Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-11 / 240. szám, szombat
(Folytatás az 5. oldalról) tartja, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki. Erre irányulnak a Szovjetunió legutóbbi jelentős kezdeményezései is az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szerződés megkötésére, s az újfajta tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötésére. A CSSZSZK teljes mértékben e javaslatok mellett foglalt állást. Felszólalása további részébeji Chňou- pek elvtárs rámutatott a CSSZSZK azon erőfeszítésére, hogy a békés egymás mellett élés politikája szellemében rendezze kapcsolatait a szomszédos tőkésországokkal, ami egyebeken kívül elősegítette fontos stabilizáló elem kialakítását, amely éles ellentétben áll a szüntelen konfliktusok és feszültség háború előtti történelmével éppen Európának e középső részén. Ide tartozik mindenekelőtt kapcsolataink rendezése a müncheni kérdés megoldása alapján az NSZK-val. Kapcsolataink rendeződtek Ausztriával is. Pártunk jelenlegi vezetősége volt az, amely elhatározta e bonyolult és sürgető problémák megoldását, a feltételek megteremtését a tőkésállamokkal való jószomszédi együttélésre, a kölcsönösen előnyös és egyenjogú gazdasági együttműködés feltételeinek megteremtését. Azt mondhatjuk, hogy ma normális kapcsolataink vannak nemcsak legközelebbi kapitalista szomszédainkkal, hanem a többi európai kapitalista állammal is, és hogy sikeresen elmélyülnek kapcsolataink az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országokkal. Chiioupek elvtárs a csehszlovák állam nemzetközi aktivitását a továbbiakban küldöttségünk Helsinkiben folytatott zéles körű megbeszéléseivel illusztrálta. Allamférfiaink itt 27 kétoldalú megbeszélést folytattak. Ez bizonyítja, mennyire megnövekedett és megszilárdult nemzetközi helyzetünk. Köztársasági elnökünknek az osztrák kancellárral, a portugál elnökkel való találkozója, a CSSZSZK kormányfőjének találkozója az olasz, a norvég, a török miniszterelnökkel az első ilyen szintű találkozókat jelentette. A csehszlovák küldöttség tárgyalásokat folytatott valamennyi szocialista ország küldöttségének vezetőivel, ezenkívül a legmagasabb szinten tárgyalt az NSZK, Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália, Finnország, Ciprus, Törökország, Belgium, Olaszország, Spanyolország, Dánia, Norvégia küldöttségeivel, kül- ügyminszteri szinten pedig Hollandiával, az USA-val, Finnországgal, Görögországgal, Írországgal, Svájccal, Norvégiával és Törökországgal. E tárgyalások konstruktív tartalma ugyancsak megerősítette, milyen nagy tekintélynek örvend köztársaságunk a világban. Bohuslav Chiioupek felszólalásának befejező részében az ENSZ-közgyűlés jelenlegi 30. jubileumi ülésszakával foglalkozott. Rámutatott, hogy a küldöttségek vezetőinek túlnyomó többsége szükségesnek tartotta e fórumon hangsúlyozni az európai biztonsági és együttműködési konferencia nagy jelentőségét, és értékelni a záródokumentumban foglalt eredményeit. Az általános vita továbbá megvitatta, hogy a béke oszthatatlanságának koncepciója, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok a magukénak vallanak, egyre több hívet szerez. Számos ország küldöttei rámutattak arra, hogy az európai feszültség enyhülése megnyilvánulhat és kell, hogy megnyilvánuljon a világ többi részén is. Ezzel az irányzattal szöges ellentétben állt a kínai képviselő felszólalása. A csehszlovák küldöttség — jelentette ki a továbbiakban Bohuslav Chiíou- pek — arra törekedett, hogy az ENSZ fórumán a maga részéről hozzájáruljon a többi szocialista szövetséges általános erőfeszítéseihez, hogy elősegítse Helsinki szellemének átvitelét az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-1 tárgyalótermeibe Is. Szem előtt tartatta, hogy a tartós béke biztosítása és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szüntelen erőfeszítés és harc folyamatát jelenti, amely semmiképpen sem fejlődik automatikusan, hanem dinamikus és aktív lépéseket igényel minden szinten és minden irányban. Ezért igyekezett ott-tartózkodását felhasználni arra is, hogy legfelsőbb képviselőink Helsinkiben megtartott kétoldalú találkozóin kinyilvánított következtetései megvalósításának kérdéseit is megtárgyalja. Bohuslav Chiioupek végezetül hangsúlyozta, hogy a csehszlovák külpolitika pártunk XV. kongresszusának előkészítése során még nagyobb erőfeszítéssel és szívóssággal igyekszik továbbfejleszteni és elmélyíteni az elért sikereket, és szocialista szövetségeseinkkel vállvetve még határozottabban igyekszik a jelenlegi világ békéjének kiépítéséhez vezető távlatok kiszélesítésére. A kétségtelenül pozitív eredmények ellenére nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban még hatékonyabban kell érvényesíteni a bíráló igényesség módszerét tekintettel arra, hogy a szakszervezetek egyre nagyobb feladatokat teljesítenek szocialista társadalmunk további fejlesztésében. A feladatokhoz való hozzáállásban még nem küzdöttük le minden esetben a formalizmust, a munkához nem viszonyulunk * minden esetben céltudatosan. A komplex, kiegyensúlyozott tevékenység nem jellemzi mindenütt a szakszervezetek jelentős szerepének teljesítését. Az alapszervezetek és a tagság állandó aktivitása elérésére kifejtett törekvésünket ezért olyan folyamatnak tekintjük, amely során a mostani időszakban sok mindent elértünk, de amely még távolról sem minősíthető befejezettnek. Ezért üdvözöljük, hogy a pártszervekhez és szervezetekhez, valamint a kommunistákhoz a XV. pártkongresszus előkészítésével kapcsolatbaa intézett levelet nyilvánosságra hozzák. Így szaksaervezeti szerveink számára is A dél-csehországi kerület feltételei között értékeltük a központi szervek eljárását és támogatását a földbe való beruházások növelése során. Ezért ebben az ötéves tervben 57 600 hektár mezőgazdasági földet csapolhattunk le, és mintegy 115 000 hektárt tehettünk újra termővé, s ezáltal a lecsapolásban kitűzött eredeti tervfeladatot 12 000 hektárral túlszárnyaltuk. A kemizálás és a gépesítés növelésén kívül ez volt a kerület mezőgazdasági termelése fejlesztésének egyik döntő tényezője. A mostani ötéves terv elején mezőgazda- sági földjeinknek több mint 30 százaléka lecsapolást igényelt, és ma ez a hányad 21 százalékra csökkent. A földbe történt beruházások méretei lehetővé tették számunkra a hektárhozamok növelését, továbbá a mezőgazdasági földterület csökkentésének a minimumra való korlátozását és ugyanakkor a mostani ötéves terv folyamán a szántóföldterület 3650 hektárral való növelését. Emellett tudatában vagyunk, hogy a földalap nyilvántartásában és kihasználásában számos probléma van. A kerületben a ténylegesen megművelt földterület mintegy 17 000 hektárral kisebb, és ebből mintegy 15 000 hektár az úgynevezett földtartalék, mindenekelőtt a határvidéken, egyes esetekben ezek mocsaras földek, befásí- tott területek stb. Ezért tisztázzuk azokat a lehetőségeket, hogyan használhatnánk fel e földeket a mezőgazdasági termelés céljaira. Nyíltan megmondva nagy részük gyakorlatilag megművel- hetetlen, tekintettel a túl nagy költségekre és gazdasági lehetőségeinkre. E földterület egy hektárjára eső költségek a szélsőséges feltételek között elérik a 70 000 koronát is. Fokozatosan megvizsgálunk minden egyes parcellát, hogy meghatározhassuk azokat a területeket, amelyeket mezőgazdasági célokra ismét fel lehet használni és azokat, amelyeket célszerűbb lesz más célokra felhasználni. A gyors ütemű talajjavítási munkák ellenére Is a kerületben 1976 elején még mintegy 125 000 hektár mezőgazdasági földterület vár lecsapolásra. A kerületben a párt- és állami szervek támogatásával túlszárnyalhattuk az ötéves terv eredeti célkitűzéseit. Az utóbbi két év tapasztalatai, amikor a kerület számos körzetében abnormálisán nagy mennyiségű csapadék hullott, például ez év júniusában a sokévi átlagnak 180 százaléka, csupán megerősítik a lecsapolás eddigi ütemének feltétlen szükségességét. Az ipari műtrágyák befektetéséinek hatékonyabb felhasználásához és a növény- termesztés növeléséhez óriási tartalékokat látunk a kedvezőtlen talajreakció megváltoztatásában. Az agrokémiai talajelemzések szerint a savanyú földek hányada több mint 30 százalék, az enyhén savanyú földeké pedig 36 százalék. Ezért az idén saját forrásainkból üzembe helyeztünk egy mészégetőt, amelynek évi teljesítménye 80 000 tonna őrölt mész lesz. Ha összehasonlítjuk a mezőgazdaság eddigi fejlődését továbbfejlesztésének szükségleteivel, tudatosítjuk, hogy a növekedés dinamikáját meghatározó tényezők közül nem mindegyikkel számolhatunk a jövőben is. Arra gondolok, hogy az állattenyésztés nagy mértékben függ a takarmánybehozatal növelésétől. Annál igényesebb feladat lesz saját tartalékaink felhasználása és azoknak a tényezőknek a fejlesztése, amelyeket közvetlenül befolyásolhatunk. újabb ösztönzést adunk a kongresszus előtti aktivitás kibontakoztatására, a szakszervezeti munka hatékonyságának fokozására és a kongresszusi előkészületekhez való még'nagyobb hozzájárulásra. A levél alapján a pártszervek és» szervezetek az évzáró taggyűlések előkészítésével kapcsolatban azt is érté-* kelni fogják, milyen munkát fejtettek ki a kommunisták a szakszervezetekben. Ezzel elősegítik, hogy a Forradal-* mi Szakszervezeti Mozgalom alapszer- vezetei helyes irányban tevékenyked« jenek. Az összes szakszervezeti szerv éa szervezet számára jelentős ösztönzést jelent az az elismerés, amelyben a levél a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat részesítette. Meggyőződésünk, hogy az évzáró pártgyűlések előkészítése, valamint a XV. kongresszus előtti időszak teljes mértékben visszatükröződik a szakszervezeti szervezetek munkájában, terveikben, de elsősorban abban, hogy nap mint nap aktívan viszonyulnak majd az időszerű gazdasági, politikai és belpolitikai kérdések megoldásához. Közéjük tartozik mindenekelőtt azoknak a tartalékoknak a kihasználása, amelyek az egyforma feltételek között dolgozó mezőgazdasági vállalatok indokolatlanul különböző gazdasági eredményeiben rejlenek. A kerületben és a járásokban is bizottságok működnek, amelyeknek tagjai a párt- és állami szervek dolgozói, a mezőgazdasági dolgozók, a mezőgazdasági főiskola gazdasági tanszékének dolgozói és más tudományos intézmények dolgozói. E bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérik a kiválasztott vállalatok munkáját, segítséget és tanácsot nyújtanak nekik, és általánosítják a tapasztalatokat. Itt megmutatkoznak a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának bizonyos elemei, amelyek már kezdik meghozni a kívánt eredményeket. Míg pozitív fejlődést értünk el a szövetkezetekben, távolról sem ez a helyzet az állami gazdaságokban. Teljes mértékben felhasználjuk kerületünk feltételei között a Központi Bizottság dokumentumát a további fejlődés elérése érdekében. Lényegesnek tartjuk mindenekelőtt földalapjuk nagyüzemi termelési elrendezését és eddigi szétaprózottságuk megszüntetését. Ide tartozik a feltételek megteremtése a vállalaton belüli összpontosítás és szakosítás elmélyítéséhez, valamint a vállalaton belüli irányítás nagyüzemi termelési szervezeti formáinak következetes érvényesítéséhez. Mivel az állami gazdaságok földalapjának súlypontja kerületünkben a határvidékekre esik, ahol számos sajátos probléma van, a megfelelő elrendezést itt különösen fontosnak tartjuk, tekintettel arra, hogy teret kell nyitnunk a belső tartalékok gyorsabb mozgósítása számára. Kerületünkben értékeljük azt is, hogy a mezőgazdaság sikerei összefüggnek a nemzeti bizottságok tevékenységével, főként szervező és kulturális-nevelő munkájukkal. A nemzeti bizottságoknak az élet és munkakörnyezet kialakításáról való gondoskodásban, a mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott közvetlen segítségben, a munkaerők stabilizálásában elért eredményei nem csekélyek. A nagyobb mezőgazdasági egységek, a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása által kialakult új feltételek megkövetelik, hogy elbíráljuk mind a párt felépítésének, mind pedig a nemzeti bizottságok felépítésének struktúráját is. A falvakon gyakorolt egységes hatásuk növelése érdekében tisztázni kell a nemzeti bizottságok területi körzeteiről alkotott nézeteket, hogy jobb feltételeket teremtsenek a hatékonyabb gazdasági, kulturális és szociális fejlődéshez, az állam- igazgatás teljesítményét közelebb hozzák dolgozóinkhoz. Ezzel együtt kitűnik a nemzeti bizottságok szerepe a központi községekben is, amelyeknek az egész járás számára jobb államigazgatási tevékenységet kellene nyújtaniok. Az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák előkészítésével kapcsolatban értékeljük a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták tevékenységét is. Biztosítjuk, hogy az új választási programok, amelyeket a jövő évben^ a Nemzeti Fronttal együttműködve készftünk elő, teljes mértékben támogassák a városok és községek tervszerű fejlődését, és még hatékonyabban a mező- gazdaság fejlődését. Josef Hlavička elvtárs felszólalása ' A Párt Központi Bizottságának levele nagy jelentőségű lesz a szakszervezeti szervek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezetei munkájában is. Elsősorban azért, mert a pártszervezetek és az összes kommunista tevékenységét munkánk döntő szakaszaira, a dolgozóknak az irányításban és igazgatásban való részvétele fokozására, a gazdasági feladatok teljesítéséért vállalt felelősség fokozására, valamint gazdasági és társadalmi életünk többi része helyes tevékenységére irányítsa. Ez az irányvonal, valamint a levélben felsorolt többi feladat a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek tevékenységében is a kiindulópontot jelenti. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom bekapcsolódik a politikai, gazdasági és társadalmi aktivitásba, és kifejezi azt az eltökéltséget, hogy feladatai teljesítésével köszönti a párt XV. kongresszusát. A kongresszusi előkészületekhez való hozzájárulásnak konkrét kifejezője a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom terve, amely kitűzi az alapvetően döntő feladatokat, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek és szervezeteinek figyelmét az aktivitási tervek következetes teljesítésére irányítja. A párt Központi Bizottsága elnökségének, a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának felhívásával kapcsolatban a dolgozók szocialista kezdeményezésének további fellendülése népgazdaságunk igényes feladatainak teljesítésére, elsősorban minőségi tekintetben, a legfontosabb építkezési beruházások befejezésére. a nyersanyagokkal, az energiával való takarékosságra, a hatékonyság növelésére irányul. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a pártkongresszus előtt a szocialista verseny széles körű fejlesztésének támogatása érdekében a munkahelyeken nyilvánosan értékelni fogja az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítését, az 1976. évi terv teljesítésére tett előkészületeket, valamint a párt XV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítését. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom be akarja tölteni a munkásosztály legnagyobb tömegszrvezetének szerepét, s minden területen fokozni akarja a marxizmus—leninizmus szellemében ideológiai-nevelő tevékenységét, további előrehaladást akar elérni dolgozóink szocialista hazafiságának és internacionalista öntudatának fokozásában. A XIV. pártkongresszus óta eltelt időszakban a szakszervezetek nagy figyelmet szenteltek a szakszervezeti nevelési rendszer kiépítésének, a tagok politikai és közgazdasági ismeretei bővítésének, ami hozzájárul a munkások, nők és fiatalok soraiból^ kialakult önkéntes aktíva megerősítéséhez. Jól teljesítik a rájuk bízott funkciókat, és többet közülük a szakszervezetben kifejtett munkájuk alapján tagjelöltnek vagy párttagnak vettek fel. Ezen az úton továbbra is segítséget akarunk nyújtani a pártnak tagsági alapja megszilárdításában és kibővítésében. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jó feltételekkel kapcsolódik be a sokoldalú társadalmi aktivitásba. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a pártszervek és szervezetek konkrét segítségével jelentős sikereket értek el. Fokozódott a szakszervezeti alapszervezetek aktivitása, társadalmi elkötelezettsége, és aktívabb szakszervezeti belső élet bontakozott ki. Nem akarjuk túlbecsülni azt a tényt, hogy alap szervezeteink túlnyomó többsége júniu si és júliusi taggyűlésein lebontotta a Szakszervezetek Központi Tanácsa 11. plenáris ülésének határozatait, amelyek érvényesítették a párt Központi Bizottsága novemberi plénumának gondolatait, de ez azt bizonyítja, hogy a szak- szervezeti mozgalom teljes mértékben támogatja a párt politikáját, tagjai ak tívan részt vesznek megvalósításában, és ezáltal megszilárdítják a párt és a nép egységét. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenysége azt biznyítja, hogy teljes mértékben érvényesek a megvitatott levél gondolatai. Alaptalannak bizonyult a jobboldali opportunistáknak arra vonatkozó jóslata, hogy a párton belüli és a politikai válság időszaka után a tömegek passzívak lesznek. Éppen az ellenkezője az igaz, erről tanúskodik a munkakezdeményeaés tömeges fejlődé- és a szakszervezetek akcióképességének növekedése. Ez egyúttal a pártnak a szakszervezetekben betöltött szerepe hatékonyságát, valamint azt is bizonyítja, hogy a kommunisták felelősségteljes munkát fejtenek ki a szakszervezeti mozgalom fejlesztéséért. František Samec elvtárs felszólalása A CSKP Közpnti Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája
