-as önjáró szecskavágója, a LIAZ nemzeti vállalat S 100.45-ős vontatója, a CKD Praha és a Slan^i Sverma Művek önjáró kettős portáldaruja, vagy a startén kai Vagongyár 105 tonnás, 6 futé- műves hidraulikus ürítésű tehervagonja. Az aranyérmekért folyó versenybe benevezett és díjazásban nem részesült termékek között természetesem olyanok Is varrnak, amelyek nehéz helyzetbe hozták a zsűrit az értéke* lésnél és a döntésnél. Persze, amit az aranyérmek korlátozott száma és a verseny magas színvonala mellett nem sikerült elérni ebben az évben, sikerülhet majd a következő évek- ben, hiszen a fejlődés nem áll meg, a gépipari vállalatok állandóan újabb és újabb termékekkel jelentkeznek a nemzetközi vásárokon, hogy egyre korszerűbb munkaeszközeikkel állandóan emeljék a munkatermelékenység színvonalát, s ezzel az egész társadalom életszínvonalát. Kép és szöveg: MAKRAI MIKLÓS Az SPS 420 as önjáró szecskavágó az Éltető Anyaföld, az Agrokomplez, s a budapesti Agromasexpo után Brnóban is a legnagyobb elismerésben, aranyévemben részesült Az aranyéremmel kitüntetett közös tengtilymegmunkáló gépsor iráni alianauan nagy volt az érdeklődés
