Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-15 / 243. szám, szerda
EEena Litvajová Marla Ludrovská Rozália Vrábelová Marta Petrová Magda Mlynková Marta RacuSanová Magda Balkovská |. Sugár fn'vételei Megváltozott o nők helyzete A nők nemzetközi éve egy beesik hazánk felszabadítása 30 évfordulójának évével. A nők berlini nemzetközi kong resszusára utazó csehszlovák küldöttség beszámolt arról, mit tettünk hazánkban az elmúlt 30 év folyamán a nők érdeké ben. A berlini kongresszus az eqész év kicsúcsosodását jelenti, s ez alkalomból nálunk is mérleget vonhatunk. Mit értünk el nálunk ebben az évben azonkívül, hogy a nők problémái valóban a politikai és az áVami szervek, valamint társadalmi szervezetek figyelmének előterébe kerültek? ELENA LITVAJOVÁ: A nők nemzetközi évének légköre nálunk kitűnő. Az ENSZ által hirdetett akció gondolatai behatoltak polgáraink tudatába, de egyúttal az egyes munkahelyekre és a nemzeti bizottságokba is. Az állami szervek, a minisztériumok, az intézmé- ,nyek és az üzemek felmérték azokat a problémákat, amelyek, még előfordulnak a nők. az anyák életében. A berlini kongresszuson részt vevő küldöttség nemcsak arról számolhat be, mit adott a szocializmus a nőknek, hanem arról is, mit adtak a nők a szocializmusnak. MARTA LUDROVSKÁ: Harminc év tulajdonképpen nem hosszú időszak, és mégis menynyire megváltozott a nők helyzete! Véleményem szerint társadalmunk éppen ezen a téren érte el a legnagyobb előrehaladást. Meg kell említenünk n nők gazdasági aktivitását. Ma már az alkalmazottak csaknem 48 százaléka nő, s vannak olyan ágazatok, ahol az eredmények kizárólag a nők munkájának köszönhetőek. A nők becsülettel teljesítik munkahelyi és más kötelezettségeiket. Tudjuk, hogy legfelsőbb párt- és állami szerveink legutóbbi felhívása nagy visszhangot keltett a nők körében. Társadalmunk nem feledkezik meg arról, hogy a nők az anyai funkciót is betöltik, s ehhez meg is kell teremteni a megfelelő feltételeket. Sok mindent elértünk ezen a téren, de sok mindent még meg kell oldani. MAGDA BALKOVSKÁ: Fal- vainkon a nők a bérmunkásokból szabad, ügyes, gazdálkodókká váltak. Ha valamivel több szolgáltatás lenne fal- vainkon, mezőgazdasági dolgozóink már semmit sem irigyelhetnének a városban élő nőktől. A mezőgazdaságban dolgozó nők az új munkamódszerek, a szocialista munkaverseny úttörői ROZÁLIA VRÁBELOVÁ: Az egészségügyben a dolgozók 75,2 százaléka nő. Ezen a téren már azelőtt is sok nő dolgozott, de túlnyomórészt mint ápoló. Harminc évvel ezelőtt csak néhány orvosnőnk volt. 1962-ben már 7103 és ma már több mint 17 600, ami az orvosok 44 százalékát jelenti. Amikor a közelmúltban a nők nemzetközi éve alkalmából rendezett konferencián Mexikóban jártam, a kapitalista országokból érkezett újságírók megkérdezték, honnan vettünk annyi orvosnőt, így feleltem: felneveltük őket, hisz nálunk már harminc éve szocializmus van. MARTA PETROVÁ: Az én életem is tükrözi a nők helyzetének megváltozását. 1949-ben kezdtem dolgozni a Tatra Tanban. Akkoriban a nők még nem töltöttek be funkciókat. Azt mondjuk, hogy több lehetne a nőfunkcionárius, de mégis milyen más a helyzet ma. Az üzemi pártbizottság és az üzemi szakszervezeti bizottság elnökének funkcióját is nő tölti be. A Pravda szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést rendezett a nők helyzetéről, sikereiről és gondjairól, jelen volt Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tag/a, a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke, dr. Marta Ludrov ská, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára, dr. Rozália \/rá belová egészségügyi miniszterhelyettes, Marta Petrová, a szocialista munka hőse, a kezmaroki Tatralan dolgozója, Magda Mlynková, a Liptovsky Mikulás-i Jnb alelnöknője, Marta Ba- cusanová sahyi érdemes tanítónő és Magda Balkovská, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége luőeneci járási bizottságának titkára. Az alábbiakban lerövidítve ismertetjük az érdekes beszélgetést, amelyet Margita PliStilová vezetett. A nők nemzetközi évében A legnagyobb változást abban látom, hogy a nők többsége számára már természetes a közösségért végzett munka. MARTA BACUSANOVÁ: A nők számára már régebben is hoz-< zaférhető volt a tanítói pálya. Ma is túlsúlyban vagyunk. A vezető funkciókban azonban még mindig kevesebben. Talán csak az óvodákban százszázalékban nők az igazgatónők. Mi nők gyakran szerénységünk és félénkségünk miatt visszautasítjuk a funkciókat. Ha egy férfinak felajánlanak funkciót, elvállalja. A nő azonban megpróbál kibújni alóla. Arra hivatkozik, hogy gyermekei vannak és kevés az ideje. Érdekes, a ^férfi sohasem hivatkozik a gyerekekre. Ügy látom azonban, hogy a nők nemzetközi évében ezen a téren is megkezdődött a mozgás. Az idén például a tanítók napján a kitüntetettek fele nő volt, míg azelőtt csak egy-kettő akadt köztük. MAGDA MLYNKOVÁ: A nemzeti bizottságok területén is sok dicséretet mondhatunk egyrészt a nemzeti bizottságokban dolgozó nőkről, másrészt polgártársnőinkről, akik segítenek a választási programok teljesítésében. Lépten- nyomon érezzük, hogy a párt- és az állami szervek törődnek a nőkkel. A XIV. pártkongresz- szus azt a feladatot tűzte ki, hogy a kötelező iskolalátogatás előtt a gyerekek 65 százaléka járjon óvodába. Nálunk ez az arány ma már 70,3 százalék. Ebben kitűnő segítséget nyújtott az „A jó ötlet aranyat ér“ akció. Ma már más problémáink vannak. A munkaerő- hiány miatt előfordul, hogy óvodánk lenne, de nincsenek óvónőink. Képviseleti szerveinkben a képviselők 25 százaléka nő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő választási időszakban nem lehetnének még többen. ELENA LITVAJOVÁ: A nők nemzetközi éve keretében asz- szonyaink, lányaink sok gondja megoldódott. Több helyen megjavultak a munkafeltételek, új óvodák, bölcsődék, szolgáltatóházak épültek, emelkedett a funkciókat betöltő nők száma. A párt programja pedig szavatolja, hogy szocialista társadalmunk fokozatosan megoldja az összes problémát, ami akadályozza a dolgozó nőket abban, hogy még elkötelezettebben vegyenek részt építő- munkánkban. Vállalják a többletmunkát Vannak, akik azt mondjak, hogy a nőket könnyebb társadalmi munkára megnyerni, mint valamilyen gyűlésre, vagy politikai tanfolyamra. Milyenek ezen a téren a tapasztalatai? MAGDA MLYNKOVÁ: Azt mondottuk, hogy a nők problémái fokozatosan megoldód nak. Ügy vélem, hogy ez a megoldás annál gyorsabb lesz. minél nagyobb segítséget nyúj tanak ebben maguk a nők. A nők politikai öntudata az utóbbi években jelentősen megnő vekedett. A nők körében vég zett politikai munka ma már sokkal könnyebb, mint a múlt bán. MARTA BACUSANOVÁ: A nők bekapcsolódnak a tudományostechnikai fejlődés feladatainak teljesítésébe. Sokat kell még tennünk azonban azért, hogy a nők a tudomány és technika valamennyi területén érvénye sülhessenek. Ehhez azonban az kell, hogy az egyes üzemek és intézmények megfelelő feltételeket biztosítsanak a magas szakképzettséget szerzett nők nek. Tudok olyan üzemekről, ahol autóbusszal szállítják reggel a kisgyermekes anyákat a bölcsődébe és a munkahelyre, megrendelés alapon intézik el a bevásárlást, vagy pedig az üzem területén élelmiszerboltot létesítenek. Ezek azonban csak példák, amelynek sok követőre kellene találniuk. MARTA LUDROVSKÁ: Bizonyos hagyományokat is le kell küzdeni. A munkakezdeményezés fejlődése azt bizonyítja, hogy a nők nem akarnak lemaradni a férfiak mögött. Szlovákiában 1300 nő újító, 58 kapcsolódott be a százezresek mozgalmába és 3500 női szocialista munkabrigádunk van. Egyre emelkedik az aktív szak- szervezeti tagok száma. Ahhoz, hogy a nők minden funkciói jól betölthessenek, törődni kell azzal, hogy jó feltételeik legyenek a munkához, a szakmai és a politikai fejlődéshez. Elegendő óvodát, bölcsődét, napközi otthont, gyermekklubot kell biztosítani. Következetesebben kell megkövetelnünk, hogy az üzemek megtartsák a nők által emelt terhek megszabott súlyhatárát. Tavaly a nagyobb terheket mozgató nők száma 2000-rel csökkent, az idén valószínűleg további 25 ezerrel, de ezen a téren még mindig sokat kefl tennünk* A szakszervezeti alapszervezetekben a funkcionáriusok 40 százaléka nő. Ez arról tanúskodik, hogy a nőket már nem kell külön megnyerni erre a munkára. ROZÁLIA VRÁBELOVÁ: Az egészségügyben sem rossz a helyzet a női funkcionáriusokat illetően. A különböző funkciók 53 százalékát nők töltik be habár — sajnos — azzal még nem büszkélkedhetünk, hogv valamelyik járási vagy kerületi egészségügyi intézet nek nő az igazgatója. Kórházigazgatónőnk vezető gyógysze- részeink vannak, sőt kórházainkban Ifibb osztály élére is kineveztek már nőket. Bővíteni kell a szolgáltatásokat Bármiről is beszélünk, mindig arra lyukadunk ki, de jó lenne, ha több lenne a szabad idő, ha nem vennének ennyi időt igénybe a házimunkák. A szolgáltatások állandó beszédtéma a nők között... MAGDA BALKOVSKÁ: A fal- vainkon nyújtott szolgáltatások fogyatékosságairól nagyon sokat beszélhetnénk. A mező- gazdaságban több a probléma, mint az iparban. A 6. ötéves tervidőszakban a szövetkezetekben kidolgozzák a komplex szociális programokat, s ennek következtében a szolgáltatások és a nők munkafeltételeinek terén bizonyára sok minden megjavul. Legalább a központi falvakban több szolgáltatást kell megszervezni, hogy ne kelljen minden aprósággal a városba futni. Ugyanígy az óvodai és a bölcsődei kérdés már régen nem csak városi probléma. A fiatalasszonyok munkába akarnak állni, de hova tegyék gyermekeiket. Erre is gondolniuk kell a szövetkezeteknek a szociális programok összeállításakor. MAGDA MLYNKOVÁ: Általában a szolgáltatásokkal kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy járási nemzeti bizottságunk tanácsa néhány éve intézkedést hozott, hogy az üzemeknek vagy az efsz- eknek nem szabad üdülőket építeniük addig, amíg nincs megfelelő férőhelyes óvodájuk. Nem építhetünk lakótelepeket több száz, sőt több ezer ember számára anélkül, hogy a lakóházakkal együtt ne építenénk óvodákat, bölcsődéket, üzleteket és szolgáltató-házakat. Néha kínos számomra, ha azt a követelményt hallom, hogv félkész árukra lenne szükség, amikor a lakótelepeken lakó nőknek még a legalapvetőbb élelmiszerekért is a városba kell utazniuk, és sok esetben apró gyerekekkel... ROZÁLIA VRÁBELOVÁ: Törvényeink értelmében a gyermekek iránti gondoskodás három éves korig az Egészségügyi Minisztérium feladata. A bölcsődék beruházói azonban a nemzeti bizottságok. Meg kell mondanunk, hogy az utóbbi években lemaradunk a bölcsődék építésében. Az ötéves terv folyamán mintegy 1900-zal kevesebb bölcsődei férőhely épült, mint amennyit a terv előirá- • nyozott. Ez azért is nagyon sok, mert a népgazdaságban munkaerőhiány van, és sok fiatal anya szívesen dolgozna, de kénytelen otthon maradni, gyermekeit gondozni. Az SZSZK kormánya határozatot fogadott el a bölcsődék és az óvodák építésére szánt eszközök egyesítéséről, csakhogy az eddigi tapasztalatok szerint az idén és jövőre nagyon kevés ilyen akció valósul meg. Az üzemeknek újabb munkaerőkre lenne szükségük, de ennek ellenére nem akai’nak hozzálátni az üzemi óvodák és bölcsődék építéséhez. ELENA LITVAJOVÁ: Nem mindenütt teljesítik az ötévesek óvodai elhelyezésére vo- , natkozó kongresszusi határozatot. A szövetkezetek, az üzemek, az állami gazdaságok foglalkoznak annak lehetőségével, hogy segítenek az óvodák a bölcsődék építésében, dn insn olyan rugalmasan, ahogyan az kívánatos lenne. „A jó ötlet aranyat ér“ akció sokat segített a szolgáltatások fejlesztésében, de még mindig nagyon sok a tartalékunk. Tapasztalatból tudom, hogy ma már a nők nem azért .vállalnak munkát, hogy javítsák a család anyagi helyzetét. A munkát tekintik az önrealizáció alapvető kérdésének. Addig fogjuk követelni, hogy például a kollektív szerződések is tartalmazzák az óvodák építését, amíg ez meg nem valósul, akár olyan áron is, hogy a programból törlik az üdülők építését vagy a különböző külföldi utakat. A minisztériumoknak ezen a téren sokkal következetesebbeknek kell lenniük. Számíthatunk rájuk Beszélgetés közben valamelyikük azt mondta, hogy a nők számára nehezebb a funkciók betöltése. Milyenek a tapasztalataik ezen a területen? MAGDA MLYNKOVÁ: A > nőket fel kell készíteni a funkciók betöltésére. Példának említem. hogy én eddig még semmilyen tanfolyamon vagy felkészítésen sem vettem részt. Nem helyes, ha valaki csak várakozó álláspontra helyezkedik, vajon a nők helytállanak-e a funkciókban. A káderek felkészítése mindenütt nagyon fontos, ezért a nemzeti bizottságokban is nagyobb figyelmet kellene szentelni az ismeretek folyamatos elsajátításának. ELENA LITVAJOVÁ: Sok esetben a nők nehezebben birkóznak meg a funkciókkal járó problémákkal, de meg kell állapítanunk, hogy a nők beváltak mint képviselők, irányító dolgozók és funkcionáriusok. Bebizonyították, nem kell félni funkciókat bízni rájuk. MARTA PETROVÁ: Abban a funkcióban, amit a szakszervezeti bizottságban betöltök, ugyanolyan gondjaim vannak, mint bárki másnak. A szocialista munka hőse cím elnyeréséhez egyes munkatársaim őszintén gratuláltak, mások viszont csodálkoztak, mire töröm magam annyira. Ilyenkor mindjárt visszavágok: Miből lesz egyre hosszabb az anyasági szabadság, miből emelik a különböző segélyeket, miből épülnek gyermekeink számára különféle intézmények, ha nem adunk valamivel többet társadalmunknak, mint amennyi a kötelességünk? Ez minden esetben hat. A lényeg az, hogy már sok asszonyt és lányt megtanítottam a becsületes, szorgalmas munkára. Már ők is különböző kitüntetéseket kaptak becsületes, jó munkájukért ELENA LITVAJOVÁ: A nők nemzetközi évéről beszélve szóba kerültek munkaeredményeink, a gyermekek nevelése, a családok jóléte. Köztársaságunkban a nemzetközi év alkalmából rendezett különböző akciókkal, rendezvényekkel is azt akartuk elérni, hogy mindaz, ami ma már természetes a nők helyzetével, életével kapcsolatban, még tovább javuljon. Szocialista hazánkban nincsenek olyan problémák, mint amilyenekkel a kapitalista országok női küszködnek, ahol a nők évében éppen a nőket sújtotta legjobban a munka- nélküliség, a válság, a bérek csökkenése. A nők haladó mozgalma szempontjából azonban a nők nemzetközi éve nagyon nagy jelentőségű volt. mivel jelentősen növekedett a nők politikai aktivitása, további több százezer nő csatlako zott a haladó mozgalomhoz: békét és a nemzetek közt) megértést követelte. SIKEREK, GONDOK, FELADATOK
