Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-14 / 242. szám, kedd

Eredményes tanácskozás volt Hermann Axen a TJ európai testvérpárt képviselőinek berlini megbeszéléséről Berlin — A Neues Deutsch­land tegnap száma közölte Her­mann Axennek, a NSZEP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának az európai kommunista és mun­káspártok budapesti előkészítő tanácskozásán életre hívott szerkesztő bizottság munkacso­portja pénteken végétért berli­ni megbeszéléséről az ADN ré­szére adott interjúját. Axen hangsúlyozta, hogy a tanácskozás, amelyen 27 euró­pai kommunista és munkáspárt vezető képviselői vettek részt, egyértelműen eredményes volt. A tanácskozáson megtárgyalták a létrehívandó konferenciának az NSZEP által kidolgozott do­kumentum-tervezetét. Ezt a megbeszélést egybekapcsolták a jelenlegi európai helyzettel kapcsolatos véleménycserével, s azzal, hogy ebből fakadóan mennyire megnövekedett a kom­munista és munkáspártok fele­lőssége. A küldöttségek vezetői megállapították, hogy a konfe­rencia egybehívása óta eltelt Idő alatt az európai politikai fejlődés dinamikusan előreha­ladt. Most, Helsinki után a né­pek a kommunistáktól nárnak választ, hogyan folytatódjék a békéért és a haladásért vívott harc. A mostani berlini tanácsko- záson felhatalmazták az NSZEP-t, hogy a korábbi hatá­rozattervezet és a felvetődött javaslatok alapján a szerkesz­tőbizottság részére készítse elő a fő dokumentum tervezetét. Az NSZEP e munkája során termé­szetesen tanácskozni fog a test­vérpártokkal, s az átdolgozott tervezetet előterjeszti az elő­készületekben részt vett vala­mennyi pártnak Novemberben összeül majd a szerkesztőbi­zottság, hogy elkészítse a kon­ferencia dokumentumának Ja­vaslatát. A munkacsoport tanácskozása visszatükrözi az európai kom­munista és munkáspártoknak azt a törekvését, hogy nemso­kára eredményesen megtarthas­sák a konferenciát. Most fontos lépést tettek előre, ebben az irányban — hangsúlyozta Axen. Egyiptom taktikázással vádolja Izraelt 1975. X. 14. Kairó — Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter nyilatko­zatában azzal vádolta Izraelt, hogy csupán taktikázik, amikor egy közel keleti atommentes övezet megteremtése mellett foglalt állást. Izrael ugyanis Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár- hoz intézett levelében támoga­tásáról biztosította az atom­fegyvermentes övezet létreho­zását a térségben, hozzáfűzve, hogy ez csak tárgyalásos úton teremthető meg. Fahmi most nyilatkozatában rámutatott: Amennyiben a Tel- Aviv-i vezetés komolyan foglal­kozik a gondolattal, alá kell ír­nia az atomsorompó-szerződést, és hozzá kell járulnia, hogy atomreaktorai nemzetközi el­lenőrzés alá kerüljenek. Egyip­tom képviselője korábban kéz­jegyével látta el a dokumentu­mot, a parlament azonban mindaddig nem hajlandó ratifi­kálni az okmányokat, amíg Iz­rael hasonlóképpen nem cselek­szik. Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter megbeszéléseket folytatott Hermán Eilts-szel, az Egyesült Államok kairói nagy­követével, aki most tért vissza Washingtonból. A nagykövet odahaza konzultációkon vett részt a közel-keleti helyzetről és az újabb sínai megállapodás­sal kapcsolatos kongresszusi döntésről Megtartotta ülését az a 19- tagú bizottság, amelynek fel­adata Szadat elnök megbízásá­ból Egyiptom legutóbbi két év­tizedes történetének megírása. Hoszni Mubarak elnökhelyettes vezetésével a testület belete­kinthet minden hivatalos állami dokumentumba, amelyek közül bármelyiket belátása szerint nyilvánosságra is hozhat. A vizsgálat cé>:a elsősorban az Makariosz borúlátó Nicosia — Makariosz érsek, ciprusi államfő visszatért Nico­siába. Előzőleg New Yorkban részt vett az ENSZ közgyűlésén, majd úton hazafelé megállt At­hénban, ahol Karamanlisz gö­rög kormányfővel tárgyalt. A sajtónak adott nyilatkoza­tában Makariosz annak a véle­ményének adott hangot, hogy az ENSZ tői „semmiféle bizto­síték nem várható a ciprusi kérdés megoldására* mivel a szervezetnek nem áll módjában, hogy kikényszerítse határoza­tai végrehajtását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a ciprusi válság egyike azoknak a nem­zetközi problémáknak, amelyek sürgős megoldásra várnak. At­héni tárgyalásaival kapcsolat­ban megjegyezte, hogy a görög kormányfővel azonos nézeteket vall a válság rendezésének te­kintetében. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy a törö­kök „majd bolondok lennének az általuk elfoglalt területekről visszavonulni“. 1967-es háborút előidéző folya­mat tisztázása és Nasszer néhai elnök kormányzatával kapcso­latos politikai problémák átte­kintése. Washington — Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter nyilatkozatot adott a NBC tele­vízió-hálózatnak. A közel-keleti helyzetről szólva Kissinger többek között elmondotta, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik ka­tonai segélyt „ígérni“ Egyip­tomnak, de ezt a kérdést álta­lánosságban meg fogják vitatni Anvar Szadat egyiptomi elnök és Ford amerikai elnök október végén sorra kerülő találkozó­ján. „Nem tudjuk, hogy Szadat elnök fegyvervásárlási listával érkezik-e az Egyesült Államok­ba, vagy pedig csak általános­ságban kér fegyvereket“ — hangsúlyozta Kissinger. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy konzultációk vannak folyamatban a közel-ke­leti béke elérésére irányuló erő­feszítések „kiszélesítése“ érde­kében. Hangot adott annak a véle­ményének, hogy „hónapokon belül“ újabb SALTmegállapodás jöhet létre a Szovjetunióval. Mint Kissinger mondotta, nem számít arra, hogy októberi pe­kingi látogatása az amerikai— kínai diplomáciai kapcsolatok felvételét eredményezi majd. NÉHÁNY SORBAN TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke hivatalos látogatás­ra Tunéziába érkezett. SZIHANUK kambodzsai ál­lamtő New Yorkból visszaér­kezett Pekingbe. Nyugati jelen­tések szerint a kambodzsai kormány „utazó nagykövete­ként“ tevékenykedő Sziltanuk október 14-én kéthetes látoga­tásra a KNDK ba utazik. BifEDICS jugoszláv minisz­terelnök ázsiai kőrútjának el­ső állomáshelyére, Singa poré­ba érkezett. Útjának következő állomása Oj Delhi. VIKTOR KUI.1KOV hadsereg­tábornok. a szovjet honvédel­mi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke hivatalos baráti látogatásra Helsinkibe érke­zett. ANVAR SZADAT egyiptomi elnök jóváhagyta azt a két ha­lálos Ítéletet, amelyet május 31-én mondtak ki a tavaly áp­rilisi államellenes összeeskü­vés két vezetőjére. MILOS MINICS jugoszláv külügyminiszter hivatalos láto­gatásra Lisszabonba érkezett. APRÖ ANTALNAK, az MSZMP PB tagjának, a parlament el­nökének vezetésével öttagú magyar parlamenti küldöttség érkezett a japán parlament vendégeként egyhetes tokiói látogatásra. WALLACE alábamai kor­mányzó, akit az amerikai De­mokrata Párt elnökjelölt pá­lyázójaként tartanak számon, Londonban megbeszéléseket folytatott Wilson brit minisz­terelnökkel. Ma Margaret Thatcherrel, az ellenzéki kon­zervatív párt vezetőjével talál­kozik BONNBAN kétnapos nemzet­közi energia és nyersanyag kongresszus kezdődött a leg­nagyobb nyugati cégek és ve­zető politikusok részvételével. KUBÁBAN megkezdődött a Kubai Kommunista Párt prog­ramnyilatkozata tervezetének országos vitája. A hónap vé­géig a decemberi kongresszus elé keríilő okmányt több mint 5 millió dolgozó ismeri meg, illetve mondhat róla véle­ményt. PÁRIZSBAN megkezdődött az a nemzetközi tanácskozás, amelynek résztvevői az ener­gia ós nyersanyag-kérdésekről tervezett értekezletet készítik elő. Legyen a világűr is a békés együttműködés színtere New York — Az ENSZ-köz­gyűlés 1. számú politikai bizott­sága megkezdte a „Nemzetközi együttműködés a világűr békés célú jelhasználásában' című je lentés megvitatását. Ezt a je­lentést a világűr békés felhasz­nálásával foglalkozó ENSZ-bi­zottság terjesztette a megvita­tásra az 1. sz. politikai bizott­ság elé. Edouard Ghorra, az 1. sz. po­litikai bizottság elnöke (Liba­non) megnyitó beszédében nagy elismeréssel nyilatkozott a Szojuz—Apollo szovjet—ame­rikai együttes űrkísérletről. Az egész világ — mondotta — óriási figyelemmel és elragad­tatással figyelte a Szojuz és az Apollo bátor személyzetének együttes űrutazását. Ez a kísér­let történelmi jelentőségű ered­mény volt a világűr kutatásá­ban, bizonyítékot szolgáltatott az e téren elért nagy tudomá­nyos és műszaki haladásra. Ez a kiemelkedő esemény — folytatta Edouard Ghorra — olyan reményeket ébreszt, hogy nemcsak a világűrben, hanem a Földön is folytatódik majd az enyhülés és tovább fejlődik a népek együttműködése az em­beriség javára. Az ilyen együtt­működés feltétlenül befolyást kell hogy gyakoroljon a béke és a biztonság szavatolására. Peter Jankowitsch, a világűr békés felhasználásával foglal­kozó ENSZ-bizottság elnöke (Ausztria) felszólalásában rá­mutatott, hogy kétségtelenül a* egész emberiség javára válik, ha a kozmikus térséget a békés együttműködés színterévé avat­ják Az űrkutatásban rejlő óriá­si potenciális lehetőségek kiak­názása — mint hangsúlyozta — elősegíti majd valamennyi nem­zet társadalmi és tudományos előrelépését. Már folyik Luis Corvalán „pere"? Havanna — A havannai rá­dió jelentése szerint a chilei fasiszta junta végérvényesen elutasította Luis Corvalán sza­badlábra helyezését kérő be­adványt. „Hazaárulásért és más politikai bűncselekménye­kért helyezték előzetes letar­tóztatásba Luis Corvalán taní­tót“ — hangzik a legfelsőbb katonai bíróság indoklása. A Chilei Kommunista Párt főtitkárának védőügyvédje be­adványában törvénysértőnek minősítette a fogvatartást, mi­vel „Corvalán szenátor törvé­nyes mandátuma 1977-ben jár le“. A katonai bíróság ezért azt válaszolta, hogy „a jelenlegi katonai rendszer 1974. szep­tember 24-én feloszlatta a par­lamentet, így egyetlen volt képviselőnek sincs mentelmi joga“. A caracasi rádió — hivat­kozva a chilei ellenállók bi­zottságának közleményére — azt jelentette, hogy zárt ajtók' mögött, és szigorú biztonsági intézkedések közepette, már folyik Luis Corvalánnak és több társának a pere. A bíró sági komédia, a junta katonai „igazságszolgáltatása“ szerint folyik. Corvalánnak saját ma­gának kell ellátnia védelmét. A junta eddig egyetlen hi­vatalos közleményt sem adott ki a perről, illetve a kommu­nista párt főtitkárának elítélé­sével összefüggő hírekkel kap­csolatosan. Washington — „Növekszik a chilei diktatúrának nyújtott M int lapunk első oldalán kö­zöljük, Lubomír Strougal, hazánk miniszterelnöke a na­pokban hivatalos baráti látoga­tást tesz Líbiában. Az esemény kapcsán az alábbiakban rövid tájékoztatót közlünk Líbia tör­ténelmi múltjáról és gazdasági életéről. Lubomír Strougal je­lenlegi látogatásává* egyébként Dzsallúd líbiai kormányfő ta­valy tavasszal hazánkban tett látogatását viszonozza. Észak-Afrika legnagyobb te­rületű (1 759 540 km2), leggaz­dagabb, de jórészt terméketlen, homok- és kősivataggal borított országa a Líbiai Arab Köztár­saság. Lakossága 1.9 millió, 88 százaléka arab, 4 százaléka ber­ber, a többi a berberekkel ro­kon tuagger, máltai és görög. 1969 előtt jelentékeny számú olasz telepes élt az országban. A lakosság negyedrésze város­lakó, 30 százaléka nomád és félnomád. A termelésben aktí­van részt vevő dolgozók 35,8 százalékát a mezőgazdaság, 32 százalékát az ipar és a keres­kedelem és 20 százalékát a szolgáltató ipar területén fog­lalkoztatják. Az időszámítás utáni 643-ban bekövetkezett arab hódításig a tengerparti sávon föníciai, gö­rög, római, vandál és bizánci uralom váltogatta egymást. Az arab uralmat spanyol, máltai és török hódítás követte. A si­vatag déli területein a szenusz- szi szekta uralkodott. 1911-— 12-es olasz—förök háborúban Olaszország elfoglalta az or­szág területét és Líbia néven bekebelezte. 1943-ban brit és francia csapatok szálták meg. 1947—51 között ENSZ-gyámság alá került. 1949. november 21. óta az ENSZ független állam­Líbia nak ismerte el. 1963-tól alkot­mányos monarchia, kétkamarás parlamenttel. 1969 szeptember 1-én a Kadhafi vezette katona- tiszti csoport megdöntötte a ki­rályságot. Líbia új vezetői a belpolitikában a nép felemelé­sének, a külföldi monopóliu­mok visszaszorításának, vala­mint az iszlám befolyás erősí­tésének programját hirdették meg. Az 1973-as zvarai program a korábbi törvények felfüggesz­tését, népi bizottságok alakítá­sát és a közigazgatás „forra­dalmasítását“ kívánja megvaló­sítani. A külpolitikában impe­rialistaellenes Líbia vezetői nagy szerepet játszottak az egyiptom—szíriai—líbiai állam- szövetség megvalósításában, il­letve a líbiai—egyiptomi, vala­mint a líbiai—tunéziai unió lét­rehozásában. Líbia 1961-ig — a hatalmas kőolajtartalékok feltárásáig —­Afrika és Közel-Kelet gazdasá­gilag legelmaradottabb orszá­gai közé tartozott. Gazdasági életének alapja a kőolaj kitér melés. Ebből származik a nem­zeti jövedelem 53 százaléka. A kőolaj évi 1,4 milliárd dollár bevételt biztosít. Az ország de­vizatartalékait 4 milliárd dol­lárra becsülik. Az 1972-ben ki­termelt 107 millió tonna kőola­jat a 3000 km hosszúságú cső­vezetéken szállították a tenger­parti kikötőkbe, ahonnan főleg Franciaországba, az NSZK-ba és Nagy-Britanniába exportál­ták. A líbiai -kőolajpiacon a szo­cialista országok is megjelen­tek, a Szovjetunió, Bulgária, Románia és hazánk is vevőként jelentkezett. Az ipar hagyományos ágai — a kézműipar, szőnyeg-, ékszer-, és bőrdíszműkészítés — nem jelentősek. Mezőgazdasága fejletlen, az ország területének 2,1 százalé­ka alkalmas földművelésre. A megművelt terület 8 százalékát öntözik. 1970 óta új öntözési tervek megvalósításán fáradoz­nak. A Forradalmi Parancsnoki Tanács rendeletével kezdetét vette a termelőszövetkezetek szervezése. Fontosabb mezőgaz­dasági terményei s búza, az árpa, a citrusfélék, az oliva, a paradicsom, és a burgonya. A vándorló beduinok juh, kecske, szarvasmarha, teve és lóte­nyésztéssel foglalkoznak. —TERRA— amerikai segítség“ — Irta a Washington Postban fack An~ derson, az ismert publicista. „Pinochet hatalomátvétele után egy évvel a Chilében folyósí­tott amerikai segély megkét­szereződött: 9,8 millió dollár­ról 20,5 millió dollárra emel­kedett. A jelenlegi tervek sze­rint Chile 1976-ban 77 millió dollár amerikai segélyt kap“. A fentieken felül az Egyesült Államok az 1974-es pénzügyi évben még 16 millió dollár ér­tékű katonai segélyt is nyúj­tott Chilének. > Anderson adatai szerint a Panama-övezetben működő amerikai katonaiskolának, ahol washingtoni irányítással latin­amerikai katonai személyzetet képeznek ki, az idei 1765 hall­gatója között 575 chilei van. „Általános kiképzést kapnak, de a hangsúly a. gerillák elleni hadviselésem van. Az utóbbi tanfolyamon, ahol a többi kö­zött „a városi felkelések leve­rése“, tárgyat oktatják az ame­rikai professzorok, minden má­sodik hallgató — chilei — köz­li a rendkívül jólértesültnek számító washingtoni újságíró. Panama nem hódol be Washingtonnak Havanna ~ „A kormány az Egyesült Államokkal folytatan­dó tárgyalások során, sohasem árulja el a nemzeti független­séget, a népszabadság óhaját“ — jelentette ki Omar Torrijos panamai kormányfő, hatalom­ra kerülése hetedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gen. A szónok hangoztatta: „Ál­láspontunk szilárd. Még türel­mesek vagyunk, de nem va­gyunk hajlandók száz évig várni, vagy behódolni az Egyesült Államoknak“. Tízezrek lelkes tapsa köze­pette Torrijos kijelentette: „Erősebbek vagyunk, mint ko­rábban bármikor. Mert velünk a világ haladó közvéleménye. Az amerikaiaknak távozniuk kell a csatorna zónából“. AESZ-misszio Angolában Luanda — Az MPLA kész nemzeti egyséskorinányt alakí­tani a függetlenség kikiáltása után olyan független angolai politikusokkal, akik a múltban hazafiságukról ós a közügyek intézésében való illetékessé­gükről tettek tanúbizonyságot. Az angolai nép tényleges ér­dekeit kifejező MPLA (Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom) képviselője a szervezet kor­mányalakítási készséget javas­lat formáiéban terjesztette az Afrikai Egvségszervezet Luan­dában tartózkodó békéltető küldöttsége elé Mint ismeretes, az MPLA el­lenőrzi Angola fővárosát és 12 tartományát. A többi négy tar­tomány az FNLA, illetve az Unita ellenőrzése alatt áll. A függetlenség kikiáltását novem­ber 11-re tűzték kL

Next

/
Thumbnails
Contents