Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-14 / 242. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ütésének vitája Ján Janik elvtárs felszólalása Az a tény, hogy a CSKP Központi Bizottságának ülése a XIV. pártkong*- resszus óta már másodízben foglalkozik a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésének kérdéseivel, art öl a nagy gondosságról tanúskodik, amelyet a párt • jelentős és érzékeny népgazdasági ágazatnak szentel. Helyes, hogy éppen most tfiszi ezt. Az ágazat fej!<V dését és terveit olyan helyzetben bíráljuk el, amikor az ágazat a kitűzött feladatokat nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja, amikor fejlődése dinamikus, növekedése egyenletes Ez főként azért fontos, mert így bátrabb, minőségileg igényesebb feladatokat tűzhetünk ki. A CSKP XIV. kongresszusa feladatinak — a megnövekedett élelmiszerfogyasztás saját forrásokból való fedezésének — feladatai sikeres teljesítése után azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy önellátóvá váljunk gabonában és más élelmiszerekben. Á ható* dik ötéves terv végső előkészítésének időszakába lépünk, és így aktívan befolyásolhatjuk az irányítás középső és vállalati láncszemei terveinek összeállítását. Az őszi munkákkal rakjuk le a jövő termés alapjait. A CSKP KB ezen ülésének határozatai bizonyára minőségileg befolyásolják az őszi munkák lefolyását, a tervezési munkák, a műszaki szervezési intézkedések elő készítését, a hatékonyság növelését a gabonaalappal való gazdálkodásban és más további problémák megoldását. A CSKP XV. kongresszusa előtt állunk, előkészítjük az alapszervezetek évzáró taggyűléseit, a járási és a kerületi pártkonferenciákat. A Központi Bizottság mai ülésének határozata kiindulási alapja lesz a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a szolgáltatási vállalatokban és más, a dolgozók élelmezésének biztosításában részt vevő vállalatokban dolgozó pártszervek és szervezetek tárgyalásainak, teret nyit az aktivitás és kezdeményezés további kibontakozásához. Ebben az ötéves tervben egész köztársaságunkban igen pozitív eredményeket érünk el a mezőgazdaságban és az élelmezésben mind az ötödik ötéves terv feladataihoz, mind pedig az előző időszakokhoz viszonyítva. Szlovákiában további előrehaladást értünk el a mezőgazdasági termelés intenzitásának és a CSSZSZK össztermelésében hányada növelésének terén. Az elért eredmények okait a szocialista termelési viszonyok előnyeinek jobb kihasználásában, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség kezdeményezésének és aktivitásának páratlan fejlődésében látjuk, amihez a XIV. párt- kongresszus határozatai kedvező feltételeket teremtettek. E tények hozzájárultak ahhoz, hogy gyakran sikerült leküzdenünk az objektív tényezők, főként a kedvezőtlen időjárás igen negatív hatását is. Az elért eredmények ellenére még mindig vannak jelentős forrásaink és tartalékaink, amelyeknek fokozott figyelmet kell szentelni mind a hatodik ötéves terv teljesítése szempontjából, mind pedig abból a szempontból, hogy további kiegyenlítődést érjünk el a CSSZK-hoz viszonyítva és mindenekelőtt a gabona és más élelmiszerek terén való önellátás biztosításához. Ebből a szempontból az a feladat hárul ránk, hogy még intenzívebben, mélyrehatóbban és konkrétabban oldjuk meg a problémákat, aktivizáljuk a forrásokat, fejlesszük a dolgozók kezdeményezését. A következő feladatokra összpontosítjuk figyelmünket: a szemes gabona termelésének egyötödével való növelése, ebből a kukorica egy- harmaddal való növelése, a réteken és a legelőkön — amelyekből Szlovákiában sok van — a termés egynegyedével való növelése, hektáronként öt tonnával több cukor termelése és az olajos magvak és a hüvelyesek termesztésének megkétszerezése. Az állattenyésztési termelésben döntő módon befolyásoljuk a szarvasmarha-állomány, mindenekelőtt a tehénállomány növelését, és általában az állattenyésztési termelés valamennyi szakaszán a termelés hasznosságának és hatékonyságának növelésére törekszünk. Az élelmiszeriparban a termelés megfelelő növelése mellett rendszeresen javítjuk a minőséget és bővítjük az élelmiszeripari termékek választékát. Tudatában vagyunk, hogy igen igényes és bonyolult feladatokról van szó. Megvalósításuk folyamán döntő szerepe van mind a növényi, mind az állattenyésztési termelés intenziflkálásának. A tudományos-műszaki fejlesztés, a kemizálás, a gépesítés, az automatizálás, a szolgáltatások fejlesztése és következetes kihasználása n mezőgazdasági vállalatok által — ezek a döntő tényezői céljaink elérésének. következik az a gyakran ismételt elv is, hogy a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztését össztársadalmi feladatnak kell tartani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni keit, hogy minél nagyobb mértékben függ az élelmiszeripari termelés az in- tenzifikálástól, annál jobban megnövekszik a vegyipar, a gépipar, az építőipar és más népgazdasági ágazatok szerepe és felelőssége a dolgozók élelmezésének biztosításában, mert döntő mértékben befolyásolja a munka termel ékenységét és a hatékonyságot, aktívan elősegíti a szakosítás és összpontosítás, az integráció és a kooperáció objektívan nélkülözhetetlen progresz- szív folyamatait. Az utóbbi években e téren jelentős haladást értünk el. A szövetkezetek egyesítése folytán számuk négy év alatt mintegy a felére csökkent, és az átlagos földterületük több mint kétszeresére növekedett. Számos 4—7 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet jött létre, amelyekben a párt- és állami irányító szervek rendkívül nagy figye lemmel kísérik a fejlődést, hogy elegendő tapasztalatot nyerjenek az ilyen vállalatok irányításához. Másrészt még mindig mintegy 250 olyan szövetkezetünk van, amelyek még ezer hektár földterületen sem gazdálkodnak A kooperáció alapján számos közös vállalat, üzem és intézmény létesült. Ez a módszer főként a baromfi-, a to-» jás-, a sertéshústermelésben érvényesült, emellett erre a területre hatoltak be leginkább az integrációs irányzatok más ágazatokból vagy szolgáltatási vállalatokból. Ezenkívül a mezőgazdasági vállalatok a kooperáció keretében számos közös létesítményt alkottak meg az építőipar, a talajjavítás, a szárítás,' a raktározás stb. szolgálatában. A gyakorlat megerősítette, hogy ami a növényi termelés összpontosítását illeti, a mezőgazdasági vállalatok inkább az egyesülést választják, mintsem a kooperációt. Az állattenyésztési termelésben az egyesített egységes földművesszövetkezetek feltételeinek kihasználása mellett kooperációs lehetőségeket keresnek ott, ahol saját vállalatuk nagysága nem teszi lehetővé a megfelelő összpontosítást, valamint a szarvasmarha-tenyésztés szakosítását. Ezt nem bizonytalanságból vagy a készség hiányában teszik, hanem elsősorban azért, mert nincs sem elegendő helyiségük, sem elegendő eszközük. Az összpontosítás és szakosítás folyamata az integrációs csoportosulások útján vertikális irányban is kezdett kibontakozni. A szlovákiai konzervgyárak kiépítik saját mezőgazdasági vállalataikat a gyümölcs és a zöldségtermelés céljaira, A tokaji szőlő és a bortermelés a szőlészeti üzemek hatáskörébe került. Dunajská Stredán sikeresen dolgozza fel a gyümölcsöt és a zöldséget az Agrofrigor szövetkezetközi vállalat, a mezőgazdasági vállalatoknak saját klimatizációs raktáraik vannak, amelyekből a tavaszi hónapokban jó minőségű gyümölcsöt és zöldséget szállítanak az üzletekbe. Fejlődik a szerteágazó tanácsadó szolgálat, valamint az integráció egyéb módjai is. Arra számítunk, hogy az összpontosítás és szakosítás üteme a jövő években meggyorsul, mivel a lehetőségeket és forrásokat még távolról sem merítettük ki. Helyesnek tartjuk, hogy e folyamatot célszerűen befolyásoljuk, és összpontosított segítséget nyújtsunk, hogy mindenki, aki részt vett e folyamatban, konkrét felelősséget viseljen. Ezen a téren nagy segítséget nyújt pártunk Központi Bizottsága Elnökségének az összpontosítás és szakosítás továbbfejlesztéséről hozott határozata. Úgy vélem, hogy a legközelebbi időszakban gyors ütemben meg kell oldani egyes kérdéseket, mindenekelőtt a földterület nagy egységekbe való egyesítését, a burgonyatermesztés műszaki ellátását, a speciális termények, a zöldség és a gyümölcs összpontosított feltételek között való termesztését, a hegyi és hegyaljai körzetekben a gépesítést, a betakarítás utáni gépsorok kérdését, raktárak építését, a burgonya, a zöldség, a gyümölcs és más termények összpontosított termelésének feltételei között. Ugyanez érvényes az agrotechnikai központok építésére is. Az állattenyésztési termelésben meg kell gyorsítani a szarvasmarha-, mindenekelőtt a tehéntenyésztés összpontosításának és szakosításának ütemét, biztosítani kell a szükséges technikai berendezéseket, meg kell gyorsítani az üzemek ellátását takarmánypréselő gépsorokkal, meg kell javítani a takarmánykeverékek minőségét, be kell vezetni új, nagy hozamú állattípusok tenyésztését stb. A gazdaság területén el kell érni, hogy tervszerűen áttérjünk az irányítás ágazati rendszerére, és egységes feltételeket teremtsünk az állami és szövetkezeti szervezeteknek az integrációs és kooperációs csoportosul ásókba való belépéséhez. - ’ .,>■■■ Janik elvtárs ezután a népgazdaság többi szakágazatának, az élelmiszeripari termelésben való részvétele lehetőségeiről beszélt, és néhány konkrét kooperációs és integrációs formát javasolt számukra o mezőgazdasággal. Foglalkozott továbbá a termelési alapok hatékonyabb kihasználásával az élelmiszer-termelés érdekeljen, a gyárt- mánvfejlesztéssel az élelmiszeriparban A mezőgazdasági termelés fontossága és pótolhatatlausága az egész társadalom szempontjából nyilvánvaló. Ezért arra kényszerülünk, hogy az olyan területeken is biztosítsuk a mezőgazdasági termelést, ahol az a természeti és éghajlati viszonyok miatt alacsonyabb és több munkát igényel, A chebi járás is azok közé tartozik, amelyeknek viszonyai nem a legmegfelelőbbek a mezőgazdaság számára. Ezeken az objektív feltételeken kívül még más tényezők is szerepet játszanak, mint pl. a határmenti területek csekély lakósűrűsége. A ff eh ezen megművelhető területek ezért parlagon hevernek. Járásunkban mintegy 4000 hektár kihasználatlan, vagy csak kevésbé kihasznált terület van, mivel az utóbbi négy évben 300—500 hektárral bővítjük évente a megművelt területet. Járásunknak nem volt könnyű a feladata a mezőgazdasági problémák megoldásában. A mezőgazdasági termelés megszervezése két szektor között oszlott meg. Túlsúlyban volt az állami szektor, az irányító és a szervező munka aránylag alacsonyabb színvonalával. Négy évvel ezelőtt évente több mint 30 millió korona veszteséget mutatott ki. A szomszédos tachovi járásban már 10 éves tapasztalataik voltak a mezőgazdasági termelésnek az állami gazdaságok által való megszervezésében. 1972-ben járásunkban is erre az útra léptünk, és az elmúlt négy év alatt nagyobb fejlődést értünk el, mint az előző 15 évijén. Az állami gazdaságok további fejlődés© azt bizonyítja, hogy a határmenti járásokban a mezőgazdasági termelésnek az állami gazdaságok szakági vállalatai által való megszervezése helyes volt. Vannak azonban olyan specifikus nehézségek, amelyeket meg kell oldanunk. Az egyik alapvető probléma a munkaerő. Köztudomású, hogy számuk a határmenti járásokban sem emelkedik. Sőt, ellenkezőleg. A munkaerőprobléma megnyilvánul a dolgozók általános színvonalában, szakma és politikai felkészültségükben, abban a képességükben, hogy racionálisan, a legkisebb veszteségekkel tudják irányítani a termelést ciklust a mezőgazdasági dolgozók optimális élei- és munkakörülményeinek kialakításával. A vitában többször felmerült a szakképzettség kérdése, de csakis az irányító káderekre vonatkozóan. A munkásokról nem beszéltek. Járási pártbizottságunk, amikor legutóbb a mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt, foglalkozott a fizikai munkások szak- képzettségével is. A növénytermesztésben a munkások 92,9 százalékának semmilyen szakképzettségük sincs. Az állattenyésztésben 954 munkás közül csak 74-nek van szakképzettsége. Ez A mezőgazdasági termelés eredményei kedvezően hatnak köztársaságunk minden egyes polgárára, mivel az elegendő élelmiszer egész társadalmunkban szociális biztonságot teremt. A jól elvégzett munka tudatában értékeljük ezeket az eredményeket a vegyipar területén is, mivel kapacitásaink 20—30 százalékát a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás fejlesztésére fordítjuk. A vegyipar fejlődéséért felelős dolgozók nagy jelentőséget tulajdonítanak az élelmiszerszükséglet kielégítésének. A mezőgazdasági termelésben, az iparban és a kutatásban elért eredmények jó alapot képeznek ahhoz, hogy az eddiginél jobban tűzzük ki a célokat és megvalósításuk módját e fontos ágazat további fejlődése érdekében. Az egyik fontos tényező a mezőgazdasági termelés gépesítése. A helyes agrotechnikán, a jó minőségi vetőmagokon, a növényvédőszereken, a gépesítésen kívül a mezőgazdasági termelés növelésére jelentős hatást gyakorolnak a műtrágyák. A csehszlovák vegyiparnak széles műtrágyagyár- tó alapja van. Kapacitása 1975-ben elérte az évi 4 millió tonnát. Nagyságát akkor szemléltethetjük, ha tudatosítjuk, hogy a termelés számára csaknem 1 millió tonna ammónia, 1 és a falusi,- valamint élelmiszeripart pártmunka kérdéseivel. Felszólalása végén hangsúlyozta: minden pozitív tapasztalatot fel akarunk használni, határozottabban akarjuk megoldani a problémákat és a fogyatékosságokat, hogy a hatodik ötéves tervben is sikeresen biztosítsuk a mezőgazdasági termelési ágazat dinamikus és egyenletes fejlődését:, és így hozzájáruljunk a szemes gabonában és más élelmiszerekben az önellátás eléréséhez. természetesen megnehezíti az új termelési folyamatok bevezetését, és hatást gyakorol falvaink életére A helyzet megjavítása nem lehet csak a mezőgazdaság, vagy sok esetben csak a járás vagy a kerület feladata. Nem elégszünk meg a helyzettel, keressük a megoldást. Az állami gazdaság a szaktanintézettel együtt a tavalyi és az idei iskolaévben lehetővé tette, hogy a dolgozók tévúton szakképzettséget szerezzenek. Az iskolák kapacitása és végeredményében az is, hogy sokan nem szívesen szereznek szakképzettséget, jelentős akadályt jelent. Ezért a probléma fő megoldását már a mezőgazdasági dolgozók új nemzedékének felkészítése jelenti. A mezőgazdasági iskoláknak a szakképzett munkások, vagy a mezőgazdasági termelés szakképzett szervezőinek nevelésében nagyobb szerepet kell betölteniük a mezőgazdasági termelés mai és jövőbeni szükségleteinek megfelelően. A mezőgazdasági szak tanintézetek és a mezőgazdasági szakközépiskolák helyzete a termelőerők és a mező- gazdaság mai helyzete szempontjából már nem felel meg a szükségleteknek. Nem érhetünk el gyorsabb előrehaladást, ha a szaktanintézeteket és a szakközépiskolákat közvetlenül nem kapcsoljuk össze a korszerű mezőgazdasági üzemekkel. A technikai káderek munkájának mércéje egyre inkább az lesz, hogyan tudják irányítani az emberek munkáját, hogyan tudják fejleszteni képességeiket, hogyan tudják ösztönözni kezdeményezésüket a tudomány korszerű ismereteinek felhasználásával együtt. Járási pártbizottságunk ebből a szempontból teljes mértékben támogatja azt a gondolatot, amelyben a Suchdoli Mezőgazdasági Főiskola, a Ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézet, az Uhfínévesi Állattenyésztés.! Kutatóintézet és a mi állami gazdaságunk állapodott meg. A felsorolt intézmények egyesüléséről van szó, amit felhasználnának az iskola és a mező^ gazdasági üzemek szorosabb kapcsolata, valamint az elméleti kutatás eredményeinek gyorsabb gyakorlati f el h a s znál ás a ér d ek ében. A falusi lakosság életéhez és munkájához szükséges szociális feltételek kialakítása konkrét eredményeket hoz a határmenti területeken is. Fontos, hogy már csökkent, vagy helyenként meg is szűnt a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak fluktuációja. Néhány évvel ezelőtt nem számított kivételnek az olyan üzem, ahol a munkaerővándorlás 80 százalékos volt. A mező- gazdasági dolgozók jelentős részét ma már szoros kapcsolat fűzi azokhoz a falvakhoz, ahol élnek, családi házakat építenek, szépítik községüket, s a járás legtávolabbi vidékein is meglalát- ták otthonukat. millió tonna nitrogénsav, csaknem 1 millió tonna kánsav, 1,5 millió tonna foszfát, 1 millió tonna káliumsó, háromnegyed milliárd köbméter földgáz és számos más nyersanyag szükséges. A műtrágyák gyantása nemcsak a technika és technológia szempontjából, hanem a közlekedés, a munkaszervezés és a külkereskedelem rugalmassága szempontjából is igényes. A mezőgazdaság évente 4 millió tonna műtrágyát használ fel, ezért szükséges, hogy a műtrágyának agrokémiai hatékonyságukon kívül olyan fizikai, mechanikai tulajdonságaik legyenek, amelyek lehetővé teszik a racionális szállítást, raktározást és szétszórást. A XIV. pártkongresszus határozata ezért fokozott súlyt helyezett a műtrágyák minőségének növelésére, a többkomponensű műtrágyák gyártására, melyekből 1970-hez viszonyítva 1975-ben két és félszer többet gyártottunk A XIV. pártkongresszus határozatával összhangban Szlovákiában a Slov- chémia üzemeiben az 5. ötéves tervidőszakban igényes fejlesztési programot valósítottunk meg, amely az alábbiakra irányult: A technológiai folyamatok raciona(boly latás az 5. oldalonj Václav Burian elvtárs felszólalása Ján Malis elvtárs felszólalása
