Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-19 / 42. szám, Vasarnapi Új Szó
KHB 1975. október 19. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 6.16, nyugszik: 16.56; Közép-Szlovákia: 6.07, nyugszik: 16.47; Kelet-Szlovákia: 5.58, nyugszik: 16.38 órakor. A HOLD kel: 16.14, nyug. szik 5.19 órakor. NÉVNAPIKON SZERETETTEL KÖSZÖNTIÜK NÄNDOIR — KRISTIÄN nevű kedves olvasóinkat 1745 ben halt meg JONATHAN SWIFT ír származású angol szatirikus fró, a világirodalom kiemelkedő nagysága (szül.: 1667) f| 18911-ben született BAUER ERVIN orvos, biológus, a moszkvai egyetem biológiai tanszékének vezetője, majd a leningrádi egyetem tanára, a kommunista munkás- mozgalom aktív harcosa ( + 1942) # 1905 ben szüle tett ALŽBETA GVERKOVÄ GŰLI.NEROVÁ, tudományos dolgozó, az antifasiszta küzdelem harcosa (a némáit és a hlinkás fasiszták 1944-ben bestiális kegyetlenséggel megülték). A következő tartalmából A vallás „modernizálása" Dr. Josef Karola cikke „Ezüst” gyógyszertár Csizmár Eszter riportja A. Nyikolajevszkája: Beckett gyermekei? A fiatal angol próza és a burzsoá kritika A portugál film Az Isszkusztvo Kino cikke John Updike elbeszélése Maxi mini-országban Sebes Tibor luxemburgi riportja BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A KÖZOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉÉRT Napjainkban, a tudományos-technikai forradalom térhódítása korában világszerte számos művelődéspolitikai probléma tornyosul a pedagógusok elé. A szakemberek mérlegelik, hogy az iskolák és az oktatási intézmények hogyan tartsanak lépést a fejlődéssel. Gondot okoz elsősorban a művelődési anyag kiválasztása, a hagyományos és új ismeretanyag arányainak a helyes megválasztása, valamint a társadalmi igények és követelmények által támasztott elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatának a megteremtése. Hazánkban is nagy erőfeszítések történnek az oktatási rendszer és a tanítási módszerek korszerűsítésére, az igényeknek a lehetőségekkel, a tudomány és a technika rohamos fejlődésének az oktatással való összeegyeztetésére. A figyelem tehát nem véletlenül összpontosul ismét a köznevelés lényegbevágó kérdéseire. A korszerűsítés egyik legfontosabb feltétele a tananyag gondosabb szelektálása és átértékelése, a lényegre koncentrálása. Az ismeretszerzés nem történhet régi módon, mechanikusan, az űj ismereteknek a régiekhez sorakoztatásával, az oktatás nem ölthet enciklopedikus jelleget. Az ilyen módszerek a növendékek felesleges túlterheléséhez vezetnének. Az oktatókra vár a feladat, hogy hatékonyabb módszerekkel és formákkal fejlesszék az önálló gondolkodást és ítéletalkotást, alkotó tanulásra, az ismeretek egyéni megszerzésére neveljenek. Az utóbbi években tapasztalható korszerűsítési törekvések eredményeként napirendre került a felsőoktatási intézmények rendszerének átépítése, a tananyag módosítása. Az ismeret- anyag átértékelése után az egyetem jogi karán és a bölcsészkar- egyes szakain, valamint a közgazdaságtudományi főiskola némely szakán niár tavaly négy évre rövidült az oktatási idő, egyes karokon pedig új tantárgyakat vezettek be. A természettudományi karon az idei tanévtől kezdve például numerikus matematikát és elméleti kibernetikái is oktatnak. A műszaki főiskolákon bevezették a kibernetika és a számítástechnika alkalmazásának oktatását. A korszerűsítési törekvések értelmében került sor az egyes alapiskolák 5. évfolyamában a szakosított oktatásra. Ez a módosítás didaktikai szempontból rendkívül előnyös, mert lehetővé teszi az alsó és felső tagozat közti kontinuitást, megkönnyíti a szakoktatásra való fokozatos áttérést, s a tanulókkal szemben támasztott követelmények arányos növelését. Az alapiskolák felépítésének illetve belső rendszerének fokozatos módosítása révén lehetővé vált, hogy a tehetséges és jó képességű tanulók már a nyolcadik évfolyamban válasszanak pályát, s tanulmányaikat gimnáziumban, esetleg szakközépiskolában folytassák. S ez csak néhány példa a sok közül. Oktatási rendszerünk átépítése, a tananyag korszerűsítése komoy és nehéz feladatok elé állítja a pedagógusokat. Köztudott, hogy a kitaposott útról nehéz a letérés. Ám, ha mérlegeljük a feladat fontosságát, nyilvánvaló, hogy csak annak az ismeretanyagnak és oktatási módszernek van létjogosultsága, mely lépést tart a fejlődéssel, a mindennapi élettel. A feladatok sikeres megoldásától, a korszerűsítés eredményességétől függ, hogy ifjúságunk megállja-e majd a helyét a mind nagyobb követelményeket támasztó társadalmunkban. —ym— KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ENSZ-MÉRLEG Az ENSZ-közgyűlés idei, 30. ülésszakának általános politikai vitájában több mint 130 tagország — közöttük hazánk — képviselője fejtette ki kormánya álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdéseket illetően. A felszólalók túlnyomó többsége megelégedetten nyugtázta a nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő enyhülési irányzat térbódítását. Elismerő szavakkal méltatták a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Egyetértettek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, aki szerint: ,,Az értekezlet eredményei a részt vevő országok érdekeinek alaposan mérlegelt egyensúlyából, megalapozott kompromisszumokból adódnak, de ezek a kompromisszumok nem tüntetik el az ideológiák és a társadalmi rendszerek különbözőségét.“ A közgyűlés általános politikai vitájának egyik központi témája a leszerelés komplex problémája volt, melynek megoldását a szocialista közösség országai kezdettől fogva szorgalmazzák. A vita során bebizonyosodott, hogy e törekvésükben nem állnak egyedül. Számos felszólaló, így a fejlődő és a tőkésországok képviselői is, támogatásáról biztosította az atom- fegyverkísérletek általános és teljes betiltására irányuló szovjet javaslatot. A „harmadik világ“ képviselői felszólalásaikban élesen bírálták azt, hogy a fegyverkezési hajsza hatalmas költségeket emészt fel, s hátráltatja az emberiség jólétének az ügyét. Még a tőkés államok képviselői közül is nem egy kénytelen volt beismerni, hogy az ipari-katonai komplexum felduzzasztása olyan eszközöket von el az országtól, amelyeket termelési célokra lehetne felhasználni. A vitában ugyancsak számos delegátus foglalkozott a közel- keleti helyzettel és ítélte el Izrael agresszív politikáját, amely- lyel megsérti az ENSZ határozatait. Rámutattak a „kis lépések“ diplomáciájának elégtelen voltára, valamint annak szükségességére, hogy átfogó rendezést nyerjen a közel-keleti válság. Nagy figyelmet szenteltek a vita résztvevői a ciprusi kérdésnek, követelve Ciprus függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartását. A közgyűlés ismételten és határozottan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját. A világszervezet legfelsőbb fóruma termékeny és építő jellegű vitájában lényegében egyetlen disszonáns hang jutott kifejezésre: a Kínai Népköztársaság képviselője felszólalásában ismét a „szuperhatalmak hegemóniája“ ismert szovjetellenes tételével hozakodott elő. Szavai azonban nem találtak támogatásra a hozzászólalók részéről. Gjra bebizonyosodott, hogy a maoizmus az enyhülés ellensége. Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere a közgyűlés fórumán elhangzott beszédében kifejtve Csehszlovákia következetes békepolitikáját, rámutatott az ENSZ szerepére a világbékéért és biztonságért folyó küzdelemben. Fontos — mondotta —, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, a leszerelési törekvés, a sokoldalú gazdasági és szociális fejlődés igénye végül is egyetlen alapvető követelménybe torkolljon: tartós békét a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élése alapján, az összes kedvező kísérő jelenséggel együtt, amely szükségszerű velejárója a gazdasági, társadalmi és kulturális haladásnak. Ez legyen a távlat nemcsak az elkövetkező 30 évben, hanem már a következő időszakban. Ezt kell elősegítenie az ENSZ-közgyűlés idei jubileumi 30. ülésszakának is. P. J. aaaEmgS Lubomir Strougal, a szövetségi kormány miniszterelnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodott a Líbiai Arab Köztársaságban, tárgyalásokat folytatott a líbiai vezetőkkel. Képünkön: Strougal elvtárs Muamar Kaddhafival, a Forradalmi Tanács elnökével tárgyal. (Telefoto: CSTK) Moszkvában, október 13-án nyílt meg 111 ország mintegy 400 női küldöttének találkozója. A képen: küldöttek a tanácskozás szünetében. Telefoto: CSTK—TASZSZJ Az athéni katonai bíróság a hét elején folytatta a megbuktatott katonai diktatúra magas rangú tisztjei perének a tárgyalását. Mint ismeretes, ezek a tisztek kínozták a politikai foglyokat. (Telefoto: CSTK—AFJ E heti karikatúránk Az utolsó harc Kép szöveg nélkül (LE MONDE)
