Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-21 / 248. szám, kedd

Az SZLKP Központi Bizottsäga 1975. október 15-16-i ülésének vitája Konštantín Leššo elvtárs felszólalása .1 mezőgaz­dasági terme­lés fejlesztése Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusát követően meg­követelte, hogy az állami öt­éves tervben előirányzott eszközöket cél­szerűen fel­használjuk a mezőgazdaság termelési­műszaki alapja fokozatos átépítésére, és így létrejöjjenek a mezőgazdasági termelés célszerű összpontosításának és szakosításának további előfeltételei. A presovi járásban az egységes föld- művesszövetkezetek és állami gazda­ságok már a gépek bő választékával rendelkeznek, és csupán a szervezők, a technikusok és a gépesítek felada­ta, hogy ezeket a technikai eszközöket jól kihasználjuk. Ebben az évben azon intézkedések komplexumának köszön­hetően, amelyeket az SZLKP Presovi Tárási Bizottsága hagyott jóvá, sikerült a technikát jobban kihasználnunk, mint az előző években. Ez megnyilvá­nult a mezei munkák minőségében is. Kendkívüli figyelmet szentelünk a technikának, a technikai eszközök felhasználásának. A járásban már van­nak olyan „diagnosztikai“ központ­jaink, amelyek segítségünkre vannak a mezőgazdasági gépek karbantartásá­ban. Ennek ellenére nem mindig si­került idejében biztosítanunk a gépek javítását úgy, ahogy azokat minden időben teljesen kihasználhassuk. Lesáo elvtárs ezután a mezőgazda- sági vállalatok anyagi-műszaki ellátá­sának egyes fogyatékosságairól be­szélt. Hangsúlyozta, nem helyes, ha a mezőgazdasági vállalat nagyjavítást is végez. Úgy vélem, hogy ez a gyakor­lat helytelen. A mezőgazdasági válla­latokban csupán az első fokú javítá­sokat kellene elvégezni, a többit pe­dig a gép- és traktorállomások szako­sított javítóüzemeire kellene bízni. Igaz, hogy emellett gondoskodni kell a javítások hatékonyságáról, megszer­vezéséről és idejében való elvégzésük­ről is, hogy a javítási és nagyjavítási költségek minél alacsonyabbak legye­nek. A technika nem nélkülözheti a meg­felelő jó gépesítőket. Az eddiginél jobban kell biztosítani a káderek ne­velését, mert a korszerű drága gépe­ket nem bízhatjuk be nem tanított dolgozókra. A gépesítés a tudományos-műszaki forradalom fontos része. Felhasználá­sa dönti el a mezőgazdasági vállala­tok termelésének költségességét. Ezért szükséges, hogy a gépesítés szakaszá­nak nyújtott szolgáltatásokat komple­xen biztosítsuk, és közős vezetés alá rendeljük, amely komplexumában a feladatok teljesítéséért a pártszervek­nek volna felelős. LeáSo elvtárs a továbbiakban a be­ruházási építkezés kérdéseivel, a ter­melés irányításának és a munkaszer­vezésnek ú| formáival foglalkozott Felszólalása végén a párt szervezeti felépítéséről beszélt a falvakon az erősített efsz-ek feltételei között. Azokat a problémákat, amelyeket ma megoldunk, és amelyek elé Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XV. kong­resszusa állít majd bennünket, csak akkor teljesíthetjük, ha a többi nép- gazdasági ágazat és a tudományos ku­tatóintézmények mielőbb megoldják a mezőgazdaság további fejlesztésével szorosan összefüggő problémákat és kérdéseket. A konkrét feladatok ki­alakítására gondolok, a nagyobb gaz­dasági egységek mikrokörzetoinek lét­rehozásával az egész ügy még nem ér véget. Szükséges, hogy a mezőgazda- sági vállalatok a jövőben jobb ta­nácsadói és anyagi-műszaki segítség­ben részesüljenek. Az utóbbi három év alatt járásunk­ban lényegesen megnövekedett a me­zőgazdasági termelés. Sikerült jobban megoldanunk a gabonaprogramot, erő­teljes haladást értünk el a burgonya­termesztésben, a termelés összpontosí­tásában és szakosításában, és befejez­tük a mezőgazdaság szocializálását. Még sok a tartalékunk, de a probléma sem kevés, járási pártszervezetünk jó munkája, a mezőgazdasági vállala­tok jobb káderellátása és a munka­kezdeményezés kibontakozása azonban biztosítja, hogy sikeresen megvalósít­juk majd a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülésének határozatait is. František Mišeje elvtárs felszólalása ÚJ SÍÓ 1975 X. 21. A hatékony­ság növelése a társadalmi te­vékenység min­den szakaszán pénzügyi politi­kánk koncep­ciójának alap­ja. A XIV. kongresszus határozatai biz­tosításának hosszú tartam­ra szóló prog­ramja Szlovákiában a pénzügyi rend­szer tevékenységét a források mozgó-' sítására irányítja a népgazdaságfej­lesztési állami terv célkitűzéseinek teljesítése és a szociális-kulturális in­tézkedések megvalósítása érdekében, beleértve a köztársaságaink közötti szociális-gazdasági különbségek ki- egyenlítését is. A pénzügyi politika fő célkitűzéseit az 5. ötéves terv valamennyi évében sikerrel teljesítjük. Szlovákia gazda­ságának gyors fejlődése ebben az öt­éves tervben lehetővé tette az SZSZK állami költségvetése növekedését mind a bevételi, mind a kiadási tételben. Míg a költségvetési összkiadások az idén több mint 23 százalékkal nagyob­bak az 1971. évinél, ezen időszak alat" a saját bevétel csaknem 30 százalék­kal növekedett. Ez a fejlődés minde­nekelőtt a gazdaság pénzforrásai ki­alakításának nagyarányú növekedésére támaszkodik és mindenekelőtt a köz­pontilag irányított ágazatokban a nye­reség és a rentabilitás növekedésén alavul. 1971-ben ezekben az ágazatok­ban 6,5 milliárd korona nyereség volt, ebben az évben már több mint 12 milliárd korona, ugyanakkor a renta­bilitás 7,5 százalékról 11 százalékra növekszik. A Szlovák Szocialista Köz­társaság állami költségvetése bevételei szempontjából különösen jelentős a vegyipar fejlődése, mégpedig nemcsak a termelés nagyságát illetően, ami ebben az ötéves tervben 72 százalék­kal emelkedik, hanem rentabilitásának gyors növekedését is, ami ebben az évben csaknem 22 százalékos. Ez Szlo­vákia gazdasága általános rentabilitási színvonalának a kétszerese. A vegy­ipar olyan ágazat, amely a 6. ötéves tervben Is jelentős akkumulációs po­tenciállal rendelkezik majd. A költségvetési források kialakulá­sának gyors növekedése az elmúlt idő­szakban lehetővé tette az igényes szociális program megvalósításának, valamint a társadalmi fogyasztás ága­zatai, főként az egészségügy, az isko­laügy és a kultúra dinamikus fejlő­désének pénzügyi fedezését. E szük­ségletekre fordított kiadások, amelyek jelentősen hozzájárulnak a lakosság életszínvonala általános emelkedésé­hez, évente átlagosan több mint 7 szá­zalékkal növekedtek és hányaduk az SZSZK összköltségvetési kiadásaiban több mint 54 százalékot tesz ki. Különös súlyt helyezünk a körzetek gazdasági fejlesztésére, mindenekelőtt a nemzeti bizottságok költségvetései útján. A nemzeti bizottságok költség- vetési forrásainak növeléséhez szüksé­ges feltételek megteremtése lehetővé teszi a szociális-gazdasági kiegyenlí­tődés célkitűzéseinek teljesítését. Tá­mogatja a választási programok meg­valósítását és főként a város- és köz­ségfejlesztési akciókban az eszközök hatékony felhasználását. E célokra a nemzeti bizottságok idén 1 milliárd 400 millió koronát használnak fel az 1971. évi 400 millió koronával szem ben. • Elvárjuk, hogy célkitűzéseinket és állami költségvetésünk fő arányait eb­ben az évben is egészben véve telje­sítjük és mindenekelőtt sikerül meg­tartanunk a kedvező irányzatot a vál­lalati pénzügyi források kialakításá­ban és a gazdaságossági intézkedések megvalósításában. így meg akarjuk teremteni a feltételeket azoknak a sokkal igényesebb feladatoknak a tel­jesítéséhez, amelyek a következő idő­szakban várnak ránk A népgazdaság eddigi fejlődésében elért, általában kedvező eredmények ellenére .nem elé­gedhetünk meg az elért színvonallal és számos szakaszon nagyobb súlyt kell helyeznünk a fogyatékosságok kiküszöbölésére és a tartalékok fel­tárására. E fogyatékossági k fennma­radása komolyan veszélyeztethetné a pénzforrások kialakulását és ezáltal a pénzügyektől függő feladatok megva­lósítását is. A Szlovák Szocialista Köztársaság állami költségvetésének kiadásai az előirányzat szerint a 6. ötéves terv utolsó évében az idei évhez viszonyít­va 21 százalékkal növekszenek, emel­lett a szociális és kulturális intézke­désekre fordított kiadások több mint 30 százalékkal. A szükségletek eme növekedését csupán a pénzforrások lé­nyegesen nagyobb kialakításával lehet biztosítani a vállalatokban és az egész gazdaságban. A nyereségnek az ötéves terv folyamán mintegy 75 százalékkal való növelése az idei színvonalhoz viszonyítva a társadalmi termelés ren­tabilitása színvonalának megjavításán, főként pedig a hatékonyság és a gaz­daságosság nagyobb mérvű növelésén alapul. Arról van szó. hogy a haté konvság ós a népgazdasági kalkuláció alapelvei következetesebben érvénye­süljenek mind a belgazdaságban, mind a külgazdasági kajjesolatokban. Ez megkívánja, hogy szorgalmasabban keressünk további utakat az összes hozzáférhető tartalék mozgósítására, mindenekelőtt a termelési kapacitások, a nyersanyagok és anyagok, ;i munka­erők kihasználása terén és főként a tudományos-műszaki fejlesztés és a komplex szocialista racionalizálás út­ján. A pénzügyi politika konkrét in­tézkedéseiben, valamint a 6. ötéves tervre előkészített pénzügyi gazdasági eszközök rendszerében létrejönnek a feltételek a vállalatok és a szerveze­tek hatékony eljárásához, valamint a már hosszabb ideje tartó problémák mielőbbi megoldásához. Rendkívüli jelentőséget tulajdoní­tunk a termelés gazdaságossá tételé­nek, főként az anyagi költségek csök­kentésének és a minőségi feladatok általános teljesítésének. Már 1976-ra a nyereség mintegy 2 milliárd koro­nával való növelését tervezzük, még­pedig döntő mértékben a termelési költségek csökkentésével. Az ilyen mozgósító, de reális feladat teljesítése igen igényes. Szükséges, hogy úgy te­kintsenek e problémára a vállalatok, a termelési gazdasági egységek és szakágazatok felelős dolgozói is A jelenlegi időszakban nagv figyel­met szentelünk a gazdaságul ig I ma­radott vállalatoknak és kiharcoljuk azt, hogy gondosan megoldják problé­máikat. A beruházási építkezés és a tudományos-műszaki fejlesztés egész folyamata hatékonyságának növelését akarjuk érvényesíteni e feladatok pénzellátási rendszerében és főként a dotációs politikában. Továbbra is célunk a társadalmi fo­gyasztási ágazatokban támogatni a lakosságnak nyújtott ingyenes szol­gáltatások színvonalának további fej­lődését s ugyanakkor kiegyenlíteni az egyes körzetek közötti különbségeket. A következő időszakban ránk váró gazdasági feladatok, főként minőségi szempontból, rendkívül igényesek. Si­keres megvalósításuk megkívánja, hogy minden szakaszon és az irányí­tás valamennyi fokán tökéletesítsük a munkamódszereket és a munkastílust s mindenekelőtt következetesen érvé­nyesüljön a problémák megoldásának pártos eljárása, a politikai elkötele­zettség és az össztársadalmi érdekek elsődlegessége. Ján Urban elvtárs felszólalása Ügy, ahogyan az egész SZSZK mezőgazdasá­gának eredmé­nyeit jellemez­ték, jellemez­hetők a prie- vidzai járás eredményei is. A mezőgazda- sági bruttó ter­melés 28,5 szá­zalékkal és a ■ piaci, termelés több mint 41 százalékkal növekszik. Ez mindenekelőtt a gabona, a burgo­nya, valamint más termények nagyobb hektárhozamának az érdeme, továbbá a gazdasági állatok hasznossága növe­kedésének és a piaci termelés növe­lésének köszönhető. A járásban az évi gyarapodások meghaladják a szlová­kiai átlagot. A járás, mint ismeretes, -a burgo­nyatermelő hegyaljai és hegyi terme­lési körzetbe tartozik. Annál igénye­sebb feladat volt járásunk feltételei között a gabonatermelés feladatainak teljesítése. 1969 végén kezdtük meg az új agrotechnikai ismeretek átvétele és megvalósítása rendszerének kiala­kítását. Arra törekedtünk, hogy a ter­melési folyamatba való beavatkozá­saink jók, pontosak és hatékonyak le­gyenek. 'Mindenekelőtt azt a célt tűz­tük magunk elé. hogy e rendszert bevigyük azoknak az embereknek a tudatába, akik közvetlenül eldöntik a gabonatermelést. Hogy a szó szoros értelmében tudományos alapokon irá­nyítsuk a gabonatermelést, a mezőgaz tíaságl vállalatokban igen felelősen kidolgoztuk az agrotechnikai beavat­kozások elsődleges nyilvántartásának rendszerét. Csak ezután tudtuk érté­kelni a hektárhozamokra ható összes tényezőt. Az utóbbi években feldol­goztuk és pontosan meghatároztuk azokat a termelői programokat, ame­lyekben a mezőgazdasági vállalatok terveznek, és főként értékelik íz ag­rotechnikai beavatkozásokat. Az utóbbi években a járásban meg­növekedett a gabona vetésterülete. Je­lenleg a terület 56 százalékán ter­mesztünk gabonát. Az őszi búza egész területét szovjet fajtákkal vetjük be. Saját árpát vetünk, és megelégedéssel állapíthatjuk mag, hogy az őszi rozs és a zabfajták is megfelelő gondos­kodás mellett jó termést hoznak. 1969- ig a járásban nem léptük túl a 21 mázsás átlagos hozamot. Tavaly meg­közelítettük az 50 mázsát, és ebben az évben átlag 35 mázsát értünk el. A kedvezőtlen időjárás, a szó szoros ér­telmében elemi csapások következté­ben ebben az évben csökkent a hozam, de így is az eddigi harmadik legna­gyobb gabonatermést értük el. Az utóbbi években a mezőgazdasági vállalatok maximális mértékben fel­használják az agrokémiai talajelemzé­sek eredményét a gabona trágyázása­kor. Már a talaj vetés alá való elő­készítése során megteremtjük az opti­mális feltételeket ahhoz, hogy a tél kezdetén a termények komplettek le­gyenek, és részben szaporodjanak is. Csaknem minden év őszén, de kora tavasszal is elvégezzük a termények biológiai ellenőrzését. Ez segítségünk­re van az agrotechnikai fogyatékos­ságok feltárásában. Főként a biológiai ellenőrzés eredményeit használjuk fel a vegetáció folyamán eszközölt be­avatkozások kidolgozására. A mezőgaz­dasági dolgozók minden egyes parcel­la elemzése után póttrágyázást, nö­vényvédelmi intézkedést végeznek stb. A gabonatermesztésben az utóbbi évek folyamán elsősorban azjrt értünk el jó eredményeket, mert felelősségtel je>- sen láttunk hozzá az agrotechnikai beavatkozások jól és idejében való el­végzéséhez. Jelenleg is behatóan ele­mezzük a gabonavetéseket, pontosabbá tesszük a programokat, és célul tűztük ki, hogy a járásban elérjük az 50 má­zsás hozamot. A gabonát kulcsfon­tosságú szakasznak tartjuk. Intézke­déseink e téren arra irányulnak, hogy szüntelenül emeljük a hektárhozamo­kat minden egyes mezőgazdasági vál­lalatban, tehát az egész járásban is. A Jelenlegi időszakban rendkívüli intézkedéseket teszünk a gazdaságos­ság terén, amint aat a CSKP KB ülése és az SZLKP KB jelenlegi ülése elé terjesztett beszámoló is hangsúlyozta. Minden mezőgazdasági vállalatban olyan intézkedéseket tettünk, amelyek maximális takarékoskodást eredmé­nyeznek a szemes takarmánnyal, min­denekelőtt a szarva,smarhn-tenvésztés- ben, ahol a szemeseket jó minőségű szálas takarmánnyal pótoljuk. Az em­berek is megteszik a magukét érté­kes a szocialista munkabrigádok kez­deményezése, amelyek levélben fordul­tak valamennyi állattenyésztési dolgo­zóhoz ezzel a jelszóval: Október — november — december — a példás jó munka hónapjai az állattenyésztési termelésben. A kollektívák és az egyé­nek konkrét kötelezettségvállalásokat tesznek, és azokat főként a gazdasá­gosságra irányítják. Az állattenyésztési termelés dolgozóival minden egyes al­kalommal megvitattuk, hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a termelést, ho­gyan lehet csökkenteni a termelési egységre eső szemes takarmány fo­gyasztását. Ezek a követelmények már megnyilvánultak a szemléltető agilá- cióban is, a jó eredmények közzété­telében és népszerűsítésében, de a fo­gyatékosságokra való figyelmeztetés­ben is. Ügy vélem, hogy a 6 ötéves tervben a gabona raktározásának problémáját valóban alaposabban kel­lene megoldani, ha igazi gazdaságos­ságot akarunk elérni, és ez vonatkozik a burgonyára, a hüvelyesekre és más­ra is. A járás szocialista mezőgazdaságá­nak fejlesztésében elért eredmények, amelyeket röviden jellemeztem, lehe­tővé teszik, hogy új, igényes felada­tokat tűzzünk magunk elé a jövőben. Minőségileg új hozzáállást követelnek. De úgy vélem, hogy az utóbbi évek­ben gazdag tapasztalatokat szereztünk, fejlődtek az embereink. Mindez jó fel­tételeket teremt a 6. ötéves terv si­keres megkezdéséhez. Mindent megte­szünk annak érdekében, hogy a XV. kongresszust tiszta számlával és tel­jesített feladatokkal üdvözöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents