Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó

A fcázíínkat étwzelő tranzit földgáz-távvezeték nyomvonalát már régen benőtte a fü, s az avatatlan sZRin nem veszi észre, liogy néhány méter­nyire a föld alatt húzódik a csehszlovákiai gáz­program egyik legnagyobb létesítménye, amelyen keresztül az üzembtihelyezés óta (1973 október) ez év szeptember közepéig 17 milliárd m5 földgáz áram­lott Ausztriába, az NDK-ba és az NSZK-ba, Olasz­országba, s természetesen a mi földgázigényeink egy részének kielégítésére is. E hatalmas, csőveze­tékbe szorított „:gázfolyó“ szállítási kapacitása szinte állandóan bővü< a vezeték kapacitása pl. ez év szeptemberében eléri a 902 millió m3 földgázt. A tranzit gázt ízetek második, az elsővel párhu­zamos vonalának építése is folyamatban van már. A Plavecký Peter—Zlonice közti 348 km-es sza­kaszt részben már az idén, illetve jövőre helyezik tizembe. Néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy a gáz­vezeték kompresszorállomásai építésében részt vevő vállalatok közös szocialista kötelezettségvállalást tettek arra, hogy egy évvel az eredetileg kitűzött ha­táridő előtt, tehát már 1978. január l én kulcsra­kész állapotban átadják az állomásokat. Az idén 17 kumpresKzoi'aggrc^átot helyeznek üzem­be, s a negyedik negyedévben pedig befejezik a Jablonov nad Turnoti-i ás az Ivánka pri Nitre i kompresszorállomást. Befejezés előtt áll a tranzit gázvezeték távközlési rendszerének megépítése is. Ez a kábelrendszer a maga nemében hazai viszonylatokban a legnagyobb létesítmény: hossza — 1195 km. 28 milliárd köbméter helyett 37 milliárd köbméter A tranzit gázvezeték eredeti koncepciója szerint ifi cél az voit, hogy 1980-ban a vezeték szállítási kapacitása elérje az évi 28 milliárd in3 földgázt. Václav Hrádek, a Transgaz n. v. igazgatója néhány nappial ezelőtt közölte Prágában az újságírókkal: Csehszlovákia és a Szovjetunió illetékes szervei közt tárgyalások folynak a tranzit gázvezeték szállítási kapacitásának további 9 milliárd m3-rel való kiszé­lesítéséről még a hatodik ötéves terv folyamán. Az elvi megegyezés már meg is történt, amiből az következik, hogy az évi 37 milliárd m3 elérésére meg kell kettőzni a gázvezeték keleti szakaszát, azaz a csehszlovák—szovjet határtól Plavecký Pete- rig vezető szakaszt. Innen viszont egészen az NSZK államhatáráig kell egy teljesen új, 448 km-es elágazó vonalat építeni, s közben be kell fejezni a „tranzit“ középső (Plavecký Peter—Zlonice) szakaszának párhuzamosítását is! E feladatokkal együtt jár a kompresszorállomások, a mérő- és irányító-, vala­mint a távközlési rendszerek bővítése. A csehszlovákiai tranzit gázvezetékrendszer fej­lesztése előreláthatólag még ekkor sem fejeződik be: a távlati fejlesztés illetékesei már most foglal­koznak a 37 milliárd m3-es kapacitás későbbi ki- szélesítésének lehetőségeivel. Kamionok, vonatszerelvények, hajók Ha ma Európában az elkövetkező évtizedek tüze lőanyag- és energetikai helyzetéről esik szó, szinte «lképzelhetetlen, hogy ne kerülne szóba az európai szocialista országok összefogásával, közös erőfeszí­tésével épülő orenburgi földgázvezeték, amely 1979­Bővül a csehszlovák tranzit gázvezeték- rendszer • Orenburg: energetikai foga­lom • Példamutató felajánlások tői a létrehozásában részt vevő szocialista országok­ba a befektetett munka és beruházások ellenértéke­ként évente 15,5 milliárd köbméter földgázt juttat el. Annak érdekében, hogy idejében teljesüljenek a tranzit gázvezeték párhuzamos vonala építésével kapcsolatos célkitűzések, amelyek kétségkívül nagy erőfeszítéseket igényelnek, a szovjet kormánnyal kötött megállapodás értelmében az orenburgi gáz­vezeték csehszlovák szakaszának nyomvonalát, táv­közlési és irányító berendezését a Szovjetunió végzi, ami számunkra — a megnövekedett „tranzit-felada­tok következtében — nagy tehercsökkentést jelent. A mi fő feladatunk üt kompresszorállomás, valamint az azokhoz kapcsolódó szociális-kommunális létesít* menyek építése. Az orenburgi gázvezeték csehszlo­vák szakaszának fő szállítója a nagy tapasztalatok­kal rendelkező Transgaz n. v.. amelynek kihelye­zett építkezési igazgatósága már Volgográdban szé­kel, s onnan irányítja az építkezést, a szállítóválla­latok és a szovjet szervezetek közti együttműködés egybehangolását. Jelenleg a csehszlovák szakaszon 448 ember dolgo­zik. Orenburg irányába Csehszlovákiából 46 kamion, illetve különleges konténer indult el, liogy rendel­tetési helyére szállítsák az élelmiszerküldeménvt, egészségügyi cikkeket, orvosságot, iroda felszerelést, a fogyasztási cikkek tömegét. Több mint 800, épít­kezési anyaggal, gépekkel és berendezésekkel stb. megrakott vagon is útnak indult már (az első sze­relvény 14 nap alatt érkezett céljához). A nagy­méretű építkezési elemeket, gépeket és berendezé­seket Bratislavában rakják hajóra. Az első hajó augusztus elején indult el — Volgográdig vizen 15 napig tart az út — s további két hajó is útban van már... A „tranzit" és Orenburg összefüggései Az orenburgi gázvezeték építésével összefügg a tranzit gázvezetékrendszer bővítése is, hiszen a „tranziton“ keresztül áramlik már ma is a nyugat­európai országokba a szovjet földgázexport egy ré­sze, s az orenburgi gázvezeték üzem behelyezése után a tranzit gázvezeték szállító-kapacitásának növelése szinte kézenfekvő szükségszerűség. Legfelsőbb párt- és állami szerveink rendkívüli figyelmet szentelnek az orenburgi gázvezeték cseh­szlovák szakasza építésének és ezzel együtt a ha­zai gázvezetékrendszer fejlesztési kérdéseinek, ör­vendetes, hogy a dolgozók értékes szocialista köte* lezettségvállalásokkal fejezik ki öntudatos hozzáál­lásukat e fontos létesítményekhez. Például a cseh­szlovák szakasz felvonulási munkáiban részt vevő brnói ipari építővállalat dolgozói arra kötelezték magukat, hogy az antipovkai kompresszorállomást egy hónappal a határidő előtt felépítik. Felhívták a többi szállítóvállalatot is e felajánlás követésére. A Veiké Kapusany-i (nagykaposi) 1. számú területi üzem dolgozói a CSKP XV. kongresszusának tisztele­tére megszilárdították eredeti felajánlásukat. Az önköltségek csökkentésével 60 000 korona megtaka­rítást akarnak elérni, technológiai intézkedések kö­vetkezetes alkalmazásával 50 000 kWó villanyenergla és további 300 000 m3 földgáz megtakarításét vállal­ták. A területi üzem dolgozóinak megszilárdított fel­ajánlása több mint másfél millió korona értéket fejez ki. somogyi mátyás A CSKP KB novemberi plé­numának tanácskozása bírálóan rámutaitott arra, ihogy a termelési tartalékok ki­használását illetően «sok helyen nem kis hiányosságok tapasztal­hatók. A plénum arra is felhív­ta a figyelmet, hogy milyen in­tézkedéseket lehet és kell ten­ni a rejtett tartalékok mielőb­bi ésszerű kihasználására. A közép-szlovákiai kerületben november óta érezhető javulás történt ezen a téren. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben már milliós megtakarításokat eredményezett a dolgozók foko­zott szorgalma. A breznói Híd- gyár, a podbrezovái f. Sverma Vasmű, a púchovi Május 1. Gu­migyár, valamint a Ziar nad Hronom-i SZNF Alumíniumkohó dolgozói az elsők között vá­laszoltak a bratislavai Slovnaft dolgozóinak felhívására. Az eddig elért eredmények mindenütt jobb munkára serken­tenek. A legtöbb helyen ko­moly lehetőségeket jelenthet a munkaidő ésszerűbb kihasználá­sa, a fegyelem javítása, az in­dokolatlan hiányzások csök­kentése, illetve megszüntetése. Amint azt Ján Marejka elv­társ, a Nemzeti Front Közép­szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak elnöke egy sa jtótájékozta- tón elmondta, elsősorban a ke- rület ipari üzemeiben kell hat­hatós intézkedéseket tenni. A dolgozók többsége a reggel hatkor kezdődő délelőtti mű­szakban dolgozik. A délutáni műszakváltást jelző szirénaszó után a gépek, a berendezések és az épületek mintegy 2/3-da teljesen kihasználatlan azért, mert kevesebben látnak munká­hoz a délutáni órákban. Kerü­leti méretben minden ezer dél­előtti műszakra csak 347 dél­utáni és 98 éjszaka ledolgozott műszak jutott az ötödik ötéves tervidőszak első esztendejében. 1972 és 1974 között némi javu­lás történt ezen a téren. A ta­valyi év folyamán és az idei hónapokban azonban ismét ked­vezőtlenebbül alakult a hely­zet. Ezer délelőtti műszakra számítva már csak 334 délutáni ós 96 éjszakai műszak jut. Népgazdasági szempontból biek átlagál. Ebben nagy szere­pet -játszott - a?, a körülmény, hogy a munkásbuszok és vona tok sok esetben nem tartották be az előírt menetrendet. A rendszeres járatok gyakori ké­sése az idén is érezteti kedve­zőtlen hatását. Az illetékes kerületi szervek már intézkedtek annak érdeké se, a nem indokolt Kihasználat­lan járatok korlátozása, Illetve teljes megszüntetése teszi majd lehetővé. A szakemberek ugyan­is arról sem feledkeztek meg, hogy a legtöbb helyen zsúfol­tak a reggeli és a délutáni já­ratok. Az üzemek irányába in­duló autóbuszok és vonatok szá­mának növelése e régi problé­mérlegelve ugyancsak jelentős károkat okoznak a munkából való indokolatlan hiányzások. Azért is érdemes erre felfigyel­ni, mert Közép-Szlovákiában je­lenleg mintegy 600 dolgozó munkahelye betöltetlen az ipari üzemekben. Az elmúlt évben naponta át­lagosan 680 dolgozó hiányzott a termelésből. A legtöbben fize­tetten szabadságon voltak, illet­ve indokolatlanul maradtak ott­hon. Az említett számadathoz ugyanis nem adták hozzá a fi­zetett szabadságon és betegsza­badságon volt dolgozók számát. Sok helyen régebbi és nehe­zen múló problémát jelent a dolgozók késel munkálja érke­zése és a műszakbefejezés előt­ti hazaindulása is. Tavaly a ke­rület ipari üzemeinek 58 szá­zalékában mutattak ki napi 15 perces átlagos reggeli, délutáni és részben esti késést minden egyes dolgozóra számítva. Főleg az ingázók reggeli késése és délutáni sietsége rontotta a töb­ben, hogy a mostaninál kedve­zőbbre változzon a munkásjára­tok menetrendje. A jövő évben már legalább 15 perccel a mű- szakkezdós előtt érkeznek meg az autóbuszok az üzemek kapu­jához. Az új menetrendek élet­belépése után a kerületben mindenütt jut elég idő a mun­kát követő tisztálkodásra, átöl­tözésre is. Az egyes műszakok befejezése után ugyanis legko­rábban csak negyedóra eltelté­vel Indulnak majd visszafelé a dolgozókat szállító közlekedési eszközök. Persze erre korábban is gon­dolhattak volna az illetékesek — mondhatja bárki ezzel kap osolatban. A megállapítás való­ban helyénvaló lenne, ha a közlekedést irányító szakembe­reknek nem okozna komoly gondot az a körülmény, hogy a dolgozók 70 százaléka a dél­előtti műszakban végzi a mun­kát. Az említett intézkedést csak a személyszállító jármű­vek számának jelentős növeld ma megoldásában is sokat fog segíteni. A kerületben egyelőre még sok a munkából való egy-két órás, vagy egésznapos hiányzás a hivatali személyi ügyek mun­kaidőben történő intézése miatt Is. A fizikai dolgozóknak több­nyire ugyanolyan munkaidejük van. mint az egyes vállalvtt, üzemi bizottságok és hivatalok tisztviselőinek. A kerületi és já­rási szervek dolgiozólt régebí**n foglalkoztatja ez a probléma Is. A legutóbb hozott határozatok értelmében, a legtöbbek által látogatott állami hivatalokban, a nemzeti bizottságokon, az út­levélintéző hivatalokban és má­sutt már régebben megváltoz­tatták az ott dolgozók munka­idejét. Ezeken a helyeken leg­alább heti két alkalommal a késő délutáni órákban is van félfogadás. Jóval kevésbé örven­detes azonban, hogy azok, akik érdekében hozták ezt az intéz­kedést, fi hivatalok látogatásá­ra még nem használják ki tel­jesen az említett lehetőséget. Napjainkban nemcsak az ille­tékesek számára jelent gondot az úgynevezett ,,egészséges be­tegek“ és az ügyeskedők gyako­ri hiányzása a munkahelyről. Sajnos még úgyszólván min­denütt vannak olyanok, akik gyors egyéni boldogulásuk út- ját keresve szem elől vesztik a társadalmi érdekek fontossá­gát. Egyszerűen fizetetlen sza­badságot kérnek, különböző be­tegségeket színlelve orvoshoz mennek, vagy előzetes bejelen­tés nélkül kimaradnak a mun­kából és az állami pénzen vá­sárolt szerszámokkal, gépekkel feketén dolgoznak néhány ki­lométerre] távolabb. Főleg az építőipaii dolgozók körében ta­pasztalható gyakran olyan eset, hogy a sürgető határidők utol­só napjaiban is különböző ma­gánépítkezéseken dolgoznak teljes erőbedobással a kőműve­sek, az ácsok és a segédmunká­sok kisebb-nagyobb csoportjai. A népgazdaság és minden becsületesen dolgozó állampol­gár érdekeit szem előtt tartva, ennek rövid időn belüli meg­szüntetésére is már konkrét in­tézkedéseket hoztak a kerületi szervek illetékes bizottságai. A CSKP KB novemberi plénu­ma különös fontosságú gazdasá­gi kérdésekre irányította rá az ország közvéleményének, dol­gozóinak figyelmét. Az eltelt időszak munkasikerei minde­nütt komoly tenniakarást ás el­kötelezettséget bizonyítanak. A megkezdett úton azonban to­vább kell haladni. A termelés­ben rejlő további tartalékok, a munkaidő-, a délutáni-, az éj­szakai műszakok, valamint a termelési eszközök eddiginél ésszerűbb kihasználása vala­mennyiünk egyforma közös ér­deke. LALO KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents