Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-27 / 253. szám, hétfő

h~1ľa 1975 X. 27. .5, EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN A SZOCIALIZMUS ESZMÉINEK GYŐZELME Ma utazik el hazánkból a Vietnami Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége, amely az elmúlt hé­ten érkezett hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába. A vietnami elvtársak&t ha­zánkban mindenütt meleg szeretettel és megbecsüléssel fogadták. Ez annak a nép­nek szólt, amely teljes há­rom évtizedig tartó, rendkívül sok áldozatot követelő harc után végre szabaddá vált. Husák elvtárs a prágai dol­gozók nagygyűlésén mondott beszédében joggal állapította meg, hogy hazánk népe nagy örömmel fogadta a testvéri vietnami nép győzelmét, amely 4000 éves történetének legdicsőbb fejezete. Ugyanak­kor a legnagyobb elismeréssel követjük figyelemmel a mun­ka frontján kifejtett igyeke- zetet, amelynek célja behe- geszteni a háború sebeit és rátérni a dinamikus fejlődés útjára. Ez rendkívül nagy fel­adatok teljesítését követeli meg, hiszen ez az ország ere­detileg kimondottan agrárjel­legű volt, amelyben az ipar lé­nyegében csak a kisüzemi ter­melésre szorítkozott a kapilu- lizmus feltételei között. Ezért kellett és kell, amint azt Le Duan elvtárs hangsúlyozta, tulajdonképpen három forra­dalmat megvalósítani. Forra­dalmasítani kellett a terme­lési viszonyokat, és ezzel egyidejűleg a tudományos-mű­szaki, az ideológiai s kulturá­lis forradalom terén is lépést kellett tartani, hogy új rend­szer, új gazdaság jöjjön létre és formálódjék az új ember. Nem vitás, hogy a vietnami nép győzelme, amelyet Ho Si Minh pártja vezetésével ért el, elsősorban ennek a forra­dalomnak köszönhető. De ezen túlmenően másnak is. Elsősorban a proletár, a szo­cialista internacionalizmus erejének, közösségünk és a vi­lág demokratikus erői szoli­daritásának. Le Duan elvtárs a prágai Lucernában nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a vietnami nép győzelmeit a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország áldozatkész nagy és hatásos segítségének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, továbbá a nemzeti felszabadító mozga­lom és a békeszerető erők ro konszenvének köszönheti. Szó szerint ezt mondotta: „Viet nam győzelme a stocialista or szágoknak, az egész vilá»; pro letariátusának a győző mé s győzelme a nemzeti fiigget lenség, a demokrácia és a bé ke erőinek.“ Valóban így van. Egy or szág népe, amely igaz ügyért harcolt, e szolidaritás segítsé­gével nemcsak legyőzhető!len­né vált a világ első számú imperialista nagyhatalmával szembeni harcban, hanem azt meghátrálásra is késztette és kivívta a végső diadalt. S ez a diadal, vagyis a teljes győ zelem az amerikai agresszió val szemben — ismét Le'Duan szavaival élve — nagyszerű győzelme a verhetetlen mar­xizmus—leninizmusnak, ko runk legnagyobb eszméjének. Korunknak ez a legnagyobb eszméje ma is azt diktálja ne­künk, hogy szilárdítsuk kap­csolatunkat Vietnammal és minden országgal, amely har­col nemzeti függetlenségéért szabadságáért, vagy amely a szocializmus métáit követi. Ennek a korparancsnak je gyében és szellemébon írtak alá Prágában a két delegáció vezetői több fontos dokumen­tumot, olyan egyezményeket, amelyek elmélyítik kapcsola­tainkat, barátságunkat és amelyek segítőkészségünkrol tanúskodnak. Mert ez a segít ségnyújtás nemcsak Vietnam javát szolgálja és nemcsak erkölcsi kötelességünk, hanem teljes mértékben megegyezik legsajátabb érdekeinkkel is. A VILÄG LEGREPREZENTATÍVABB SZERVEZETE Nem nehéz kitalálni, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéről van sző, amelynek alapokmányát három évtized­del ezelőtt fogadta el a Hit- ler-ellenes koalíció 51 állama. A három évtized e szervezet életében is nemcsak sikerek­kel és eredményekkel járt, ha­nem buktatókkal és kudarcok­kal is. Mégis a lényeg az, hogy napjainkig az ENSZ to­vábbi 91 . tagállammal gyara­podott és ma kétségtelenül földgolyónk legnagyobb tekin­télynek örvendő és legrepre­zentatívabb nemzetközi szer­vezete. Ez a szervezet 1945-ben zászlajára tűzte azt a ma­gasztos célt, hogy harcol a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért, a népek baráti kapcsolatainak fejlesztéséért, a különféle nemzetközi gaz­dasági, szociális kulturális problémák megoldása útján az államok együttműködése el­mélyítéséért. E célkitűzéseit — főleg a hidegháború befe­jeződése óta — a feszültség fokozatos enyhülésének felté­telei között eredményesen si­kerül teljesítenie. Ebben nem kis szerepük van a szocialista országoknak, amelyek kezdet­től fogva az ENSZ fórumán hozzájárulnak ahoz, hogy ez a szervezet teljesíthesse leg­fontosabb küldetését, szilár­dítsa a nemzetközi biztonsá­got. Az ENSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a múlt héten a prágai Valdátein- palotában ünnepi estet ren­deztek, amelynek szónoka Bo­huslav Chftoupek külügymi­niszter volt. Beszédében a többi között rámutatott, hogy hazánk szintén kezdettől fog­va támogatja az ENSZ-t alap­okmánya megvalósításában. Igyekszik cselekvően hozzájá­rulni sokoldalú gyümölcsöző tevékenységéhez és elősegíte­ni azt, hogy az ENSZ valóban életképes szerv, a világ prob­lémái megoldásának legmeg­felelőbb fóruma legyen. A FEJLŐDÉS FELFELÉ ÍVELŐ GÖRBÉJE A Szövetségi Gyűlés Nem­zetek Kamarájának képviselői az elmúlt héten František Ha­mouz szövetségi miniszterel­nök-helyettes beszámolója alapján megvitatták hazai pia­cunk helyzetét és lakossá­gunk áruellátásának kérdéseit. A legjelentősebb és mindenki állal ellenőrizhető megállapí­tás az volt. hogy a nyugati vi­lág válságának következmé­nyei nálunk nem csökkentet­ték a lakosság életszínvona­lát, ami nem kis dolog. Az eredmények, az ötödik ötéves tervidőszak eredményei belkereskedelmünk dinamikus fejlődéséről tanúskodnak. En­nek bizonyítására nem is kell sok tényt és adatot megemlí­tenünk. Csak ízelítőként: A kiskereskedelmi forgalom 1970-hez mérten több mint 30 százalékkal növekedett, ennek keretében az ipari árucikkek értékesítése 38 százalékkal, az élelmiszerek árusítása pedig 22 —23 százalékkal. Sokkal jobb lett háztartásaink ellá­tottsága. Így pl. hazánkban a háztartások 78 százalékában van hűtőszekrény, 90 száza­lékában mosógép, 97 százalék­ban tv-készülék s már 10—11 lakosra jut egy személygépko­csi. Az is cáfolhatatlan tény, hogy az élelmiszerfogyasztás viszonylatában a világ lista­vezető országai köíé tarto­zunk. A beszámoló és a vita ugyanakkor rámutatott arra — és ebben Is érezhető volt a CSKP KB novemberi plénum- ülésének szelleme —, hogy bár általában jó a közellátás, nem egy helyen még szorít bennünket a csizma és bőven akad javítani való. (gályj A kongresszusi felhívás, majd a CSKP és az SZLKP Kpzponti Bizottságának októberi ülésein elfogadott határozatok a Sárov- cei (Sárói) Egységes Földmű­vesszövetkezetben is mozgósító erővel hatottak. Arra ösztönöz­ték a szövetkezet vezetőit és dolgozóit, hogy az eddigieknél alaposabban nézzenek körül a saját portájukon, keresve a meglévő tartalékokat, hogy azok felszínre hozásával, az egyes szakaszokon kisebb rá­fordítással, az eddigieknél még jobb eredményeket érhessenek el. — A lehetőségeket — mondta Hlinöík frantisek, az üzemi pártalapszervezet elnöke — a pártbizottság illésén, ezt köve­tően a taggyűlésen, végül pedig a munkahelyi és üzemági gyű­léseken vitatták nmg. így az emberek széles köre szólhatott hozzá a prolémához, és a ja­vaslatok közvetlenül a termelé­si gyakorlatból jöttek. A jó öt­leteket és a hasznosítható ja­vaslatokat gondosan számba vettük, és ezek alapján egészí­tettük ki szocilisata kötelezett­ségvállalásunkul, melynek össz­értéke csaknem 860 000 korona. A vállalásból a sárói szövet­kezet valamennyi dolgozója ki­veszi részét. Az állattenyésztés­ben dolgozók például 250 000 koronát vállaltak magukra. Na­gyon lényeges, bogy nemtsak többet akarnak termelni, ha­nem egyben olcsóbb in is. El­sősorban a koncentrált takar­mányok gazdaságosabb haszno­sítására kötelezték magukat. — A cél elérésének — foly­tatta a pártelnök — számtalan feltétele van, és mi valameny- nyit komplex módon szeretnénk érvényesíteni. Ésszerűbben és nagyobb mértékben akarjuk fel­használni a tömegtakarmányo­kat. A saját lehetőségink maxi­mális kihasználásával és a fel­sőbb szervek hathatós segítsé­gével végrehajtjuk tehénállomá­nyunk minőségi javítását. Jelen­leg ugyanis az állomány szám­beli teljesítéséhez még 110 olyan tehenet tartunk, amelyek csak rontják a fejési átlagot és növelik a fogyasztást. Az említett munkahelyi gyűléseket a több tej, mint Inkább az álla-» tok egészsége szempontjából je-. lentős. Az egyéni hozzáállás jelentő-, ségét természetesen más mun­kaszakaszokon sem hagyták fi­gyelmen kívül. A szövetkezet­ben a vágómarháknál egy ki­logrammos felhízáshoz ebben az évben 2,55 kg koncentrált ta­karmányt használtak fel, de az egyik legjobb állatgondozó, Si- micska István, a harmadik ne­gyedévben csak 2,46 kg-ot, és közben a gondjaira bízott álla­toknál 1,02 kg volt a napi súly- gyarapodás. Kimagasló eredmé­nyekre a hízósertéseknél is hi­vatkozhattak, ahol Luluska András és Demeter Béla az ál­ÉSSZERŰBBEN MINDEN SZAKASZON akár takarékossági ankétnak is lehetne nevezni, annyi ésszerű javaslat hangzott el a koncent­rált takarmányok gazdaságo­sabb felhasználására. Szóba ke­rült például, bogy a fejők azo­nos feltételek mellett más-más eredményeket érnek el. A szö­vetkezet fejési átlaga valamivel nyolc liter felett van, de van­nak egyének, akik ettől tehe­nenként sokkal többet fejnek. Halvadóvá Helería évi fejési átlaga 9,69 liter tehenenként, vagy a harmadik negyedévben Granalovú Ágota 11,39, Adum öíková Mária pedig 10,10 liter tejet fejt tehenenként. Sikerük­nek tölib feltétele van. Például a gép utn még kézzel is ki­fejik a tejet. Ez nem is annyira (\ Szlovák Tudományos Akadémia díjával tüntették ki a* idén a Gépin uchanikal Kula’ó Intézet dolgozóinak munkaközösségét, amelyet joser Murin nit-rnök vezet. Felvételünkön Ján Gonda akadémikus és Juraj Bukoveczsky mérnök, akik egy számlálóval ellátott programve- sérlésü lüktető szívóberendezés kifejlesztésén dolgoznak. (Felvétel M. BroUáőová — CSTK) latok egykilogrammos felhízla- lásához 3,96 kg koncentrált ta­karmányt használt fel, vagy az előhlzlaldában Babinszky Mi­hály és Kosnovská Éva ugyan­ilyen súlygyarapodáshoz a gondjaikra bízott állatoknál 3,63 kg koncentrált takarmányt igényel. A megbeszélések és in­tézkedések eredménye máris megmutatkozik: emelkedett a tejhozam és a szövetkezetben egy liter tej kitermeléséhez szükséges koncentrált takar­mány 0,26 kg-ra csökkent. — Szövetkezetünk társult szövetkezet és elég nagy ahhoz, hogy az állattenyésztésben is következetesebb szakosítást va­lósítson meg — vette át a szót Füri János zootechnikus, aki időközben bekapcsolódott a be­szélgetésbe. — Ha egy-egy helyre összpontosítjuk a hízó­sertéseket, a fejősteheneket és a vágómarhákat, akkor ez is elősegíti a gazdaságosabb ál­lattartást. Három hete eredmé­nyesen hasznosítjuk a söripar melléktermékét, a kifőzött ma­látót, amivel szintén jelentős mennyiségű koncentrált takar­mányt takarítunk meg. — Természetesen nem feled­kezünk meg a szocialista mun­kaverseny és a szemléltető agi­táció jelenségéről sem, — foly­tatta a pártelnök. — Az egyes munkahelyeken szocialista mun­kabrigád címéért versenyző kol­lektívákat hozunk létre. Ilyen kollektívák egyelőre a fejőknél, az etetőknél, a sertésgondozók­nál és a központi javítóműhely­ben alakulnak. EGRI FERENC GYAPOTSZÜRET A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió legnagyobb gyapottermesztő köztársasága, az ázsiai Türkménia kolhozai­ból és állami gazdaságaiból már beérkeztek az első gyapot­szállítmányok az átvevőhelyek­re. A Szovjetunóiéban tavaly 8,4 millió tonna gyapotot taka­rítottak be, noha a kilencedik ötéves tervidőszak kongresszusi irányelvei csak 7—7,2 millió tonnát irányoztak elő. A Szov­jetuniónak vannak a világ leg­termékenyebb ültetvényei — hektáronként több mint 30 mázsa gyapotot termesztenek. Türkméniában a terméshozam növelése névén az ötéves terv­időszak négy esztendeje alatt 80 százalékkal magasabb hoza­mot értek el. LENGYEL—FINN ENERGETIKAI EGYÜTTMÜKÖDÉS Lengyelország és Finnország megállapodást írt alá az elekt­romos, a hő- és az atomenergia területén való tudományos együttműködésről. A megállapodás az informá­ció és dokumentáció kölcsönös cseréjét közös tudományos ku­tatómunkát és a szakemberek együttes kiképzését irányozza elő. Az egyezmény aláírása a szov- jet-^finn energetikai együttmű­ködés újabb bizonyítéka, amely különösen a lengyel vállalatok turbina-, generátor- és más energetikai berendezéseinek szállításában jut kifejezésre. LAKÁSÉPÍTÉS KUBÁBAN Kuba 1976 és 1980 között 200 000 új lukást épít. Ezen kí­vül megteremti az előfeltétele­ket ahhoz, hogy 1930 után az építmények nagy résziát előre­gyártott elemekből szereljék össze. A szovjet és a kubai szakértők olyan műszaki-gazda­sági tanulmányon dolgoznak, amely a jelenlegi helyzethez képest ötszörösé « növelheti az előregyártott lakáselemek elő­állítását. A legutóbbi statiszti­kai adatok szerint a 8,5 millió lakosú Kubában jelenleg 2,1 millió lakás van. Az elmúlt öt évben nagy mértékben növeke­dett az épí és üteme. Több tíz­ezer földműves olyan községek­be költözött, amelyek az állami mezőgazdasági termelőközpon­tokkal együtt keletkeztek. ISMÉT NŐTTEK AZ ALUMÍNIUM KÉSZLETEK Elsődleges alumíniumból az egész világon augusztus végién 3,38 millió tonna volt a kész­let, az egy hónappal azelőtti 3,33 és az egy évvel azelőtti 1,46 millió tonnával szemben — jelenti a nemzetközi alumí­niumintézet. A világ teljes alumíniumkész­lete, beleértve az elsődleges és másodlagos tömbfémet, a fel­dolgozás alatt levő és készter­mékeket, valamint a hulladé­kot is, a tavaly augusztus végi 3 094 000 és az 1975 július végi 4 878 000 tonnáról 4 926 000 ton­nára növekedett. GÖRÖG VENDÉGMUNKÁSOK HAZATELEPÍTÉSE í AZ NSZK-BÓL Az állástalan görög vendég- munkások visszatelepítésére ké­szít tervet a nyugatnémet és a görög kormány. Az NSZK-ban 230 000 görög vendégmunkás közül 20 000-en vannak munka nélkül, Bonn azt szeretné, ha elhagynák az országot, de a kétoldalú megállapodások ezt korlátozzák. A visszatért görög munkások otthon még nehezeb­ben kapnának munkát. A terv az, hogy Görögország kiutasít 25 000 afrikai és ázsiai munka­erőt, ellenben visszahívja a munkanélküliséggel küszködő nyugat-németországi görögöket. Az NSZK vállalná, hogy beru­házásokat hajt végre Görögor­szágban és az új gyárakban el­sősorban a visszatért munkáso­kat foglalkoztatnák. KEVESEBB BORT ISZNAK AZ OLASZOK A gazdasági válság nyilván­valóan befolyásolta Olaszország­ban az alkoholtartalmú és az alkoholmentes italok forgalmát is. 1974- ben az előző évhez ké­pest az alkoholmentes italok fo­gyasztása 8 százalékkal csök­kent, s ez a tendencia 1975 el­ső félévben is folytatódott. A szénsav tartalmú italok össz­forgalmának 38 százalékát ad­ták a gyümölcsalapú italok. Az áremelések ugyancsak csökken­tették a fogyasztást. Az alkoholtartalmú italoknál is hasonló volt a heiyzet. 1973- ban a lakosonkénti borfogyasz­tás 109 liter volt, 1938-ban 112, 1973-bórn viszont 100,5 literre esett vissza. Ezzel szemben a sörfogyasztás nőtt: 1963-ban 7,7 1968-ban 10, és 1973-ban fejen­ként 17,7 liter sört ittak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents