Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-18 / 246. szám, szombat

Hathatós intézkedések Portugáliában A csehszlovák—VDK kapcsolatok a proletár nemzetköziség fényes bizonyítéka Lisszabon — A Portugáliában kialakult politikai és katonai helyzetet tanulmányozta a leg­felsőbb forradalmi tanács azon az illésen, amely csütörtökön kezdődött és tegnap reggel ért véget. Az ülésről kiadott hiva­talos közlemény szerint a leg­felsőbb forradalmi tanács fel­kérte a hadsereg vezérkari fő­nökét, a COPCON parancsnokát és a katonai körzetek parancs­nokait, hogy haladéktalanul hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az egység, a jegyelem és a hatékonyság helyreállítását. Á testület meghallgatta a sa- lazarista politikai rendőrség ügyeivel foglalkozó vizsgáló bi­zottság jelentését is. A legfelsőbb forradalmi ta­nács üléséről kiadott hivatalos közlemény bejelenti, hogy gya­korlatilag megalakult a katonai beavatkozási csoport. Costa Gomes köztársasági el­nök hangsúlyozta, hogy a for­radalom hatékony védelméhez New York — Péntek délután ismét összeült az ENSZ Bizton­sági Tanácsa, hogy döntsön a Comore-szigetek tagfelvételi ké­relméről. Az afrikai ENSZ-tag- országok csoportja közlemény­ben jelentette be, hogy támo­gatják az 1975 júliusa óta füg­getlen volt francia gyarmat fel­vételét a világszervezetbe. Miután az ENSZ-közgyűlés általános vitája befejeződött, most az egyes bizottságokban folytatódik a munka. A 3. bi­zottságban heves vitát váltott ki a cionizmus elítéléséről elő­terjesztett határozati javaslat. A közös piaci tagországok nevé­ben az olasz küldött bejelentet­te, hogy a közösség nem fogja a jövőben a fajüldözést elítélő határozatokat támogatni, amennyiben az említett határo­zati javaslat elfogadásra ke­rül. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint a közgyű­lés szociális-humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalko­zó bizottsága határozatot foga­dott el a népek önrendelkezé­si joga megvalósításának és a gyarmati országok és népek függetlensége mielőbbi meg­adásának kérdéseiről. A határo­zat leszögezi, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége ismételten megerősíti annak a harcnak a jogosságát, amelyet a népek függetlenségü­kért, területi integritásukért és a gyarmati és külföldi ura­lom alól történő felszabadulá­sukért folytatnak az összes le­hetséges eszközökkel, beleértve a fegyveres harcot is. A doku­mentum elítéli továbbá minda­elengedhetetlenül szükség van az egységre és összeforrottság- ra, a tudatos fegyelemre. Fel­szólította a lakosságot, az ösz- szes politikai erőket, mindazo­kat akik ténylegesen érdekel­tek a portugáliai szocializmus felépítésében, hogy ne tartsa­nak katonai alakulatok támoga­tása jegyében tüntetéseket, mi­vel az ilyen megmozdulások jelen pillanatban a fegyelmet ássák alá, megosztó elemként jelentkeznek a fegyveres erők soraiban. Alvaro Cunhal, a Portugál KB főtitkára nyilatkozott a Díario de Lisboa munkatársának azu­tán a tanácskozás után, ame­lyet Costa Gomes államfővel folytatott. Mint ismeretes, a megbeszélést Gomes kérte. Costa Gomes köztársasági el­nök egynapos hivatalos látoga­tásra október 22 én Olaszor­szágba utazik. Rómából a por­tugál elnök hivatalos látogatás­ra Jugoszláviába utazik — je­lentették be Lisszabonban. zokat a kormányokat, amelyek nem ismerik el a gyarmati és külföldi uralom alatt álló né­pek önrendelkezési és függet­lenségi jogait, különösen az af­rikai népek és a palesztinai nép vonatkozásában. A határo­zatot 106 ország képviselői sza­vazták meg, ellene csupán Iz­rael szavazott, több nyugati ál­lam pedig tartózkodott a szava­zástól. A közgyűlés 1. számú bizott­sága befejezte a világűr békés célokra történő felhasználásá­val foglalkozó ENSZ bizottság jelentésének megvitatását. Szá­mos ország képviselője a vita során rámutatott arra, hogy az űrkutatási együttműködés kibő­vítésének a béke ügyét és az egész emberiség érdekeit kell szolgálnia. A küldöttek han­goztatták, hogy a feszültség enyhülésének folyamata kedve­ző feltételeket teremt az űrku­tatás kibővítésére és ezzel ösze- függésben nagyra értékelték a szovjet—amerikai együttműkö­dést. A bizottság egyébként jóvá­hagyásra a közgyűlés elé ter­jesztette 33 állam, köztük a Szovjetunió határozat-terveze­tét, amely a világűr békés cé­lokra való felhasználásában az egész emberiség közös érde­keltségét hangoztatja. A világszervezet székhelyén egyébként egy statisztikai je­lentést tettek közzé, amely töb­bek között megállapítja, hogy az idei jubileumi 3U. közgyűlé­sen a felszólalók 11 nyelvet használtak. (TASZSZ—CSTK—MTI) TODOR ZSIVKOV, a bolgár Államtanács elnöke Petr Mla­denov külügyminiszter kísére­tében háromnapos hivatalos látogatásra Mauritániába érke­zett. ISABEL PERÓN argentin el­nökasszony ismét átvette az ál­lam vezetését Italo Luder ügy­vezető elnöktől, a szénát«« el­nökétől. Mint ismeretes, Isabel Perón néhány héttel ezelőtt egészségi okokra hivatkozva átadta az ország vezetését Lu- dernek. BECSBEN megtartotta 80. plenáris ülését a haderőcsök­kentési konferencia. Legköze­lebb a résztvevők október 23- án találkoznak, do addigis nemhivatalos eszmecserékkel igyekeznek elősegíteni a kibon­takozást. DZSEMAL BIJEUICS, a ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke befejezte ázsiai látogató-kőrútját, melynek so rán látogatást tett Kínában, Sri Lankában, Singapore-ban, Indiában és Iránban. HENRYK JABLONSKI, a len gyei Államtanács elnöke ősz szehívta a szejm őszi ülését. Az első, október 23-i Ülésen a küldöttek meghallgatják Jaro- szewicz miniszterelnök jelenté­sét a helsinki biztonsági érte­kezlet eredményeiről. OSVALDÜ DORTICUS kubai elnök fogadta a KGST-orszá­gok kormányközi számítástech­nikai bizottsága 15. ülésén Santa Maria Del Mar-ban résztvevő országok küldöttsé­geinek vezetőit. MOSZKVÁBAN löbb mint 400 küldött részvételével befe­jeződött a fiatal nők világta- lálkozőja. A résztvevők záró- dokumentumot fogadtak el, amely megállapítja, hogy a nemzetközi feszültség enyhülé­se új lehetőségeket teremtett a fiatal nők egyenjogúsításá­ban és életkörülményeik javí­tásában. LEONYID KANTOROVICS szovjet ős Tjalling Koopmans amerikai professzornak ítélte oda a Svéd Tudományos Aka­démia az idei közgazdasági Nobel-díjat. A fizikai Nobel-díj idei tulajdonosa Aage Bohr és Ben Mottelson dán, valamint James Rainwatter amerikai professzor. KALIFORNIÁBAN és további négy egyesült államokbeli ál­lamban sztrájkot kezdett az állami vasúttársaság mintegy 8000 alkalmazottja. A sztráj- kolók az ellen tiltakoznak, hogy a társaság vezetősége nem tartja be a munkaszerző­désekben vállalt kötelezettsé­geket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közti baráti kapcsolatok 1945-ben a VDK megalakulásának évébe nyúlnak vissza. Hazánk mindig szolidáris volt a vietnami nép­pel, amoly először a francia gyarmatosítókkal, majd az amerikai agresszióval szemben vívta mag hősies harcát. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt Csehszlovákia kezdettől fogva sokoldalú segítséget nyújtott a vietnami népnek szabadságáért folytatott harcá­ban és jelenleg is a szocia­lizmus építésében. A két ország közt 1950-ben nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolat létesült. Az első áru­csere forgalmi és gazdasági együttműködési szerződés meg­kötésére 1955-ben került sor. A két ország közti gazdasági kapcsolatok ezt követően to­vább bővültek. A VDK-ba első­sorban gépi berendezéseket, közlekedési eszközöket, orvos­ságot és más egészségügyi fel­szerelést szállítunk. Ezenkívül számos ipari létesítmény, ter­melési üzem felépítésében vál­lalunk részt. A VDK-ból számos ipairi nyersanyagot, gyümölcsöt, teát s különböző élelmiszercikke­ket importálunk. A két ország közti egyez­mény értelmében a csehszlo­vák Ipart üzemekben több viet­nami munkást ós műszerészt képezünk ki. Ezenkívül számos csehszlovák szakember tevé­keny kedik a háborúban elpusz­tult vietnami üzemek, gyárak, középületek helyreállításában. A kulturális kapcsolatok 1957-től fejlődtek, miután Prá­gában megnyílt a VDK kultu­rális központja. A csehszlovák—VDK kapcso­latok terén igen fontos talál­kozásokra került sor a párt- és állami szervek, valamint a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és egyéb társadal­mi intézmények képviselői kö­zött. • • t A Vietnami Demokratikus Köztársaság — Délkelet-Ázsia első szocialista állama — a Tonkini-öböl mentén terül ol mintegy 160 ezer négyzetkilo­méteren. Az ország történelme erősen a múltba nyúlik vissza. Már időszámításunk előtt mint a kínai birodalom részeként tartják számon. A X. század­ban már erős királyi hatalom­mal rendelkező ország, do to­vábbra is Kína lefolyása alatt áll. A XIX. század második fe­lében francia gyarmatosítók lepik el az országot, majd a XX. század 30-as éveiben fel­lángol a nemzeti felszabadítást harc. Az 1940—1945-ös idő­szakban az országot_ japán gyarmatosítók foglalják el. 1945 augusztusában a kommu­nista párt kezdeményezésére megkezdődött az augusztusi forradalom, amely 1945. szep­tember 2-án győzelemmel vég­ződött, és kikiáltották a Viet­nami Demokratikus Köztársasá­got. A francia gyarmatosítók há­borúja 1946. december 19-én kezdődött, de 1954. május 7-én Dien Bien-Phunál csúfos vere­séggel végződött. Az 1954 jú­liusi genfi konferencia rövid időre bókét hozott Vietnam népének, de az ország ketté- szakltását is eredményezte a 17. szélességi foknál. A vietnami népet 1964-ben Ismét külföldi agresszió érte, amikor az amerikai agresszo- rok rátámadtak az országra. Ez a háború, amely súlyos anyagi és emberveszteséget okozott ugyan, ismét a viet­nami nép győzelmével végző­dött, s 1973. január 27-én Pá- rázisban a VDK és az USA kor­mánya aláírta a békeszerződést. A VDK aktív szerepet tölt be a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a világbékéért és a szocializmus világméretű győzelméért folytatott harcban. Örömünnep Hanoiban a VDK megalakulásának 30. évfordulóján ÉLÉNK TEVÉKENYSÉG AZ ENSZ BEN A Biztonsági Tanács újabb tagfelvételről tárgyal 1975. X. 18. Moszkva — Liparit Kjuzadzs- jan, a moszkvai Társadalomtu­dományi Tájékoztató Intézet igazgató-helyettese terjedelmes cikket írt az Izvesztyija szer­dai számában. A mao izmus maszk nélkül című cikkében a szerző egye­bek között megállapítja: a maoizmus az antikommunizmus újra felfedezett témája, amely­ben saját válsága leküzdésének eszközét látja. A leninizmus elleni harcban a maoizmus nagy reményeket táplál, külö­nösen azért, mert a nyílt an­tikommunizmus ideje lejárt, s a leninizmus elméleti alapjai­nak meghamisítására és alá- ásására senki sem olyan vál­lalkozó kedvű, mint a maois­ták, akik igényt tartanak a marxista—leninista elmélet egy­séges értelmezőjének szerepé­re. A leninizmus meggyőződéses ellenfelei — folytatja a szerző —, a maoista elméletekhez fo­lyamodnak mindazokban a problémákban, amelyek már évek óta a marxisták és a kü­lönböző irányzatú opportunis­ták közötti vita középpontjá­ban állnak. E tételeket buzgón felhasználják „a szovjetológu- soku is, akik a maoizmusban a tudományos kommunizmus elle­ni támadások új erőforrását látják, mert a maoizmus, a kommunista elmélethez sorolva Maoizmus maszk nélkül AZ IZVESZTYIJA CIKKE magát a „szovjetolőgusok“ sze­mében olyan talált tárgynak minősül, amely életet lehel „ér­veikbe“. Valójában a maoiz­mus a társadalmi-gazdasági folyamatok, a szellemi élet jelenségei szimplifikálásának, a korunkban 'végbemenő válto­zások felületes leegyszerűsíté­sének és durva meghamisítá­sának példája. De csak a „szovjetolőgusok“ használják fel a maoizmust a szocializmus lejáratására. A jobboldali és a „baloldali“ re- vizionizmus, a nacionalizmus szerfelett szorgos a maoista el­mélet és a szocialista építés gyakorlatának szembeállításá­ban. Az utóbbi időben a burzsoá politológusok között akadnak olyan maoista szimpatizánsok, akik kitartóan népszerűsítik a maoizmus elméletét és gyakor­latát és alkalmazni javasolják azt a fejlett és a fejlődő or­szágokban. A szerző a továbbiakban így folytatja: a nyugati maoisták és maoista irányzatú elemek többsége megkerüli annak a kérdésnek az elvi jelentőségét, hogy Mao Cetung csoportja gyakorlati politikájának megva­lósítói szűk csoportjuk szubjek­tív céljait az ország érdekei fölé helyezik, s fellépnek a tár­sadalom objektív szükségletei­nek kielégítése ellen. A burzsoá ideológusok és a baloldaliaskodók mindezt fi­gyelmen kívül hagyják. Állha­tatosan kitartanak a maoista kísérletek törvényszerűsége, he­lyessége mellett, amelyeket egyetemes jellegűvé téve, a harmadik világ országaira is kiterjesztenének. Különösen tevékenyek és nyíltak a maoizmus magaszta- lásában a nyugati balos ele­mek. Ennek oka az uralkodó ideológiából való kiábrándulás, a naív apologéták — folytatja fejtegetését a szerző — kie­melik a maoizmusból „a morá­lis elemet“, mint ami állítólag forradalmi és haladó, mert az „mindent alárendel többek kö­zött a gazdaságot is az új em­ber, az új erkölcs kialakítása feladatának“. A maoizmus úgy jelenik meg előttük, mint a szocialista erkölcs, az önfelál­dozás és a kollektivizmus hir­detése. Az emberek a maoizmusról és a maoista gyakorlatról rend­szerint a kínai propaganda- kiadványokból szereznek tudo­mást és így egyáltalán nincs fogalmuk a Kínai Népköztár­saság valóságos életéről. Mao Cetung érdemeként tün­tetik fel azt a tézist, hogy a fejlődés nem mindig előreha­ladó, előfordulhatnak retrográd folyamatok, azaz a szocialista társadalomban mindig fennáll a kapitalizmus restaurálásának veszélye, a személyiség elpol- gáriasodásának veszélye. E szemlélet helytelensége minde­nekelőtt abban áll, hogy a maoisták „antibürokratikus" címkéje kizárólag a hatalomért folyó elvtelen harc álcázására szolgál, s ennek az álcázásnak tulajdonítható, hogy a Mao ál­tal felszított kulturális forra­dalomért sokan síkraszálltak. A maoizmust magyarázó kü­lönböző antimarxista „elméle­teket“ a burzsoá ideológia meg­kísérli alkalmazni az elmúlt évtizedek során kialakult új történelmi helyzetre, hogy fel­használhassa azt saját érdekei­ben. A szocialista világrend- szer kialakulása, az imperializ­mus gyarmati rendszerének széthullása, a kapitalista or­szágokban folyó osztályharc — mindez veszélyt jelent a fenn­álló burzsoá világrendszerre. A burzsoá ideológusok az új veszéllyel szembe kerülve meg­kísérlik a szocialista országok kommunista és munkáspártjai­nak marxista—leninista tapasz­talatait a maoizmussal ellen­súlyozni, arra törekedve, hogy lejárassák a szocializmus elmé­letét és gyakorlatát. Ezért rendkívül időszerű a maoizmus antimarxista lényegének lelep­lezése, elsősorban azoknak a téziseknek a példáján, amelye­ket a modern antikommuniz­mus úgy kezel, mintha azok a marxizmus—leninizmustól szár­maznának A kínai vezetőknek az utób­bi évtizedekben folytatott poli­tikája hatalmas kárt okoz a kínai nép nemzeti érdekeinek, s a fennálló társadalmi-gazda­sági rendszer torzulásához ve­zet Kínában. A különböző irányzatú anti- marxisták mindenütt, „a szo­cializmus nemzeti modellje“ fogalmán keresztül töreksze­nek megindokolni a maoizmus nacionalista platformjának „törvényszerűségét“ a forrada­lom utáni építő munkában. A történelmi tapasztalat azonban mást mutat. A kínai nép akkor ért el sikereket, győzelmeket, amikor a Kínai Kommunista Pártot tevékenységében a mar­xizmus—leninizmus és nem a maoista eszmék vezérelték — fejeződik be az Izvesityija cikke.

Next

/
Thumbnails
Contents