Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-16 / 244. szám, csütörtök

1975. X. 1.6. 5 Elvhű magatartás — kommunista igényesség A Nitrai Járási ÉDÍtővállalat pártalapszervezeteinek a munkája # A fel­hívás eredménye 9 Túlteljesítik a tervet Fél évtizeddel ezelőtt, ami­kor a Nitrai Járási Építőválla­lat dolgozói az ötödik ötéves terv feladataival ismerkedtek, akadtak közöttük olyanok is, akik szinte lehetetlennek tar­tották a tervidőszak megszabta 545,5 millió korona értékű be­ruházási, javítási és karbantar­tási munkák előirányzatának teljesítését. — Ilyen nagy feladat elvég­zésére nem vagyunk felkészül­ve. Nincs elegendő gépünk. A szállításokat sem bonyolíthat­juk le folyamatosan az elhasz­nálódott tehergépkocsikkal — sorakoztatták fel érveiket az aggályoskodók. A vállalat kommunistái, akik elvszerű magatartásukkal a válságos években is derekasan helytálltak, korlátozott lehető­ségeik ellenére sem engedtek szabad folyást a borúlátók szubjektív véleményének. — Tagadhatatlan, az anyagi- műszaki ellátottságban nem dúskálhatunk — hangsúlyozták a tervjóváhagyó értekezleteken. — Azonban tudomásul kell ven­nünk, hogy szolgáltató válla­lat vagyunk, s a lakosság jog­gal számít segítségünkre az iskolák, a bölcsődék, az óvo­dák, a családi lakóházak és egyéb közhasznú létesítmé­nyek építésében. AZ IDŐ a kommunisták he­lyes álláspontját igazolta, akik a szűk csoport- és vállalati ér­dekeknél sokkal többre tartot­ták a társadalmi-gazdasági éle­tünk konszolidálását, a párt gazdaságpolitikájának érvénye­sítésével párhuzamban a lakos­ság felemelkedett igényeinek kielégítését. A válságos évek torzításainak leküzdésére a párt KoneCntj Pál agilis mérnököt állította a vállalat élére, aki a gyorsan elsuhanó esztendőkben elvhű kommunista és jó gazda módjá­ra eredményesen kamatoztatta az építőmunkások igyekezetét. — Igen sok türelmes, felvilá­gosító és meggyőző munkába került — szólt most dicsérőleg a vállalat lelkes kollektívájának sikeres erőfeszítéseiről —, míg dolgozóink leküzdötték előíté­leteiket, s a jól elvégzett mun­ka tudatában megkezdték a feladatok teljesítését. Hála de­rék hozzáállásuknak, noha az évek folyamán néhányszor ma­gasabbra emeltük eredeti fel­adataink mércéjét, hatialdő előtt négy hónappal, már au­gusztusban elérkeztünk a cél­hoz. Ez azt is jelenti, hogy az évek folyamán a kommunisták személyes példamutatásukkal érvényt szerezlek a jó munká­nak, és dolgozóinkkal vállvet­ve magasabb fokra emelték vál­lalatunk rangját. Amikor az üzemi pártszerve­zet és a vállalat vezetői a já­rási pártbizottságnak ünnepé­lyesen átadták a tervfeladatok teljesítéséről szóló jelentésü­ket, örömmel beszámolhattak arról is, hogy a tervidőszak feladatait mind a beruházási, mind pedig a javítási és a kar­bantartási előirányzatok túl­szárnyalásával teljesítették, 74 lakásegységgel többet adtak át rendeltetésének. • • • A VÁLLALAT PÁRTALAP­SZERVEZETEI, kommunistái, mint eddig mindig, most is a fejlődés ütőerén tartják a ke­züket. Ezzel kapcsolatosan ér­demes felidézni Vereš Ľudovít elvtársnak, az üzemi pártszer­vezet vezetősége elnökének ér­velését. — Nyugodtan elmondhatom — adta párját a szónak —, egyik legszembetűnőbb jelen­sége alapszervezeteink javuló munká jának, a kommunisták ér­deklődésének és cselekvő rész- vállalásának növekedése, ami vállalatunk társadalmi szer vezeteinek, dolgozóinak fokozó dó aktivitására is gyümölcsö zően hatott. Képzeljük csak el, hogy azok az emberek, akik a tervidőszak indulásakor még kétségbe vonták feladataink teljesítését, ma a kommunisták oldalán maguk járnak elöl jó példával a termelésben, a ha­tékonyság fokozásában. Ilyenek között említhetem Drtenovskp Ladislav és Bottka József kő: műves, Szabó László lakatos­mester, BlaSko Vlliam anyag­szállító bronzérmes derék kol­lektíváját, akiknek a kezdemé­nyezéséből született az idei terv határidő előtti teljesítésé­re irányuló vállalati kötelezett­ségvállalás. Ez, azt hiszem, kedvező jele annak is, hogy jól megbirkózzunk a következő, ha­todik ötéves terv feladataival is. • » * ÉLÉNK POLITIKAI ÉLETÜNK­BEN, a vállalat eredményekben gazdag és leendőkkel teli gaz­dasági tevékenységében jelen­tős esemény volt a CSKP KB, a szövetségi kormány, az SZKT, valamint a SZISZ KB felhívása. — Ez a dokumentum — ma­gyarázta Jordán Mandalov mér­nök, termelési igazgatóhelyet­tes — olyan kivételes fontossá­gú problémákban vonta meg következtetéseit, amelyektől az idei és a következő tervidőszak feladatainak megvalósítása függ. A felhívás nyomán a Járási Építővállalat dolgozói 50 mil­lió koronával szárnyalják túl teljesítményeik előirányzatát, 10 millió koronával a nyeresé- gi tervüket, és 102 lakásegy­séggel többet adnak át rendel­tetésének. — Persze, — kapcsolódott a beszélgetésbe ismét Mandalov elvtárs — ennek ellenszolgál­tatásaként azt várjuk felettes szerveinktől, hogy kielégítsék a mi jogos igényeinket is. Ez nem áll másból, minthogy jóvá­hagyják a már felterjesztett anyagi fedezetet az épülő új telepünk befejezéséhez, na­gyobb beruházási összeget biz­tosítsanak az elavult gépi fel­szerelések felújításához, hogy a következő tervidőszak fela­dataival is eredményesen tud­junk megbirkózni. NEM FÉRHET HOZZÁ KÉT­SÉG, a műszaki-anyagi ellá­tottság meghatározója a jövő évi célkitűzések elérésének. De a vállalat kommunistái ugyan­ilyen jelentőséget tulajdoníta­nak már most, az évzáró tag­gyűlés előkészítésének idősza­kában a pártélet élénkítésének, az eszmei nevelőmunka és az aktivitás további fokozásának is. Munkájuk mérlegében bizo­nyára nagy súllyal szerepel ed­digi sikeres tevékenységük, mely jelentősen megnövelte a pártalapszervezetek tekintélyét és vezető szerepét. Anélkül, hogy életbe vágnánk a kom­munisták felelősségteljes mun­kájának, annyit már most meg­jegyezhetünk: az alapszerveze­tek a párt politikájának érvé­nyesítéséért is sokat tettek. S éppen a mögöttük rejlő erőfe­szítések jelentik a továbi dina­mikus fejlődés legfőbb biztosí­tékát. SZOMBATH AMBRUS A Rovinai Egységes Földművesszö­vetkezet Vel'ké Kostoíany-i gazdasági központjában ottjártunkkor élénk volt az élet. A főbejárat közelében a fér­fiak egy csoportja a most készülő szo­ciális épületen dolgozott, ahol majd az üzemi konyha kap helyet. A még befejezetlen épületekben pedig a sza­kácsnők és a hentesek szorgoskodtak, az őszi munkákat végző traktorosok és kombájnosok részére készítették a kü­lönböző ételeket. A gépjavító műhely közelében a férfiak további csoportja két traktor javítását végezte, amelyek éppen most mondták fel a szolgálatot, amikor legtöbb a munka. Nem messze tőlük egy hatsoros önjáró cukorrépa­fejelő gépre figyeltünk fel, Vít Zemko, a gép kezelője türelmetlenül álldogált mellette. „Kész, mehetsz vele“, mondta az ola­jos kezét törölgető gépjavító a kombáj- nosnak. Néhány perc múlva a kijavított gép már egy 110 hektáros tábla haladt, amelyről a szövetkezeti tagok a cukorrépa betakarítását végezték. Itt még zajosabb volt az élet, mint a köz­pontban. A traktorosok és a kombájnosok az egész parcellát néhány részre felosz­tották, hogy, valamennyien és vala­mennyi gép egyszerre dolgozhasson. Dominik Duracíka és Vlado Magula traktorosoknak jól kellett forogniuk a háromsoros kiszántógépeikkel, hogy győzzék a munkát, különösen akkor, ha Vít Zemko is dolgozni kezd a gé­pével. Tíz méterre tőlük — ahol a termést más felszedték — haladt Vla­dislav Fedor a rakodógéppel, s ebbe a munkába Ján Kolár és Rudolf Bala- íoviö is bekapcsolódtak. Ök szedték fel a répa kiszántása után mezőn ma­radt és rakásba dobált gyökereket. A legnagyobb zajt Rudolf Jamrich, Ivan JaníCek és Milan Michaléík traktoro­sok csapták, akik pótkocsijaikon a fe­...... ............................ ...... gy űjtésre. Szeptember 15-én megjelent a répaföldön az első kombájn is. Ezekben az októberi napokban pedig az összes begyűjtő gépsorral azon dol­goznak, hogy a répa legkésőbb októ­ber végéig bekerüljön a földekről. Utána pedig a mélyszántást is időben kell elvégezni, ezért a termés elszál­lítására H traktort és egy tehergépko­csit kapcsoltak be. A répabegyűjtés­ből alaposan kiveszik részüket azok az asszonyok, akik a hagyományos répa- kiszántók után készítik elő a répát az elszállításra. Ezt főleg azokon a területeken végzik így, ahol a talaj gyomosabb, s a gépsorokkal nem le­het dolgozni, „Ez úgy van“, világosít fel bennün­ket Frantisek Bokor alelnök, „hogy ebben az évben a cukorrépát néhány parcellán emberi kéz beavatkozása nélkül termesztették. Pontosabban 40 hektárnyi kísérleti területről van szó, amelyen a talajelőkészítést, az egycsí- rájú magvak vetését, a sarabolást, a különböző gyomirtószerek alkalmazá­sát és a továbbiakat gépek segítsé­gével végeztük. Mivel a gyom elleni permetezések idején nálunk gyakran esett, így a permetezés nem volt olyan hatékony, mint számítottuk. Ezért döntöttünk úgy, hogy erről a terület­ről kézzel takarítjuk be a termést. Fő­leg arra törekszünk, hogy a répát veszteség nélkül és jó minőségben ta­karítsuk be. Itt is szép termésre szá­mítunk, viszont a termesztésre fordí­tott kisebb költségeket a begyűjtésre fordítottak magasan túlszárnyalják. Ez jó iskola volt számunkra. A jövő évben növeljük az emberi kéz beavatkozása nélküli cukorrépatermesztést, de min­den esetre nagyobb figyelmet szente­lünk majd a gyom elleni permetezé­seknek.“ Szöveg 68 kép; JOZEF SLUKA S.; deőkovce (Mocsonok/ községben az új egészségügyi központ Jelépítésével nagy tekintélyt szereztek a vállalat dolgozói. Topolőiankyn /Kistapnlesánban) a nemrég rendeltetésének átadott postaépület a falu egyik büszkesége. JOBB REPAT a cukorgyáraknak jelőgépektől egyenesen a mezei silóba szállították a levágott répafajeket. Er- nest Kotesnek a T-172-es rakodógépé­vel volt mit tennie, hogy győzze a pótkocsi tartalmának kiürítését. Köz­ben Jozef Kolár lánctalpas traktorá­val gyúrta a takarmányt, mert a siló­zás munkamenete így kívánja. Legtöbb munka Jaroslav Moravsky- nak, Jozef Lukácnak, Michal Jamrich- nak, Peter Oblasnak és Ján Cafíonak jutott. Az. ő gondjuk volt ugyanis a répának a vasútállomás melletti rako­dóhelyre való szállítása. Főleg azért volt sok gondjuk, mert jó az idei ter­més. A hektáronkénti átlagtermés 470 métermázsa, ami 70 mázsával több a tervezettnél, tgy feltételezik, hogy a cukorgyárnak 940 vagon répát szállít­hatnak, 140 vagonnal többet a terve­zettnél. Ez pedig megközelítőleg 70 vagonnal több, mint a tavaly szállí­tóit mennyiség. Az is igaz, hogy ta­valy 185 hektáron termesztették ezt a növényt, idén pedig 200 hektáron. František Bokor, a szövetkezet alel­nöke — aki időközben kijött a répa­földre, hogy megszemlélje a munkame­netet — elmondotta, hogy a cukorré­pa begyűjtését még szeptember 12-én kezdték. Mégpedig kézzel, hogy elő­készítsék a feltételeket a gépi be­Sei'énytm folyik a cukorrépa begyűjtése Vít Zemko hatsoro* fejelögópe nyomá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents