Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-11 / 240. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája Antonín Kapek elvtárs felszólalása Prága nemcsak a mezőgazdasági ter­mények legnagyobb fogyasztója. A prá­gai munkásosztály 1945-től, s főként 1948-tól a pártfunkcionáriusok százait küldte pártmunkára az efsz-ek elnökei tisztségeibe mint gépesítőket, traktoro­sokat stb. Azóta a prágai munkásosztály az önkéntes munkaórák millióit dolgoz­ta le az efsz-ek építése, megalakítása és megszilárdítása során. Politikai, szervező és nevelőmunkáját most is folytatja. Az utóbbi három év alatt a prágaiak 2 millió órát dolgoztak le a komló, a burgonya és a cukorrépa betakarítása folyamán. Az állami gazdaság, amely ma több mint 12 000 hektáron gazdálko­dik, sikeresen teljesíti feladatait, s egy­re inkább a zöldségtermesztésre irányít­ja tevékenységét. A XV. kongresszus előkészítése folya­mán a kommunisták és velük együtt a munkásosztály, a szövetkezeti paraszt­ság, a szocialista értelmiség tagjainak milliói, valamennyi dolgozó elgondolko­dik afelett, mit értünk el országunk szocialista építésében. Mérlegelni fog­ják, hova és hogyan összpontosítsuk kö­zös erőinket. Konkrté célokat tűznek ki, amelyeket a kővetkező öt év folyamán és a további időszakban elérhetünk. Pártunk legjobb hagyományainak szel­lemében a Központi Bizottság e rend­kívül jelentős politikai pillanatban le­vélben fordul valamennyi párttaghoz, köztársaságunk minden dolgozójához, melyben összefoglalja a végzett munka mérlegelésének és a további távlatok kitűzésének elveit. Meggyőződésem, hogy a kommunisták büszkén és megelégedéssel fogják ol­vasni pártunk Központi Bizottságának levelét, érezve lábuk alatt a szilárd ta­lajt, amelyben a szocializmust építjük, és a jó eredményeket, amelyek meg­nyíltak a párt céltudatos, valóban kon­cepciós politikájának következtében, amely ezeket az eredményeket rendsze­resen, lépésről lépésre valóra váltja. Társadalmunk elért fejlődési fokának elemzésében a párttagok joggal látják saját mindennapos munkájuk eredmé­nyeit is, amelyekkel a párt együttes erőfeszítésével hozzájárul politikánk mérhetetlen erejének kialakításához, s megnyitja a munkások és valamennyi dolgozó alkotó munkájának kimeríthe­tetlen forrásait szocialista társadal­munk sokoldalú fejlesztése céljainak teljesítése során. A XV. pártkongresszus tiszteletére társadalmi és munkakezdemélyezés bon­takozik ki az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a városokban és a falvakon, valamennyi munkaszakaszon. Számunk­ra, kommunisták számára, ez nagy el­ismerés, a nép bizalmának a megnyil­vánulása. Kifejezi Központi Bizottsá­gunk marxista-leninista politikájának értékelését és a kommunisták százezrei­nek áldozatkész munkáját. Ez a párt és a nép egységének a bizonyítéka. Olyan erőt demonstrál, amely minden aka­dályt elsöpör. A munkásosztály alapvető történelmi feladatának megvalósítása — a társa­dalom szocialista elveken való átépítése — lényegében grandiózus és mérhetet­lenül bonyolult forradalmi mű. Ami az embermilliók életében bekövetkezett át­alakulások méreteit és mélységét illeti, ami a nagy társadalmi folyamatok irá­nyításával szemben támasztott igénye­ket illeti, e műnek nincs párja nemze­teink történelmében. Ml, kommunisták, akik a munkásosztály előtt felelősek vagyunk e feladat teljesítéséért, lénye­gében a siker két alapvető biztosítéká­val rendelkezünk: a párt marxista-leni­nista irányzatával és a párt szilárd összeforrottságával a munkásosztállyal, az egész dolgozó néppel. Az elvhű poli­tika következetes érvényesítésével, ami­hez a dolgozók széles tömegeinek ál­landó mozgósítása járult, viszonylag rövid idő alatt kijutottunk a mély tár­sadalmi válságból és új alapon felújítot­tuk szocialista fejlődésünket. Ezen el­vek következetes fejlesztésével tflztosít- juk igazságos ügyünk győzelmét a jö­vőben Is. Ezekből az alapgondolatokból indul ki a Központi Bizottság levélter­vezete. A XV. pártkongresszus előkészítése során ezeket az alapelveket tovább akarjuk mélyíteni, amint ez megfelel pártunk jelenlegi alkotómunkájában a gottwaldi hagyományoknak. Amint Hu­sák elvtárs a párt Központi Bizottságá­nak júliusi ülésén hangsúlyozta, arról van szó, hogy maximálisan aktivizáljuk az összes pártszervezetet, valamennyi kommunistát, elmélyítsük a politikai tömegmunkát a munkások, a földműve­sek, az értelmiség körében, fokozzuk a kommunisták felelősségét és elvhűsé­gét a párt irányvonalának megvalósítá­sáért folyó mindennapos szüntelen küz­delemben. A Központi Bizottság levelében mé­lyen gyökereznek a szocialista építés jelenlegi szakaszának követelményei. Visszatükrözi azt a tényt, hogy állan­dóan növekszik a dolgozók részvétele a szocialista építésben. Hisz például azok az értékek, amelyeket a munkás vagy a szövetkezeti paraszt termel, ma átlagosan kétszer nagyobbak, mint a hatvanas évek elején voltak, és újból kétszer olyan nagyok lesznek a nyolc­vanas évek végén. E fejlődésnek dina­mikáját országunkban még egy nemze­dék sem ismerte. Ezzel kapcsolatban azonban megnövekszik minden egyes ember társadalmi felelőssége is. Azokat az eszközöket, amelyekkel ma a dolgo­zók és képviselőik minden szinten ren­delkezniük, nehéz összehasonlítani azok­kal az eszközökkel, amelyekkel az em­berek szocialista építésünk kezdetén rendelkeztek. Mi Prágában e növekedést igen szemléletesen látjuk. Hála a párt Központi Bizottsága gondoskodásának, már ebben az ötéves tervidőszakban 50 % kai nagyobb beruházásokkal gaz­dálkodhattunk, s a következő években ez irányú lehetőségeink újból megkéi szereződnek. Nem kétséges, a prágaiak hálával ér­tékelik azt a tényt, hogy megkezdhet­tük »azoknak a problémáknak a megol­dását, amelyek a fővárosban az előző évek alatt felhalmozódtak. Szocialista építésünk alapja szüntelen bővülésének van azonban egy másik ol­dala Is, és éppen erre irányítja a fi­gyelmet a Központi Bizottság levele. A kommunisták azok, és kell, hogy azok legyenek, akik hozzálátnak a legnehe­zebb feladatok megoldásához,' akik a legnagyobb kezdeményezést, fegyelmet, áldozatkészséget tanúsítják, személyes példamutatásukkal utat törnek. A párt­tagok túlnyomó többsége már megtanul­ta ezt az eljárást. Arról van szó, hogy így járjanak el mindnyájan, hogy fel­adataik magaslatán álljanak. Ma már mindenki látja, hogy semmi sem teljesült azok jámbor óhajából és ha­mis jóslataiból, akik népgazdaságunk hosszú tartamú pangására és társadal­munk belső széthullására számítottak. Dolgozóink élete a szocialista építés feltételei között biztosan, gyorsan és céltudatosan fejlődik. A XIV. kongresz- szus határozatainak sikeres mérlege, amelyet a Központi Bizottság levele vázol, képet nyújt szocialista építésünk hatalmas voltjárói, társadalmunk erejé­ről és lehetőségeiről. Pártunk a jól vég­zett munka tudatában, a társadalmi élet valamennyi területén elért eredmé­nyek feletti büszkeség, a testvéri szo­cialista országok pártjai és a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelezettségek teljesítésének tudatával lép a XV. kongresszus elé. Ezek mérhetetlenül ér­tékes eredmények és tényezők további munkánk szempontjából. Abban, hogy pártunk Központi Bizott­sága éppen e kedvező belső és nemzet­közi feltételek között sem elégszik meg az elért sikerekkel, hanem ellenkezőleg, hangsúlyozza a rohamosan növekvő igényeket, abban, hogy a dolgozókhoz fordul és erejüket a távlati problémák megoldására mozgósítja, az a tény nyil­vánul meg, hogy pártunk elsajátította a szocialista építés irányításának lenini alapelvett, és vezető szervei teljes mér­tékben a jelenlegi feladatok színvona* Ián állnak. Hazánk sokoldalú szocialista feljesz- tésének programját, amelyek majd a XV. kongresszus dolgoz ki, és annak fő irányát vázolja a Központi Bizottság levele. Igényes célokat tűz ki az élet- színvonal további emelésében, a létbiz­tonság megszilárdításában, az emberek növekvő szükségleteinek sokoldalú ki­elégítésében, valamint a népgazdaság fejlesztésében, melynek e célokhoz elegendő forrást kell kialakítani. Ha továbbra is biztosítani akarjuk a népgazdaság dinamikus és egyenletes fejlődését, ha a strukturális átalakítá­sokat a tudományos-műszaki fejlesztés követelményeivel összhangban ki akar­juk szélesíteni, ha növelni akarjuk Csehszlovákia részvételét a szocialista gazdasági integrációban, ez nem lesz könnyű feladat. Ellenkezőleg, megkö­veteli, hogy a következő ötéves tervidő­szakban megsokszorozzuk erőinket. Cél­jaink növekvő igényességének és bo­nyolultságának, amelyekre a Központi Bizottság levele rámutat, objektív és szubjektív okaik vannak. A tőkés rend­szer elmélyülő általános válsága, amely nem képes megoldani az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerproblémá­kat, a világ nagy részének gazdasági életét kedvezőtlen fejleményeknek, megrendüléseknek teszi ki. Annak elle­nére, hogy a Szovjetunióval és a KGST többi országával folytatott gazdasági együttműködésünk Jótékony stabilizáló tényezőként hat belső gazdasági kap­csolatainkra, elhárítja felőlünk a káosz pusztító következményeit, melyben a tőkés világ szenved és lehetővé teszi tervszerű, dinamikus gazdasági életün­ket, szükségszerűen érintenek bennün­ket is a világórák rohamos változásai, a tüzelőanyag , az energia- és a nyers­anyagbeszerzés nehézségei. Társadalmunk egyre nagyobb gazda­sági potenciállal rendelkezik, de min­den egyes év új szükségleteket vált ki ebben az irányban, amelyekét nem le­het a régi módon kielégíteni. A népgazdaságban még sürgetőbbé válnak a termelőerők minőségi slruk turális változtatásai a tudományos mű- szaki fejlődéssel, az intenzív növekedés tényezőinek maradéktalan érvényesílé- sével összefüggésben. A tudomány és a technika útján való haladás, a terme­lés szervezésében és technológiájában való változások — és ez lesz az egyedül lehetséges út önmagukban is igénye sek és bonyolultak. Amint a Szovjetunió és saját gyakorlatunk tapasztalatai is mutatják, a termelés fejlődése most egyre inkább összefügg a termelési vi­szonyok új szocialista minőségének sokoldalú felhasználásával, az emberek eszmei és erkölcsi-politikai színvonalá­nak emelésével, szakképzettségük és műveltségük növelésével, képességeik felhasználásával, szocialista életmódjuk kialakításával, az irányítás színvonalá­nak emelésével minden fokon és min­den egyes munkahelyen. Dolgozóink egyre jobban kinyilvánít­ják pozitív viszonyukat a tudományos­műszaki fejlődés kérdéseihez. A prágai városi pártbizottság a pártnak az adott feltételek között kifejlesztett általános erőfeszítéseiből következő követelmé­nyeket konkrét felhívásban fogalmazta meg a tudomány és a termelés szoro­sabb egybekapcsolása érdekében. A prágai kommunisták megértették, hogy a tudomány és a termelés, és az egész társadalmi gyakorlat összekapcsolásá­ra irányidó erőfeszítésben rejlik pár­tunk politikájának kulcsfontosságú láncszeme. Amint a Központi Bizottság levele jellemzi, valóban forradalmi fel adatokról van szó. A kedvező visszhang, amelyet a fel hívás a prágai munkásosztály, valamint a tudományos és műszaki értelmiség soraiban keltett, arról tanúskodik, hogy ez a kezdeményezés valóban dolgozóink érzéseit fejezte ki, s hogy elérhetjük a tudomány és a termelés kapcsolata mélyebb, konkrétabb formáinak kibon­takozását. A szocialista társadalom ma nálunk szociális, gazdasági és politikai rendszert alkot. Oj lehetőségeink nyíl­nak az előrehaladáshoz, mert az új szo­cialista rendszer előnyeit jobban ki­használhatjuk, mint azelőtt a szociális struktúrában, a gazdaságban, a politi­kában, a tudományban, az ideológiában, a kultúrában, az emberek munkájának és életének szférájában. A Központi Bizottság levele helyesen emlékeztet arra, hogy a párt marxista- leninista politikájának fejlesztése és megvalósítása sohasem volt és sohasem lesz lehetséges az újnak a régi ellen vívott harca nélkül. Ezért a mai és a jövő időszak leglényegesebb vonásai kö­zé tartozik az a tény, hogy páratlanul megnövekszik a társadalmi szubjektum, a kommunista párt, a munkásosztály, a néptömegek és öntudatos eljárásuk szerepe. A dolgozók öntudatos, alkotó társadalmi kollektívává való egyesítése annak a dinamikának a legnagyobb for­rása, amellyel a szocialista társadalom rendelkezik. A Központi Bizottság levele joggal irányítja a figyelmet arra az örvende­tes tényre, hogy mivel rendszeresen szem előtt tartottuk a fiatal emberek* mindenekelőtt a munkások felvételét a párt tagjainak sorába, ma a fiatal ko- munisták a párt tagsági alapjának csak­nem egynegyedét alkotják, s így pár­tunk egész munkarendszerének jelentős és népes alkotórészévé válnak. Ez a párt vonzerejét bizonyítja, de ugyanak­kor mérhetetlenül megnöveli a nevelő- munkával szemben támasztott igényeket is. Fiatal harcostársaink nagy többsége tudatosítja, hogy pótolnia kell társadal­mi és élettapasztalatainak hiányát, és igyekszik mélyrehatóan elsajátítani a marxista-leninista munkaelveket. Min­dent meg kell tenniük, hogy ebben se­gítsük őket. Bohuslav Chnoupek elvtárs felszólalása Bohuslav Chnoupek elvtárs felszólalá­sának bevezető részében hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottságának közvetlen irányításával folytatott cseh­szlovák külpolitika a szocialista közös­ség országai egyesített erőfeszítéseinek oszthatatlan részét alkotja. E politikát abban az időben valósítjuk meg, amikor jelentős változások mennek végbe a vi­lág erőviszonyaiban. E változások min­denekelőtt a szocialista világközösség politikai, gazdasági, védelmi és erkölcsi potenciálja szüntelen növekedésének következményei, a kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti felszabadító harc növekvő erejének következményei. E politikát abban az időben valósítjuk meg, amikor a nemzetközi kapcsolatok fokozatosan átalakulnak a békés egy­más mellett élés elvei alapján, amikor a jelenlegi nemzetközi fejlődés — min­den bonyolultsága és ellentmondásossá­ga ellenére — fő irányzata a nemzetkö­zi feszültség enyhülése lett, amikor reális lehetőség nyílt nemcsak egy újabb világháború elhárítására, hanem létrejöttek a feltételek a háború kikü­szöbölésére az emberiség életéből. A szocialista közösség országai, min­denekelőtt a Szovjetunió eme aktív külpolitikai erőfeszítésének betetőzése volt az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet harmadik szakaszának megvalósulása. Ezért a konferenciát az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött bé­keprogram rendkívül fontos része telje­sítéseként értelmezzük, amellyel teljes mértékben azonosult pártunk XIV. kongresszusa is. Eredményeit az euró­pai politikai helyzet és légkör objektív előrehaladásaként értékelhetjük. Az államok közötti kapcsolatok elvei­ről szóló nyilatkozat egyhangú elfoga­dásával, amely a konferencia fő politi­kai tartalmát alkotja, s többek között tartalmazza a határok sérthetetlenségé­nek semmi feltételhez sem fűzött alap­elvét, ténylegesen bezárja Európa fej­lődésében a háború utáni fejezetet. A felszólaló továbbá emlékeztetett ar­ra, hogy a konferencia eredményeit fel­tétlenül helyesen, kiegyensúlyozottan és objektívan kell értékelni, az elért eredményeket kölcsönös összefüggéseik­ben és kiegyensúlyozottságukban kell látni. Azt mondhatjuk, hogy a helsinki konferencia mindama pozitívumnak az ereménye, amit az európai kontenensen eddig elértünk a hidegháborúból a fe­szültség enyhülésébe, és a békés egy­más mellett élés elveinek érvényesíté­sére való áttérés során. A helsinki ered­mények, mindenekelőtt az európai álla­mok közötti kapcsolatok 10 elve össz­hangban áll kontinensünk valamennyi állama és népe érdekével. Ebből a szempontból mindenkinek a győzelmét jelentik. Hisz a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének a Jelenlegi nukleáris korszak­ban nincs más alternatívája. Elfogadha­tatlan alternatívája a hidegháborúhoz való visszatérés az összes ebből szár­mazó következményekkel, vagyis a fegyverkezés fokozásával, az életszín­vonal csökkentésével, a világnak szün­telenül a termonukleáris katasztrófa küszöbén való tartásával. Ezért a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése aktív, dinamikus és offenzív eljárást igényel, amely a nemzetközi kapcsolatokat, tüi’elmesen és szívósan éppen abban az irányban fejleszti, amely kizárná ezt az elfogad­hatatlan alternatívát. Ezért a szocialis­ta országok részéről is a békés egymás mellett élés politikája az egyedüli po­litika, a lenini politika, amelyet nem­zetközi téren érvényesítünk. Azok, akik kétséget igyekeznek kelteni a feszült­ség enyhülésének jelentősége felől, tu­datosítsák azt, miszerint teljes felelős­séget viselnek "zért, hogy olyan erők kezére játszanak, amelyek a pozitív nemzetközi fejlődést a hidegháború és a veszélyes konfrontációk időszakába szeretnék visszafordítani. Most arról van szó, hogy valóra vált­suk a helsinki konferencia pozitív ered­ményeit, a jelenlegi nemzetközi kapcso­latokban érvényesítsük az államok kö­zötti kapcsolatok jóváhagyott alapelveit és azokat a nemzetközi élet normáivá tegyük, amelyek megszegését senki sem engedheti meg magának. Csehszlovákia éppenúgy, mint a töb­bi szocialista ország, a CSKP KB Elnök­ségének és a CSSZSZK kormányának állásfoglalásában kihirdette, hogy a konferencia eredményeit következete­sen teljesíteni’ fogja. Chiíoupek elvtárs a továbbiakban em­lékeztetett rá, hogy a jelenlegi enyhülé- si folyamat tartós és visszafordíthatat­lan legyen, annak feltétele a szocialis­ta közösség országai egységének továb­bi elmélyítése és erősítése, lépéseinek következetes egybehangolása a nemzet­közi kapcsolatok terén. A külpolitikai téren tett lépéseink eme egyre elmélyülő egyeztetése mir denekelött a CSKP és az SZKP Közpon­ti Bizottságának szoros együttműködé­sén, a két párt Központi Bizottsága fő­titkárainak. Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev elv'.ársnak rendszeres szemé­lyes érintkezésén alapul. Ez kifejezésre jutott Andrej Gromiko elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének nem­régi sikeres látogatása alkalmával is, amely egyúttal megerősítette Csehszlo­vákia és a Szovjetunió rendíthetetlen barátságát, külpolitikánknak ezt a fö pillérét. Most — folytatta a felszólaló —, ami­kor jelentős és konkrét sikereket értünk el a politikai enyhülés területén, a CSSZSZK a legfontosabb feladatnak azt f Folytatás a 6. holdalon)

Next

/
Thumbnails
Contents