Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-03 / 233. szám, péntek

A XIV. pártkongresszus, valamint a szakszervezetek VIII. kongresszusa többek között feladatul adta a szakszervezet­nek, hogv fokozottabb mértékben fejlessze a dolgozók munkakezdeményezését, n szocialista demokráciát és a dol­gozókról való gondoskodást. E feladatok teljesítéséről be­szélgettünk Piivol Lukaőík elvtárssal, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom Nővé Zámky-i (érsekújvári) Járási Taná­csának elnökével. • Hogyan segíti járásukban a szakszervezet a gazdasági feladatok megvalósítását? — Aktivitási tervünk felöleli a gazdasági feladotak it, a mun­kakezd eményezés fejlesztését, a nevelési feladatokat és a dől gőzökről való komplex gondos­kodást. Munkánk egyik lénye­ges szakasza a szocialista mun­kaverseny szervezése. A köte­lezettségvállalások elsősorban a termelés növelésére, az anyag­takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a szolgáltatások és az életkörnyezet javítására irá­nyulnak. Az év elején járásunk­ban a kötelezettségvállalások értéke 71,4 millió korona veit. Az első fél évben a vállalások értékelése során szinte minden üzemben újabb felajánlások szü­lettek, így a vállalások értéke 77 millió koronára növekedett. Örvendetes tény, hogy az első íél évben a vállalások 61,3 szá­zalékát teljesítették. Járásunkban a 872 szocialis­ta munkabrigádnak 9641 tagja tekezlet az egyik lehetőség a szocialista demokrácia érvénye­sítésére. Ezt a lehetőséget nem minden munkahelyen használ­ják ki megfelelően. Az első Fél évben megtartott 3016 terme­I (isi értekezleten 83.128 dolgozó vodt jelen. Felméréseink szerint az értekezleten elhangzott ja­vaslatoknak a 63,8 százalékát realizálták. Bár e területen ta­pasztalható javulás, de ezzel nem vagyunk elégedettek. Augusztusban aktívaártekezle- tet szerveztünk, azon üzemek vezetőit és szakszervezeti elnö­keit hívtuk meg, melyekben nem tartottak rendszeresen ter­melési értekezleteket. Az üze­mi pártbizottságok segítségével akarjuk elérni, hogy a gazdasá­gi vezetők a döntések kialakí­tásában igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók javasla­tait, észrevételeit minden mun­kahelyen. Ugyanakkor a szak- szervezeti vezetőktől, főként a szsakaszbizalmiktól nagyobb ak­tivitást várunk. Mi elsősorban KETTŐS FELADATOT TELJESÍTENEK Beszélgetés Pavol Lukacik eivtárssal, a Forrradalmi Szakszervezeti Mozgatom Hová Záynky-í ___ (É rsekújvári) Járási Tanácsának élűikévé! van. Ez hatalmas erőt jelent. Ezekre a kollektívákra mindig lehet számítani —, a legtöbb kezdeményezés töltik származik. • Nyilván jelentős munkát végeznek az újítók és a komp­lex racionalizáció'} brigádok is? — A műszaki problémák meg­oldása, a termelés gazdaságos­ságának növelése szempontjá­ból döntő jelentőségű a munká­juk. Járásunkban 905 újító és feltaláló dolgozik. Az idén 798 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 258-at már megvalósítot­tak. Ez a termelésben 4,3 mil­lió korona újabb értéket jelen tét t. Üzemeinkben 29 kompi*;« ra- cionalizációs brigád működik, 244 taggal. Már bebizonyítot­ták, hogy képesek igen bonyolult feladatok megoldására. A mű­szaki fejlesztést, valamint a termékfelújítást lényegesen elő segítik a racionalizációs brigá­dok. Ezért a szakszervezeti bi­zottságok nagy gondot fordíta­nak további brigádok alakításá­ra és a meglevők munkájának javítására. A kezdeményezés kapcsán említem, hogy a „Min. denki szocialista módon“-moz- galom keretében az első fél év­ben magasan túlteljesítettük vállalásainkat és a „Szakszerve­zeti milliárdu eléréséihez is 15,9 millió koronával járullak hozzá járásunk dolgozói. Eredménye­ink — ezt néhánv kiragadott adattal igyekszem érzékeltetni — meggyőzően bizonyítják, hogy a szakszervezet — a párt szervek irányításával, együtt­működve a gazdasági vezetők kel — valóban szervezi és ser­kenti a dolgozókat tervfelada tcúk túl teljesítésére. • A terv feladatok teljesíté­sére összpontosítva figyelmű két, mennyire sikerült bevonni a dolgozókat a termelés irányi tásába, a gazdasági döntések kialakít ásába? — Tapasztalatból tudom, a dolgozók döntő többségét nem­csak a saját munkahelye, ha­nem. a műhely és az üzem prob­lémái is érdeklik. Azt szeret­nénk elérni, hogy minden gaz­dasági vezető számára olyan természetes legyen a dolgozók bevonása a döntések előkészí­tésébe, mint a tervfeladatok teljesítésére való serkentés. A munkahelyeken a termelési ér­a pozitív példák erejével aka- runk nevelni. Ezért néhány munkahelyen már a közeljövő­ben feldolgozzuk a gazdasági vezető és a szakaszbizalmi együttes munkája tapasztalatait és ezt követendő példaként propagáljuk a járásban. • A Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának IV. plenáris ülé­sén foglalkoztak a dolgozókról »aló komplex gondoskodással és a közelmúltban az SZKT XII. plenáris ülésén is napirendre került ez a kérdés. Milyen problémák jelentkeznek e terü­leten? — őszintén meg kell monda­ni, a szakszervezeti munkában e területen nem meríthetünk olyan gazdag tapasztalatokból, mint pl. a munkaverseny szer­vezése terén. A dolgozókról va­ló komplex gondoskodás szé­les területet ölel fel. Jelenleg ott tartunk, hogy feltérképez­zük a legfontosabb kérdéseket. Szorgalmazzuk a gondoskodás javítását fékező problémák megoldását. Az üzemekben ja­vult az egészségügyi ellátás, nagyobb gondot fordítanak a munkavédelmi előírások meg­tartására, a környezetvédelem­re. Tudatosan nem sorolom az eredményeket, — ezeknek örü­lünk —, inkább a megoldásra váró problémák közül említek egyet: az üzemi étkeztetés bő­vítését. Járásunkban 13 üzem­nek van saját üzemi konyhája, ahol 2528 dolgozónak főznek. Az idén 105 lel többen étkeznek üzemi konyhán, mint az elmúlt évben. Kifőzdékben, büfékben — ahol meleg ételt is főznek — közel ezer személy étkezik. így járásunkban 3500 személy hasz nálja ki az üzemi étkeztetés, nyújtotta lehetőséget. Mivel csupán az iparban 16 000-en dol­goznak, nem lehetünk elegedet tek az üzemi érkeztetés fejlődé­sével sem mi, sem az üzemek vezetői. A megoldást a közös beruházás, a korszerű üzemi konyhák építése jelenti, me­lyekben több ezer személynek főznek, és innen szállítják az ételt az üzemi éttermekbe. Szorgalmazzuk, hogy minden üzemben térképezzék fel, mit kell tenniük a dolgozókról való gondoskodás javítása érdeké ben. Szociális programjuknak fel kell ölelnie a szakmunkás- képzéstől a munkavédelmen, a gyermeküdültetésen keresztül a nyugdíjasokról való gondosko dásig minden területet. Szeret­nénk elérni, hogy minden üzem­nek legyen ilyen terve és foko­zatosan javítsa a dolgozókról való gondoskodást. • Tudom, rendszeresen vé geznek nyilvános ellenőrzése­ket a munkahelyeken. Vizsgál­ják külön a dolgozó nők hely­zetét is? — Elsősorban azt kísérjük figyelemmel, hogy milyen mun­katerületen, milyen körülmé­nyek között dolgoznak a nők s hogyan fejlődnek azon szol­gáltatások, melyek megkönnyí­tik a nők munkáját, hogy ide­jük maradjon a családdal való törődésre, az önművelésre és a pihenésre. Járásunkban a fog­lalkoztatott nők 39,2 százaléká­nak nem lakóhelyén van a munkahelye., tehát utazni kény­telen. A dolgozó nők 14,6 szá­zaléka — főként a kereskede­lemben dolgozók, nehéz csoma­gokat is emelgetnek — 10,4 százalékuk pedig balesetveszé­lyes munkát végez. Ez a né­hány adat egyúttal azt is jelzi, nem minden munkahelyen tö­rődnek a nők munkájának könnyítésével. A járási székhe­lyen kevés a bölcsődei és óvo­dai hely. Az üzemeknek a nem zeti bizottságokkal karöltve ke] lene bölcsődéket, óvodákat épí­teniük. Sokan elmondják, hogy nem Javult a közlekedés a meg­kívánt ütemben, zsúfoltak az autóbuszok, nem nevezhető kul­turált utazásnak a dolgozók munkahelyre szállítása. A nők szinte minden gyűlésen sürge- tik a félkészáruk választéká­nak bővítését. • Látom van bőven megöl dásra váró problémájuk ... — Tudatosan ázóltam a prob léniákról, mivel ezek megoldá­sán keresztül vezet az út ered­ményeink további növeléséhez. A legfelsőbb szervek felhívása nyomán járásunkban is újabb értékes felajánlások születnek a XV. pártkongresszus tisztele­tére. A szakszervezetek ebben az időszakban kellős feladatot teljesítenek. Ügy szervezzük ezt az alkotó kezdeményezést, hogy a munkahelyeken a tervfelada tok túlteljesítésével párhuzam­ban javuljon a dolgozókról való gondoskodás is. CSETO JÁNOS A modranyi Orion csokoládégyár fiataljai kötelezettséget vállal­tuk, hogy a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére ledolgoz' nak 500Ö társadalmi munkaórát. Ez alatt 40 tonna édességet gyártanak 1 127 000 korona értékben. Felvételünkön Marié Du- silová /bal oldalon) és Éva Baborovská a desszertet csoma- gpljáte,, {Felvétel: ŰSTK — S. BartoS) Térítésmentesen A Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezete Dolný Péter­ben j Alsópéteren) az utóbbi időben nagyon szép eredménye­ket ért el. Számot adhatnánk itt több sikerről, például az öregekről és a magányosokról való gondoskodásról, a vörös­keresztcsoportok versenyeiben elért eredményekről, a tagto­borzásról .. Most azonban az önkéntes véradás szervezésé­ben elért eredményekről sze­retnénk beszámolni. A kitartó munka szép ered­ményeket hozott. Az 1975-ös évre a Vöröskereszt járási bi­zottságától kapott terv alapján a helyi szervezetnek 35 önkén­tes véradót kellett volna sze­reznie. A valóságban ez a kö­vetkezőképpen alakult: Ez év márciusában 55-en ad­tak térítésmentesen vért, szep­temberben pedig 66-an. Szép számban jöttek el vért adni a szomszédos falucskából, Mudroňovóról is. Ez valóban nagyon szép tel­jesítmény. A helyi szervezet legaktívabb tagjai: Tkáčiková Alžbeta, jóba János, Misiako’>á Ružena, Bugáňová Alžbeta, Ke- szegh Mária, Kajan Imre, Les- ková Zuzana. Az egészségiigvi központ dolgozói dr. Peeena György vezetésével nagyon so­kat segítettek és segítenek a helyi szervezetnek. Nagyra értékeljük, hogy a lakosság és a falu vezetősége megértette e nemes és ember­séges cselekedet fontosságát. Külön ki kell emelni azokat, akik rendszeres véradók és a Janský emlékérem várományo­sai. Dikácz Gyula kilencszer, Vravko Juraj nyolcszor, Olvec- ky fenő, Vravková Judita hét­szer, Lacho Juraj, Urbanovskd Elena hatszor adtak térítés- mentesen vért. Remélhetőleg ez az aktivitás a jövőben sem lankad, és a Vöröskereszt helyi szervezete további szép eredményeket ér el, I- »­Orvosi tanácsadó hi ajak- és szájpaiasariékos gyermek ápolása A vele született fejlődési rendellenességek nagyon sok változata közül szeretném kie­melni az egyik leggyakoribbat: az ajak-, illetve a szájpadhasa- dékot. E kórforma nem nagyon rit­ka, kb. a születések 1—2 ez­relékében fordul elő, ami azt 150—200 hasadékos gyermek születéséve! kell számítani, ami komoly egészségügyi és társadalmi problémát okoz. Bár az ajakhasadék régebbi tudományos neve: labium lepo- rinum (nyúlajak), a szájpad- hasadéké: faux Jupina (farkos­torok), — és nemcsak a köztu­datban, hanem még az orvosi gyakorlatban is használják a nyúlajak és farkostorok kife­jezést, ezeket jelentésüknél fogva nemkívánatosnak, helyte­lennek kell tekintenünk. A gyermeknek nem nyúlszá- ja vagy farkastorka van, ha­nem ajak- vagy szájpadhasadé- ka. A hasadékos újszülöttnél az első és legfőbb probléma a táp­lálás. A táplálási nehézség fo­ka a hasadék fajtájától és sú­lyosságától függ. A7 újszülött­nek meg kell tanulnia nyelni, és ebben a nővérnek, később az anyának segítenie kell. Ha van az anyának teje, meg kell kísérelnie a szoptatást. Ha csak ajakhasadékről van szó, nincs akadálya a szopásnak, mert az ajkaknak a szívásban kisebb a szerepük, mint a szájpadlásnak és a nyelvnek. Ha nincs az anyának teje, akkor is táplálható az ilyen új­szülött akár szopókával, akár kanállal, éppen úgy, mint a többi csecsemő. A műtét utáni első napokban csak kanállal, óvatosan kell etetni. Szájpadhasadékkal már ne­hezen vagy egyáltalán nem tud szopni a csecsemő, mert nem tud a szájában kellő szí­vóhatást kifejteni. Az ilyen csecsemőt legjobb kezdettől fogva klskanállal etetni. Leg­nehezebben táplálhatók a tel­jes hasadékban szenvedők, mert az ajkuk és szájpaduk vé­gig hasadt. Nem könnyű a fel­adat. Először nagyon lassan,, türelmesen kell etetni, míg a csecsemő megtanulja az evést. Nincs szükség speciális kanál­ra, sem különleges testhelyzet­re a csecsemő etetésekor. A táplálási nehézség mellett szólni kell a beszédkialakulás problémájáról is. A kóros ana­tómiai (testtani) helyzet követ­keztében a hangképzés akadá­lyozott, így ezek a gyermekek nehezen vagy nagyon rosszul tudnak beszélni. Az ilyen gyer­mekekkel logopédus-tanárok foglalkoznak, hosszan tartó tü­relemmel tanítják őket a he­lyes hangképzésre, beszédre; sajnos, ez sem jár mindig tel­jes sikerrel Ilyenkor újabb műtéti beavatkozást, az ún. ga­ratszűkítő műtétet kell elvé­gezni, amely megteremti a ked­vező anatómiai viszonyokat a helyes beszéd kialakulásához. A fogaknak nemcsak az evés­ben van döntő szerepük, hanem a helyes hangképzésben is. A fogorvosok szükség esetén fog- szabályozással egyengetik a rendetlenül nőtt fogak útját az első tejfogak megjelenésétől az állandó fogak kifejlődéséig. Láthatjuk, hogy a hasadékos gyermekek kezelése évekig tar­tó komplex folyamat, és csak több szakma harmonikus együtt­működése biztosítja a teljes korrekciót, amelyben a gyer­mekorvoson kívül részt vesz a plasztikus sebész, fül-orr gé­gész, fogszabályozó, foniater- orvos, logopédus-tanár, pszicho­lógus stb. Meg kell még említenünk, hogy az ilyen gyermekek több­sége szellemileg normálisan fejlődik, sokan különleges, ké­pességekkel is rendelkeznek. A családi környezet, az isko­lai nevelés hatására és nem utolsósorban a komplex keze­lés eredményeképpen kiváló tudóssá, művésszé, a társada­lom hasznos, megbecsült tag­jaivá válhatnak. Erre számos példa van az életben. Ezért a hasadékos gyerme­kek teljes kigyógyítása érde­kében mindent el kell követ­nünk. A gyermeket életkorához képest őszintén kell előkészí­teni az orvosi beavatkozások­ra. Nagyobb gyermeknél az el­ső napok a legnehezebbek. Szil­iéi nincsenek vele, ismeretlen, idegen személyek veszik körül, ezeken a napokon esik át a legtöbb vizsgálaton, nemegy­szer egy sor fájdalmas beavat­kozáson is. Mondjuk meg, hogy a kezelés fájdalmas, és pár szó­val indokoljuk is szükségessé« gét: a gyógyulás érdekében fontos. Mivelhogy a hasadékos gyermekek kezelése több évig tart, és nem egyszeri beavatko­zásról van szó, nem szabad őket felkészületlenül hagyni, ne­hogy a továbbiakban elveszít­sék bizalmukat a felnőttekkel szemben. Minden vele született, rend­ellenesség, akár látható a gyer­meken, akár nem, a szülőket erősen érinti, és lehangolóan hat rájuk. Az orvostudománv és az orvostechnika fejlődése, társadalmunk segítsége ma már nagymértékben hozzájárul az .ilyen kóros állapotok leküzdé séli GZ MUDr. ÉVA PAGÁCOVA mm 1975. X 3.

Next

/
Thumbnails
Contents