Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-22 / 249. szám, szerda

Az SZLKP Központi Bizottsága 1975. október 15-16-i ülésének vitája /[Karol Straka elvtárs felszólalása Árvában nem olyafl egyszerű b szocialista mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés fejleszté­se, ami a sajá­tos talaj- és ég­hajlati viszo­nyokkal függ össze. Ennek következtében a mezőgazdasági föld 62 szá­zaléka tartozik csak eddig a szocia­lista szektorhoz, emellett a XIV. kong­resszus óta eltelt négy esztendő folya­mán a közös gazdaságok megszerezték a mezőgazdasági föld 34 százalékát. Az ötödik ötéves tervidőszak folya­mán jelentős «lőrehaladás történt ná­lunk a talajjavítás terén. A példák azt mutatják, hogy ahol kellő befektetés történt a termőtalaj rekultivációjára, iecsapolására, intenzív trágyázására és meszezésére, ott a befektetett eszközök szépen visszatérülnek. Például nálunk a Trstenái Egységes Földművesszövetke­zetben az utóbbi négy év folyamán 205 hektár talajt tettünk ismét termővé. Ezt követően ott rozsból 50 métermá­zsás, zabból 40 métermázsás, burgonyá­ból 220 métermázsás hektárhozamokat értünk el. A talaj termővétételében lát­juk továbbra is a mezőgazdasági terme­lés intenzitása növelésének nagy tarta­lékait. A következő években az eddiginél még nagyobb intenzitással kell foly­tatni a talajjavító munkálatokat. Emel­lett azt szeretnők, ha ezt nem túlságo­san költséges beruházásokkal tudnánk megvalósítani. A meliorációs munká­kon kívül jelentősnek tartjuk a talajja-"* vitás nem beruházásos jellegű mód­jait, a talaj fizikai tulajdonságainak megjavítását, a talaj PH-reakciójának módosítását, a talajjavításos jellegű me- szezést és trágyázást. A mi sajátos fel­tételeink között a hegyvidéki és a hegyaljai vidékeken ezek az eljárások jelentik a hektárhozamok növeléséhez vezető utat. A vidék viszonyai között, ahol a tar­tós pázsitfűfélék az egész mezőgazda- sági terület több mint 52 százalékát teszik ki, különösen jelentős, ha sike­rül megoldani a termelés belterjességé­nek növelését ezeken a területeken. A talajviszonyok meghatározzák a nö­vénytermelést és ezzel összefüggésben az állati termékek termelését is. Külö­nösen Árvában a rétek és a legelők jelentik a szélestakarmány-termelés legnagyobb forrását, ami szorosan ősz- szefügg a szemes takarmányok felhasz­nálásának csökkentésével a szarvas- marha- és a juhtenyésztésben, amely fontos szerepet fog játszani nálunk a jövőben. A rétek és a legelők állapotának megjavítási programját megvitattuk a párt-, az állami és a gazdasági szer­vezetekben járási és kerületi szinten, és kidolgoztuk a rövid és a hosszú le­járatú intézkedések tervét, amelyek­nek révén fokozatosan megvalósítjuk a takarmánytermelési programot. Ezek­nek megvalósítása pozitív befolyással lesz a takarmánytermelés növelésére a külterjes talaj- és termelési feltételek között. A termelés intenzitásának nö­velését négy évvel ezelőtt kezdtük el, és megállapíthatjuk, hogy jó eredmé­nyeket értünk el. Példaképül szolgálnak erre a járás egyes szövetkezetei, mint amilyen a párnicai, a leStinyí, a ni2nái és más szövetkezetek, amelyek rövid időn belül megkétszerezték a szálas ta­karmányok termését, és most száraz anyagban számítva több mint 60 méter­mázsás hektárhozamokat érnek el. De nem érjük be az elért eredményekkel. Magasabb célokat tűzünk magunk elé, tekintettel a takarmánytermelés jelen­legi helyzetére. A szálas takarmányok réti és legelői termelésének növelésé­hez azonban feltétel a hegyi és a hegyaljai területeken alkalmazható megfelelő gépekkel való ellátottság, különösen a jó betakarítógépekkel való ellátottság. Ezt a problémát döntőnek tekintjük a szálas takarmányok terme­lésének biztosításában nemcsak a je­lenben, hanem a hatodik ötéves terv­időszak folyamán is. Évről évre jelentős mértékben csök­ken Árvában az egyéni kisparaszti gazdaságok száma. A munkaerők elván­dorlása miatt nem tudják biztosítani a föld megfelelő megművelését. Az egyé­nileg gazdálkodó parasztok egyszerűen nem képesek lépést tartni a korszerű nagyüzemi termeléssel. Ma nem elég, ha valakinek csak örökölt tapasztala­tai vannak. Mindenütt teret hódítanak a tudományos eljárások, a tudományos ismeretek, a helyes agrotechnika, a tu­dományosan megindokolt beavatkozások a növényzet életébe a tenyészidőszak folyamán. Például a két évvel ezelőtt alakult VruStíni Efsz több mint 20Ö százalékkal növelte a burgonyaterme­lést a magángazdálkodás idején elért eredményekkel szemben, a tejtermelést pedig 490 százalékkal. A Szlovák Nem­zeti Felkelés nevét viselő Zubereci Efsz a burgonyatermelést 147, a tejter­melést pedig csaknem 380 százalékkal növelte. Hasonló eredményeket értek el más, újonnan alakult egységes föld­művesszövetkezetek is. A szociálist« mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás meggyőző eredményeket mutat fel a mi szélsőséges viszonyaink között is. Az emberek ezt ma megértik. Gyorsab­ban haladhatunk előre a kollektivi­zálás terén is. Igaz, ehhez jelentősebb anyagi és pénzügyi eszközökre lenne szükség a mezőgazdasági üzemek fel­szerelésére. Az erők mozgósításával, az intenzi­tás növelését biztosító tényezők fel- használásával továbbra is dinamikusan növelni fogjuk a mezőgazdasági terme­lést a járásban. Megteszünk mindent, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB októ­beri ülésén hozott határozatokból reánk háruló feladatokat becsülettel teljesít­sük. Miloš Marko elvtárs felszólalása 1975. X. 22. A CSKP KB ülése, a mosta­ni ülésen el­hangzott beszá­molók és a CSKP KB levele felvázolják, mi­lyen irányban kell haladnia munkánknak a legközelebbi hónapokban. El­mondhatjuk azonban, hogy a XV. kongresszus előkészítése a párt­ban közvetlenül a XIV. kongresszus befejezése után megkezdődött, amikor a Központi Bizottság fokozatosan ele­mezte az egyes munkaszakaszokat. És nemcsak elemzést végzett, hanem tö­rődött a határozatok megvalósításával is az irányító munka űj tudományos módszereinek alkalmazásával egyidő­ben. Ebben az időszakban a pártnak nemcsak koncepciós erőssége és cél- tudatossága vezető szerepének megszi­lárdulása és a demokratikus centra­lizmus lenini elveinek elmélyülése, az ellenőrzés megerősödése mutatkozott meg, hanem a felsőbb szervek részé­ről jövő konkrét segítség is a bo­nyolult feladatok megoldásában. Mind­ez összefüggő láncolatot képezve oda vezet, hogy a CSKP XV. kongresszu­sán és az SZLKP kongresszusán po­zitív számvetést végezhessünk. Még hozzá kell tenni, hogy ezeknek a fő határozatoknak az irányvonala szabta meg az egész pártnak, az állami szer­veknek és a társadalmi szervezetek­nek a munkáját, ami azután olyan valóságban torkollt, amelynek az utóbbi időben tanúi lehettünk, hogy a felfordulás ellenére, amelyet a „meg­újulás" Löbl- és Sik-féle hírhedt po­litikusai hagytak ránk, első Ízben si­került reális ötéves tervet összeállí­tanunk s ezt végre is hajtani. Sike­rült nemcsak megőrizni, de emelni is az életszínvonalat és erősíteni a szo­ciális biztonságot abban az időszak­ban, amikor a tőkésországokat válsá­gok rázzák meg, sikerült megszilárdí­tani Csehszlovákia nemzetközi tekin­télyét, erősíteni biztonságunkat és a fejlődés szüntelen irányzatát. Meg­állapítható, hogy miként a gazdasági fejlődés, az életszínvonal és a szociá­lis biztonság területén jelentős előre­haladást mutathatunk fel, a dolgozók szocialista tudata elmélyülésének terü­letén ugyanúgy. Legalább két olyan területet szeretnék megemlíteni, ame­lyek az utóbbi időben a fejlődésben szemlátomást új szintet értek el, és jelentősen hozzájárulnak a pozitív mérleghez. Ez a propagandának gaz­dasági irányvétele különösen a CSKP Központi Bizottságának 1972. évi ideo­lógiai ülése után, az ideológiai mun­ka visszahatása a konkrét munkafel- rtdatok teljesítésére. Ehhez a terület­hez tartozik a pártoktatá.5 is, amely nemcsak mennyiségi, de minőségi fej­lődést is felmutathat, amikor a kom­munisták és a pártonkívüliek nemcsak elsajátítják a marxista—leninista is­mereteket, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák őket, mivel elősegítik szá­mukra, hogy helyesen tájékozódjanak a bonyolult viszonyok között. Ezer és ezer új propagandistával, lektorral, a marxizmus—leninizmus esti egyetemet végzettekkel bővültek soraink, ezek az öntudatos aktíva jelentős magvát képezik. Mi, akik részt vettünk a párt­oktatás előkészítéséről tartott idei ideológiai konferenciákon, igazán jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a párt a marxizmus—leninizmus, a tudományos ideológia elsajátításának és elmélyíté­sének útjára lépett; ez az ideológia segíti előbbre vinni társadalmunkat. Igaz ugyan, hogy még számos feladat és probléma vár megoldásra. Nem sza­bad azonban, hogv a pozitív eredmé­nyek aktivitásunk csökkenéséhez ve­zessenek, amire a CSKP KB levele is rámutat, figyelmeztetve, hogy kritikai­lag kell értékelni, kiküszöbölni a problémák és fogyatékosságok szubjek­tív okalt. Felhívja figyelmünket a kri­tikai elemzésnek, az igényes feladatok kitűzésének és a gyenge pontok ki­küszöbölésének módszereire. Az Ideo­lógiai terület: számára különösen ér­vényes a hatékonyság növelésének feladata; nemcsak arra kell ügyelni, hogy pl. a ml munkakörünkben, az újságírásban az olvasók, a hallgatók és a nézők egyetértsenek az előadott gondolatokkal, hanem arra is, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkája vonzó legyen, ösztönözze a felajánlá­si mozgalom, a munkaverseny kibon­takozását, hogy ne csak megvilágítsa világnézetünk helyességét, hanem mindenkinek tudatában úgy rögzítse a marxizmus—leninizmus elveit, hogy az emberek maguk meg tudják külön­böztetni a körmönfont ideológiai di- verzáns kirohanásokai, hogy az em­berek tájékozódni tudjanak a bonyo­lult kérdésekben, hogv a kommunis­ták ezeket meg tiidják magyarázni a széles tömegeknek. Ebben az irányban a XV. kongresszus előkészítése ösztön­zés az egész Ideológiai szakasz, külö­nösen a tömegtájékoztatási eszközök számára, hogy növeljék munkájuk mi­nőségét és hatékonyságát. Biztosítha­tom a Központi Bizottságot, hogy eze­ket a feladatokat nemcsak a rezolú- cíökba és határozatokba írjuk bele, hanem a szerkesztőségben, az újság­író szövetségben és az ideológiai­nevelő munka más területein megva­lósítjuk. Ezért tűztük ki célul magunk elé, hogy az egész újságírás területén nemcsak mennyiségi, mondhatnám sta­tisztikai, cím szerint vett tematikai feladatokat kívánunk megvalósítani, hanem belső szükségét érezzük har­colni a közölt anyagok hatékonysá­gáért, azért, hogy az újságcikkeket az emberek ne csak olvassák, a televízió műsorait ne csak nézzék, hanem ezek a cikkek és műsorok ösztönözzék az emberek aktivitását, hogy a szocialis­ta eszmék tartósan meggyökeresedje­nek a tudatukban, s ezt követően a munkahelyeken spontán aktivitásban, tudatos tevékenységben tükröződjenek vissza, kézzel fogható eredményeket hozva. A párt a kongresszus előtl kitűzte a párt és a nép szoros összeforrottsá- gának elvét. Mi érvényesíteni akarjuk ezt a jelszót, még következetesebben harcolva azért az elvéit, amelyet az újságírói gyakorlatban a dolgok em­berközelbe hozásának, azon lenini elv megvalósításának nevezünk, hogy a sajtó, a rádió, a televízió ne csak a dolgozókat szolgálja, hanem, hogy a dolgozó ember becsületes munkája le­gyen a tisztelet tárgya, hogy a jó tapasztalatok ösztönzésül szolgáljanak ezek követésére. A csehszlovák újságírók fő felada­tul tűzték ki nemcsak — mint ahogy valaha mondták —, hogy ott legyenek az eseményeknél, hanem liogy benne legyenek a történések központjában, nemcsak tanúságot téve a tényekről, hanem szervezve olyan akciókat, mint pl. a kongresszusi verseny a legfőbb párt- és társadalmi szervek felhívása alapján; feladatuknak tekintik nem­csak beszámolni a napi eseményekről, hanem korunk nagyszerűségét is meg­mutatni. A szerkesztőségekben ma túlnyomó részt fiatal emberek dolgoz­nak, akik ugyan még, sajnos, nem rendelkeznek a szükséges tapasztala­tokkal és edzettséggel, de szerencsére, idegenek nekik a válság évei „elitjé­nek“ kirívó vonásai. E téren is érvé­nye® az elv, amelyet a CSKP KB levele is kiemel, és amelyet ezen az ülésen is gyakorta ismétlünk: a káderek fel- készültségének szintjént fel kell emel­ni a jelenlegi igényes feladatok szín­vonalára, a fej leit szocialista társa­dalom jelenlegi szakaszának szintjére. A párt ezért a tömegkommunikációs, tájékoztatási és propagandaeszközök területén folyó kádermunka elmélyí­tésére hozott határozatból kiindulva az utóbbi időben növelte igényeit a po­litikai-eszmei kiforrottság, a szakmai felkészültség iránt, amely elsősorban a politikai öntudatot foglalja magába. Az SZLKP Központi Bizottságának és a Szlovákiai Újságírók Szőve, égének kezdeményezésére a Szlovákiai Saj‘ó- és Tájékoztatási Hivatal és az egye­tem kidolgozta az ezen a munkaterü- ten dolgozók iskolázásának, főiskolai továbbképzésének rendszerét. Tudjuk, hogy már nem elég az igazságnak megfelelően és helyesen írni, hanem ezeket a dolgokat megfelelő színvona­lon kell nyújtani, alkalmazva a szo­ciális információ elméletének legújabb ismereteit, amely elmélet egyszersmind magában hordja a pártirányitás ele­meit. Abból indulunk ki, hogy meg­győzően csak olyan szakmailag Jól képzett emberek tudnak írni és be> szólni, akik maguk Is mélységesen meg vannak győződve. Hiszen a hel­sinki konferencia után is tanúi lehe­tünk, hogy ennek a konferenciának fő elveit —, amelyek a leszerelés és a békés egymás mellett élés — Nyu­gaton a békebontók túlharsogják az információk cseréjéről szóló frázisok­kal, ide értve az információk szabad cseréjén álértékeknek és különböző szociáldemokrata és közvetlenül anti* kommunista farizeus jelszavaknak be­csempészését, amelyeket tudományos intézetek dolgoznak ki nagy gondos­sággal. Munkánk alapvető módszere tovább­ra is a pozitív példa és a szervezd <nunka marad, úgy, ahogy azt a szo­cialista brigádmozgalom és a komplex racionalista brigádmozgalom kibonta­koztatására az aratás és más mező- gazdasági munkák idején kifejtettük. Ezzel együtt fejleszteni fogjuk az of­fenzív ideológiai nevelőmunkát, a po­lemizáló, a párbeszédre Irányuló cik- kezést, mert nincsenek illúzióink, hogy a külföldi dlverziós központok, és a hazai, mondhatnám belső emig­ráció, felhagy a szociáldemokrat izmus, a fasiszta nacionalizmus, az 1948 előt­ti néppárti-agrárpárt! blokk, az ellen- forradalmi fejlődés időszakából ismert jobboldali opportunizmus és antiszov- jetizmus rossz emlékű öröksége fel­újításával. Nem táplálunk illúziókat az iránt, hogy a reakció felhagyott volna szándékaival, mert vannak itt még olyanok, akik igyekeznek külön­böző csődöt mondott koncepciókat feléleszteni. Jóllehet a dolgozók kö­rében szemlátomást növekedett a szo­cialista öntudat, az internacionalista érzés, műveltségük és kultúrájuk, nem lehet nem meglátni, hogy vannak még emberek, akik fékezik a haladást, akik hagyják magukat sodortatni az árral. Ezért a szocialista elvek és a szocialista életmód pozitív fejlesztésé­vel, az emberek pozitív példáinak és munkahősiességének kiemelésével to­vábbra is le kell leplezni a közöm­bösség, a kötelességmulasztás gyöke­reit, pellengérre állítani a múlt csö- kevényeit, amelyek nemcsak az osz­tályszempontból ellenséges érzelmű és erkölcsileg lesüllyedt embereknél nyil­vánulnak meg valamiféle öntetszelgően dühös, epés, neki bőszült, vagy meg- csökönyösödött dubceki pamfletben, hanem a kispolgáriasságnak a fogyasz­tói társadalom hamis csillogású kön­töse mögött megbúvó csökevénveiben is Az ideológiai munkaszakasz nálunk ma nemcsak a vezető beosztású dol­gozókhoz, mérnökökhöz, műszakiak­hoz, hanem a munkásokhoz is szól, mégpedig magas politikai és szakmai szinten. Ezért növekednek olyannyira az igények ezzel a munkaszakasszal szemben. A tömegtájékoztatási eszkö­zök a CSKP novemberi ülésén, vala­mint mostani legutolsó ülésén és a CSKP KB levelében kitűzött, pozitívan megfogalmazott feladatokban kritikai­lag igényes következtetéseket is lát­nak, amelyek kötelezőek a mi szá­munkra is, hogy az ideológiai munka- szakasz sokoldalúan hozzájáruljon azoknak az igényes feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a párt a XV. kongresszus előtt kitűzött.

Next

/
Thumbnails
Contents