Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-11 / 240. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája

Antonín Kapek elvtárs felszólalása

Prága nemcsak a mezőgazdasági termények legnagyobb fogyasztója. A prágai munkásosztály 1945-től, s főként 1948-tól a pártfunkcionáriusok százait küldte pártmunkára az efsz-ek elnökei tisztségeibe mint gépesítőket, traktorosokat stb. Azóta a prágai munkásosztály az önkéntes munkaórák millióit dolgozta le az efsz-ek építése, megalakítása és megszilárdítása során. Politikai, szervező és nevelőmunkáját most is folytatja.

Az utóbbi három év alatt a prágaiak

2 millió órát dolgoztak le a komló, a burgonya és a cukorrépa betakarítása folyamán. Az állami gazdaság, amely ma több mint 12 000 hektáron gazdálkodik, sikeresen teljesíti feladatait, s egyre inkább a zöldségtermesztésre irányítja tevékenységét.

A XV. kongresszus előkészítése folyamán a kommunisták és velük együtt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a szocialista értelmiség tagjainak milliói, valamennyi dolgozó elgondolkodik afelett, mit értünk el országunk szocialista építésében. Mérlegelni fogják, hova és hogyan összpontosítsuk közös erőinket. Konkrté célokat tűznek ki, amelyeket a kővetkező öt év folyamán és a további időszakban elérhetünk. Pártunk legjobb hagyományainak szellemében a Központi Bizottság e rendkívül jelentős politikai pillanatban levélben fordul valamennyi párttaghoz, köztársaságunk minden dolgozójához, melyben összefoglalja a végzett munka mérlegelésének és a további távlatok kitűzésének elveit.

Meggyőződésem, hogy a kommunisták büszkén és megelégedéssel fogják olvasni pártunk Központi Bizottságának levelét, érezve lábuk alatt a szilárd talajt, amelyben a szocializmust építjük, és a jó eredményeket, amelyek megnyíltak a párt céltudatos, valóban koncepciós politikájának következtében, amely ezeket az eredményeket rendszeresen, lépésről lépésre valóra váltja. Társadalmunk elért fejlődési fokának elemzésében a párttagok joggal látják saját mindennapos munkájuk eredményeit is, amelyekkel a párt együttes erőfeszítésével hozzájárul politikánk mérhetetlen erejének kialakításához, s megnyitja a munkások és valamennyi dolgozó alkotó munkájának kimeríthetetlen forrásait szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztése céljainak teljesítése során.

A XV. pártkongresszus tiszteletére társadalmi és munkakezdemélyezés bontakozik ki az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a városokban és a falvakon, valamennyi munkaszakaszon. Számunkra, kommunisták számára, ez nagy elismerés, a nép bizalmának a megnyilvánulása. Kifejezi Központi Bizottságunk marxista-leninista politikájának értékelését és a kommunisták százezreinek áldozatkész munkáját. Ez a párt és a nép egységének a bizonyítéka. Olyan erőt demonstrál, amely minden akadályt elsöpör.

A munkásosztály alapvető történelmi feladatának megvalósítása — a társadalom szocialista elveken való átépítése

— lényegében grandiózus és mérhetetlenül bonyolult forradalmi mű. Ami az embermilliók életében bekövetkezett átalakulások méreteit és mélységét illeti, ami a nagy társadalmi folyamatok irányításával szemben támasztott igényeket illeti, e műnek nincs párja nemzeteink történelmében. Ml, kommunisták, akik a munkásosztály előtt felelősek vagyunk e feladat teljesítéséért, lényegében a siker két alapvető biztosítékával rendelkezünk: a párt marxista-leninista irányzatával és a párt szilárd összeforrottságával a munkásosztállyal, az egész dolgozó néppel. Az elvhű politika következetes érvényesítésével, amihez a dolgozók széles tömegeinek állandó mozgósítása járult, viszonylag rövid idő alatt kijutottunk a mély társadalmi válságból és új alapon felújítottuk szocialista fejlődésünket. Ezen elvek következetes fejlesztésével tflztosít- juk igazságos ügyünk győzelmét a jövőben Is. Ezekből az alapgondolatokból indul ki a Központi Bizottság levéltervezete.

A XV. pártkongresszus előkészítése során ezeket az alapelveket tovább akarjuk mélyíteni, amint ez megfelel pártunk jelenlegi alkotómunkájában a gottwaldi hagyományoknak. Amint Husák elvtárs a párt Központi Bizottságának júliusi ülésén hangsúlyozta, arról van szó, hogy maximálisan aktivizáljuk az összes pártszervezetet, valamennyi kommunistát, elmélyítsük a politikai tömegmunkát a munkások, a földművesek, az értelmiség körében, fokozzuk a kommunisták felelősségét és elvhűségét a párt irányvonalának megvalósításáért folyó mindennapos szüntelen küzdelemben.

A Központi Bizottság levelében mélyen gyökereznek a szocialista építés jelenlegi szakaszának követelményei.

Visszatükrözi azt a tényt, hogy állandóan növekszik a dolgozók részvétele a szocialista építésben. Hisz például azok az értékek, amelyeket a munkás vagy a szövetkezeti paraszt termel, ma átlagosan kétszer nagyobbak, mint a hatvanas évek elején voltak, és újból kétszer olyan nagyok lesznek a nyolcvanas évek végén. E fejlődésnek dinamikáját országunkban még egy nemzedék sem ismerte. Ezzel kapcsolatban azonban megnövekszik minden egyes ember társadalmi felelőssége is. Azokat az eszközöket, amelyekkel ma a dolgozók és képviselőik minden szinten rendelkezniük, nehéz összehasonlítani azokkal az eszközökkel, amelyekkel az emberek szocialista építésünk kezdetén rendelkeztek. Mi Prágában e növekedést igen szemléletesen látjuk. Hála a párt Központi Bizottsága gondoskodásának, már ebben az ötéves tervidőszakban 50 % kai nagyobb beruházásokkal gazdálkodhattunk, s a következő években ez irányú lehetőségeink újból megkéi szereződnek.

Nem kétséges, a prágaiak hálával értékelik azt a tényt, hogy megkezdhettük »azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek a fővárosban az előző évek alatt felhalmozódtak.

Szocialista építésünk alapja szüntelen bővülésének van azonban egy másik oldala Is, és éppen erre irányítja a figyelmet a Központi Bizottság levele. A kommunisták azok, és kell, hogy azok legyenek, akik hozzálátnak a legnehezebb feladatok megoldásához,' akik a legnagyobb kezdeményezést, fegyelmet, áldozatkészséget tanúsítják, személyes példamutatásukkal utat törnek. A párttagok túlnyomó többsége már megtanulta ezt az eljárást. Arról van szó, hogy így járjanak el mindnyájan, hogy feladataik magaslatán álljanak.

Ma már mindenki látja, hogy semmi sem teljesült azok jámbor óhajából és hamis jóslataiból, akik népgazdaságunk hosszú tartamú pangására és társadalmunk belső széthullására számítottak.

Dolgozóink élete a szocialista építés feltételei között biztosan, gyorsan és céltudatosan fejlődik. A XIV. kongresz- szus határozatainak sikeres mérlege, amelyet a Központi Bizottság levele vázol, képet nyújt szocialista építésünk hatalmas voltjárói, társadalmunk erejéről és lehetőségeiről. Pártunk a jól végzett munka tudatában, a társadalmi élet valamennyi területén elért eredmények feletti büszkeség, a testvéri szocialista országok pártjai és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelezettségek teljesítésének tudatával lép a XV. kongresszus elé. Ezek mérhetetlenül értékes eredmények és tényezők további munkánk szempontjából.

Abban, hogy pártunk Központi Bizottsága éppen e kedvező belső és nemzetközi feltételek között sem elégszik meg az elért sikerekkel, hanem ellenkezőleg, hangsúlyozza a rohamosan növekvő igényeket, abban, hogy a dolgozókhoz fordul és erejüket a távlati problémák megoldására mozgósítja, az a tény nyilvánul meg, hogy pártunk elsajátította a szocialista építés irányításának lenini alapelvett, és vezető szervei teljes mértékben a jelenlegi feladatok színvona* Ián állnak.

Hazánk sokoldalú szocialista feljesz- tésének programját, amelyek majd a

XV. kongresszus dolgoz ki, és annak fő irányát vázolja a Központi Bizottság levele. Igényes célokat tűz ki az élet- színvonal további emelésében, a létbiztonság megszilárdításában, az emberek növekvő szükségleteinek sokoldalú kielégítésében, valamint a népgazdaság fejlesztésében, melynek e célokhoz elegendő forrást kell kialakítani.

Ha továbbra is biztosítani akarjuk a népgazdaság dinamikus és egyenletes fejlődését, ha a strukturális átalakításokat a tudományos-műszaki fejlesztés követelményeivel összhangban ki akarjuk szélesíteni, ha növelni akarjuk Csehszlovákia részvételét a szocialista gazdasági integrációban, ez nem lesz könnyű feladat. Ellenkezőleg, megköveteli, hogy a következő ötéves tervidőszakban megsokszorozzuk erőinket. Céljaink növekvő igényességének és bonyolultságának, amelyekre a Központi Bizottság levele rámutat, objektív és szubjektív okaik vannak. A tőkés rendszer elmélyülő általános válsága, amely nem képes megoldani az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerproblémákat, a világ nagy részének gazdasági életét kedvezőtlen fejleményeknek, megrendüléseknek teszi ki. Annak ellenére, hogy a Szovjetunióval és a KGST többi országával folytatott gazdasági együttműködésünk Jótékony stabilizáló tényezőként hat belső gazdasági kapcsolatainkra, elhárítja felőlünk a káosz pusztító következményeit, melyben a tőkés világ szenved és lehetővé teszi tervszerű, dinamikus gazdasági életünket, szükségszerűen érintenek bennünket is a világórák rohamos változásai, a

tüzelőanyag , az energia- és a nyersanyagbeszerzés nehézségei.

Társadalmunk egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik, de minden egyes év új szükségleteket vált ki ebben az irányban, amelyekét nem lehet a régi módon kielégíteni.

A népgazdaságban még sürgetőbbé válnak a termelőerők minőségi slruk turális változtatásai a tudományos mű- szaki fejlődéssel, az intenzív növekedés tényezőinek maradéktalan érvényesílé- sével összefüggésben. A tudomány és a technika útján való haladás, a termelés szervezésében és technológiájában való változások — és ez lesz az egyedül lehetséges út önmagukban is igénye sek és bonyolultak. Amint a Szovjetunió és saját gyakorlatunk tapasztalatai is mutatják, a termelés fejlődése most egyre inkább összefügg a termelési viszonyok új szocialista minőségének sokoldalú felhasználásával, az emberek eszmei és erkölcsi-politikai színvonalának emelésével, szakképzettségük és műveltségük növelésével, képességeik felhasználásával, szocialista életmódjuk kialakításával, az irányítás színvonalának emelésével minden fokon és minden egyes munkahelyen.

Dolgozóink egyre jobban kinyilvánítják pozitív viszonyukat a tudományosműszaki fejlődés kérdéseihez. A prágai városi pártbizottság a pártnak az adott feltételek között kifejlesztett általános erőfeszítéseiből következő követelményeket konkrét felhívásban fogalmazta meg a tudomány és a termelés szorosabb egybekapcsolása érdekében. A prágai kommunisták megértették, hogy a tudomány és a termelés, és az egész társadalmi gyakorlat összekapcsolására irányidó erőfeszítésben rejlik pártunk politikájának kulcsfontosságú láncszeme. Amint a Központi Bizottság levele jellemzi, valóban forradalmi fel adatokról van szó.

A kedvező visszhang, amelyet a fel hívás a prágai munkásosztály, valamint a tudományos és műszaki értelmiség soraiban keltett, arról tanúskodik, hogy

ez a kezdeményezés valóban dolgozóink érzéseit fejezte ki, s hogy elérhetjük a tudomány és a termelés kapcsolata mélyebb, konkrétabb formáinak kibontakozását. A szocialista társadalom ma nálunk szociális, gazdasági és politikai rendszert alkot. Oj lehetőségeink nyílnak az előrehaladáshoz, mert az új szocialista rendszer előnyeit jobban kihasználhatjuk, mint azelőtt a szociális struktúrában, a gazdaságban, a politikában, a tudományban, az ideológiában, a kultúrában, az emberek munkájának és életének szférájában.

A Központi Bizottság levele helyesen emlékeztet arra, hogy a párt marxista- leninista politikájának fejlesztése és megvalósítása sohasem volt és sohasem lesz lehetséges az újnak a régi ellen vívott harca nélkül. Ezért a mai és a jövő időszak leglényegesebb vonásai közé tartozik az a tény, hogy páratlanul megnövekszik a társadalmi szubjektum, a kommunista párt, a munkásosztály, a néptömegek és öntudatos eljárásuk szerepe. A dolgozók öntudatos, alkotó társadalmi kollektívává való egyesítése annak a dinamikának a legnagyobb forrása, amellyel a szocialista társadalom rendelkezik.

A Központi Bizottság levele joggal irányítja a figyelmet arra az örvendetes tényre, hogy mivel rendszeresen szem előtt tartottuk a fiatal emberek* mindenekelőtt a munkások felvételét a párt tagjainak sorába, ma a fiatal ko- munisták a párt tagsági alapjának csaknem egynegyedét alkotják, s így pártunk egész munkarendszerének jelentős és népes alkotórészévé válnak. Ez a párt vonzerejét bizonyítja, de ugyanakkor mérhetetlenül megnöveli a nevelő- munkával szemben támasztott igényeket is. Fiatal harcostársaink nagy többsége tudatosítja, hogy pótolnia kell társadalmi és élettapasztalatainak hiányát, és igyekszik mélyrehatóan elsajátítani a marxista-leninista munkaelveket. Mindent meg kell tenniük, hogy ebben segítsük őket.

Bohuslav Chnoupek elvtárs felszólalása

Bohuslav Chnoupek elvtárs felszólalásának bevezető részében hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottságának közvetlen irányításával folytatott csehszlovák külpolitika a szocialista közösség országai egyesített erőfeszítéseinek oszthatatlan részét alkotja. E politikát abban az időben valósítjuk meg, amikor jelentős változások mennek végbe a világ erőviszonyaiban. E változások mindenekelőtt a szocialista világközösség politikai, gazdasági, védelmi és erkölcsi potenciálja szüntelen növekedésének következményei, a kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító harc növekvő erejének következményei. E politikát abban az időben valósítjuk meg, amikor a nemzetközi kapcsolatok fokozatosan átalakulnak a békés egymás mellett élés elvei alapján, amikor a jelenlegi nemzetközi fejlődés — minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére — fő irányzata a nemzetközi feszültség enyhülése lett, amikor reális lehetőség nyílt nemcsak egy újabb világháború elhárítására, hanem létrejöttek a feltételek a háború kiküszöbölésére az emberiség életéből.

A szocialista közösség országai, mindenekelőtt a Szovjetunió eme aktív külpolitikai erőfeszítésének betetőzése volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának megvalósulása. Ezért a konferenciát az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött békeprogram rendkívül fontos része teljesítéseként értelmezzük, amellyel teljes mértékben azonosult pártunk XIV. kongresszusa is. Eredményeit az európai politikai helyzet és légkör objektív előrehaladásaként értékelhetjük.

Az államok közötti kapcsolatok elveiről szóló nyilatkozat egyhangú elfogadásával, amely a konferencia fő politikai tartalmát alkotja, s többek között tartalmazza a határok sérthetetlenségének semmi feltételhez sem fűzött alapelvét, ténylegesen bezárja Európa fejlődésében a háború utáni fejezetet.

A felszólaló továbbá emlékeztetett arra, hogy a konferencia eredményeit feltétlenül helyesen, kiegyensúlyozottan és objektívan kell értékelni, az elért eredményeket kölcsönös összefüggéseikben és kiegyensúlyozottságukban kell látni.

Azt mondhatjuk, hogy a helsinki konferencia mindama pozitívumnak az ereménye, amit az európai kontenensen eddig elértünk a hidegháborúból a feszültség enyhülésébe, és a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésére való áttérés során. A helsinki eredmények, mindenekelőtt az európai államok közötti kapcsolatok 10 elve összhangban áll kontinensünk valamennyi állama és népe érdekével. Ebből a szempontból mindenkinek a győzelmét jelentik. Hisz a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének a Jelenlegi nukleáris korszakban nincs más alternatívája. Elfogadhatatlan alternatívája a hidegháborúhoz való visszatérés az összes ebből származó következményekkel, vagyis a fegyverkezés fokozásával, az életszínvonal csökkentésével, a világnak szüntelenül a termonukleáris katasztrófa küszöbén való tartásával.

Ezért a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése aktív, dinamikus és offenzív eljárást igényel, amely a nemzetközi kapcsolatokat, tüi’elmesen és szívósan éppen abban az irányban fejleszti, amely kizárná ezt az elfogadhatatlan alternatívát. Ezért a szocialista országok részéről is a békés egymás mellett élés politikája az egyedüli politika, a lenini politika, amelyet nemzetközi téren érvényesítünk. Azok, akik kétséget igyekeznek kelteni a feszültség enyhülésének jelentősége felől, tudatosítsák azt, miszerint teljes felelősséget viselnek "zért, hogy olyan erők kezére játszanak, amelyek a pozitív nemzetközi fejlődést a hidegháború és a veszélyes konfrontációk időszakába szeretnék visszafordítani.

Most arról van szó, hogy valóra váltsuk a helsinki konferencia pozitív eredményeit, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban érvényesítsük az államok közötti kapcsolatok jóváhagyott alapelveit és azokat a nemzetközi élet normáivá tegyük, amelyek megszegését senki sem engedheti meg magának.

Csehszlovákia éppenúgy, mint a többi szocialista ország, a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának állásfoglalásában kihirdette, hogy a konferencia eredményeit következetesen teljesíteni’ fogja.

Chiíoupek elvtárs a továbbiakban emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi enyhülé- si folyamat tartós és visszafordíthatatlan legyen, annak feltétele a szocialista közösség országai egységének további elmélyítése és erősítése, lépéseinek következetes egybehangolása a nemzetközi kapcsolatok terén.

A külpolitikai téren tett lépéseink eme egyre elmélyülő egyeztetése mir denekelött a CSKP és az SZKP Központi Bizottságának szoros együttműködésén, a két párt Központi Bizottsága főtitkárainak. Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev elv'.ársnak rendszeres személyes érintkezésén alapul. Ez kifejezésre jutott Andrej Gromiko elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének nemrégi sikeres látogatása alkalmával is, amely egyúttal megerősítette Csehszlovákia és a Szovjetunió rendíthetetlen barátságát, külpolitikánknak ezt a fö pillérét.

Most — folytatta a felszólaló —, amikor jelentős és konkrét sikereket értünk el a politikai enyhülés területén, a CSSZSZK a legfontosabb feladatnak azt

f Folytatás a 6. holdalon)