Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-19 / 42. szám, Vasarnapi Új Szó

iifinT IfCBT Udo I Irta: Ján Kraus mérnök, a CSSZSZK állandó KGST-képviselőjének helyettese A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1950 és 1973 között 5,7-szeresére növekedett, s különlegesen gyors volt a növekedés az alacsonyabb gazdasági szintről induló országokban. Csehszlovákiában az em­lített időszakban 3,7-szeres volt a nemzeti jövedelem növekedése, ami gazdaságunk viszonylag magasabb szintű kiindulási alapjával függ össze. A nemzeti jövedelem növekedésében döntő ténye­ző volt az ipari termelés, amely az 1951—1973-as években a KGST-tagállamokban 8,4-szeresére, Cseh­szlovákiában pedig évi 8 százalékos átlaggal csak­nem hatszorosára nőtt. Az is jelentős eredmény, hogy Csehszlovákiában ebben az időszakban aránylag gyorsan növekedett a munka termelékenysége. A KGST-tagállamok közösségében fontos helyet foglalunk el számos ipari ágazatban. Csehszlovákia részesedése a barnaszén- és lignilbányászásban 13,8 százalékos, az acélgyártásban 7,4 százalékos, a sze­mélyautók gyártásában 11,8 százalékos, a műanya­gok gyártásában 9,6 százalékos, a cipőgyártásban 9,7 százalékos stb. A mezőgazdasági termelés ered­ményes fejlődése következtében fokozatosan csők- ken Csehszlovákia mezőgazdasági behozatala. RÉSZVÉTELÜNK A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSBAN Viszonylag korlátozott és hiányos nyersanyagfor­rásaink, s fejlett feldolgozó iparunk mellett rendkí­vüli jelentőségű hazánk részvétele a KGST-tagálla­mok nemzetközi munkamegosztásában. A többi KGST-tagállamlioz viszonyítva Csehszlovákia magas fokon kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztás­ba. Az egy főre számított külkereskedelmi forgalom értéke alapján mindjárt a második helyen követke­zünk az NDK után. Csehszlovákia külkereskedelmé­ben döntő szerepük van a KGST-tagállamoknak (1973-ban 65,2%), s legfőbb partnerünk a Szovjet­unió (1973-ban 30,9%). A Szovjetunióval és a többi KGST-tagállammal folytatott sokoldalú és kölcsönö­sen előnyös együttműködés kedvezően hat gazdasá­gunk stabilitására, tervszerű és dinamikus fejlődésé­re. Ugyanakkor Csehszlovákia a KGST-tagállamok fontos kereskedelmi partnere. Részesedése a KGST- tagállamok külkereskedelmében 1974 ben meghaladta a 12 %-ot. JELENTŐS LÉPÉS A KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös-együtt­működésének új lendületet adott a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésének, az együttműködés to­vábbi elmélyítésének 1971-ben elfogadott Komplex Programja. A Komplex Program teljesítésének konk­rét eredményei egyre jobban meghatározták a KGST- tagállamok termelési struktúráját, valamint a köl­csönös árucsere szerkezetét. A gazdasági növekedés egyik jelentős tényezője lesz a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció fejlesztése, elsősorban a gépiparban. Ebben az irányban a Komplex Program teljesítése során már jelentős eredményeket értünk el. A Komplex Program alapján fokozódik a KGST- tagállamok együttműködése a szocialista gazdasági integráció területén, amely minden tagállamban és a KGST-tagállamok egész közösségében a népgazdaság dinamikus fejlesztésének jelentős tényezőjévé vált. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Komp­lex Program elfogadásától kezdve nagy igyekezettel vesz részt annak teljesítésében az együttműködés va­lamennyi szakaszán. Az utóbbi időben a fő figyelmet a KGST-tagállamok soron következő népgazdasági terveinek egyeztetésére fordítjuk. INTENZÍVEBB EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A KGST idei, XXIV. budapesti ülésszaka jóváhagy­ta a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései­nek egyeztetett tervét, örvendetes, hogy a népgazda­sági tervek koordinálásának jelenlegi időszakában a sokolldalú integrációs intézkedések tervei is tartal­maznak minőségileg új elemeket, amelyek az anyagi termelésben kifejtett Intenzívebb együttműködésben jutnak kifejezésre. Ez elsősorban a termelési objektu­mok közös építésére, a távlati szakosításra és koo­perációra, a beruházások koordinálására, egyes gyár­tási irányzatok közös tervezésére stb. vonatkozik. További fontos tényező az, hogy a tervezőtevé­kenység közvetlenül kapcsolódik a Komplex Prog­ramra, a realizált intézkedések pedig szorosan ősz- szefüggnek a KGST-tagállamok soron következő öt­éves népgazdasági terveivel. SZERVEINK RÉSZVÉTELE A csehszlovák szervek a tervezőtevékenység emlí­tett munkáin kívül aktívan vettek részt az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekre vonatkozó konzultáció­kon, a fontosabb problémák megoldására vonatkozó javaslatok kidolgozásában, amilyen például a Mongol Népköztársaság természeti kincseinek kihasználása a kulcsfontosságú gazdasági problémák megoldása mind kétoldalú, mind sokoldalú alapokon, a sokolda­lú kölcsönös elszámolás és az árucsere sokoldalú mérlegének elkészítése stb. A csehszlovák szervek és szervezetek maximális figyelmet szentelnek a tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok kérdéseire vonatkozó intézkedések­nek. Túlzás nélkül állíthatjuk hogy a sokoldalú in­tegrációs intézkedések elfogadott tervjavaslata a KGST-tagállamok együttműködésének fő irányzatait tartalmazza ezen a szakaszon, amelyek megoldják a népgazdaságok jelen és jövő szükségleteinek kérdé­sét. A SOKOLDALÚ EGYEZMÉNYEK A tervezőtevékenység szakaszán végzett munka je­lentős eredménye a sokoldalú keretegyezmények alá­írása az orenburgi gázvezeték megépítéséről a vas­ipari nyersenyagok közös gyártására irányuló együtt­működésről, a 750 KV feszültségű nemzetközi távve­zeték építéséről és üzemeltetéséről, .valamint a Kubai Köztársaságban létesítendő nikkel- és kobalttermelő új üzemek építésére vonatkozó együttműködésről. A KGST-tagállamok jelentős lépéseket tettek to­vábbá a Mongol Népköztársaság területén előfordu­ló réz-molibdén, valamint wolfrám-molibdén lelőhe­lyek kiaknázására irányuló lehetőségek megterem­tésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktív és kez­deményező szerepet tölt be a gépipar szakaszán, kü­lönösen a termelési szakosítás és kooperáció fejlesz­tésében. Az együttműködés az utóbbi időszakban fő­leg a bonyolult és sokhasznosítású esztergagépek az ún. harmadik nemzedékhez tartozó gépek gyártására irányul. AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS KONKRÉT EREDMÉNYEI A KGST-tagállamok tüzelőanyag- és energetikai alapjának fejlesztésében állandóan növekszik az atomenergetika jelentősége. Csehszlovákia jelentős feladatokat vállal a voronyezsi típusú VVER atom­erőművek, valamint a nagy teljesítményű 11000 MW-os és nagyobb) gyorsreaktorokkal működő atom­erőművek fejlesztésére, tökéletesítésére és ipari gyártására vonatkozó kél és sokoldalú egyezménvek teljesítésében. Jelentős mértékű a csehszlovák rész­vétel a szakosításban és a kooperációban az atom­erőművekben felhasználandó energetikai berendezé­sek és készülékek gyártása terén. A KGST-tagálla­mok nagy atomenergetikai gépipari programjában gyakorlatilag minden nagyobb csehszlovák gépipari vállalat, tudományos és kutatóintézet részt vesz, mint például a plzefíi Skoda Művek, az olomouci Sigma vállalat, a CKD Praha, a brnói gépipari vállalatok, az SMZ TImace. a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet stb. Fejlett az együttműködés a gépipar más ágazatai­ban is, különösen azokban, amelyek elősegítik a köz­szükségleti ipar, a közlekedés és a népgazdaság más ágazatainak fejlődését. A vegyipari termelés fejlesztéséhez hazánk első­sorban a Csehszlovákia és az NDK között létesített etilénvezeték megépítésével járult hozzá. A mezőgazdaság szakaszán Csehszlovákia tevéke­nyen vesz részt a KGST-tagállamok fehérjeellátására irányuló együttműködésben. Tavaszi árpavetőmagvak szállításával jelentős mértékben hozzájárulunk a KGST-tagállamok hektárhozamainak növeléséhez. A KGST-tagállamok közötti növekvő áruforgalom okozta igények kielégítése céljából hazánk illetékes szervei konkrét intézkedéseket tettek a Csehszlovákia és Magyarország, a Csehszlovákia és az NDK, vala­mint a Csehszlovákia és Lengyelország közötti for­galom meggyorsítására. Azt tervezik, hogy a csehszlo­vák—NDK és a csehszlovák—lengyel határokon kö­zös határállomásokat építenek. TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁK A tudományos-műszaki együttműködés terén a csehszlovák tudósok és tudományos dolgozók egész sor tudományos és műszaki feladat megoldásában vettek részt így például a fémek korrózió elleni vé­delme terén, a faanyag komplex felhasználásában és feldolgozásában, ammóniákkal történő plasztifi- kálásában stb. A csehszlovák geológusok a nyers­anyagforrások kihasználása érdekében együttműköd­nek a tenger- és óceánkutatási programokban, vala­mint a Mongol Népköztársaság területének feltárá­sára irányuló kutatások előkészítésében. Ami a külkereskedelmet Illeti, ezen a szakaszon is konkrét intézkedésekre került sor, amelyek nem­csak az exportáruk minőségének javítására szolgál­nak, hanem a műszaki dokumentáció színvonaláf is javítják, és a partnereknek szállított pótalkatrészek mennyiségét is növelik. Hangsúlyozni kell, hogy mindazok a kötelezettsé­gek, amelyek Csehszlovákiára a Komplex Program­ból, a tervek egyeztetéséből és a sokoldalú integrá­ciós intézkedések 1976—1980-as évekre elfogadott tervéből hárulnak, idejében bekerülnek az adott idő­szakra vonatkozó népgazdasági tervbe és állami költségvetésbe. Ez a tény a legjobb biztosítéka an­nak, hogy a KGST-tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségeink teljesítését idejében előkészítjük. (Folytatás a Vasárnapi Oj Szó következő számábanl A Vítkovicei Klement Gottwald Vas- és Gépgyár jelentős mértékben részt vesz a rostocki tengeri kikötő bővítésében és korszerűsítésében. Képünkön az VÖK számárai gyártott első rakodógép hajtóművének fo­gaskerekeit készítik az 5,. üzem I, műhelyében..

Next

/
Thumbnails
Contents